1984 óta számos folyó színe megváltozott az Egyesült Államokban a műholdképek szerint. A 108 ezer kilométernyi folyó egyharmadánál jelentős mértékű színváltozás tapasztalható. A jelenségért főleg az emberi tevékenység a felelős, írják a Geographical Research Letters folyóiratban az Észak-Karolinai és a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik 35 év adatait elemezték közel 235 ezer felvétel alapján.

KÉP: Pixabay

Az USA-beli folyók alig 5 százaléka mondható kéknek, holott erről a színről gondoljuk, hogy egyértelműen a víz tisztaságát jelzi. Számos folyó vált zölddé, sárgává, sőt akár lilává vagy vörössé. Az amerikai folyók kétharmada (56%) ma már sárgás színű, ami a nagy mennyiségű bemosódott földre, vagyis talajerózióra utal. 

KÉP: Kelly Cheng/Flickr

A megváltozott színű folyók 38 százaléka zölddé vált, vagyis "fuldoklik az algától", fogalmaznak a szakemberek. "Minél zöldebb a víz, annál inkább kell arra gyanakodni, hogy megnőtt az algamennyiség a vízben, ami oxigénhiányhoz vezet, illetve a mérgező anyagok feldúsulásához", mondta John Gardner környezetkutató professzor, a tanulmány vezető szerzője. 

KÉP: Unsplash

A színváltozás legfőbb okai a műtrágya-bemosódás, a gátak, a talajerózió, a villámárvizek által okozott talajbemosódás, valamint az ember által okozott klímaválság, amely miatt emelkedik az élővizek hőmérséklete, írják a kutatók. "Nagyon sokat változtatunk a folyóinkon. Ennek leggyakoribb oka valamely emberi tevékenység", foglalta össze Tamlin Pavelsky hidrológus, társszerző. A világ folyóinak alig 23 százalékáról mondható el, hogy forrásától a torkolatáig zavartalanul haladhat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A klímaválság elleni küzdelmet, de egy újabb járvány elkerülését is szolgálhatja a vegán étrend a hívei szerint. A vegán/vegetariánus hírességek közül, mint például Paul McCartney, Natalie Portman, Woody Harrelson, Ellen Pompeo, Joaquin Phoenix, Benedict Cumberbatch, Beyoncé, Zac Efron, Gisele Bündchen, Ariana Grande, Ricky Gervais, Lily Cole, Bryan Adams sokan támogatják a Veganuár (Veganuary) kezdeményezést, amely immár 8. alkalommal veszi kezdetét 2021. január 1-én. Aki regisztrál, megfogadja, hogy 31 napig kizárólag növényi alapú étrendet követ (és egyébként megkaphatja a hírességek által írt e-szakácskönyvet is, tele tápláló és finom recepttel). 

KÉP: Veganuary

Van olyan vegán személyiség, aki közvetlen ok-okozati kapcsolatot lát a klímakatasztrófa, a mértéktelen húsfogyasztás és a koronavírus kitörése között. "Ez a vírus is az állatokról ugrott át az emberekre, akárcsak a Sars, az Ebola vagy a HIV, pusztán azért, mert megzavartuk a természetes élőhelyeket és az ott élő állatokat – mondta Chris Packham brit környezetvédő és tévés műsorvezető az Observernek. – A természet nagyon nyers modorban tanította meg nekünk ezt a leckét. Ha képtelenek vagyunk megérteni, hogy mi is elszakíthatatlanul kapcsolódunk a természethez, és amit megeszünk, az visszahat a természetre, akkor nagy bajban vagyunk. Ezért került előtérbe a vegetarianizmus, a vegánizmus vagy bármilyen más étrend környezetvédelmi szempontja."

2020-ban több mint 400 ezren vettek részt a Veganuárban, 2021-ben akár ez a rekord is megdőlhet, mert a szervezők 500 ezer résztvevőben reménykednek. Mindezt úgy, írja a brit Guardian, hogy bár a flexitariánusok számának növekedésével 2019-ben mérséklődött a húsfogyasztás, de a szigetországban 2020-ban a karantén alatt sokkal több húst ettek: pulykából a tavalyinál 36 százalékkal több fogyott, a vörös- és a baromfihús eladása minden hónapban 10 százalékkal emelkedett. 

