Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
01
okt/2010

Hétvégén Európai Madármegfigyelő Napok

Az Európai Madármegfigyelő Napok programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény egyrészt európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az ingyenes országos eseményekkel sokakat szólíthatunk meg és csábíthatunk ki a szabadba. A program magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mint a BirdLife International hazai képviselője.

A programba bárki bekapcsolódhat. Helyszínek és fontos tudnivalók az MME honlapján.




0
Tovább
29
szept/2010

Dzsem és szörp a Kóspallagi Boszorkánykonyhából

Egyre többen vásárolnak nagy üzletközpontok helyett a helyi termelőktől. Nem a "bio" címke a fontos, hanem az, hogy megbízható helyről szerezzük be a tejet, lekvárt, húst, gyümölcsöt és így tovább.

Az általunk most ajánlott oldalon az Alsó-Ipoly mente és a Dunakanyar helyi termékeit találhatja meg, a házitejtől a savanyú káposztán át a faragott lopótökig:

http://magosfa.hu/?q=hu/helyitermekek




0
Tovább
26
szept/2010

Megnyílt a Fekete Gólya Ház Bátán

Megnyílt a Fekete Gólya Ház a Tolna megyei Bátán, ahol interaktív kiállítás mutatja be a ritka, védett gázlómadár hazai és afrikai élőhelyét, valamint a Gemenc élővilágát.



Az élményközpontú múzeumot pénteken Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese és a Fekete Gólya Ház létrehozását támogató Norvég Civil Alap nevében Polgár Tamás, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének tanácsadója avatta fel ünnepélyesen.

Buchert Eszter a titokzatos gólyafajt országszerte elsőként bemutató múzeumról elmondta: a bátai kiállítás jól illeszkedik a nemzeti park elképzeléseibe, amely egy-egy jelentős fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok létrehozását tűzte ki célul.

A Fekete Gólya Házat a Bátáért Egyesület az egykori bátai református iskola épületében alakította ki többek között a Norvég Civil Alap közel 25 ezer eurós (7 millió forint) támogatásával, a bátaiak téglajegyekkel segítették a ház felújítását - mondta el Viliminé Kápolnás Mária történész, az egyesület elnöke.

A múzeum három helyiségben hang- és látványelemekkel kísérve ismerteti meg a fekete gólya életmódját, fészkelő és táplálkozó helyeit a látogatókkal, akiket az információs táblákon jelképesen Margit, a Mohácsi-szigeten 2005-ben gyűrűzött fekete gólya kísér végig. A kiállítás számos játékos elemet tartogat a gyerekek számára, akik magukra ölthetik a fekete gólya vagy a gázló madár táplálékául szolgáló béka jelmezét, de kipróbálhatják azt is, hogy hogyan forgatja meg fészkében tojásait a gólya.

A kiállítási anyag érdekessége a fekete gólya vándorlásáról, telelő helyeiről szóló Afrika-szoba; itt a Néprajzi Múzeumnak köszönhetően megismerhetik az érdeklődők az etióp ngigole törzset, amelynek tagjai istenként tisztelik a fekete gólyát, a felhők madarát.

A fekete gólya (Ciconia nigra) a világ száz országában fordul elő, számukat 18-25 ezerre becsülik, előfordulásuk kétharmadán a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Nehezen megfigyelhető madár; a fehér gólyával ellentétben, amely keresi az ember közelségét, rejtett életmódú, a háborítatlan helyek - sűrű erdők, magas sziklák - lakója. Csaknem négyezer kilométert repülnek minden tavasszal és ősszel. Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában márciustól októberig fészkel, telelő területei Afrikában, Indiában és Európa déli részén találhatóak.
Magyarországon a Gemenci erdő ad otthont a legsűrűbben lakott fekete gólya populációnak, ahol mintegy 35 pár a stabil fészkelő állomány. A Gemenc déli peremén fekvő Báta környezetében ma is hét feketególya-fészek található, amelyek közül öt rendszeresen lakott. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.


0
Tovább
26
szept/2010

Mosómedvemenhely nyílt Veresegyházán

November elsejéig térítésmentesen veszi át a pénteken megnyílt menhely a megunt, otthon már nem tartható házi kedvencket - közölte Kuli Bálint, a Veresegyházi Farkas- és Medveotthon igazgatója.



