Az Országos Bionapot 7 helyszínen rendezik meg 2010. június 27-én, vasárnap. A rendezvényeknek hazai vezető biogazdaságok (mintagazdaságok) adnak otthont. Egy-egy helyszínen bemutatkoznak a régió biotermelői, elhozva termékeiket.
Részletek: http://www.humusz.hu/esemenyek/orszagos-bionap/6909
A Tudatos Vásárló magazin legújabb száma egészségkárosító anyagok jelenlétét tesztelte beltéri fehér falfestékekben. A tizenkét vizsgált termék mindegyikéből párolgott rákkeltő anyagként számon tartott formaldehid, de a biotermékek bizonyultak a legkevésbé károsnak.
A Tudatos Vásárló magazin Otthon témájú számában laboratóriumi tesztnek vetettek alá tizenkét, beltéri fehér falfestéket, köztük három "bio" jelzésűt. Falfestésre leggyakrabban úgynevezett diszperziós festéket használnak, mivel ezekkel egyszerű dolgozni, és majdnem minden falfelületre felvihetők. A Tudatos Vásárló is ilyeneket vizsgált tesztjében. A diszperziós festékek többsége műgyantából, vízből és mesterséges színezőanyagból áll, emellett tartósítószereket, állagjavító és habzásgátló anyagokat tartalmaznak.
A festékekből az első hónapokban szabadul fel a legtöbb ártalmas vegyület. Ezért a Tudatos Vásárló magazin azt javasolja, keressük a káros anyagoktól mentes, természetes alapanyagokat. Ha például a gyerekszobát az új jövevény tiszteletére nem természetes összetevőket tartalmazó festékkel kenjük át, lehet, hogy mi maguk járulunk hozzá a gyermek asztmájának, allergiájának kialakulásához.
A festékek csomagolásán feltüntetett információk közül az egyik legfontosabb adat a VOC-tartalom (volatile organic compound), azaz a festékből a levegőbe felszabaduló szennyező szerves vegyületekről szóló tájékoztatás. A VOC-k fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet; hosszú távon a máj és az idegrendszer károsodását okozhatják. A festékek VOC-határértéke az EU-ban 2010-től 30 gramm literenként, ezt kötelező a csomagoláson is feltüntetni.
A diszperziós festékekben a felhasznált tartósítószerek által formaldehid keletkezik, amely az egyik legismertebb illékony szerves vegyület (VOC). A formaldehid szobahőmérsékleten színtelen gáz, amelynek többféle egészségkárosító hatása ismert, ezért használatát Európa-szerte korlátozzák. A formaldehidet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Hivatala 2004-ben az emberre is rákkeltő hatású anyaggá minősítette.
A Tudatos Vásárló a laborteszt során a festékekből a szobák levegőjébe párolgó formaldehid mértékét mérte. A vizsgált termékek mindegyikéből párolgott a rákkeltő anyag. Legnagyobb mértékben a barkácsáruházi sajátmárkás termékekből jutott a levegőbe formaldehid. A tesztben a legjobban a biofestékek szerepeltek, ezek bizonyultak a legenyhébb kibocsátónak.
A részletes teszt eredmények a Tudatos Vásárló június elején megjelent Otthon című számában olvashatók.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Forsense Intézet kérdőíves közvélemény-kutatást végzett arról, hogy melyek az emberek által leginkább érzékelt fogyasztóvédelmi problémák, és melyek a legismertebb, leggyakrabban alkalmazott megoldások ezekben az ügyekben.
Sokszor elmegyünk fogyasztói jogaink sérelme mellett
A mindennapi élet két, gyakorlatilag mindenkit érintő területét vizsgálva, első látásra alacsonynak tűnik a fogyasztóvédelmi problémával találkozók aránya. A lakásfenntartás során a válaszolók 10 százaléka, míg az élelmiszervásárlással kapcsolatban a válaszolók 14 százaléka számolt be arról, hogy fogyasztói jogai sérültek az elmúlt egy-két évben.
A viszonylag kevés konkrét eset említése és felidézése azonban - ahogy ezt a kutatás részletei mutatják - valószínűleg annak köszönhető, hogy az emberek fogyasztóként sok esetben nincsenek tisztában jogaikkal, illetve nem is tudják pontosan hol az a határ, ahol fogyasztói jogaik már sérültek.
Nehéz az ügyintézés, ezért szó nélkül hagyjuk, vagy legfeljebb az eladóhoz, szolgáltatóhoz fordulunk a problémával
A felmérésből kiderül, hogy fogyasztói jogok sérülése esetén két tipikus reakció tapasztalható a vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők részéről. Sok esetben nem tesznek semmit vagy pedig a feltételezett jogsértés elkövetőjéhez (a szolgáltatóhoz, eladóhoz) fordulnak, hogy orvosolja a problémát. Különösen a kisebb értékre vonatkozó esetekben, az élelmiszervásárlással kapcsolatos ügyekben gyakori, hogy a fogyasztó nem teszi szóvá, ha valahol fogyasztóvédelmi problémával találkozik: A valamilyen gondról beszámolók 41 százaléka nem tett semmit saját bevallása szerint.
A megkérdezettek elmondása szerint a leggyakoribb ilyen kellemetlen tapasztalat a lejárt szavatosságú (56 százalék) vagy rossz minőségű (18 százalék) termékkel, illetve a nem megfelelően feltüntetett árral volt kapcsolatos (10 százalék).