A brit hírességek nyílt levele kifejezetten a húsevés környezeti terhelésére összpontosít. "Az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékáért. [...] Járványszakértők szerint a következő pandémia kiindulópontja lehet valamelyik túlzsúfolt állattartó telep. [...] Évente egymilliárd tonna növényt kell megtermeszteni kizárólag takarmánynak. [...] Az elmúlt években Brazíliában 80 százalékban azért irtottak ki esőerdőket, hogy a helyükön legelőket alakítsanak ki, és további erdőket fognak elpusztítani azért, hogy az állattenyésztők számára takarmányt termesszenek. Az erdőirtás több szempontból is komoly következményekkel jár. Egyes fajok kihalnak emiatt. Bennszülöttek veszítik el otthonukat. Fölerősíti a klímaváltozást. És közvetlen közelségbe kerülünk a vadállatokkal, illetve az esetleges  vírusaikkal, ami fokozza egy újabb járvány kitörésének kockázatát.[...]" 

Chris Packham környezetvédő, a Veganuary egyik
tiszteletbeli nagykövete KÉP: Veganuary

Persze a veganizmusnak is van etikai árnyoldala, tette hozzá Packham. "Az olajpálma-ültetvények miatt letarolták Indonézia és Malajzia erdeit. Mindenben van pálmaolaj, a keksztől kezdve a samponig: mindannyian évente 8-9 kilót fogyasztunk belőle." Szerinte nem kell mindenkinek átállnia a vegán étrendre. Hiszen azok az állattenyésztők, akik alacsony intenzitású, magas minőségű, fenntartható módszerekkel dolgoznak, kifejezetten hasznosak lehetnek a természetes biodiverzitás számára is. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A hagyományos japán építészet egyik fő alapanyaga a cédrusfa (japánul sugi), amelynek egyenes a törzse, és rugalmas a szerkezete. A Kiotótól északra fekvő Kitayama hegység cédruserdejéből származnak a legértékesebb szálfák, amelyeket Kitayama Marutának, kitajamai rönknek neveztek, és a legszebb épületekhez használták fel, mint például a szamurájok palotái vagy a teaházak.

KÉP: OpenKyoto

A cédrusfákat háromévente metszették, azaz felkopaszították őket: úgy levágták az oldalágakat, hogy ne legyen csomós a fa szerkezete. Ennek a beépítés során van nagy jelentősége.

KÉP: OpenKyoto

Ám a cédrus lassan nő, ahogy a japánok mondják, két generáció kell a favágásig, a nagyapa ülteti az unokának a fákat. A 14-15. században ezért kifejlesztettek egy különleges fatermesztési módszert, amelynek köszönhetően már 20 év után vágásérett faanyaghoz juthattak.

KÉP: EarthBuddies

A daisugi (magyarul nagyjából "asztalfa") módszer lényege a tervezett metszés, amellyel függőleges hajtásokat nevelnek az öreg törzsből, miközben a törzs és a gyökérzet is érintetlen marad. Él 300 éves daisugi is az erdőben. 

A fejlődő ágakról itt is lemetszik az oldalhajtásokat. A megfelelő vastagságúvá vált egyenes ágakat aztán óvatosan levágják. 

KÉP: TransWord

Ezeket a tarukinak nevezett fiatal törzseket például a házak tetőszerkezetéhez tudták felhasználni, de akár evőpálcikát vagy dísztárgyakat is faraghattak a fából.

A daisugi ősi módszer, megtestesíti azt, amit modern korunk "fenntartható"-nak nevez, hiszen ezzel úgy nyerhetünk építőanyagot, hogy közben megmarad a fa és az erdő. A Kitayama Maruta fa ma is érték, szerencsére vannak még szakemberek, akik a 600 éves technikával metszik a cédrusokat, és tudásukat átadják a következő generációnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Barbara Franc londoni szobrász pályája során szinte mindig az állatvilágból merítette témáit, és ehhez főként hulladék alapanyagokat használ. A kincseket néha kutyasétáltatás során találja, máskor hulladéktelepeken szerzi be. A járvány miatti bezártság során újfajta megrendeléseknek is eleget tett: nem kizárólag a szemétből gyűjtött hozzávalókat a szobrokhoz, hanem a megrendelők házhoz hozták személyes tárgyaikat, hogy ezeket is építse be a műalkotásba. 

Egyszerre megindító és szomorú egy néhai nagypapa ruhakeféjét, pipáját, karóráját és dohányos dobozát megörökítve látni a borzszoborban, az evőeszközök, a varrógép- és írógép-alkatrészek mellett.

Ez az öreg nadrágokból és ingekből varrt farmerkutya a svájci Basel város játékmúzeumában rendezett farmerkiállításra készült. A Denim című kiállítás 2021. április 6-ig látogatható. 

