A legkorszerűbb napelemes technológiák kutatására is alkalmas az a megújult infrastruktúra, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adott át március 23-án a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) félvezető technológiai épületében. A kutatási technológiai fejlesztés az MTA MFA és a BudaSolar Kft. együttműködésével az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményt hoz, aminek jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 39%-kal nőtt a napelemek alkalmazása világszerte. A fejlesztés segítségével hazánk több eséllyel veheti fel a versenyt a nemzetközi szereplőkkel.
Ma Magyarországon az évente a Napból érkező 1,16 milliárd kWh sugárzási energiát alig hasznosítjuk: egy friss európai felmérés szerint az újonnan csatlakozott tagállamok között a sor végén kullogunk. Pedig gyorsan fejlődő ágazatról van szó: az elmúlt 3 évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80%-át Európában állították elő. Az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben már támogatás nélkül is versenyképes lesznek, de mai technológiákkal is akár a teljes energiaigény tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel.
Ebből a fejlődésből profitálhat Magyarország is, ha időben elindítja a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket. Ennek érdekében az MTA MFA az Integrált Mikro Nanorendszerek Nemzeti Technológia Platformjával (IMNTP) együttműködve olyan stratégiai lépéseket tesz, amelyek együttesen megalapozhatják a magyar ágazat nemzetközi sikerét. A folyamat részeként az MTA MFA a vékonyréteg napelemek előállítására alkalmas gyártósorokat szállító BudaSolar Kft-vel az NKTH támogatásával technológiai kutatási infrastruktúra-fejlesztést hajt végre, ami egyrészt a meglévő kutatási körülményeket javítja, másrészt pedig létrehoz egy új napelem technológiai kutatási bázist is.
A BudaSolar Kft-vel elnyert NKFP pályázati támogatáson túl az MFA saját forrásokat is bevon, hogy a legmagasabb színvonalú infrastruktúra álljon a kutatók rendelkezésére. A teljes értékben mintegy 85 millió forintos befektetésből közel 250 m2 alapterületű bázist alakítanak ki, amelynek legnagyobb része, 100 m2 az úgynevezett CVD labor lesz, amely a vékonyréteg szilícium napelemekkel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre biztosít lehetőséget, de további öt kisebb eszközfejlesztő labor is helyet kap a létesítményben.
A jövő tudósainak nevelésére is nagy hangsúlyt helyez az intézet, a bázison helyet kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) közösen működtetett MEMS/NEMS oktatólabor is. Az együttműködési szerződés aláírására - amivel alkalmat teremtenek diákoknak a magas szintű tudományos munkára- az eseményen kerül sor.
"Magyarország hosszú távú versenyképessége a kutatás-fejlesztés, az innováció sikerességétől függ, ezért különösen nagy jelentőségű egy ilyen világszínvonalú labor létrejötte. Minél jobb hatásfokkal tudjuk átalakítani a napenergiát, annál kevésbé terheljük a környezetet. A napfényből közvetlenül kinyert elektromos energia a legtisztább elektromos energia" - fogalmazott Pálinkás József, az MTA elnöke.
"A válság egyértelműen megmutatta, hogy a tudásalapú, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok kevésbé sínylették meg ezt az időszakot. Érdemes lenne tehát Magyarországnak is ezeket a területeket fejlesztenie. Kiemelten fontos e létesítmény működtetése és tovább fejlesztése, hiszen ez az egyetlen magyarországi un. tisztalaboratóriumi kultúra. A bázison a kutatásfejlesztés mellett oktatásra is lehetőség nyílik" - mutatott rá Bársony István, az MTA MFA igazgatója, aki szerint a jelenlegi alacsony bérek mellett a kutatói pálya egyetlen vonzerejét a színvonalas infrastruktúrán folytatott izgalmas kutatás jelentheti.
Az új kutatóbázis nem csupán a felsőoktatási intézményekkel, hazai vállalkozásokkal való együttműködést segíti elő, de támogatja a fejlett nemzetközi kooperációt is a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításában. A beruházás az iparral való szoros kapcsolat miatt kiválóan illeszkedik az IMNTP mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégiájába.
Az MTA MFA-ról bővebben: www.mfa.kfki.hu.
Az IMNTP kutatási tervéről bővebben itt olvashat.
0 
