A 32 éves hölgy, Ginger Krieg Dosier (jobbra) találmányáért megkapta a Metropolis című amerikai építészmagazin 2010-es, a jövő formatervezésével kapcsolatos díját.

Dosier - aki az Egyesült Arab Emírségek amerikai egyetemén tanít - a téglák előállításához homokot, egy közönséges baktériumfajt (Sporosarcina pasteurii), egy karbamid nevű szerves vegyületet (amely a vizeletben is megtalálható), kalcium-kloridot (CaCl₂) és vizet használt fel. A baktériumok jelenlétében lezajlott kémiai reakciók a homokkőhöz hasonló anyaggá cementálták össze a homokot.

Az újfajta tégla szobahőmérsékleten is megszilárdul, így nincs szükség égetésre. Ez környezetvédelmi szempontból jelentős: évente világszerte mintegy 1,3 billió téglát gyártanak, amelynek nagy részét máig kézzel égetik ki széntüzelésű kemencékben. Becslések szerint egy 25 ezer téglából álló ház felépítéséhez 3-400 fát kell eltüzelni. Az új "ökotégla" alkalmazása legalább 800 millió tonnával csökkentené a légkörbe jutó szén-dioxid éves mennyiségét.

Egy komoly problémát azonban meg kell még oldani a gyártás előtt. A tégla összecementálódása során sok ammónia keletkezik, amely önmagában is környezetszennyező, nitrátokká alakulva pedig az ivóvízre is veszélyt jelent. Dosier most azon dolgozik, hogy a keletkező ammóniát visszavezesse a gyártási folyamatba.

Az Interpol által koordinált, májusban végrehajtott műveletben 41 személyt vettek őrizetbe. "Ezeknek az illegális termékeknek a piacról való eltávolítása csak az első lépés volt. A művelet során összegyűjtött információ lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára, hogy mind Afrikában, mind külföldön beazonosítsák a csempészútvonalakat és hogy további letartóztatásokat hajtsanak végre" - mondta Peter Younger, az Interpol afrikai vadvilág-programjának igazgatója.

A WWF természetvédelmi csoport szerint az orrszarvúak orvvadászata tavaly 15 éves csúcsot ért el. Afrikában már csak mintegy 18 ezer orrszarvú maradt, a Szaharától délre pedig legfeljebb 690 ezer elefánt él, pedig valamikor több millióan voltak.

Az elefántcsont iránti ázsiai kereslet, valamint Afrika politikai instabilitása ösztönzően hat a nemzetközi orvvadász-bandákra, állítják vadvédelmi szakértők.

"A vadvilág elleni bűncselekmények hatása messzire terjed. Az embereket erőszakkal fenyegetik, a bűnüldöző szervezetek tagjait pedig megölik feladatuk teljesítése közben. Ezek a bűncselekmények széleskörű gazdasági hatást gyakorolnak az egyes országokra, így az egyszerű emberek megélhetésére" - mondta Younger.

Az orrszarvútülköt a hagyományos kínai orvoslásban alkalmazzák, mert azt hiszik róla, hogy gyógyítja az ízületi gyulladást és a lázat, az elefántcsontból pedig tőrmarkolatot és egyéb dísztárgyakat faragnak. Az Interpol közleménye szerint a piacok és üzletek elleni razziákat Botswana, Namíbia, Dél-Afrika, Szváziföld és Zambia hatóságai hajtották végre.

Kagyerják Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület vezetője szerdán elmondta az MTI-nek, hogy az összesen 106 hektáros, Észak-Magyarországon egyedülálló Égerláp egy hajdan, évmilliókkal ezelőtt feltehetően itt hömpölygött óriás folyó medrének völgyzáródásával alakult ki. Mivel az utóbbi években alig kapott vízutánpótlást, az igen gazdag mocsári élővilág veszélybe került.

Fennmaradását az olykor kiöntő Ipoly tette lehetővé, ám mostanáig már ez is kevésnek bizonyult. Annál is inkább, mert a talaj kapilláriserein át a víz az ár levonulása után, néhány hónap alatt rendszerint visszaszivárgott a lápénál alacsonyabban fekvő folyómederbe. Így a láp nagyobb része szárazra került, mindinkább erdei élőhellyé kezdett átalakulni, csupán 3-4 hektárnyi területre szűkült az állandóan víz borította terület.

