Bakonybél

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság oktatási programja keretében nyújt minősített erdei iskolai szolgáltatást a Bakonybéli Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Házában. A projektgazda tájékoztatása szerint az elnyert támogatás keretében megvalósult erdei iskola fejlesztési pályázat hozzájárul az oktatóközpont infrastrukturális hátterének javításához, az oktatástechnikai eszköztár fejlesztéséhez és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához.

A fejlesztési forrásnak köszönhetően nagy ívű építési beruházás zajlott. A magas szintű környezeti nevelői munkavégzéshez szükséges eszközállomány a nagymértékű beszerzést követően teljes körűen biztosítottá vált. A  minőségi tartalmi munkát BISEL, WET és informatikai képzéseken részt vett oktatók is segítik. Az Oktatóközpont maximum 33 fős csoportokat tud fogadni. Az oktatóbázis, erdei iskolás csoportok, baráti társaságok és kirándulni vágyók ideális szállása.

Tihany - Sajkod

A Tihany - Sajkodon található Levendula erdei iskola épülete, egy korábban az apátsághoz tartozó gazdasági épület volt. A félsziget 1952-es védetté nyilvánítása óta természetvédelmi őrházként, kutatóházként funkcionált. A fejlesztés a karsztvíz-bázisra épülő 130 m mélységű kút építésével indult. Kialakították az energiatakarékos 38 kW teljesítményű faelgázosító kazánnal működő, új fűtési-, és melegvíz- ellátási rendszert, amelyhez radiátoros fűtési rendszer csatlakozott.

Az Igazgatóság a fűtési rendszer kiépítése mellett az épület déli és keleti oldalát korszerű, megfelelő hőtartó képességű nyílászárókkal látta el. A kutatóházzal szoros egységet képező kiszolgáló épületben akadálymentes mellékhelyiség került kialakításra. Térkő burkolat lerakásával a főépület megközelíthetőségének akadály mentesítése is megvalósult, továbbá az info-kommunikációs akadálymentesítés biztosítására a látássérültek részére dombornyomásos táblákat, térképeket, Braille feliratokat, a hallássérülteknek indukciós hurkokat szereztek be.   A megnyert támogatásból az erdei iskola eszközparkja is korszerűsödött. A megfelelő oktatói munkát feladatlapok, természetvédelmi és környezetvédelmi plakátok színesítették, és ugyanebből a célból BISEL, WET és informatikai képzésben részesült két szakoktató.

Az április 20-án, egy olajfúrótoronynál történt baleset miatt napi 150 ezer liter olaj ömlik a Mexikói-öböl vizébe. Az alábbi képeket a NASA Aqua műholdjának MODIS detektora és az EO-1 műhold felvételeiből állították össze. A víz tetején sodródó olajfolt jól elkülönül környezetéből, amelynek mozgását és változásait műholdak segítségével pontosan nyomon lehet követni.

Az alábbi fotó felső részén a Mississippi deltatorkolata figyelhető meg, ettől jobbra azonosítható az olajfolt, egy világosszürke, kacskaringós alakzatként. A foltot könnyen felismerhetővé teszi, hogy a tengervíznek a Nap által meredek szögben megvilágított területén van, ahonnan csillagunk fénye éppen a műholdak felé verődik vissza.

A Mexikói-öböl térsége a magasból. A kép nagyméretű változatának  (NASA)

A második felvétel már közelebbről mutatja az úszó foltot. Megfigyelhető, hogy a tengeráramlás és a szelek okozta hullámzás elkezdte szétteríteni a vízfelszínen,

Közelkép az olajfoltról, amely a Mississippi deltájától jobbra látható (NASA)

A harmadik képen pedig már hajók és a szél keltette hullámok is megfigyelhetők. Jól látszik, hogy míg a tengervíz kevés napfényt ver vissza és a napsugarak jelentős része több méterig behatol a felszín alá, addig az olajfolt sokkal kevesebb sugárzást enged át magán, és többet ver vissza.

A közelebbi képen jobbra az olajfolt területe, amelynek előterében hajók is megfigyelhetők

Ajánlat: ezen az oldalon naponta két alkalommal láthatunk új műholdképeket a területről.