A veresegyházi állatkert területén található, a Fehérkereszt Állatvédő Ligával közösen fenntartott menhely legfeljebb tizenkét állatot tud befogadni, de ha szükség lesz rá, elképzelhető, hogy korlátozott mértékben bővítik majd - tette hozzá Kuli Bálint.

"Július elsejétől tilos mosómedvét tartani - a büntetés 50-60 ezer forint lehet -, illetve nagyon sokan kényszerülnek megválni kedvencüktől, mert a házi állatként tartott ragadozó ivaréretté válása után, 2-3 éves korától agresszívvá válik, és a gazdáját is megtámadja. Nagyon sokan kerestek meg szerte az országból azzal, hogy mit lehet tenni" - magyarázta a menhely létrehozásának okait Kuli Bálint.

Az igazgató elmondta azt is: Magyarországon nincs nyilvántartás a mosómedvékről, illetve arról sincsenek adatok, hogy mennyi állatot engednek szabadon. "Rendkívüli módon elszaporodtak ezek a nem őshonos állatok, és jelentősen veszélyeztetik a kis rágcsálókat és a madárfészkeket" - tette hozzá az igazgató.

A menhely új épületét a Fehérkereszt Állatvédő Liga építtette kétmillió forintért; az állatok ellátását, gondozását és állatorvosi költségeit a Fehérkereszt és a veresegyházi állatkert közösen vállalja, ám november elsejét követően fizetni kell azért, hogy átvegyék az állatokat.


0
Tovább
25
szept/2010

Menteni, ami menthető: őshonos gyümölcsfák génbankja

A bőség zavarának érezzük talán manapság, amikor a boltban sárga, zöld és kétféle piros almát is kiraknak a pultra. Kovács Gyula pórszombati erdész szerint azonban ez meglehetősen gyér kínálat, hiszen száz éve a magára valamit adó gazda csak almafából tizenöt-húszfélét tartott a kertjében, különben pedig akár ötvenfajta gyümölcs is megtermett a birtokán.



Eleink nem vitaminforrás vagy desszert gyanánt fogyasztották a gyümölcsöt, hanem főétkezésül. Göcsejben és az Őrségben akkora volt a szegénység, annyi gyereket neveltek a családok, hogy az otthon hizlalt egy-két malackából bizony nem gyakran jutott hús az asztalra. Az éhező szájakat azonban jól kellett lakatni. S a gyümölcs nemcsak nyáron szerepelt az étrendben, hanem telente is. A veremben, a pincében vagy a kamrában, különösebb raktározási technika alkalmazása nélkül, zamatát is megőrizve telelt át az alma, a körte; befőttnek vagy lekvárnak eltéve, esetleg aszalva színesítette az étrendet. Olyan szilvafát is átmentett napjainkra a magángyümölcsöst létesítő pórszombati gazda, amely az ágakon aszalódik meg, nem kell vele külön bajlódni. A rendszerváltás előtt még vagonszámra szállították innen az aszalt szilvát szerte az országba.

Az erdész jó tíz éve foglalkozik honos magyar gyümölcsfajták felkutatásával, megmentésével és - kérésre - szaporításával. Először csak a környék, a Göcsej és az Őrség öreg gyümölcsfáiból készített oltványt, de amióta ennek híre messzire ment, az ország távoli pontjairól, sőt a határokon túlról is kap ritkaságszámba menő fákról gallyakat. Ezeket vadon nőtt egyedekbe oltja. Így kialakított fagénbankjában, amely a Kárpát-medence olykor páratlan példányait foglalja magában, immár több mint ezerféle gyümölcsfafajta nevelkedik, mindegyikből egy, legfeljebb kettő.