Az utóbbi napokban azonban megváltozott a helyzet. A szokásosnál nagyobbra duzzadt Ipolynak köszönhetően az Égerláp kellő mennyiségű vízutánpótlást kapott, ismét eredeti nagyságában áll víz alatt a különleges növényzet - mondta a szakember.

Fellélegezhetnek a nagy vízigényű, eddig kókadozó égererdők, amelyek a harkály, a cinege, a seregély kedvenc fészkelő helyei, odúiban pedig bagoly lakik. Összesen 82 madárfaj él ezen a területen, közöttük a feketególya, a réti sas, a szárcsa és a nádi tücsökmadár. Itt vígan él a mocsári teknős, a barna varangy és a vöröshasú unka.

A mocsári növényvilág egy része is eltűnt már víz híján a területről. Ám mivel a magok - természetes génbankként - épségben átaludták az ínséges esztendőket, most a nyílt vízen és a partokon ismét lábra kaphatnak. Többségük jövő évben bontja majd ki szirmait, mint a védett mocsári nőszirom, a virágkáka és a nyílfű. Az Égerláp két tanösvényéről szemmel lehet követni a békalencse, a sás, a bokorfüzesek tarka világát.Ezekre az élő kincsekre a természet biológiai sokszínűségének megőrzése miatt is szükség van, ez teremti meg ugyanis az esélyt, hogy a nagy változások, köztük a globális felmelegedés kihívásaihoz a természet képes legyen alkalmazkodni - hívta fel a figyelmet Kagyerják Pál.

A hollywoodi sztár felajánlotta a British Petroleum (BP) cégnek - amely a Louisiana állam partjaitól 80 kilométerre délre fekvő, április 20-án felrobbant, majd elsüllyedt olajfúró platformot üzemeltette -, hogy szükség esetén át lehetne szállíttatni a Mexikói-öbölbe a jelenleg az oroszországi Bajkál-tóban levő tengeralattjáróit.

A BP 12 távirányítású mélytengeri robotjárművel igyekszik különféle módszereket alkalmazva megszüntetni a szivárgást. Egyebek között megpróbálják megjavítani az olajkút végén a tengerfenéken levő kitörésgátló szerkezetet, amelyet nem sikerült aktiválni a robbanás óta. A robotkarokkal felszerelt, a tenger felszínén levő hajókról irányított járművekkel eltávolították a kitörésgátló egyik irányítópaneljét és megjavították a kábelezés egy részét.

A BP a szivárgás megszüntetésének egyik lehetőségeként azt tervezi, hogy a szemeteskonténer nagyságú robotjárművek segítségével eltömíti a kút végén levő kitörésgátlót, aljába golflabdákat és autógumidarabokat, felső részébe cementet fecskendeznének.

A torony felrobbanása. Becslések szerint már több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, súlyos környezeti katasztrófával fenyegetve a part menti államokat.

Az olajvállalat eddig nem élt Cameron segítségével, amelyet a BP szóvivője "valóban nagylelkű felajánlásnak" nevezett. Cameron tengeralattjáróival emberek is a mélybe ereszkedhetnének, a BP azonban közölte, már felvették a kapcsolatot az amerikai védelmi minisztériummal arra az esetre, ha ilyen járművekre lenne szükség.

A BP egyébként már egész hajóhadat, 5500 vízi járművet irányított a térségbe a mentési és tisztítási munkálatokra. A kárelhárítást egy kis légiflotta is segíti. A BP munkáját az amerikai szövetségi hatóságok, a parti őrség mellett a rivális ExxonMobil és Chevron olajtársaság is segíti.

A British Petroleum társaság által közreadott kép, amelyen nyersolaj ömlik ki egy tenger alatti csőből. Az olajcég mélytengeri robotok segítségével egy 15 centiméter átmérőjű csövet kísérelt meg bevezetni a szivárgó 53 centiméteres sérült vezetékbe

A GEO Action Day nevű kezdeményezés már több országban nagy sikert aratott, Magyarországon most rendezik meg először. 2010 a nemzetközi biodiverzitás éve, melynek a mottója: "Biodiverziás a fejlődésért". A nemzetközi program célja, hogy felhívják a figyelmet a környezet sokszínűségére és annak megóvására. A program alapelve: "Csak azt tudod megvédeni, amit ismersz!" - mondta el Rekettye Zita projektfelelős az MTI-nek.

