Számos technológia létezik a szélenergia területén is, és sokaknak vonzóak lehetnek a "három az egyben" megoldások, a nem minősített gyártóktól származó olcsó vagy felújított szerkezetek. "Itt is sok a kókler. Nemrég például Csurgó külterületén egy panziónál a szélgenerátor nem megfelelő oszlopra került, amely már 8 m/s-os  (nem egészen 30 km/h-s) szélerősségénél elhajlott, a generátor pedig óriási robajjal leszakadt. Én ilyen UFO-kal nem foglalkozom" - mondja Zavaczki Andrea megújulóenergia szakiparos. A tulajdonos most futhat a pénze után, pedig ha körültekintően, megfelelő referenciákkal rendelkező céghez fordul - több tucat is van Magyarországon -, akkor már meglehetne az a jó érzése, hogy hálózati szolgáltatótól függetlenül képes fedezni energiaszükségletének egy részét.

Teljesen elszakadni a szolgáltatóktól, a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna): ez már az úgynevezett autonóm ház célja. Ez egy olyan önellátó épület, amely rendkívül takarékosan működik, és igényeit a természet megújuló forrásaiból nyeri. Az egyik Magyarországon is kézenfekvő lehetőség a szélenergia hasznosítása, ennek szakértője Zavaczki Andrea, a Windenergy 1111 Kft. vezetője abban a csapatban, amely autonóm házakat tervez és épít.

Legutóbb Egerben mutatták be az autonóm házat és az ezzel kapcsolatos technológiákat a nagyközönségnek, a TermészetTudás Főiskolája rendezvénysorozat keretében az Eszterházy Károly Főiskolán. Dr. Szilágyi Ibolya adjunktus elmondta: bár a labdarúgó vébé miatt egy kicsit Egerben is megállt az élet, még Miskolcról, sőt Erdélyből is érkeztek látogatók. Az érdeklődők a tervezési és kivitelezési műhelytitkokba is betekinthettek.

A szélenergia iránt nagy volt az érdeklődés, ehhez talán az elmúlt hónapok szeles időjárása is hozzájárult. Zavaczki Andrea elmondta: egy háztartási méretű szélgenerátor (hálózatra tápláló szélkerék) beruházási költsége 1,8-2,5 millió Ft, oszloppal telepítve 3-4 millió Ft. Ez 200-800 kilowattóra (kWh) áramot termel havonta, attól függően, milyen magasra helyezik a generátort (egy kisebb háztartás energiaigénye 150-200 kWh/hó). Az áramot tárolhatjuk akkumulátorban, a felesleget eladhatjuk a hálózatnak. Az így kapott árbevétel segítségével a szélgenerátor megtérülése mintegy 8 évre tehető. A villanyóra a vásárolt és az eladott áram egyenlegét méri.

Érdemes megbízható cégeket, illetve szerkezeteket választani. Ezekre 5 év termékgarancia van (ez a lapátszárnyakra nem vonatkozik, ha például valaki lecsúzlizza őket). A jelenlegi rendszerek ígért élettartama 20 év, efelett bizonyos alkatrészeket kell cserélni: ez a beruházási költségnek kb. 16-18%-a, után újabb 20 évig jól működhet a berendezés.
 
A generátor zaja 10 méterre már csak 35 decibel lehet, ami még éjjel is elfogadható - mondja Zavaczki. A szomszédoktól azonban mindig engedélyt kell kérni, ha szélerőművet szeretnénk a kertünkbe. Ezután jön az önkormányzat - az engedély kiadása hol könnyebben, hol nehezebben megy az országban, jó lenne egy egységes szabályozás.

A szél mellett főleg a napenergia az, ami biztosíthatja egy autonóm ház energiaellátását. Az autonóm ház a teljes függetlenséget kínálja az energiaáraktól, a monopóliumok uralmától, az áramszünettől, miközben hozzájárul a Föld gyógyításához. "Talán meglepő, de karnyújtásnyira vannak a lehetőségek, át kell gondolnunk közös életünket. Pályázhatunk klímabarát otthon megvalósítására, van esélyünk az új energiaforrások használatára, csak nyitott szemmel és jövőt féltő lélekkel kell gondolkodnunk. Persze segítség az kell, mert sok technológia még drága, még szokatlanok a lépések, de tudjuk, hogy jó úton járunk" - mondja dr. Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának dékánja, a szakkiállítás házigazdája. Bővebben a www.autonomhaz.eu honlapon olvashat a témáról.