A fogyasztóvédelmi szervezetekhez, vagy más külső, intézményes megoldáshoz fordulás igen ritka (a lakásfenntartással kapcsolatos problémák esetén 3 százalék említett ilyen utat, az élelmiszervásárlás esetén pedig nem volt ilyen válasz, mindössze 4 százalék írt be a panaszkönyvbe), pedig a valamilyen problémával találkozók több mint egyharmada nehézségekről számolt be a reklamáció intézése során (leggyakrabban arról, hogy nem fogadták el a reklamációt).
A többség tanácstalan a fogyasztóvédelmi problémák megoldásakor
Mivel viszonylag kevesen számoltak be saját negatív tapasztalatról, a kutatásban két elképzelt szituáció segítségével is vizsgáltuk a lehetséges reakciókat. Az egyik esetben egy kiskereskedelmi vásárlás során felmerült problémáról volt szó (újonnan vásárolt, többször elromló mobiltelefon elutasított csereigénye), a másik esetben pedig egy szolgáltatásról (egy áramszolgáltató el nem ismert túlszámlázásáról). A jellemző fogyasztói reakció mindkét esetben hasonló: tanácstalanság, vagy további próbálkozás annál az eladó/szolgáltató cégnél, ahol már többször sikertelenül járt az ügyfél.
A modellezett problémás szituáció esetében a panaszosok kevesebb, mint ötöde fordult volna fogyasztóvédelmi hatósághoz. Bár a hatóságok nem orvosolhatják közvetlenül a fogyasztók problémáit, a hatósági panasztétel egy olyan általános tudatos fogyasztói magatartás része lehet, amelyben a fogyasztók állampolgári kötelességként élik meg, hogy a hatóságokat tájékoztatják az őket ért sérelmekről, és így járulnak hozzá a fogyasztóvédelem hatékonyabbá tételéhez. Az efféle fogyasztói magatartás nélkül elképzelhetetlen a fogyasztóvédelem társadalmasítása, amelyet a fogyasztóvédelmi közpolitikai stratégiák célul tűznek ki.
A fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos ismeretek szintje azonban az öntudatosabb polgárok esetében is alacsony, az esetek döntő részében a kutatásban résztvevők nem tudták konkrétan megnevezni, melyik szervezethez fordulnának. A hatósági megoldáson túlmutató, a jól működő piacgazdaságokban meghatározó társadalmi súllyal rendelkező fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, mint megoldást nyújtó alternatívát szinte senki nem említette.
Problémájukkal nagyon kevesen fordulnak fogyasztóvédelmi civil szervezethez
Ennek fényében nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek kevesebb mint 2 százaléka fordult saját állítása szerint valamilyen fogyasztóvédelmi civil szervezethez problémája megoldása érdekében az elmúlt egy-két év során. A témával kapcsolatos tájékozatlanság szintjét mutatja, hogy a civil szervezetek között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat és a kerületi Fogyasztóvédelmi Hivatal is említésre került, illetve, hogy leggyakrabban nem is tudják a pontos nevét megmondani a szervezetnek, amelyhez fordultak. Akik fordulhattak volna (mert volt ilyen problémájuk), de mégsem fordultak civil szervezethez, azok leginkább tájékozatlanságuk miatt nem tették. Ugyanakkor, mutatva a magyarországi civil és közéleti gondolkodás állapotát és fejlettségét nagyon sokan azért nem fordultak volna civil szervezethez a problémával, mert túlzottan időigényesnek vagy feleslegesnek tartották volna az ügyintézést.
A megkérdezettek 86 százaléka nem ismert egyetlen fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetet sem, s akik "ismernek" ilyet, azok is gyakran állami, önkormányzati hivatalt, intézményt soroltak a civil szférába.
Az alacsony tájékozottság ellenére - vagy éppen emiatt - viszonylag magas a tájékozódással kapcsolatos hajlandóság: tízből heten megpróbálnának valamilyen módon informálódni, ha fogyasztóvédelmi problémával szembesülnének. A legtöbben egy információs forrást neveztek meg. Az esetek felében az internetet tartották erre alkalmasnak, de gyakori volt a közvetlen emberi kapcsolatok, illetve a hivatalos szervek említése is.
A részletes kutatási jelentés elérhető a Tudatos Vásárlók Egyesületének oldalán
A megújuló energiaforrások és az energiatakarékos háztartási berendezések a fő témái annak a rendezvénysorozatnak, amely 2010. június 10-én, csütörtökön kezdődik Egerben. A szervező az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kara. A rendezvény lehetőséget nyújt arra, hogy a régió lakossága megismerkedhessen a megújuló energiákhoz kapcsolódó legújabb technológiákkal és az azokat képviselő cégekkel.
A témák között szerepel például a napenergia (napkollektorok és napelemek); a geotermikus energia; az alternatív építkezés, az ökoházak; a szélenergia, a kompakt szélerőművek; a biomassza, pellet és brikett.
Június 10-én szakmai konferenciát szerveznek, de a péntek és a szombat már a nagyközönségé, illetve a diákoké. Az érdeklődők többek között megismerhetik a pelletet, a "folyékony fát", a hőszivattyúkat, a szél- és napenergia hasznosításának lehetőségeit, hallhatnak az energiatudatos építés előnyeiről és problémáiról, tanácsokat kaphatnak a fűtéskorszerűsítéshez, és megismerhetik az ezekkel kapcsolatos pályázati lehetőségeket is.
Az érdeklődők a város főteréről, a Dobó térről ingyenes kisvonattal juthatnak fel a kiállítás helyszínére. A programot ökológiai lábnyom mérése, gyerekeknek szervezett kézművesfoglalkozás, látványos fizikai kísérletsorozat és lakberendezési tanácsadás is színesíti.