Az általában életnagyságú szobrokhoz először egy drótvázat készít, erre applikálja fel az újrahasznosított anyagokat.

A bagolyra sakkfigurák és konyhai párolóedény-darabok is kerültek.

Megjavíthatatlan Singer-varrógép adta a nyulak nagyobb darabjait, a lábuk ablaktörlő-lapátokból készült.

A Brit-szigetek jellegzetes madarait is elkészítette, mint pl. ezt a széncinegét.

További gondolatébresztő fotók a művész oldalán láthatók a fenti linken.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokan használják talajjavításra a kiskertben vagy a savanyú talajt szerető cserepes növényekhez a tőzeget, de kevesen gondolnak bele, honnan is származik. A tőzeg növényi eredetű, üledékes talaj. Mocsári környezetben alakul ki, ahol az elhalt növények a víz alatt, oxigén jelenléte nélkül bomlanak le, mikroorganizmusok által. A tőzeg kitermelését felszíni bányászati módszerekkel, kanalas vagy markológéppel végzik, ennek során súlyosan károsodik a környezet, elpusztul a helyi élővilág. Ez ellen emelte fel szavát Monty Don, a világszerte megbecsült kertész, akit nálunk A kertész kertje sorozatból ismerünk (mármint a 40 éve futó angol eredetiből). 

KÉP: Monty Don/Facebook

"A tőzeges komposzt forgalmazásával a kertészeti árudák szándékosan ártanak [a környezetnek]", nyilatkozta. Egyúttal felszólította a hobbikertészeket, hogy ne vásároljanak olyan olcsó cserepes növényeket, amelyeket tőzegben hajtattak. Ideje kihúzni a fejünket a homokból, és a klímaválságot a haszon és a kényelem elé helyezni, tette hozzá. 

A tőzeg rendkívül lassan regenerálódik, évente átlag 1 millimétert képes gyarapodni. A tőzeges területek nagy mennyiségben képesek a lebomlott növényekből felszabaduló szén-dioxid tárolására. Keletkezésük során a brit tőzeglápok 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot zártak magukba. A tőzeg kitermelésével ez a CO2 bekerül a légkörbe, és ilyen mennyiségben fokozza a klímaválság hatását, olvasható a belinkelt cikkben.

Keletkezésük szerint beszélhetünk felláp- vagy síkláp-tőzegről. Az óceáni hatás alatt álló északi mérsékelt övben főleg mohából lesz a felláp-tőzeg, míg a síkláp-tőzeg alapanyaga a sás, nád, gyékény, ezért mások a jellemzői is. Magyarország éghajlati adottságai a síkláp-tőzegnek kedveznek. A 18-19. században kezdődött lecsapolások a vízutánpótlás megszüntetésével elsorvasztották a lápokat. Érdekes volna a lenti, a neten teljes terjedelmében olvasható, 1915-ös szakkönyvben felsorolt tőzeges területeket összevetni a mai állapottal.

Itt van például a könyvből a Hanság korabeli felmérése:

A lecsapolások után jött a korábbi tőzeglápok mezőgazdasági és nagyüzemi hasznosítása. Számos cég foglalkozik ma is tőzegkitermeléssel. A tőzeget a talajjavítás mellett a gombatermesztéstől kezdve gyógyvizes iszappakolásig sok célra használják, közte trágyalé semlegesítéséhez. Beerdősülés vagy katasztrófa miatt is veszítettünk tőzeges területet. A síkláp-tőzeg lelőhelyei kimerülőben vannak.

Házikertben a tőzeget egy egész sor módon lehet helyettesíteni, ajánlja a brit kertész. 

Monty Don keltetőközege: 75% levéltrágya, 25% kerti komposzt, 15% vermikulit (vagy perlit), 10% virágföld. A levéltrágya lényege, hogy gombák végzik a lebontást, nem baktériumok. Házilag is könnyen készíthető, csak egy csirkehálóval körülkerített keret kell hozzá, amiben a begyűjtött, nem bolygatott levelek egy év alatt tökéletesen lebomlanak.

De gyűjthetjük a leveleket fekete műanyag zsákban is: Monty Don azt javasolja, hogy egy ceruzával szúrjunk pár lyukat a zsákba, zárjuk be a száját, és tegyük a kert sarkába egy évre. A lyukakon keresztül pont annyi nedvesség és levegő jut be, amennyi kell a megfelelő lebomláshoz.