Az Energia Központ Nonprofit Kft. Hazai Pályázatok Osztályán kérdésünkre elmondták: jelenleg nincsen semmilyen pályázati lehetőség energiahatékonyságot elősegítő témakörben. A lakossági pályázatokat (NEP) 2010-ben még nem írták ki. A 2009. december 15-én meghirdetett Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramra beérkezett pályázatok támogatási igénye lefedi a jelenleg rendelkezésre álló 2 milliárd forintos keretösszeget. Ezért ezt lezárták, június 17-től újabb pályázat nem nyújtható be.

Szélturbina Cseténynél (Veszprém megye)

Az új, várható kiírásig a kormány már jelezte: 2011. januárban elindítja komplex épület-energetikai programját, amelyben még az önerőhöz is hitelt lehet majd kapni. Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár az MTI-nek elmondta: olyan finanszírozási konstrukción dolgozik a kormány, amelynél a támogatás és az önrész aránya az elért energiamegtakarítástól függene. Egy létrehozandó zöld bank hitelezné önrészt, amelyet az elért megtakarításból lehetne törleszteni, míg a beruházás efölötti része vissza nem térítendő állami támogatás lenne.

Közleményük szerint akik kíváncsiak erre a különleges vállalkozásra, végigkísérhetik annak lépéseit a szervezők által nemrég elindított gyorlabnyom.blogspot.com címen elérhető blogon. A látogatók a blogban már most megtippelhetik a végeredményt, azt, hogy szerintük mekkora Győr ökolábnyoma.

Győr ökológiai lábnyoma a legtöbb ember számára nem fog ennél többet jelenteni. Azonban ez az egyszerűnek tűnő szám várhatóan nagyon is lényeges dolgokra hívja fel a lakosság figyelmét - megmutatja, hogy milyen mértékben vesszük igénybe bolygónk és közvetlen lakóhelyünk természeti erőforrásait.

A munkát a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának tagjai vállalták magukra. Ők idén februárjában már kiszámították a város egyetemén megrendezett Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökolábnyomát, így megfelelő tapasztalatot szereztek az adatok feldolgozásában.

A Városfoglalás nevű programsorozat újabb állomásán a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az ImagineBudapest a nyári forróságban arra hívja fel a figyelmet, hogy csomagolt víz helyett válasszuk az ivókutakat.

Fővárosunk számos pontján lehetőség van arra, hogy - akár a hajdani utazók - kiürült palackjainkat tiszta, jó minőségű vízzel töltsük újra. Ezzel a környezetet és pénztárcánkat is kíméljük. Nem kell más: vigyünk magunkkal egy újratölthető palackot.

A vezetékes víz, vagy hétköznapi nevén csapvíz nem számít különösebb gasztronómiai kuriózumnak, mégis nagy sikere van immár bő egy évszázada. Naponta isszuk, használjuk mindannyian. Budapesten pedig a jó minőségű csapvíz mellett számos értékes ásványvízforrás, ásványvizes ivókút is rendelkezésünkre áll.

A szervezők vízi-várostörténeti sétára hívják az érdeklődőket. A séta ideje alatt a budai oldalon fellelhető néhány ivókútból merítve frissítjük fel magunkat. Eközben tudásszomj-oltásként hallhatunk a várostörténeti szempontból is izgalmas víz-közműhálózat létrejöttéről, a budai oldal alatt húzódó titokzatos tavakról és forrásokról, a hajdani kutakról, vízellátásról, vagy éppen arról, hogy szokás volt-e a múlt század fordulóján vizet inni az ebédhez a főúri asztaloknál.

 A vízi-várostörténeti séta időpontja: 2010. július 2. 16.45

Találkozóhely: Gellért téri díszkút

A program időtartama körülbelül 1,5 óra.

A séta ingyenes, de jelentkezéshez kötött. Regisztrálni a noemi@tve.hu email címen lehet.
 
Az ivókutak listája elérhető itt.

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Krajcáros tippek a vásárláshoz és az üzemeltetéshez az Ökoszolgálattól:

Vásárlásnál vegyük figyelembe a klímaosztály betűjelzését, amely megmutatja, hogy a készülék hány fokon üzemeltethető. Gyakori probléma, hogy pl. egy "N" jelzésű, azaz +16...+32 Celsius-fokon üzemeltethető hűtőszekrényt hideg helyiségben helyeznek el. Ha a normál téri hőfokszabályozó érzékelője hidegebb környezeti hőmérsékletet észlel, akkor nem kapcsol be, így a fagyasztórész leolvad.

