A Hulladék Munkaszövetség a következőket javasolja. A lombhulladékot elméletileg ugyanúgy belekeverhetjük a kerti és konyhai zöldhulladékok közé, de mivel a gyakorlatban ez a típusú komposztálnivaló általában egyszerre, nagy mennyiségben keletkezik, érdemes külön lombkomposztálót felállítani és a többi zöldhulladéktól elkülönítve komposztálni. (Kapcsolódó kiadványok)

Jó tudni, hogy a település jegyzője helyi rendeletben szabályozohatja, illetve megtilthatja az avarégetést a településen. Egy ilyen rendelet megalkotása, az alternatívák ismertetésével és a lakosság tájékoztatásával összekötve sikeres lehet az avarégetés káros gyakorlatának visszaszorításában.

Az 1430 tonnás, 18 méteres átmérőjű szerkezet 1 megawatt teljesítményű, amivel körülbelül ezer háztartást láthatna el. A Skócia északi partjainál lévő Orkney-szigeteken, a European Marine Energy Center (a tengervíz mozgását hasznosító szerkezeteket tesztelő európai központ) területén helyezik üzembe, a tervek szerint néhány héten belül. Az AK1000 jelű szerkezet (gyártója az Atlantis Resources Corporation) egy számítógépközpont áramellátását biztosítja majd.

A tengervíz szintje a Hold (és a Nap) tömegvonzásának hatására hatórás ciklusokban süllyed és emelkedik, ez az árapály-jelenség vagy más néven tengerjárás. A legkisebb és a legnagyobb vízszint közötti különbség, az úgynevezett dagálymagasság területenként változó. Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre. Európa partvidékén már a 18. században olyan malmok sorakoztak, amelyek az árapálymozgást használták energiaforrásként.

Az 1960-as években Franciaországban épült meg a világ néhány árapályerőművének legnagyobbika. A bretagne-i erőmű 250 megawattos. Működési elve egyszerű: dagálykor beengedik a folyótorkolatba a tengervizet, majd elzárják a zsilipeket, és lassan, a turbinákon keresztül engedik vissza a vizet (lásd például ezen az animáción). Nagy-Britanniában is terveznek egy hasonló, még nagyobb teljesítményű erőművet , de a környezetvédelmi szempontok miatt ez nem biztos, hogy megvalósul. Egy ilyen erőmű, illetve gát ugyanis súlyosan károsítja a folyótorkolat élővilágát.

Pedig az árapályerőművekről kár lenne lemondani: becslések szerint több száz TWh/év kiaknázható energia van a tengervíznek csak ebben a típusú mozgásában (ami az összes atomerőmű éves energiatermelésének negyedével vethető össze).

A környezetkímélő megoldás a víz alatti "szélerőművek" telepítése lehet. Itt nincsenek gátak és medencék, hanem egy turbinákból álló farmot kell elképzelnünk, csak nem a szárazföldön, hanem a tengerfenéken, a víz szintje alatt. A turbinák képesek irányt váltani, így a tengerjárás során végig hasznosítani tudják a víz mozgási energiáját: apálykor az egyik, dagálykor a másik irányba forognak (lásd például ezen az animáción).

Mivel a tengervíz átlagosan 830-szor sűrűbb levegőnél, egy ötcsomós (körülbelül 10 km/h-ás) áramlás több mozgási energiát jelent, mint egy 350 km/h-ás szél (utóbbinál a szélkerekek már nem is üzemelnek). Ezért hasonló teljesítmény eléréséhez jóval kisebb lapátok elegendőek (lásd például ezen az animáción). A most bemutatott turbina teljesítményét is körülbelül 10 km/h-ás vízáramláshoz adták meg. A tengerjárás ráadásul stabil, folyamatosan zajló jelenség, a turbinák pedig nem csúfítják el a tájat.

A víz alatti "szélkerekek" egyelőre kísérleti fázisban vannak. A több tucat cég által fejlesztett prototípusok nagy részét Európában telepítették, de a világ számos helye alkalmas lenne a működtetésükre (lásd ezen a térképen). A zéró szénkibocsátású technológia becslések szerint Európa energiafogyasztásának 15%-át fedezhetné. A hátrányt egyelőre a magas beruházási költség jelenti.

A tengervíznek más típusú mozgásai - tengeráramlás, hullámzás - is vannak, ezek széles körű hasznosítása ugyancsak a jövő kihívása lehet. A víz mozgására épülő alternatív energiaszolgáltató technológiákat ez az oldal foglalja össze.

A Global Footprint Network, az emberiség globális ökológiai lábnyomát vizsgáló szervezet szerint az idei évben már augusztus 21-én elhasználjuk a bolygó idei biokapacitását. A biokapacitás egy adott terület (vagy akár az egész Föld) eltartóképessége - azt mutatja, mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez. Ez azt jelenti, hogy jóval az év vége előtt feléljük azokat a természeti erőforrásokat, amelyek megújulásra képesek. Azaz augusztus 21-től az év végéig az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi.

"Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka" - szemlélteti a helyzetet a háztartások jövedelméhez hasonlatos párhuzammal Mathias Wackernagel, a Global Footprint Network igazgatója. "A helyzet nem kevésbé aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg. A jelenleg tapasztalható klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdőirtás, a víz- és élelmiszerhiány - ezek mind egyértelmű jelei annak, hogy tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat - ökológiai értelemben vett - hitelből. A természet ezt csak rövid ideig teszi lehetővé számunkra."

További információk angol nyelven a http://www.footprintnetwork.org/earthovershootday, illetve magyar nyelven a http://www.okologiailabnyom.hu oldalon és az OzoneNetwork cikkében találhatók.

