A British Council fiatal klímanagykövetei kint jártak a koppenhágai klímacsúcson, folyamatosan követik a hazai és nemzetközi klímavédelmi történéseket, és aggasztja őket a világ vezetőinek késlekedése a hatékony döntések meghozatalában. Saját és a jövő generációinak életkörülményeit érzik veszélyben. Úgy gondolják, egyre nagyobb a jelentősége, hogy a jó döntéseket ne csak felülről, kormányzati szintről várjuk, hanem magunk hozzuk meg.

A klímanagykövetek Magyarországon egyedülálló kezdeményezésként március 11-én olyan eseményt szerveznek, amelyen egy asztal mellett beszélgetnek, érvelnek és vitatkoznak a civilszervezetek, kisvállalkozások, multinacionális cégek, és minisztériumok fiatal, de már döntési jogkörrel rendelkező vezetői. A Karbon Kerekasztal egyfajta kísérlet. Alternatívát kínál az egy területre koncentráló, komoly, szigorúan szakmai és az általános, klímaváltozással foglalkozó tömegrendezvények mellett.

A résztvevők mindegyike számára fontos a klímavédelem, azonban mindannyian más oldalról közelítik meg a témát. A rendezvény célja, hogy a különböző területek képviselői a valódi eredményesség érdekében a másik oldallal is tapasztalatot cseréljenek, együttműködjenek. 

Egyszerre négy asztalnál folyik majd a véleménycsere a következő témákban: Fenntartható fogyasztás, Fenntartható mobilitás, Energia: napfényes Magyarország, és Épített környezet. Olyan kérdéseket feszegetnek, mint például: Milyen trendek jellemzik a környezettudatos terméktervezést, és mekkora ebben a jelentősége a hulladékgazdálkodásnak? Jó megoldás-e a terméken elhelyezett, a karbonlábnyom nagyságát megmutató karboncímke? Milyen lehetőségei vannak hazánknak arra, hogy közlekedési rendszereit fenntarthatóbb irányba fejlessze? Mi áll a napenergia jobb magyarországi kihasználásának útjában? A meglévő épületek átalakítása vagy újak építése a jó irány az építészetben?

A délután folyamán, egy szekció erejéig, bővül a résztvevők köre, ekkor néhány jelenlegi egyetemista, főiskolás csatlakozik nézőként és aktív vitapartnerként.

Az eseménynek a Molnár Ferenc regényéből jól ismert józsefvárosi grund környéke ad otthont, amely jó példa a környezettudatos tervezésre és az épület-újrahasznosításra. A lebontásra ítélt romos épületek közösségi terekként kaptak új funkciót; a mai Grund egyike azoknak a helyeknek, ahol a fák a kivágás helyett a tetőszerkezetben számukra kialakított résben élhetnek tovább.
A szervezők hisznek abban, hogy valódi dialógus alakulhat ki a résztvevők között klímakérdésekben, hogy egymás álláspontjának, véleményének megismerése érték, és csak erre alapozva lehet egy irányba haladni, valódi eredményeket elérni.