Helyszín: Eger, Eszterházy Károly Főiskola Leányka úti C épülete.
A rendezvény részletes programja itt érhető el:
http://termeszettudas.ektf.hu/index.php?page=termeszettudomanyos-szakkiallitas
A környezetvédelem jövőjének egyik kulcseleme az innovációs képességek megfelelő kihasználása. E - nemzeteken is átívelő - humánpolitikai kérdés hazánkban még mindig nem tudta kivívni a rangjának megfelelő bánásmódot. Annak ellenére azonban, hogy a támogatás rendszere alig fejlődött történelmünkben, a régóta és méltán világhírű magyar "feltalálói kedv" mit sem veszített lendületéből. A Ma&Holnap című folyóirat összeállítása.
Az elmúlt húsz esztendő sikerrel megvalósult "zöld" szabadalmairól szinte csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. A környezetipar legszélesebb spektrumát érintő magyar találmányok mind-mind rendkívüli átgondoltságra és felkészültségre utalnak; többségük nemzetközi versenyeken bizonyított, ahol külföldi országok képviselőinek érdeklődését, sőt csodálatát is kivívták.
A szennyvíztisztítástól az építőiparon át az agrár-környezetvédelemig, a fenntartható közlekedéstől az energetikán át a hulladékgazdálkodásig és a környezeti analitikáig szinte mindenhol találkozhatunk nagyszerű fejlesztésekkel.
Többségükről, ha már hallottunk is, valószínűleg nem tudtuk, hogy itthoni szabadalmak; pedig szép számmal megfordulnak köztük olyanok is, melyekről ma már a legnagyobb természetességgel beszélünk a mindennapokban. Nézzünk néhányat - természetesen a teljesség igénye nélkül.
Hasznos hulladékok
Kezdjük a bemutatást rögtön szennyvizeink felhasználásának lehetőségeivel. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában végzett kísérletek alapján Köhler Mihály (Arany Géniusz-díjas feltaláló) fejlesztése a szennyvíziszapból készült növényi tápanyag termék.
Lényege, hogy a granulált vagy komposztált szennyvíziszapot egy fémes elem szénnel alkotott vegyületével és egy - Magyarországon több helyen megtalálható - ásványi anyaggal keverik össze, majd makro- és mikroelemekben gazdag tápanyagot készítenek belőle. E találmányt már a gyakorlatban is alkalmazzák a pécsi, a szentesi, a kunszentmártoni, a kazincbarcikai, a miskolci és a nyíregyházi szennyvíztisztító telepeken.
A szekszárdi Envihorizont Kft. szabadalma a szennyvízből villanyáram előállítására képes foto-bio reaktor. E találmány sós és termálvízből is képes - mikro-algák segítségével - vízbontásra, majd a hidrogén és az oxigén reakciójából lesz a villanyáram. Az algák üzemanyagot is tudnak termelni, így másra is hasznosítható az a földterület, amelyen jelenleg a bioüzemanyagok alapanyagait termesztik - ráadásul a mikroorganizmusok "munka közben" szén-dioxidot kötnek meg.
A hulladékkezelés területén hatalmas áttörést jelenthet Raisz Iván (Miskolci Egyetem, Az év feltalálója 2008.) egyik találmánya. Nevéhez fűződik ugyanis a metanol-szintézis kommunális hulladékból szabadalma, melynek lényege, hogy oxigén befúvásával hulladékot égetnek egy speciális kemencében, végtermékként pedig metilalkohol (faszesz) jön létre, amivel motorokban villamos energia termelhető, használható műanyagok készítéséhez és üzemanyagnak egyaránt. A technológia fontos "velejárója", hogy károsanyag-kibocsátása szinte elhanyagolható, a lánghőmérséklet pedig nem olyan magas, hogy jelentős legyen a nitrogénoxid-kibocsátás.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdász hallgatója, Kiss Péter (a Jövő fiatal vállalkozója 2007.) fejlesztése a házi biogáz reaktor. A háztartásban alkalmazható szerkezet elsősorban zöld hulladékkal működik. A szerves anyagok erjedése közben gáz keletkezik, a készülék pedig e biogáz felhasználásával termel energiát, illetve hőt. Gyakorlatilag bármilyen szerves hulladékot vagy energianövényt bele lehet tenni, és az abból készített áram működteti a lakásban a mosógépet vagy a televíziót. Napi 40 kilogramm szerves anyagot dolgoz fel 100 liter vízzel, és így 10-50 köbméter biogázt tud előállítani, a gázmotor hűtővizével pedig fűteni is lehet.
Környezetkímélőbb jövés-menés
A fenntartható közlekedés terén az egyik legfontosabb magyar találmány az őriszentpéteri ANTRO Kht. által, mintegy 200 millió forintból kifejlesztett hibrid személyautó, a Solo. A járművet kerékagyakba szerelt elektromotorok mozgatják, amelyeket a lítium-ion akkumulátorok, a tetőn elhelyezett napelemek és a bioetanollal működő motor mellett az utasok is tölthetik (az ülések elé szerelt pedálokkal egy generátort táplálhatnak). A háromszemélyes autó végsebessége 140 kilométer/óra; 10 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára; tömege 270 kilogramm; fogyasztása 1,5 liter/100 kilométer; nem utolsósorban pedig szén-dioxid-kibocsátása mindössze 33 gramm/kilométer.