Használhatunk még fakéregnyesedéket, azaz mulcsot, amely télen a fagy ellen védi a növények gyökereit, nyáron a kiszáradástól. Mivel néhány év alatt lebomlik, időről-időre pótolni kell.

A kókuszrost a kókuszültetvények hasznosított hulladéka. A téglákba préselt rostot önmagában is használhatjuk ültetéshez, mert jól felszívja és tárolja a vizet, amelybe keverjünk lassú felszívódású tápoldatot a fejlődő növények számára.

A marhatrágya minden kertészeti árudában kapható. Mivel elég tömény, csak kis mennyiségben ajánlott használni, a növények köré 5 cm trágyát terítsünk el.

Zöldtrágyával dúsíthatjuk a talajt gyorsan növő magkeverék (legelőrozs, mézontófű, takarmánylucerna) őszi elvetésével: amint tavasszal kihajtanak, levágjuk, majd beforgatjuk a talajba.

Vásárolt vagy házilag készített kerti komposztot is használhatunk tőzeg helyett. Készítéséről itt írtam korábban, nem kell hozzá spéci keret, lehet földbe ásott gödörben is komposztálni, és mehet bele akár 70 felé dolog.

Öreg gyepszőnyeg újrahasznosításával is pótolhatjuk az értékes tőzeget. A gyepszőnyeg darabokat füves felükkel lefelé fordítva egymásra halmozzuk és lefedjük egy takarófóliával. Egy év múlva tökéletes virágföld lesz belőle.

Részletes leírás és képek a Gardener's World oldalon.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020. október 3-án és 4-én (szombat-vasárnap) rendezik a 27. Európai Madármegfigyelő Napok rendezvénysorozatot Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesten és országszerte 18 megyében 48 helyszínen (ezek száma még emelkedhet a hét folyamán) várja az érdeklődőket a hétvégén.  

KÉP: Unsplash

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez azóta közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az évenkénti összesített eredmények elképesztő számokat mutatnak: tavaly 35 ország 1089 helyszínén több mint 4,2 millió madarat figyelt meg a közel 29 ezer résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország általában előkelő helyen, az első ötben szokott szerepelni, tavaly mindhárom kategóriában dobogósak lettünk.

KÉP: Unsplash

Az összesített magyar eredmény gyarapításához nemcsak szervezett helyszíneinken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait! Aki így szeretne hozzájárulni Magyarország minél sikeresebb EMN részvételéhez:

-jegyezze fel a megfigyelés helyszínét (település + megye), a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát (ha nem ismeri a fajokat, akkor csak a számukat), esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását;

-ezeket az adatokat kell elküldeni a madármegfigyelési program honlapoldaláról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon október 4-e vasárnap 16 h-ig. 

A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat az MME munkatársai vasárnap 16-17 h között összesítik, majd 17 h-kor továbbítják a nemzetközi koordinációs központba. Az összesített eredményről várhatóan már másnap, hétfőn (október 5-én) ad hírt az egyesület.

KÉP: MME/Orbán Zoltán

A magyarországi rendezvényhelyszíneken a madármegfigyelés többnyire egy könnyű séta keretében zajlik, hogy kisgyerekes családok és idősek is részt tudjanak venni a programon. A terepi vezetők a kézi távcső mellett lehetőség szerint erős nagyítású állványos teleszkópot is visznek magukkal a madármegfigyelésekhez, de akinek van saját távcsöve, annak érdemes magával vinnie. 

Aki nem szeretne túrázni, választhatja a madárgyűrűzést is kínáló helyszínek valamelyikét. A szakemberek itt a vendégekkel közösen óránként ellenőrzik a közelben álló hálókat, a befogott madarakat pedig mindenki testközelből csodálhatja meg. A túra résztvevői sem maradnak le a madárgyűrűzésről, mert a séták többnyire a gyűrűzési helyszínről indulnak és oda térnek vissza, így az érdeklődők a négy-öt órás rendezvények időtartama alatt mindkét élménynek részesei lehetnek.

A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre menni a megadott időpontban.

Részletes programinformációk az MME honlapján találhatók. 

Már korábban ismert volt, hogy a hirtelen lezúduló záporok tömeges halpusztulást okoznak. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy az állóvíz hőmérsékleténél hidegebb eső lesüllyed a tó aljára. Ezzel azonban felkavarja az iszapot, amelyből kiszabadul a metán. Ez a gáz a rothadás közben keletkezik, amikor az iszapban lévő baktériumok a szerves anyagokat elbontják. A lezúduló hideg csapadéktól a mérgező metán egyszerre nagyobb mennyiségben szabadul fel, és tömeges halpusztulást okoz. Egy másik elmélet szerint az algavirágzástól is olyan mértékben csökken a vízben lévő oxigén mennyisége, ami a halak pusztulását okozza. 