Nem érdemes két kisebb készüléket vásárolni, mivel egy nagyobb berendezés üzemeltetése gazdaságosabb.

A kellemetlen zajhatások elkerülése érdekében fontos a készülékek vízszintes elhelyezése. A nem megfelelően felfekvő készülékekben rendellenes zörejek keletkeznek, ráadásul az ajtó sem záródik rendesen.

Hagyjunk üres helyet a hűtő háta mögött, hogy a kondenzátor (fekete rács) és a kompresszor szellőzése biztosított legyen.

Ne helyezzük a hűtőkészüléket hőforrás közelébe vagy napsugárzásnak kitett helyre, mert ez növeli az energiafogyasztást.

Ha a kondenzátor és a kompresszor nagyon poros, gátolja a hűtőszekrény szellőzését, ami így több energiát vesz fel. Portalanítsunk gyakran ezeken a helyeken.

Tartsuk karban a hűtőkészülékeket, olvasszuk le rendszeresen azokat. Az idő előtti jéglerakódás és a hőveszteség elkerülésére csak akkor nyissuk ki a hűtő ajtaját, ha az szükséges. Ne rántsuk ki vagy fel hirtelen az ajtaját, mivel azzal mintegy kirántjuk a hideg levegőt is.

Rendszeresen olvasszuk le a készüléket (a nem automatikus leolvasztásúakat), mivel a jégréteg szigetel, növeli az energiafelhasználást.

Forrás: Ökoszolgálat, Zöld krajcár

A Tudatos Vásárló magazin Otthon témájú, nyári száma arról ír, hogy laboratóriumi teszteknek vetettek alá tizenkét piacvezető palackozott világos sört, és mesterséges színezék (tartrazin), illetve természetes méreganyagok (ochratoxin) után nyomoztak.

Mesterséges színezékek

A tartrazin (E102) adja számos színezett élelmiszer élénksárga színét: többek között fagylalt, sütemény, keksz vagy puding gyártása során használják, a sörbe viszont nem kerülhet. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) szerint az erre érzékenyek szervezete az elfogadható napi beviteli mennyiségnél kisebb tartrazin bevitelt sem feltétlenül visel el, a reakció elsősorban bőrirritáció formájában jelentkezhet.

Allergiaszerű tünetek különösen a szalicilsavra és ezek származékaira való érzékenység esetén fordulhatnak elő. A németországi ÖKO-Test terméktesztmagazin 2008-as vizsgálata, ha kis mennyiségben is, de több sörben kimutatta tartrazin jelenlétét. Ennek alapján a Tudatos Vásárló is kíváncsi volt arra, hogy a szabályozást mennyire veszik komolyan a hazai gyártók, forgalmazók. A jó hír az, hogy a laboratóriumi vizsgálat a tesztelt termékek egyikében sem mutatta ki semmilyen mesterséges színezék, így a tartrazin jelenlétét sem.

Természetes méreganyagok

A Tudatos Vásárló megvizsgálta a sörök ochratoxintartalmát is. Ez az anyag - a mikotoxinok egyik fajtája - a növényeket megtámadó penészgombák anyagcseréjének terméke, és az élelmiszerekben előforduló legveszélyesebb természetes mérgek közé tartozik. A fogyasztók számára leginkább az ochratoxin-A (OTA) fontos: a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztató anyagai szerint elsősorban vesekárosító hatása közismert, de negatív hatással van az immunrendszerre, a májra és az idegrendszerre is, állatkísérletek során pedig rákkeltő és magzatkárosító hatást is kimutattak. További hátránya, hogy felhalmozódik a szervezetben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában az ochratoxin szempontjából a kávé és a szőlőlevek után a sör is a szennyezettebb áruk közé tartozik. Korábban a Német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, és egy török egyetem kutatói is kimutattak ochratoxint a sörökben.

A Tudatos Vásárló laboratóriumi eredményei szerint a sörök felében nem, a felében alacsony mértékben található ochratoxin. A legmagasabb értéket mutató termékből egy 55 kilós személy napi 13 vagy egy 80 kilós ember 19 félliteres korsó sört ihat meg egészségkárosodás nélkül. De ez csak akkor igaz, ha más ochratoxintartalmú élelmiszert nem vesz magához.

A részletes teszt eredmények a Tudatos Vásárló június elején megjelent Otthon című számában olvashatók.