A legutóbbi információk szerint az amerikai parti őrség megkezdte az olajfolt elégetését, egyelőre kísérleti jelleggel. A parti őrség egységei helyi idő szerint szerda délután a Mississipi deltájától mintegy 50 kilométerre keletre gyújtották fel az olajfolt egy részét. A víz felszínén lebegő olajszennyeződés sűrűbb részeit tűzálló terelőkkel körbezárták, majd lángra lobbantották.

A parti őrség azt szeretné kipróbálni, hogy működik-e ez a technika, mellyel fel kívánják tartóztatni az olajfolt terjedését, közeledését Louisiana állam partjaihoz. Az NPR amerikai közszolgálati rádió jelentése szerint több mint 5000 hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlött a tengerbe. A British Petroleum (BP) brit olajcég Deepwater Horizon nevű kitermelő platformja felrobbant, kigyulladt, majd múlt csütörtökön elsüllyedt.

A robbanás után 111 embert ki tudtak menteni a toronyból, de 11 ember még hiányzott. A parti őrség pénteken este függesztette fel a kutatásukat, mondván, az eltűntek valószínűleg már nem élnek.

A platformon közben újabb olajszivárgást is észleltek, és kiderült, hogy a korábban becsültnél ötször több nyersolaj kerül a tenger vizébe - közölte a parti őrség. Mary Landry ellentengernagy Houstonban szerdán újságíróknak elmondta: a tornyot üzemeltető BP arról tájékoztatta az amerikai hatóságokat, hogy az újabb szivárgást közel 1500 méteres mélységben, Louisiana állam partjai előtt észlelték.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete március elején 25 másik civil szervezettel hirdetett országos bojkottot az Auchan ellen, csatlakozva a helyi civil szervezetek, illetve az Élőlánc Dunakesziért! által kezdeményezett tiltakozáshoz. Fellépésük hátterében az Auchan Magyarország Kft. Dunakeszi áruházának bővítési tervei állnak, amelyek a természetvédelmi szempontból igen értékes, mindazonáltal nagyon érzékeny Dunakeszi-tőzegtavak élőhely-együttesét veszélyeztetik.

Bár a beruházási terveket több fontos közigazgatási és tudományos szerv - köztük a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Hivatala és a MTA Biológiai Tudományok Osztálya - is kritizálta, illetve elítélte, a tiltakozáshoz pedig számos helyi és országos társadalmi szervezet csatlakozott, az Auchan továbbra sem lépett vissza felelőtlen terveitől.

"Azzal, hogy mindeközben az Auchan környezetvédelmi témájú rajzpályázatot hirdet, nem más, mint a vállalat imidzsének zöldre festési kísérlete. A Tudatos Vásárlók Egyesülete különösen groteszknek találja ebben az összefüggésben a rajzpályázat egyik legtöbb szavazatot kapott alkotását, amelyen két gólya látható repülés közben. Elképzelhető, hogy épp élelem után kutatnak egy valaha bőséges táplálékot adó lápos terület felett?" - olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.

Az egyesület gyakorlatban nem látja igazolni az áruházlánc által hangoztatott vállalati felelősséget. Az egyesület szerint félő, hogy ez nem is több, mint az áruházlánc egyik hangzatos PR szlogenjeinek egyike. A Tudatos Vásárlók Egyesülete továbbra is kitart állítása mellett: amennyiben az Auchan valóban felelős vállalat, mint ahogyan állítja magáról, nem építhet új áruházat sem érzékeny természeti területen, sem pedig bármilyen természetvédelmi érték veszélyeztetésével.

Egy évvel ezelőtt a környezetpusztítás mérséklése, a karbonfüggőség csökkentése és a szegények életkörülményeinek javítása jegyében jött létre az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretein belül a Global Green New Deal nevű szerveződés, gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő céllal is. A program fogadtatása világszerte kedvező volt, és úgy tűnt, hogy a világ 20 leggazdagabb és legdinamikusabban fejlődő országát tömörítő G20-ak is magukénak érezik a terveket - a megvalósulás azonban még várat magára - olvasható a Nature elemzésében.