Unsplash

Most kiderült, hogy a jelenségnek a klímaváltozással kapcsolatos oka is lehet, olvasható egy friss dán tanulmányban. Különösen akkor kell erre számítani, ha az érkező eső előtt aszályos időszak volt, összegzik kutatásukat a dán kutatók, akik a dániai Filsø-tóban 2018 július 28-án bekövetkezett tömeges halpusztulás oka után nyomoztak. Abban az évben rekordmeleg volt a nyár: májusban, júniusban és júliusban 3 fokkal volt melegebb a hőmérséklet, mint a 30 éves átlag. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban a szokásos 56 mm helyett csak 27 mm csapadék hullott. 

Különleges móló a dániai Filsø-tavon. KÉP: Vardekommune

A Filsø-tó környékén egészen július 28-ig nem esett az eső, akkor viszont néhány óra alatt 22 mm lezúdult. A nagy mennyiségű csapadék rengeteg szerves anyagot mosott be a tóba. Néhány nappal később 1203 elpusztult csukát találtak. Egy hónap múlva csupán egyetlen csukát sikerült a kutatóknak hálóval kifogniuk, vagyis a 28-i vihar után a tóból kipusztult lényegében az összes csuka.

Néhány nap alatt az összes csuka elpusztult. KÉP: Theis Kragh

Ennek az lehet az oka, hogy a sebesen lezúduló ár kimosta az árkokból és a csatornarendszerből a szerves anyagokat, mint amilyenek a levelek, sár és a részben lebomlott természetes eredetű anyagok. A vízben élő baktériumok pont ilyen zsákmányra vágynak. Amikor a baktériumok szerves anyagokkal táplálkoznak, oxigént vesznek fel a vízből. Ettől viszont felborult az ökoszisztéma egyensúlya: gyorsan leesik a víz oxigénszintje, és a halak megfulladnak.

"Régebben ritkaság volt az ilyen időjárás, vagyis az extrém aszály után lezúduló özönvízszerű csapadék. Nagyjából 20-100 évente fordult elő -- mondta Theis Kragh biológus-kutatásvezető, a Dél-Dániai Egyetem professzora. -- A klímaváltozás miatt az ilyesmire mostantól 5-10 évente számítani kell." 

Halivadékok telepítése a pusztulás után. KÉP: Theis Kragh

A fenti okból bekövetkező tömeges halpusztulás nemcsak tavakban fordulhat elő, hanem a folyóvizeket is érintheti. Ez lehet az oka, hogy máskülönben egészséges folyókban és patakokban miért nincs több hal, feltételezi Kragh. Szerinte a szerves anyag bemosódását úgy lehet megállítani, ha lassítják a gyűjtő csatornarendszerben a tó felé áramló vizet. Jelenleg a vízelvezetés túlságosan hatékony, emiatt viszont pusztító lehet. Ha lassul a begyűjtött víz áramlása, akkor a tó körüli területeken a talaj több vizet képes elnyelni, a szerves maradványokat megfogni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020-ban már nincs légi kémiai "szúnyoggyérítés", helyette a Katasztrófavédelem permetezéssel vagy melegköd kifújással juttat a környezetbe olyan biológiai és kémiai hatóanyagot, ami végez a szúnyogokkal. Mivel a KV honlapján olvasottak alapján néhány óra alatt elbomlik, nem tudni, mennyi ideig hatásos. Budapesten csak 6 kerületben végeztek szúnyoggyérítést, a mi kerületünk pont kimaradt a hatósági térkép alapján.

Pexels

Tegnap a kertben csak a jobb karomat 8 szúnyog csípte meg fél óra alatt. Ezzel biztos nem vagyok egyedül. A szúnyogok fontos táplálékot jelentenek a más rovaroknak, madaraknak és denevéreknek, ezért nem lehet ész nélkül ledózerolni őket valami totális vegyszerrel. A csípőszúnyogok elleni védekezésre vannak bevált és hasztalan módszerek. 

MI NEM MŰKÖDIK?