A program május 21-én, pénteken szürkületkor kezdődik, és 22-én délután fejeződik be. A résztvevők tudósok, kutatók segítségével a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a Nagykovácsi - Szénások kijelölt területének összes létező fajával, emellett megkísérlik azok dokumentálását is. A 24 órás megfigyelés lehetőséget teremt arra, hogy a napközben begyűjtött élőlények mellé az éjszakai csapdák tartalmát is dokumentálni lehessen.

Az anyag feldolgozását és befogadását a Magyar Természettudományi Múzeum vállalta. A magyar gyűjtésről szóló beszámolót a GEO Magyarország és a GEO Németország is közli.

A korlátozott lehetőségek miatt a részvétel regisztrációhoz kötött.

Becslések szerint évente 4,5 billió (4,5 ezer milliárd) cigarettacsikk kerül a környezetbe a világon. A cigarettavégek nemcsak a szemet szúrják, de többek között halak pusztulását is okozhatják.

A csikkek újrahasznosítási lehetőségeinek kutatása már régóta napirenden van, azonban nem könnyű feladat. Kínai tudósok most azt állítják, áttörést értek el. Az Amerikai Kémiai Társaság kéthetente megjelenő, Industrial & Engineering Chemistry Research című tudományos lapjában megjelent cikkben a szerzők beszámolnak arról, hogy kilenc olyan anyagot azonosítottak a cigarettacsikkben, amelyekkel ha bevonják az N80 típusú, olajvezetékekben használt acélfajtát, a védőréteg meggátolja annak rozsdásodását. "A fémfelület megóvható, a vasatom további felbomlása pedig megelőzhető" - írják a cikkben a többek között nikotint tartalmazó vegyület hatásáról.

A kínai állami olajcég finanszírozta kutatás eredménye többek között azért lehet fontos, mert az olajiparban használt acélcsövek rozsdásodása évente dollármilliókba kerül a cégeknek.

Kínában él a legtöbb, mintegy 300 millió dohányos a világon, és az országban fogyasztják el a világ cigarettáinak egyharmadát. A kínai férfiak közel 60 százaléka dohányzik, átlagosan napi 15 szálat.

Az áramlási csatornában úszó pisztrángok mozgáskoordinátáit a bonni Horst Bleckmann és kollégái háromdimenziós számítógépes modellel ábrázolták. Bámulatos megfigyelésekre tettek szert - a halak megdöbbentően kevés energiát használtak fel izmaik működtetéséhez a szabályosan hullámzó áramlatban. Amikor akadályt tettek be, még jobban meglepődtek: a pisztrángok a keletkező örvényeket olyan optimálisan használták ki, hogy akár 95 százaléknyi mozgási energiát is megtakarítottak ezzel.

Bernard Köhler biológus és Britta Abé mérnök-fizikus, a darmstadti műszaki egyetem kutatói a Smoky nevű halrobot létrehozásánál a halak természetes mozgását próbálták lemásolni. A robot fele és közepe alig mozog, míg farokuszonya intenzíven csapdos. A robot végső célja, hogy utódjai majd hajókat hajtsanak meg.

A mesterséges farokúszóval hajtott hajók nem csak energiatakarékosabbak lennének a hajócsavarnál, jóval kevesebb kárt is okoznának. Utóbbiak ugyanis gyakran aprítanak fel vízi állatokat és növényeket, ezen kívül felkavarják a tengerfenéki üledéket, így újra a vízbe kerülhetnek a már leülepedett méreganyagok. Partmenti épületek téglái közül pedig kimossák a habarcsot.

Smoky meghajtása még kezdetleges ahhoz, hogy helyettesítsen egy hajócsavart, a darmstadti mérnökök azonban már építettek egy újabb modellt. Ehhez Köhler makrélákat, pisztrángokat és aranydurbincsokat boncolt fel, hogy tanulmányozza az izmok, kötőszövetek és a csontváz szerkezetét. Végül a biológiai szerkezetet digitális modellé alakította át.

Az új modell több száz ízületből, drótokból és sűrített levegővel hajtott "izomdugattyúkból" áll. A sűrített levegő keltette hirtelen mozgás sokkal inkább megfelel a halakénak, mint a forgó motorok kerek mozgása - fejtette ki Köhler. Így az új modell farokúszója lényegesen erősebb és ritmikusabb mozdulatokra képes, mint Smokyé.

A gyakorlatban a mesterséges uszonyt a hajótesthez rögzítenék. Először tízméteres hajókon próbálnák ki, a kutatók szerint azonban később nagyobb hajók meghajtása is megoldható lenne általa.