Az előbbinél még környezetkímélőbb találmány a Bi-Drive Kft. fejlesztette HUNI-REX. E monocikli (egykerekű) áttételes hajtásának köszönheti különlegességét: egy hajtásra ugyanis háromszor annyi távolságot képes megtenni, mint hagyományos társai. Nem csoda tehát, hogy a járművet a nagy sebesség miatt fékkel is felszerelték.
Egy mérnök-triumvirátus - Thész János, Boros Béla és Király Zoltán (az Év feltalálói 2007., kilenc nemzetközi díjjal) - szabadalma a TBK-biodízel. Ők ismerték fel azt a problémát, hogy a jelenlegi biodízelgyártásnál nem hasznosítják teljesen a nyersanyagokat, a repce- vagy a napraforgóolajat. 15 százalékban olyan melléktermék keletkezik ugyanis, amivel nem tudnak mit kezdeni. A magyar mérnökök eljárásával most már ezt is hasznosíthatják, így nem lesz hulladék, sőt ennyivel több üzemanyag létesül. Az újfajta biodízel belső oxigéntartalma 30 százalékkal nagyobb a jelenleginél, vagyis tökéletesebb az égése, és 50 százalékkal kevesebb lesz a koromkibocsátás is.
Fenntartható architektúra
Az építőiparnak az elmúlt húsz esztendő több zseniális (és világhírű) magyar "zöld" találmányt ajándékozott. Hegedűs Zsolt építészmérnök munkája a biotégla, mely a hagyományos cigány kőműves szakma alapján kidolgozott, nagy nyomáson préselt, de égetés nélkül előállított termék. Az elsősorban agyagból, kavicsból és mintegy 3 százalék cementből összerakott téglának már gyártóüzeme is működik Kerecsenden. A Geofil Kft. és a BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék jegyzi a Geofil-Bubbles nevű terméket, mely nem más, mint egy könnyűbeton adalékanyag üveghulladékból.
A nagy szemcseválasztéknak köszönhetően (méret, vízfelvétel, önszilárdság) különböző tulajdonságú, 1500-2000 kilogramm/köbméter testsűrűségű (könnyű)beton állítható elő, mely azonos teherbírással rendelkezik, mint a normálbeton, viszont alkalmazásakor kisebb lemezvastagságra és kevesebb vasalásra van szükség, hőszigetelése pedig kedvezőbb lesz.
Veres Klára világszerte ismert találmánya a VEKLA. A nyitott cellás molekuláris anyagból mesterségesen előállított kőzet szilárdulás után nyeri el azokat a tulajdonságokat, amelyeket szánnak neki. Egy épület valamennyi szerkezeti eleme kivitelezhető vele, lévén optimális tömegű, tartós, erózióálló, hang- és hőszigetelő, az UV-sugárzásnak is ellenálló homogén termékről van szó.
Barabás Árpád találmánya a korábbi téglafajtáknál jóval nagyobb kopás- és fagyásállósággal rendelkező, hosszú élettartamú téglakő. Előnye, hogy olcsó, égetés nélkül előállítható anyag, mely egyes helyeken akár a betonutakat is helyettesíthetné, mivel nem kátyúsodik.
Épületben az energia
Energetikai téren az elmúlt időszak egyik legnagyobb szenzációja Tóth Miklós szabadalma, a napelemes tetőcserép. A sík napelemeknél (egységnyi felületen) 10-40 százalékkal több energiát termelő cserép tömege egyharmada a hagyományosnak, ráadásul egyenként cserélhető és bővíthető, sőt minden tetőtípusra felszerelhető és még műemléki környezetbe is illeszthető.
Szunai Miklós, az ÖKOCENTRUM Zrt. vezérigazgatója a világ első ÖKO-ház megálmodója. Találmánya számtalan nemzetközi díjat nyert, konstrukciója mégsem kizárólag a természetes eredetű építőanyagoknak, az öko-bio szigetelésnek, a napenergia-használatnak, a szelektív hulladékgyűjtésnek és kezelésnek, a természeti környezetnek köszönheti elsöprő sikerét. Az ÖKO-ház különlegessége ugyanis egy "mindentudó" elektronika (számítógépes rendszer), mely ellenőrzi, vezérli és összehangolja a lakópark korszerű műszaki megoldásait, és mindig biztosítja az energia optimális forgalmát.
A szélenergia kiaknázásában jeleskedik Györgyi Viktor (Széchenyi-díjas mérnök-fizikus) függőleges tengelyű szélerőműve. A 65 százalékos hatásfokú (!) szerkezet az előállított áramot maga tárolni is képes, s egyrészről ózont, másrészről pedig vízgőzt bocsát ki. További előnye, hogy egy 1 megawattos turbina beruházása 500-600 millió forint (ez a háromlapátos szélkerekekéhez képest kb. feleannyi költség), ami öt év alatt megtérülhet. A Felcsúton kísérleti jelleggel működő erőmű már 0,3 méter/secundum szélsebességnél megkezdi az áramtermelést, ugyanakkor még az orkán erejű szélben is optimális teljesítményt tud nyújtani.
Akár 80 százalékkal is csökkenhet fűtési költségünk Mészáros Ágoston vegyi hőszivattyújával (VHP). A találmány az energiát napkollektorból, termál-csurgalékból, kútból stb. nyeri. Lényege, hogy a nyári hőtúlkínálatot eltárolja, majd egy speciális technológiával télen "felszabadítja". Egy, az emberi testben is előforduló természetes anyag vizes oldatát használja energiafelvételre, és a vegyi hővel működteti a fűtési rendszert, valamint használati
meleg vizet állít elő.