Ma a világ természetes ökoszisztémái olyan mértékben romlanak, amihez fogható még soha nem volt az emberiség történetében. Az ember természettel szembeni igénye addig a pontig nőtt, ahol a Föld képtelen megküzdeni saját regenerációjáért: forrásai kimerülőben vannak.

Hogyan számítják ki az Ökológiai Túllövés Napjának időpontját?

A Global Footprint Network minden évben meghatározza a globális biokapacitás mértékét - vagy másként fogalmazva: azon természeti erőforrások mennyiségét, amelyet a természet minden évben képes előállítani, "újratermelni" - és viszonyítja ezt az ökológiai lábnyomhoz, amely az emberiség ezen erőforrásokkal szemben támasztott igényének mértéke. Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció, amelyet a 2007-es év statisztikai adataiból számítanak ki (mert ez az a legutóbbi év, amelyre globális szintű, összegyűjtött és feldolgozott statisztika adatok állnak rendelkezésre). Az aktuális évre vonatkozó becslés a korábbi évek népességre, erőforrás-igényekre és GDP-re vonatkozó adatokból, illetve a GDP és az erőforrás-használat összefüggéseiből extrapolálható.

2009-ben az Ökológiai Túllövés Napja szeptember 25-ére esett. Idén a túllövés napját egy hónappal korábbira becsülték. Ez nem az emberi igények hirtelen történő megnövekedésének köszönhető, hanem sokkal inkább a számítási módszertan fejlődésének, amely lehetővé teszi a túllövés mértékének pontosabb meghatározását. (Például a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke, főként a legelőterületek tekintetében, mint ahogy azt korábban becsülni lehetett.)

Személyes ökológiai lábnyomának kiszámításához, és ennek csökkentését szolgáló tanácsokhoz látogassa meg a következő weboldalt: www.footprintnetwork.org/calculator  

Azok, akik a fémdobozokat és műanyag palackokat a rendezvény területén összegyűjtik, és ellátogatnak vele a Hulladékcsere-ponthoz vagy a Zöld Infó Ponthoz, azonnali jutalomban részesülnek. A hasznosítható hulladékok a Sziget ideje alatt még értékesebbek: 20 darabért 100 Ft-os grillutalványt, 30-ért kitűzőt, 40-ért vízipisztolyt vagy törölközőt, 80-ért strandtáskát, 150 darab PET-palackért vagy aludobozért pedig kempingfotelt adnak a szervezők.

A program fő támogatója, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. a szelektív gyűjtés szervezése mellett oktatójátékokkal is készült a fesztiválra. Idén augusztus 13-14-én lehet meglátogatni az ÖKO-Pannon sátrát, mely a Hulladékcsere-pont mellett kap helyet. A bulizók így olyan játékokkal ismerkedhetnek meg, mint a Sajtfal, a PET-teke, a szeletív totó vagy a Tudáskerék, és rajtuk keresztül megismerhetik a szelektív gyűjtés szabályait és érdekességekkel bővíthetik tudásukat.

A területi bíróság döntése értelmében le kell állítani egy fontos szeizmikus (földrengéskutató) programot, amely hétfőn kezdődött volna Lancaster Soundban, Baffin-sziget északi részén. A kutatók a Föld korai történetét szándékoznak vizsgálni a program keretében, melyet a kanadai természeti erőforrások minisztériuma a németországi Alfred Wegener Intézettel közösen dolgozott ki.

A bíró egyetértett a helyi inuit közösség aggodalmával, miszerint a vizsgálatok, köztük a víz alatti légpuska használata adatgyűjtés céljából, negatív hatással lehetnek a térségben élő rozmárokra, fókákra és bálnákra.

Ezek az eszközök nem ölik meg ugyan a tengeri állatokat, de képesek megsüketíteni őket, vagy hosszú időre elijeszteni a területtől. Az inuitok elveszíthetik megélhetésüket, élelemforrásukat, életmódjukat - magyarázta az inuitok egyik ügyvédje. A kanadai kormány egyelőre nem jelezte, hogy fellebbezne a döntés ellen.

A fesztivál Tanya-programjain megelevenednek a régi Tisza-tavi hagyományok és a mai praktikák. A 13 berendezett vendégváró portán a vidéki életmód mellett megismerkedhetnek a látogatók a környezetbarát építészeti megoldásokkal, a helyi termékek fogyasztásának jelentőségével és a megújuló energiák használatával. A tanyákon naponta több alkalommal is szakértők tartanak előadásokat.

Számos zöld és civil szervezet szakmai programjain is részt vehetnek az érdeklődők. Készíthetnek például saját tervezésű vászonszatyrot a Pécsi Zöld Körrel, aszalhatnak gyümölcsöket az Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettel, megkóstolhatják a Gaia Biofarm reform- és bioélelmiszereit, meghallgathatják a Tudatos Vásárlók Egyesületének tapasztalatit, tanácsait. Játékos kalandtúrákat is kínál a fesztivál, szombatra kerékpáros, vasárnapra csónakos kincskeresést szerveznek.

A Tó-vidék Fesztivál alkalmából elkészítették a Tisza-tó Zöld Térképe online és nyomtatott kiadását is, ennek segítségével megtalálhatók például a helyi termelők, a javítóműhelyek, kölcsönzők és a házi tejet áruló pontok (a zöld térképek rohamos terjedéséről lásd korábbi cikkünket).

Fellép a fesztiválon Kovács Kati, az Irigy Hónaljmirigy, a Kistehén tánczenekar, Szőke András pedig saját környezettudatossági tapasztalatairól mesél a közönségnek Talajmasszázs című produkciójában.

A fesztivál és a strand (mely a fesztivál helyszínének része) ingyenesen látogatható.

A fesztivál részletes programja és nevezés a kalandtúrákra: www.tovidekfesztival.hu.