Megmentem, ami még megmenthető - mondja -, de sajnos némelyik emlékét már csak a szájról szájra terjedő legendák őrzik. A falunk határában levő fáról a régiek mesélték, hogy hosszúszekerekkel jártak oda, mikor megérett a gyümölcse, több mázsa alma termett rajta, abból készítették az ecetet. A szomszéd községben termő piros szentiványi alma éréskor az egész falut ellátta gyümölccsel. Fogyasztották, de süteménybe is kitűnő volt. Egy vihar törte derékba. Erről még sikerült oltanom. A kerkafalvai határban nőtt a jóalma. Azt tartották róla, hogy ha ezt eszi a kisgyerek, nem lesz hasfájós. Nemesnépen volt egy fa, amelynek már a nevére sem emlékezett senki. Amikor a fa alól felszedték az almát, olyan lett a kezük, mintha zsírba nyúltak volna. Az erősen viaszos héj nemcsak tavaszig, hanem akár két vegetációs időszakon át is eltarthatóvá tette a gyümölcsöt. A telelő körtét pedig mínusz 8-10 fokos hidegben találtam egy lókifutóban. Olyan kemény volt, hogy a ló sem nyúlt hozzá. Csak áprilisban vált fogyaszthatóvá. A bakszar körte az őrségi és a göcseji ember régi pálinkakörtéje, még a vadak sem eszik, olyan kemény, de ha a fa alatt megszotykosodik, csodálatos illatú pálinka lesz belőle. Nógrádból kaptam pár ágacskát a selymes rozmaring alma fájáról. Ennek olyan a gyümölcse, hogy ha ceruzát szúrunk bele, egy erős férfi levet tud facsarni belőle.

A Kárpát-medencében honos fajtákról elmondja a hagyományőrző erdész, hogy sok évszázadon keresztül szelektálta az ember a legjobb, bő terméshozamú egyedeket, amelyek bírták a szárazságot, ellenállók voltak az itt előforduló betegségekkel szemben, utódaikat nem kellett vegyszerezni, sőt metszeni sem.

Jelenleg hivatalosan nem szaporíthatók ezek a fajták, mert nem vették nyilvántartásba őket. De például a húsvéti rozmaring és a batul szerepel a listán, az utóbbiból a pórszombati erdész kapásból sorolja a térségben előforduló változatokat is, a mosolygósat, a zöldet, a csüngőt, a sárgát, és hozzáfűzi, hogy az egyiket nyersen ették, a másikat aszalták vagy pálinkának hasznosították. - Mert lehet, hogy e gyümölcsök némelyikét frissiben megkóstolni szinte büntetés, de ha úgy dolgozzák fel, amint azt eleink kikísérletezték, gasztronómiai élmény forrásává lehet - hangsúlyozza Kovács Gyula, és ezért jegyzeteket készít az oltványai mellé.

De ki tud ma már oltani? Kovács Gyula szerint a parasztember régi tudása sajnos elenyészett, sőt ma már pejoratívnak számít a paraszt megnevezés. Pedig régen falun, ha kellett, kereket gyártottak, húst és tejet dolgoztak fel, oltványokat készítettek. Ez sem ördöngösség. A környékbeli iskolásokat elhívom magamhoz Gyümölcsoltó Boldogasszony napja közeledtén. A kis hétéves lurkók abból a fából oltottak legutóbb, amely a falujukban nő. Elindítom őket azon az úton, amelyet végigjárva megalkothatják saját kis génbankjukat, visszavarázsolhatják erre a tájra azt a fajtagazdagságot, amely a Göcsejt és az Őrséget jellemezte hajdanán.


0
Tovább
24
szept/2010

Egyre többen választják az alternatív közlekedési eszközöket

Lezárult a Levegő Munkacsoport "Hagyd otthon az autódat - kampány a fenntartható közlekedésért" címmel 2010 elején indított szemléletformáló kampánya. A civil szervezet becslése szerint több mint ezer ember választott ennek hatására alternatív közlekedési eszközt az autó helyett. A végcél ugyan még messze van, a Levegő munkatársai mégis pozitívnak értékelik az elért eredményeket.



Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója szerint a kampány sikere azt igazolja, hogy a budapesti lakosok nyitottak a téma iránt. "Régóta tudjuk, hogy a gépjármű-közlekedés milyen egészségügyi és környezeti károkat, milyen tarthatatlan közlekedési szituációkat okoz a nagyvárosokban. Ez ellen egy módon lehet védekezni: ha kevesebb autó fut az utakon, és a lakosság egyre inkább az alternatív közlekedési eszközöket kezdi használni."
 
A Levegő Munkacsoport adatai szerint ma Budapesten mintegy 600 ezer autó közlekedik napközben, s legalább százezerrel kevesebb jármű kellene ahhoz, hogy jelentősen csökkenjenek a torlódások, a forgalom folyamatossá váljon, s ezzel csökkenjen a légszennyezés és a zaj.
 