Egyes szerek képesek ideig-óráig (hahaha) távol tartani a vérszívókat, de nem pusztítják el őket. Ilyen a citronella, a DEET, a füst, valamint a citromos eukaliptusz-, levendula- és teafa-illóolajok. Tehetsz citronellás mécsest a kisablakba, akkor valószínűleg nem jönnek be rajta a szúnyogok, de a teraszon ez nem jó módszer a csípések megelőzésére, írja Anne Marie Helmenstine biológus a Thoughtco cikkében. 

Pexels

Az UV-fényes rovarcsapda megöli ugyan a szúnyogokat, de velük együtt rengeteg más rovart is, amelyek teljesen ártalmatlanok. A különféle rovarirtó permetek is elpusztítják a csípőszúnyogokat, nem vitás, ám a szúnyogok ellenállóvá válhatnak a vegyszerekre, míg más állatok számára veszélyesek lehetnek, illetve környezeti károkat is okozhatunk a kijuttatásukkal. Arról nem beszélve, hogy magunkat is mérgezzük ezekkel.

MI MŰKÖDIK?

Legfontosabb, hogy környezetünkben ne legyen pangó víz, ebbe petéznek ugyanis a szúnyogok. Ellenőrizzünk minden virágcserép-alátétet, a kültéri tárolókat, esőcsatornát, kerti eszközöket stb. Öntsük ki mindből az álló vizet, hogy ne adjunk esélyt a szúnyogok szaporodásához. Sajnos egyes szúnyogfajoknak nincs szükségük vízre a peterakáshoz, ilyen például a Zika-vírust is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog. 

A szúnyogirtást folyamatosan kell végeznünk többféle módszerrel, mert az egyik jó a kifejlett rovarok ellen, a másik az imágókat (lárvákat) pusztítja el. A hatósági irtások során az imágók ellen piretroid-készítményekkel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje) kezelik.

VENTILÁTOROS SZÚNYOGRIASZTÁS ÉS -IRTÁS

Ez nem túl zöld megoldás, mivel áram kell hozzá. De eléggé hatékony. A szúnyogokat vonzza a szén-dioxid, a cukros illatok, a (test)hő és az izzadságban lévő tejsav. Ha a teraszon sörözgettek, akkor mind a négy feltétel adott a szúnyogok megjelenéséhez. Egyszerű módszer a távoltartásukhoz egy vagy két ventilátor, mert ez olyan a vérszívóknak, mintha egy repülőgép mögött kellene repülniük.

Instructables

Még jobb, ha a ventilátor előrácsára egy ugyanakkora méretű szúnyoghálót rögzítesz, mert a ventilátor által hátul beszívott levegővel érkező szúnyogokat megfogja a háló, így csapdába kerülnek és elpusztulnak. Pontos leírás a kép alatti linken angolul.

OLAJOS-VIZES SZÚNYOGCSAPDA HÁZILAG

Egy edénybe öntsünk vizet, cseppentsünk a víz tetejére annyi étolajat, hogy szétterüljön a felületén, fedjük le fóliával, amelyen egy kis lyukat vágunk.

i2wp

Ezt a nőstény szúnyog alkalmas peterakó helynek véli, csakhogy az olaj miatt csökken a víz felületi feszültsége, a lárvák nem tudnak feljönni levegőért, megfulladnak. Egyes források szerint a szúnyog csak állott vízbe petézik, tehát a csapból frissen kiengedett, kissé klóros csapvizet messziről elkerülik. Ez ellen jó egy falat száraz kutyatáp, amely megadja a víznek a kellő bukéját (állítólag). Még vonzóbbá tehetjük a csapdát, ha sötét színű műanyagedényt választunk és sötét színű fóliát, ami lehet például műanyag irattartó dosszié is.

PRÓBÁLD MEG LECSAPNI, AKKOR IS, HA NEM SIKERÜL

Miközben ezeket a sorokat gépelem, épp elrepült előttem egy szúnyog. Jól odacsaptam, mert olvastam egy érdekes tanulmányt arról, hogy a szúnyogok képesek megtanulni a gazdaszervezet (=én) szagát, és egyrészt emiatt visszajárni hozzá táplálkozni. Bizony, a nagyinak igaza volt: vannak, akiket jobban szeretnek a vérszívók. Nehéz megmondani, hogy pontosan kiket, mert a testszagunk több mint 400 vegyületből áll össze. Másrészt a szúnyogok azt is képesek megjegyezni, ha az akár csábító szagú zsákmány közelében negatív élmények, például kellemetlen sokk és vibráció érték őket. Magyarul, megpróbálták lecsapni őket.