Különleges termékek a környezet védelméért
A Bioprojekt Kft. olyan biotechnológiai fejlesztések elhivatottja, mint a növényvédelmi és termésnövelő eljárások egyszerre történő megvalósítása. Ezek közé tartozik a TRIFENDER termésnövelő mikrobiológiai készítmény (Trichoderma asperellum antagonista gomba) is, mely egyrészt lecsökkenti a szokásos vetésforgó idejét, másrészt védettséget ad pusztító gombás fertőzések ellen, harmadrészt fokozza a terméshozamot - mindezt szintetikus vegyszerek alkalmazása nélkül.
A kátyúsodás örök problémának tűnhet útjainkon. Az Enveco Hungary Kft. Transheat nevű találmányával a sószórás alternatívájaként kíván részt venni a téli időszakban. E tömény állapotban kipermetezett folyadék hóval érintkezve felhígul, és az elegy közös fagyáspontja akár a mínusz 28 fokot is elérheti, így nagy hidegben is bevethető. Legfontosabb tulajdonsága mégis az, hogy nem roncsolja az aszfaltot és a betont, ráadásul, ha a pályáról az út menti talajba kerül, gyenge műtrágyaként viselkedve még táplálja is a növényzetet.
A Babcsán Norbert által fejlesztett fémhabokra még az Európai Űrügynökség is felfigyelt. Ezeket a habformájú anyagokat fémolvadékból (főként alumíniumból) habosítással (zárt cellás) vagy fémporral töltött folyadékhabból szintereléssel (nyitott cellás) állítják elő, térfogatuk legalább 70 százaléka gáz. Kiváló ütközési energia elnyelők és hangszigetelők, ráadásul tűzállóak is. Amellett, hogy páncélanyagokként vagy tűzálló falakként funkcionálhatnak, a kohászatban is minőségi változást jelenthetnek: a kerámiaszűrők felváltásával a nyílt cellás fémhabok szűrőként való alkalmazása komoly áttörést hozhat a kiégetéses tisztításban.
Raffay György talaj- és vízvédelmi szakértő (STandard-Team Kft.) mondhatja magáénak az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb környezetanalitikai találmányát. A "Félig liziméter" egy hidrogeológiai beszivárgásmérő-mintavételező berendezés, mely mérőtesttálcáival képes egy adott területen a beépítés mélységébe lejutó, szivárgó vizet csapdába ejteni. Előnye, hogy a talajban leszivárgó szennyeződés már az előtt kimutatható, mielőtt az bejutna az első vízadó rétegbe, talajvízbe, így a szennyeződés, mérgezés megelőzhető. A helyszínre érkezéskor pedig a mobil mintavételező mérőeszközzel a szennyezőanyag tulajdonságait azonnal
el lehet kezdeni vizsgálni.
Végül meg kell említeni - talán a közegészségügyben is jelentőséggel bíró - elektroszmog (EMW) detektort. E magyar találmányt Farkas Tibor, Szöllősy János és Gasparics Antal jegyzi, akik a levegőben koncentrálódó radon veszélyes izotópjait kívánták idejében kimutatni. A kémiailag aktív alfa részecskék ugyanis képesek más anyagokkal kötésbe lépni, például porral, dohányfüsttel stb., így a tüdőszövet vékony rétegeiben kromoszomális sérüléseket okozni, mely a tüdőrák potenciális oka lehet. A háztartások és munkahelyek ráadásul tele vannak meglehetősen nagy elektromágneses térerőt kibocsátó készülékekkel (TV, mikrohullámú sütő, számítógép stb.), így könnyen alakul ki elektroszmog, melyet e detektor képes folyamatosan mérni és a WHO által javasolt határértékek felett figyelmeztető jelzést adni.
Forrás: Ma&Holnap folyóirat X. évfolyam 2. szám
Egy felmérés szerint a magyaroknak mindössze hat százaléka hallotta már a "fenntartható fejlődés" kifejezést. Egyéb tényezők mellett jelentős részben kommunikációs problémával is állunk szemben, vagyis, hogy a fenntartható fejlődés területén dolgozók gyakran nehezen juttatják el a civil lakossághoz a témával kapcsolatos alapvető információkat, illetve, hogy a bármilyen indokból ellenérdekelt felek kommunikációja gyakran jóval hatékonyabb a miénknél.
A Ma&Holnap tízéves születésnapját ünneplő klubdélutánon többször is elhangzott az adat, mely szerint egy hazai lakossági felmérésben az embereknek mindössze hat százaléka hallotta már a "fenntartható fejlődés" kifejezést, és aki ismerte is, az nagyjából a környezetvédelemmel feleltette meg. Nyilvánvaló, hogy más, egyéb tényezők mellett jelentős részben kommunikációs problémával is állunk szemben, vagyis, hogy a fenntartható fejlődés területén dolgozók gyakran nehezen juttatják el a civil lakossághoz a témával kapcsolatos alapvető információkat, illetve, hogy a bármilyen indokból ellenérdekelt felek kommunikációja gyakran jóval hatékonyabb a miénknél.
A legfontosabb, hogy érthetően, egyszerűen, köznyelven, köznapi szavakkal, ugyanakkor minél pontosabban meghatározzuk, mi az a fenntartható fejlődés. Nem kell szűkszavúnak lennünk a magyarázatban, de a lényeg a közérthető, tömör és opcionálisan frappáns megfogalmazás, amivel el lehet jutni az emberekhez annyira, hogy aztán a részletek is érdekeljék őket.
A teljes cikk a Ma&Holnap folyóirat honlapján olvasható.