Ezért tekinti a szervezet legfőbb feladatának az alternatív közlekedési eszközök népszerűsítését. "Minél többször mondjuk el az embereknek, hogy milyen előnyökkel jár, ha autózás helyett átszállnak a tömegközlekedési járművekre, kerékpároznak vagy gyalogolnak, annál többen fogják megérteni - fogalmaz Horváth. - Budapesten kétmillió okos ember közlekedik nap mint nap. Örömünkre szolgál, hogy ezúttal nem rossz híreket közölhetünk, hanem elmondhatjuk, hogy üzenetünk célba ért, és van remény arra, hogy csökken Budapest és agglomerációjának légszennyezettsége. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben még többen fogjuk élvezni az autózáson kívüli közlekedési formák előnyeit" - mondja a szakember.
 
A 2010. februárban indított reklámkampány során a Levegő Munkacsoport óriásplakát-, rádió-, jármű- és kerékpáros hirdetések segítségével hívta fel az emberek figyelmét személyes döntésük fontosságára. A civil szervezet "Hagyd otthon az autódat" kampánya a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.


0
Tovább
23
szept/2010

Fenntarthatósági Nap 3: sörkollektor és lájkolás a jövőért

Ma még kevesen tudják, hogy az otthoni hulladékanyagokból is lehet energiamegtakarításra alkalmas eszközt építeni. Például a sörkollektor használói szerint egy 85 négyzetméteres lakásban a fűtésköltség 20-25%-át is meg lehet takarítani a nap fényének felhasználásával. A harmadik Fenntarthatósági Nap szervezői, azaz a Magyar Telekom és a Jövő/Menő program munkatársai egy ilyen sörkollektor építését határozták el a nap eseményein résztvevő előadók és a közönség közreműködésével. Az elkészült eszközt a szervezők a nap végén átadják Mezőcsát kistérség egyik települése, Tiszadorogma polgármesterének. A sörkollektort gyümölcsaszalásra fogják használni a tiszadorogmaiak.



Idén szeptember 25-én lesz a Fenntarthatósági Nap, amely egy rendhagyó szakmai konferencia és kiállítás. Fő célcsoportja a fiatalok. A többi szakmai eseménytől eltérően itt a legfontosabb a lendület, az interaktivitás, a hiperaktivitás, és a komplexitás. Ezen a rendezvényen nem a feszültség, nem az egymásra mutogatás van a fókuszban, hanem a megoldás. A konferencia beszélgetésein a pozitív üzenetekre és az aktuális témákra összpontosítanak. Olyan témák merülnek tehát fel, amelyekért tenni lehet Magyarországon is, nem csak beszélni róluk. A rendezvény szerves része a kiállítás is, ahol a beszélgetéseken elhangzottakat meg is lehet nézni, tapasztalni. Lehetőség nyílik majd alternatív meghajtású autók tesztvezetésére, a kiállított érdekességek között látható többek között "fair trade kávé és tea", bioszörp és repohár, komposztáló, szélgenerátor, napkollektor és hulladékból készített kreatív tárgyak.

Forrás: Magyar Telekom

Részletes program és regisztráció a rendezvényre: http://www.fenntarthatonap.hu/

Az esemény alcíme Felelősségvállalás = Pozitív Energia. A programok délben kezdődnek a világpolgár professzor, Günter Pauli előadásával, akinek legújabb könyve ("A kék gazdaság") száz innovációt mutat be, amelyek egy évtizeden belül százmillió munkahelyet teremthetnek. Ezek után három szekcióban beszélgetnek majd a résztvevők, amihez a közönség kérdéseit is várják. A három szekció a fenntarthatóság hármas pillére mentén a társadalmi esélyegyenlőség, a gazdaság témakörében a fogyasztás és a környezeten belül a klímaváltozás, ráadás szekcióként pedig az egyéni felelősségvállalással zárul a szakmai program. Részletes program és résztvevők az esemény honlapján.

A programok közben a helyszínen fejenként 3-3 matricával lehet majd "lájkolni" a fenntarthatósági nap kiállítóit és pályaműveit, és az így előálló szavazatok eredményeit is ismertetik a nap végén, amikor is kezdetét veszi az afterparty, amelyen fellép a Besh o droM, a Balkan Fanatik, Szalóki Ági és a Rhythm & Sex.