A fenti képen egy szúnyogagy látható, amelyben éppen aktiválódik a szaglás. A Virginia Tech egyetem biokémikusai szerint az általuk megfigyelt ázsiai tigrisszúnyogok összekapcsolták a szagokat és a fizikai tapasztalásokat, és még 24 órával később is elkerülték a vonzó szagú, de sokat csapkodó kísérleti alanyokat. Most már csak abban kell bíznunk, hogy erre a tanulásra más szúnyogfajok is képesek.

Korábbi cikkek a témában:

Hogyan készíts cukros-élesztős szúnyogcsapdát egy használt PET-palackból

Nemcsak muskátlit érdemes az ablakba tenni

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Itt a nyár, óhatatlan, hogy izzadjon a lábunk, hiszen ezen a testtájon van a legtöbb izzadságmirigyünk: lábfejenként 125 ezer! A túlságosan izzadékony lábbal már csak azért is muszáj foglalkozni, mert más probléma forrásává is válhat, mint a lábszag, a lábgomba vagy a körömgomba. Az emberek 5 százalékára jellemző a fokozott izzadás, ezt hiperhidrózisnak nevezi a szakirodalom. A lábizzadás mérséklésére számos módszer létezik, de a józan észnek nincs párja. 

Pexels

MEGELŐZÉS

1. Naplózás
Nem kell ahhoz okostelefon, elég egy papír és ceruza, hogy rögzítsd, mikor észlelsz túlzott lábizzadást. Dokumentáld, mit ettél előtte, mit viseltél, mit éreztél, milyen helyzetben voltál. Nem ritka, hogy valamilyen étel, ital vált ki extrém lábizzadást, vagy hogy a stressz mutatkozik meg ilyen módon. Ha sikerül leszűkíteni a kockázati tényezők körét, elkerülni is könnyebb őket.

2. Megfelelő zokni
Manapság valósággal vadászni kell a tiszta pamut zoknira, mert még amire a csommagolás elején azt is írják, hogy "bio", "natúr", "bambusz", annak a hátoldalán is megtalálhatod az apró betűs feliraton, hogy 15-25 százalék poliésztert tartalmaz. És sajnos, attól mert végre találsz egy tiszta pamut zoknit, még nem biztos, hogy kellemes viselet: némelyik olyan erős gumírozással készült, hogy virslit csinál a lábból. Én úgy szoktam ez ellen védekezni, hogy kisollóval minden második gumiszálat elvágok a zokni bokarészénél. Nem mondom, hogy nem macerás, de megéri.
Van, akinek pont a tapadós pamutzokni csinál vízhólyagot, és nekik jobban beválik a speciális műszálas anyagból készült sportzokni, amely képes az izzadság elvezetésére.

3. Lábgomba elleni hintőpor
Ha a zokni felvétele előtt behintőporozod a lábadat, tovább marad száraz és jószagú. Amennyiben nem szeretnél spéci lábhintőport használni, kipróbálhatod a teljesen kíméletes kukoricakeményítőt is, amely ugyanúgy szárazon tartja a lábadat, viszont a lábgomba ellen már nem hatékony. 

4. Izzadásgátló spray vagy stift
Nem a dezodorra gondolunk itt, hanem az izzadásgátlóra. Ez másképp működik, mint a dezodor: átmenetileg gátolja az izzadságmirigyek működését. Az Amerikai Dermatológusok Akadémiája azt javasolja, hogy éjszakai lábizzadás esetén este lefekvés előtt fújd vagy kend be a lábadat, aztán reggel mosd le. Ezt ismételd 3-4 éjszaka, utána térj át a heti egyszeri-kétszeri alkalmazásra. Éjszaka egyébként is kevésbé izzad a lábunk, az izzadásgátló hosszabban képes kifejteni a hatását másnap.
Személyes tapasztalat, hogy a pántos szandál kisebb valószínűséggel fogja feltörni a lábadat, ha előtte izzadásgátlóval befújtad a lábadat. Amennyiben azonban bepirosodik vagy égni kezd az izzadásgátlótól a bőröd, inkább ne használd. 