A nehézfémtartalmú talajszennyeződések terjedését vizsgáló módszer kifejlesztéséért, a Kárpát-medence biológiai sokféleségének új megközelítéséért és az egészséges környezethez való jog hatékonyabb érvényesülésének kutatásáért vehette át három fiatal tudós a Magyar Tudományos Akadémia által megalapított Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A díj tőkefedezeteként 25 millió forintot meghaladó értékű kincstárjegyek szolgálnak, amelyeket - az Akadémia iránti közbizalom újabb megnyilvánulásaként - a 2007-ben elhunyt Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyott az MTA-ra.
Az idén első alkalommal odaítélt elismerést az Akadémia - összhangban az örökhagyó szándékával - azzal a céllal hozta létre, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását. A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat minden esztendőben három, 35 év alatti kutató kapja meg. Az elismeréssel egyszeri, bruttó 200 ezer forintos támogatás jár.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Környezetvédelmi Világnaphoz kapcsolódva, hétfőn adta át a tudományos élet különböző területein dolgozó, 35 év alatti kutatóknak az elismerést.
Az élettelen környezettudomány témakörben Sipos Péter, az MTA Geokémiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársának a réz, az ólom és a cink megkötődése a talaj ásványos fázisain című, négy szerzőtársával készített pályamunkáját értékeli a díjjal az MTA elnöke. A tanulmány írói különböző ásványos összetételű talajok esetében vizsgálták a réz, a cink és az ólom megkötődésének folyamatait. Kísérleteik eredményeként jobban megismerték a nehézfém és a talaj közötti kölcsönhatásokat. Sipos Péter és tudóstársai munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a környezet védelmét jobban szem előtt tartva, biztonságosabban lehessen hulladékot elhelyezni. Amennyiben pedig szennyezés történt, és nehézfémtartalmú anyag került a környezetbe, akkor a szakemberek hatékonyan modellezhessék a veszélyes anyagok terjedését. A kutatók új, mások által még nem használt analitikus módszerei tehát közvetlenül hasznosíthatóak a hazai talajok nehézfém-szennyezéssel szembeni viselkedésének meghatározásában. - Talán a mi munkánk is hozzájárulhat ahhoz, hogy a nehézfémtartalmú hulladékok minél kevésbé károsíthassák az élővilágot, végső soron saját táplálékunkat és egészségünket - fogalmazott kutatásaik hatásáról szólva Sipos Péter.
Az élő környezettudomány témakörben Erős Tibor, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa kapja meg a díjat azért a pályamunkájáért, amelyben a Kárpát-medence halfaunájának biológiai sokféleségét új megközelítésben mutatta be. Dolgozata egyik legfőbb erénye, hogy túllépett a közép-dunai vízgyűjtőre vonatkozó ismereteken. A kutató útmutatása alapján statisztikai módszerekkel is hatékonyan leírható egy földrajzi tájegység élővilágának sokfélesége, ezáltal meghatározható a tájat alkotó élőhelyek vagy az idegen-honos fajok jelentősége a biológiai sokféleség szerveződésében. - A pályázó szinte minden dolgozatában találhatunk a környezet és természetvédelmi gyakorlat számára megszívlelendő javaslatokat - hangsúlyozta Erős Tibor tudományos tevékenységét értékelve Bíró Péter akadémikus, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
Erős Tibor pályázatának értékét jól jellemzi, hogy cikként az egyik legrangosabb hidrobiológiai szaklap alkalmazott kutatásokkal foglalkozó részlegében is megjelent. A Freshwater Biology olyan tudományos folyóirat, amelybe csak kevés hazai hidrobiológusnak sikerült ez idáig publikálnia.
A környezettudomány társadalmi vonatkozásai témakörben Majtényi Balázs, az MTA Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa részesül az elismerésben "A jövő nemzedékek és a természeti tárgyak köztársasága?" című pályamunkájáért. A fiatal tudós dolgozatában az egészséges környezethez való jog természetét elemezte. Majtényi Balázs tanulmányában értékelte a legelőször megjelent és hatékonyan védett, úgynevezett első generációs emberi jogok nemzetközi szabályozása keretében elfogadott dokumentumokat, valamint nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, és kritikai elemzést adott a magyar Alkotmánybíróságnak az egészséges környezethez fűződő jogot vizsgáló határozatairól. A környezet védelmének jogi szabályozása kapcsán megvizsgálta a nem hatékonyan védett, úgynevezett harmadik generációs jogok jobb érvényesítésének lehetőségeit. - Az egészséges emberi környezethez való joggal egy Bolyai-ösztöndíjjal támogatott kutatásban is foglalkozom. Célom a környezetvédelmi szabályozások hatékonyságának elemzése - mondta a kisebbségvédelmi és antidiszkriminációs kérdésekkel is foglalkozó fiatal jogász.
Ha valaki ősszel elmegy egy öreg, felhagyott gyümölcsösbe valahol az országban, csodálkozva tapasztalhatja, hogy szinte nem talál két egyforma ízű almát, körtét vagy szilvát. Valahogy minden sokkal finomabbnak, ropogósabbnak, egészségesebbnek tűnik. Hol keressük a régi magyar gyümölcsfajtákat, tudunk-e magunk is ilyeneket termeszteni?
A régi magyar gyümölcsfajták helyzete volt az egyik legérdekesebb téma a Botanika Hetén, amelyet az egri Eszterházy Károly Főiskolán rendeztek májusban, a TermészetTudás Főiskolája program keretében. Előadónak dr. Surányi Dezső agrobotanikust, történeti-ökológust hívták meg a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézetből, akinek Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták és a Gyümölcsöző sokféleség című könyveihez jelenleg antikváriumokban sem lehet hozzájutni.