A Fenntarthatósági Nap keretében egyébként a város több pontján készítenek úgynevezett inverz graffitit, amelynek lényege, hogy különböző piszkos útfelületeken elhelyeznek betűsablonokat és nagynyomású vízsugárral tisztítják meg a le nem takart részt. A felirat ez alkalommal az lesz, hogy "FENNTARTHATÓSÁGI NAP 3."

Képek a tavalyi rendezvényről.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.


0
Tovább
22
szept/2010

Hetvennégy delfin vetődött partra Új-Zélandon

Hetvennégy gömbölyűfejű delfin vetődött partra Új-Zéland északi részén.



A térségben az utóbbi egy hónapban ez már a második eset, hogy hasonlóan népes delfinraj reked a sekély vízben - közölte szerdán az illetékes hatóság. Mire a vízügyi felügyelőség munkatársai a Spirits Bay-i partokhoz érkeztek, 25 állat már elpusztult. Jonathan Maxwell, a felügyelet vezetője elmondta, hogy a maradék 49 delfin visszajuttatása a nyílt óceánba legalább két napot vesz majd igénybe. Jelezte azt is, hogy a mentéshez sok önkéntesre lesz szükségük. Igyekezetüket igencsak megnehezítheti a heves szél és az erős hullámzás.


0
Tovább
20
szept/2010

Félmilliós fizetés alatt értelmetlen a saját autó

Egy átlagos keresetű dolgozó jövedelmének majdnem felét költi közlekedésre - állítja a Levegő Munkacsoport.



Átlagos személygépkocsi-használat mellett Budapesten nincs gazdasági racionalitása az autó fenntartásának. Ennél költségtakarékosabb a közösségi közlekedés, a kerékpár, szükség esetén a taxi vagy az autóbérlés - mondta el Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója, a kampány vezetője a Nemzetközi Autómentes Naphoz kapcsolódó, Hagyd otthon az autódat! Című kampány zárórendezvényen.

Egy átlagkeresettel, azaz havi nettó 135 ezer forinttal rendelkező személy éves jövedelmének körülbelül 44 százalékát közlekedésre költi. Ha valakinek ekkora jövedelme van, minden munkanapon legalább két óra időmegtakarítást kellene elérnie ahhoz, hogy megérje autót fenntartani, de ez a fővárosban nagyon ritka. A havi bruttó félmillió forintot kereső személynél is legalább egy óra időmegtakarításnál rentábilis a saját gépkocsi.

A Levegő Munkacsoport becslése alapján a fővárosi forgalomban napi 150 ezer személygépkocsival kellene kevesebbnek közlekednie ahhoz, hogy a város egészségesebb legyen, a jelenlegi állapot szerint azonban napi 500-700 ezer gépkocsi rója az utcákat.

A 13 hónapig tartó program alatt a szervezet tagjai több mint háromezer embert kérdeztek meg autóhasználási szokásukról, a kampány hatására hozzávetőleg 1300 ember tette le a kocsit.

A 9. Európai Mobilitási Hét rendezvénysorozatába illeszkedő Autómentes hétvégén az érdeklődőket számos program szórakoztatta a forgalom elől lezárt Andrássy úton szombaton és vasárnap.

A teljes cikk az alábbi oldalon olvasható!


0
Tovább
19
szept/2010

Új tó született a Magas-Tátrában

Immár hivatalosan is új hegyi tóval büszkélkedhet a szlovák Magas-Tátra. A környezetvédők szerint az új tó a talajsüllyedés következtében alakult ki.



A Kárpátok legmagasabb hegyvonulatának új büszkesége a hegytömeg északi oldalán lévő Jávor-völgyben terül el. A Magas-Tátrának ezen a részén található Szlovákia legmagasabb pontja is, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs.

Még 2008-ban fedezték fel az új természeti képződményt. "Már két éve figyeljük, hogy megbizonyosodjunk róla, nem csupán egy nagyobb kiterjedésű pocsolyáról van szó" - mondta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) irányításával foglalkozó hivatal vezetője. "Egy új hegyi tó kialakulása igazán rendkívüli eset."

Az új hegyi tó 1489 méter tengerszint feletti magasságban terül el. A kerülete 48 méter, és míg az átlagos mélysége 0,54 méter, addig a legmélyebb pontjánál az 1,05 métert is eléri.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),ősz (19),ecet (18),építészet (18),természet (18),takarítás (18),komposzt (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),víz (12),élelmiszerpazarlás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum