A virágzó mandulafa Janus Pannonius óta a műveltség pécsi szimbóluma. A mandulafa virágzásával egyidőben a Pécsi Tudományegyetem immár negyedszer rendezte meg magyar és külföldi tudósok részvételével a Mandulavirágzási Tudományos Napok konferenciasorozatát, az eseménnyel elindítva Európa Kulturális Fővárosának tudományos évadát.



A minikonferencia első két napján a dél-dunántúli régióhoz kapcsolódó régészeti, irodalmi, művészettörténeti kutatások eredményeivel ismerkedhettek meg az előadásokon ingyenesen részt vehető érdeklődők. Megismerkedhettek az ókeresztény sírkamrák falfestéseinek védelmével, török kori emlékekkel, a pécsi Világörökség építészeti kérdéseivel és a Régészeti Múzeum rekonstrukciójával. Osgyányi Vilmos Munkácsy-díjas szobrászművész előadásával betekintést engedett a pécsi Dómmúzeumban bemutatott középkori rekonstrukcióknál alkalmazott installációs megoldásokba.

Forrás:

Előadás a Cella Septichora ókeresztény sírépítményben

A harmadik nap előadásai már a fenntarthatóság jegyében zajlottak, délelőtt a tudati változás szükségességeiről és lehetséges irányairól zajlottak az előadások, délután a lehetséges stratégiai elképzeléseket vázolták és elemezték az előadók. A fenntartható fejlődés kérdése már régen túllépett azon a ponton, hogy a létjogosultságát bárki megkérdőjelezhetné. A konferencia egyik fő célkitűzése a rendszerszemléletű megközelítés, konkrét megoldási lehetőségek felvázolása. Dr. Vida Gábor kutatóprofesszor (MTA-ELTE Evolúció-genetikai és Molekuláris Genetikai Kutatócsoport) előadásában összegezte azokat a problémákat, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie, legfőképp, hogy túl sok fosszilis energiát használunk.

A második fenntarthatósági nap fő témája a fejlődés gazdasági és természeti feltételei és a fenntarthatóság Európája volt. A rendszergondolkodás két világhírű szakértője László Ervin (a konferencia fővédnöke) és Günter Pauli a Római Klub legújabb jelentésének készítője tartott előadást a fenntartható fejlődés témakörében, és próbált megoldási lehetőségeket feltárni.

László Ervin elmondta: "paradigma váltás előtt állunk, az a típusú működés, ami a világot vezeti az összeomláshoz vezet". A Kaliforniából hazatért professzor hozzátette: "más gondolkodásmód szükséges, fel kell ébredni, mert ha nem változtatunk, akkor rá leszünk szorulva a változtatásra".

Forrás: [origo]

László Ervin, Gábriel Róbert és Günter Pauli

Günter Pauli a kék gazdaság: hogyan hozhat létre 100 innováció 100 millió munkahelyet egy évtized alatt című, angol nyelvű előadásában megoldási lehetőségeket vázolt fel, hogyan lehetne kedvező irányba terelni a társadalmat, és cselekvésre szólított fel.

Mindenkinek segítenie kell

Az ökológiai válság mindenkit érint, ezért mindenkinek tennie kell valamit a megoldás érdekében. Günter Pauli szerint azzal is, hogy: "biciklivel megy munkába, vagy az amúgy kidobott kávézaccon shiitake gombát termel". Ilyen és ehhez hasonló ötleteket, lehetséges megoldási javaslatokat tesz közzé Günter Pauli és a Zero Emission Research Initiative Foundation 2010. február 22-étől 2 éven keresztül a honlapjukon, hetente egyet (forrás: PTE.hu).



Gábriel Róbert az egyetem rektora a sajtótájékoztatón kifejtette: "a természeti környezet eltűnése, kizsákmányolása nem tarthat sokáig". Szerinte a jövőben nagyobb szerepet kap az oktatás, kutatás, társadalmi kohézió: "sok apró megoldási lehetőség és párbeszéd segíthet csak".

A nap második felében az előadások témái a mindennapi problémákat és a legsűrgősebb feladatokat elemezték: a klímaváltozás társadalmi-gazdasági összefüggéseit, a fenntartható élet alapjait, hazai közösségi kezdeményezések az ökológiai fenntarthatóság érdekében és hazánk fenntartható gazdasági modelljét mutatták be.

Az előadások után az előadók és az érdeklődők kerekasztal-beszélgetés keretében cserélhették ki gondolataikat, kérdéseket tehettek fel egymásnak, vitathatták meg elképzeléseiket a lehetséges jövöről, a tennivalókról és az együttműködési lehetőségekről.

További érdekességek a Mandulavirágzási Tudományos Napokról a Pécsi Tudományegyetem honlapján olvashatóak.