Az UNEP programja hasonló Roosevelt amerikai elnök 1930-as években meghirdetett New Deal nevű gazdaságpolitikájához, de annál szélesebb körű és elsősorban "zöldebb". A Green New Deal elfogadói ugyanis azt tűzték ki célul, hogy GDP-jük 1%-át környezetvédelmi kezdeményezésekre költik. Ez egy nagy jelentőségű lépés lenne, hiszen a G20 országok adják a világ népességének kétharmadát és a gazdasági tevékenységek 90 százalékát, valamint innen származik az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább háromnegyede. 

Egy 2009 szeptemberében megrendezett pittsburgh-i konferencián a G20-ak vezetői az energiabiztonság javítását, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését és a szegények gazdasági sebezhetőségének csökkentését tűzték ki célul, de eddig sem ezen ígéretek, sem a GDP 1%-ának környezetvédelmi célú felhasználása nem valósult meg. A zöld beruházások pedig igen hatékonyak lehetnének: minden 1 milliárd dollár, amit energiahatékonyságba és tiszta energiákba fektetnek az Egyesült Államokban, évi 450 millió dolláros energiamegtakarítást jelentene, ráadásul csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását (2020-ra mintegy 500 ezer tonnával), és munkahelyeket is teremtene.

Eközben Dél-Korea és Kína igen komoly összegeket szán a "zöld projektekre". A két ázsiai ország mára vezető helyen áll a világ "zöld beruházói" között, s egyaránt bruttó éves termékük 3 százalékát fordítják környezetvédelmi beruházásokra, míg ez a szám az Egyesült Államokban csak 0,7%, Európában pedig 0,2%. Kína megújulóenergia-szektora közel 17 milliárd dollár értékű, és csaknem 1 millió főt foglalkoztat. Az ország a napelemek, szélturbinák, energiatakarékos izzók elsőszámú gyártója, és várhatóan vezető szerepe lesz az üzemanyag-takarékos járművek piacán is. Dél-Korea több mint 70 millió dolláros megújulóenergia-alap létrehozását tervezi, hogy nap-, szél- és hidroelektromos erőmű programjait beindítsa. A tavalyi év júliusában 5 éves "zöld" növekedési programot fogadtak el, ami további 60 milliárd dollárt áldozna a karbonfüggőség csökkentésére és egyéb környezetvédelmi fejlesztésekre. A tervek megvalósulásával 1,5-1,8 millió új munkahely és óriási gazdasági növekedés várható 2020-ra. 

A világon évente 300 milliárd dollárt költenek a fosszilis üzemanyagokra. Ennek kiváltása 6%-os csökkenést eredményezne az üvegházhatású  gázok kibocsátásában, és 0,1 százalékos növekedést a világ GDP-jében. A "zöld" gazdaságélénkítő csomagok a G20-as országok GDP-jét 0,7-2,2 százalékkal növelnék, ehhez azonban el kell szakadni az országok közötti szén-dioxid kvótakereskedelemtől, és zöldebb utakra kell lépni - írja a Nature.

A G20-as országoknak követnie kellene a két ázsiai ország példáját, és komoly, hosszú távú elkötelezettséget kellene vállalnia a környezetvédelmi beruházások irányába. A jelenlegi gazdasági törekvések folytatása ugyanis az energia-bizonytalanság, a klímaváltozás okozta problémák és a környezetpusztulás további növekedéséhez vezet.

Jurecska Laura

Mit kell tudni a programról, mit vigyek magammal?

A program késő délután 17-18 óra körül, tehát még világosban, az érdeklődők gyülekezésével kezdődik a meghirdetett, többségében könnyen megközelíthető települési helyszíneken. Amint összegyűlik 15-20 fő, madarász terepi vezetőinkkel folyamatosan indulnak a madármegfigyelő csoportok egészen 20-21 óráig.

Bár a rendezvény fő attrakcióját a  fülemülék koncertje jelenti, a májusi estéken számos más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért az időben érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig. 

A csoportvezetők a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük.

Amint az esti szürkület teljes sötétségbe fordul, a többi madár elhallgat és rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán 2-3 méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.
A program 21-22 h körül zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.

Részletes információ és helyszínlista