Pedig volna kereslet ezekre a könyekvre, mert az érdeklődés egyre nagyobb a téma iránt. Az elmúlt években egyre többet hallani arról, hogy milyen jó lenne régi magyar gyümölcsfajtákat fogyasztani, kiskertekben termeszteni. "A régi magyar fajták nem érzelmi alapon értékesek, hanem biológiai, genetikai és táplálkozás-élettani értelemben. A Stanley vagy valamelyik Csacsaki fajtából készült lekvár és pálinka sem ízben, sem zamatban nem tud versenyezni a Besztercei vagy Nemtudom szilvával. A magyar fajták jellemzője nem az extra méret, hanem az extra íz és zamat - mondja Surányi Dezső.
Leánycsecsű alma. Októberben szedhető, de kora tavaszig is jól eltartható fajta. Gyümölcse középnagy vagy nagy, hosszúkás, igen tetszetős küllemű. Héja vékony, fénylő felületű, alig viaszos, inkább száraz tapintású. Zöldessárga alapszíne a napos oldalon csak kevéssé pirosodik be. Húsa sárgásfehér, elég kemény, utóérő, közepesen leves, borízű, kellemesen fűszeresen savanykás. Fája magas koronát nevelő. Nedvességigényes, de védett fekvést kíván (forrás: KvVM)
Mai "agyonvegyszerezett" világunkban az ellenállóság sem mellékes szempont: számos régi magyar gyümölcsfajta valóban ellenállóbb a kórokozóknak s kártevőknek, ezért nem kell őket annyiszor felszívódó szerekkel permetezni, sokukat pedig semmivel sem. Ez annak köszönhető, hogy ezek a fajták a hosszú évszázadok alatt alkalmazkodtak a helyi környezeti viszonyokhoz, talajhoz, élővilághoz, a táj szerves részévé váltak.
Hol vannak a régi magyar gyümölcsfajták? Nézzük például az almát: a piacokon két-háromfélével is találkozhatunk. Ehhez képest Magyarországon a 19. század hetvenes-nyolcvanas éveiben 423 almafajtát írt le Bereczki Máté (472 körte-, 136 szilva-, 27 cseresznye- és 17 meggyfajta társaságában). Hová tűntek hát a régi almák? A válasz sokak számára ismert: kiszorítatták őket a könnyebben szállítható, minden évben körülbelül azonos mennyiséget termő, de beltartalmukban általában nem olyan értékes, nem is olyan jó ízű új nemzetközi fajták. Sokszor azonban ez sem ment körültekintő módon. "Csak a kárpótlással, a nagyüzemek iránti spontán indulat következtében mintegy 500-féle változatot veszített el az ország, miközben mediterrán és fagyérzékeny almafajtákra, japánszilva- és kényes nektarinültetvények létesítésére - pályázatokkal - óriási anyagi és szellemi energiákat pazaroltunk el" - mondja Surányi.
A másik ok, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is csak azok a fajták termeszthetők kereskedelmi céllal, amelyek szerepelnek az úgynevezett nemzeti fajtalistán. Erre viszont csak olyan fajta kerülhet fel, amely mindig ugyanolyan minőségű termést hoz. A régi, helyi fajtáknak viszont éppen a sokszínűség az értéke - például a már említett Nemtudom szilvánál akár minden fánál más-más lehet a gyümölcs íze. Vagyis a Nemtudom szilva kereskedelmi forgalomba nem kerülhet, a piacon ne is keressük.
Jelenleg a nemzeti fajtalistán körülbelül 400 gyümölcs szerepel, a régi fajták zöme a több mint 9000 gyümölcsfajtát őrző magbankokban várja az újrafelhasználást. A régi fajták megőrzése azért is fontos, mert genetikai sokféleségükre alapozva ezekből lehet kitenyészteni olyan új fajtákat, amelyek például a változó klíma miatt kellenek majd. A hazai magbankok azonban anyagi problémákkal küzdenek, miközben "odakint", a régi gyümölcsfák eltűnésével lassan kihal az a tudás is, amely a művelésükhöz és hasznosításukhoz kapcsolódik.
Mit tegyünk hát, ha mégis Nemtudom szilvát szeretnénk enni? Felkereshetünk például tiszaháti öregembereket és vén gyümölcsösöket ősszel. Ha ennél többet szeretnénk tenni, megpróbálhatjuk mi magunk is termeszteni, amivel a fajtamegőrzéshez is hozzájárulunk. Az utóbbi években egyre erősebb a régi fajták megőrzésére irányuló civil mozgalom, amelynek keretében próbálják menteni a menthetőt, amíg a törvényi szabályozás kedvezően változik. Ha egy kicsit körülnézünk az interneten, az egyéni akcióktól az ökofalvak programjain és a gazdaboltok felhívásain át a magbankok által nyújtott tanácsadásig sok lehetőséggel találkozhatunk. Talán a leghatékonyabb, ha a Tudatos Vásárlók Egyesületének táblázatában kezdjük a tájékozódást: az itt feltüntetett hazai tájfajta-gyűjtemények legtöbbjében a tanácsadás mellett szaporítóanyag is beszerezhető.
"A kistermelőknek feltétlenül ajánlani lehet például a Naményi Jonathán, Húsvéti rozmaring, Kálmán és Bosc kobak körte, Magyar kajszi és Korai piros, Besztercei és Vörös szilva, továbbá Aranycsillag és Champion őszibarack egy-egy fájának ültetését és művelését. Ugyanígy nem hiányozhat íze miatt a Germersdorfi óriás és Szomolyai fekete cseresznye, a Pándy és Cigánymeggy, továbbá egy-egy naspolya, birs és dió, vagy néhány tő régi egres-, málna- vagy ribiszkefajta sem az idealizált, "egészséges" kertünkből. Egy komplett egészségbarát és ökológiai kert ma így néz ki a világban. És ha tud ez működni Ausztriában, Németországban vagy Angliában, nálunk miért ne valósulhatna meg a házikertben, üdülőkertek örökzöld bolondságai helyett vagy netán ártéri területeken?" - mondja Surányi.
Besztercei szilva (Berci szilva, Hosszú szilva, Magvaváló szilva). Igen régi, ázsiai eredetű fajta. Első hazai említése 1522-ből való. Beszterceinek csak itthon nevezzük, a külföld Magyar szilvának tisztelte. Érési ideje szeptember hava. Gyümölcse jókora nagy, tojásdadalakú, kissé aszimmetrikus. Színe sötétkék, hamvas. Teljesen magvaváló. Húsa mézsárga. Kitűnő ízű, zamatos, és magas cukortartalommal bír. Kiváló csemege-, háztartási és piacos gyümölcs. A belőle készült aszalvány, lekvár és szilvórium világszerte keresett áru. Fája mérsékelt növekedésű, későn fordul termőre. Felfelé törő, kúp alakú koronát nevel. Az erős és gyakori metszést nem szereti. Öntermékeny, a neki való helyen rendesen és bőven termő. A kellően nyirkos, kötött talajt kedveli. Száraz, laza talajban csak egymást követő esős években terem eleget (forrás: KvVM)
Ajánló:
Az Ormánság Alapítvány gyümölcsészete
Füzesi Krisztina - Gyarmati Zsolt: Szőlőhegyi barangolások
Civilizált világunkban már nagyon távol került tőlünk az a tudás, szimbólumrendszer, hitvilág, ami nagyszüleinkben, dédszüleinkben még elevenen élt. Rohanó életünkben kevés az a pillanat, melyben időt hagyunk arra, hogy a környezetünkben rejlő, múltról, kultúráról, életmódról és gondolkodásmódról árulkodó jeleket észleljük, jelentésüket, értékességüket tudatosítsuk magunkban. Pedig nap mint nap találkozunk ezekkel a jelekkel, melyek gyökereinket, származásunkat, múltunkat elevenítik fel.
Gyümölcsfajták Gömör-Torna vidékéről
Eltűnnek a régi gyümölcsfajtáink
* * *
A TermészetTudás Főiskolája az egri Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának tudománynépszerűsítő programja. A program 119 millió forint támogatást kapott az Új Magyarország Fejlesztési Tervből, amelyet a főiskola 140 millió forintra egészített ki. A program fő célja a természettudományok népszerűsítése az észak-magyarországi régióban. "A természettudósok közül sokan sokféle módon próbálták már elvarázsolni környezetüket, híveket, támogatókat keresve annak, amit igazán szerettek. Otto Guericke Magdeburg polgármestere volt a XVII. században, és a vákuumról gondolkodott minden szabad percében. Tudjuk, hogy nem alkotott olyan nagyot, mint Pascal vagy Mariotte, akik kortársai voltak, mégis máig őrzik emlékét a fizikát szeretők. Regensburgban, a császár jelenlétében megmutatta, hogy 8-8 ló sem tudja széthúzni azt a két félgömböt, amelyeket összeillesztettek, és közülük kiszivattyúzták a levegőt. Napjainkban egy kísérlet folyik Egerben, a TermészetTudás Főiskolája program, amelyben ötvözni próbáljuk a tudományt a látványossággal, az elmélyültséget a könnyedséggel. A cél, hogy minél többen érezzék azt, hogy a természettudományok elképesztően érdekesek, és nélkülük nincs út a jövőbe" - mondja dr. Liptai Kálmán, a főiskola Természettudományi Karának dékánja.
Június 4-6. között rendezik a tudatos kiállítók és látogatók fesztiválját az ország első ÖKO strandján. Az öko-, bio-, és helyi-termékek - ételek, italok, gyümölcsök, édességek, környezetbarát építési és közlekedési technológiák stb. - bemutatója és vására lesz a Velencei-tó környékén.
Részletesen a szórakoztató programokról, vásárlási lehetőségekről és szakmai előadásokról a biotar.hu oldalon olvashatunk.
Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. a Környezetvédelmi Világnap alkalmából június 4-én, pénteken gyűjtőszigeteken zajló hulladékcsere akciót szervez tíz városban: Békésen, Kazincbarcikán, Tiszakécskén, Sátoraljaújhelyen, Gyöngyösön, Kiskunhalason, Kisújszálláson, Orosházán, Kiskunlacházán és Tiszaújvárosban.
Mindenki, aki aznap ezekben a városokban a kijelölt szelektív gyűjtőszigeteket használja, jelképes jutalmat kap a szelektíven elhelyezett hulladékért cserébe:
Papírért - újrapapírból készült jegyzettömböt, gyerekeknek színesceruzát,
Műanyagért - bevásárló vászontáskát,
Üvegért - üvegbögrét,
Fémért - érmés kulcstartót,
Elektronikai hulladékért - elemlámpát
Az iskolai osztályok idén is a visszahozott üveg mennyiségében versenyeznek - könyvutalványért. A helyszíneken 10-től 18 óráig várják az érdeklődőket.
További információkat az ÖKO-Pannon honlapján olvashat.
Új szakasz
Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com
0