Pexels

5. Megfelelő cipő
Erről is regényt lehetne írni, mert lábizzadás ellen legjobb a vászon- vagy bőrcipő, de manapság nehéz olyat találni, amelyik legalább az orr-résznél nincs egy kis műbőrrel vagy szintetikus anyaggal kibélelve. Márpedig ha bélelt, akkor sokkal jobban beizzad a láb. Tuti megoldás a szandál+pamutzokni kombó volna, de valljuk be őszintén, az nem túl esztétikus.
Az sem mindegy, hogy mekkora a cipő: lehet, hogy a fél számmal nagyobb sokkal komfortosabb volna, több helyük lenne a lábujjaknak, nem izzadnának be. 
Érdemes kipróbálni a különféle nyári talpbetéteket, amelyik pamutból vagy cellulózból van, attól remélhető, hogy képes felszívni az extra nedvességet. Viszont hogy éppen a talpbetét miatt ne legyen túl szűk a cipő, tényleg szerencsés, ha fél számmal nagyobb a lábadnál.

6. Hidratálás
Kánikulában vagy sportolás közben azért is érdemes odafigyelni a kellő vízivásra, mert a hidratált szervezet könnyebben megbirkózik a hőmérsékletszabályozással, ennél fogva kevesebbet izzad.

KEZELÉS

1. Lábmosás
Minél gyakrabban, annál üdvösebb. Senki nem fog megróni azért, ha néhány óránként a mosdóban megmosod, vagy ha erre nincs lehetőség, legalább egy nedves törlőkendővel áttörlöd a lábadat. Ezzel letisztítod bőrödről az izzadságot és a baktériumokat, továbbá lehűtöd és felfrissíted a lábadat. A lábmosáshoz használhatsz antibakteriális vagy gombásodás elleni gyógynövényes szappant, illetve tehetsz a lábmosó vízbe 2-3 csepp antimikrobiális illóolajat, mint a teafa vagy az eukaliptusz. Lábmosás után rendkívül fontos, hogy alaposan megtöröld, teljesen megszárítsd a lábadat, mielőtt visszaveszed a zoknit és a cipőt. A száraz lábujjak közé szórhatsz egy kis lábgomba elleni hintőport vagy kukoricakeményítőt.

Unsplash

2. Lábáztatás
Főzz egy erős fekete teát két filterből, öntsd egy lavórba és hígítsd annyi vízzel, hogy kellemes hőmérsékletű legyen. Ebben áztasd a lábadat 20 percig. A teában lévő tannin kicsapja a fehérjéket, azaz képes elpusztítani a mikróbákat. Továbbá jellegzetes tulajdonsága az összehúzó képessége: összehúzza a pórusokat, kevésbé fog izzadni a lábad. A teás lábáztatást akár minden este megismételheted, ha jólesik.
Variálhatod szódabikarbónával is: egy lavór langyos vízben oldj fel 3-4 evőkanál szódabikarbónát, ebben áztasd a lábadat 20 percig. 
Sőt, egy lavór langyos vízhez adhatsz 4-5 evőkanál almaecetet is, amely ugyanúgy összehúzó hatású, mint a tea, csak még inkább gomba- és baktériumölő hatású.

3. Cserezokni
Tuti tipp a cserezokni: délben kimész a mosdóba, lecseréled tisztára a zoknidat, a használtat pedig egy garantáltan szagmentesen záródó zacskóba vagy edénybe teszed és hazaviszed. Ha nem akarsz emiatt mindennap kidobni egy műanyagzacskót, használj forró vízben fertőtleníthető műanyagdobozt vagy kis befőttesüveget.  

4. Váltócipő
A boldogult szocializmusban talán nem is volt olyan irodista, akinek az íróasztala alatt, az újságpapírkötegből összetákolt lábelemelő mellett ne lett volna egy "benti" papucsa. Ezzel az illető megelőzte, hogy a lába egész nap főjön a fényes fekete szkáj műbőr csizmában. De a lényeg: az átmelegedett cipőben fokozottan izzad a láb, még akkor is, ha a cipő felsőrésze légáteresztő anyagból van. Amikor úgy érzed, túlságosan meleg van odalent, cseréld le a lábbelidet a váltócipőre. Az is nagyon fontos, hogy egymás után két napon ne viseld ugyanazt a cipőt. Bármiből is legyen, legalább 48 óra szükséges ahhoz, hogy teljesen kiszáradjon. Esetleg rásegíthetsz erre azzal, ha kiteszed az erkélyre, gangra, jól szellőző szabad téri területre száradni.

5. Alkohol
Kizárólag eseti használatra ajánlják, egyébként is az alkohol miatt a legdrágább gyógymód, ha a nagyon izzadt, bebüdösödött lábadat finoman áttörölgeted egy alkohollal benedvesített vattalabdaccsal. Ez azonnal leszárítja a bőrt és megszünteti a szagokat. Ám nem szabad mindennap használni, mert az alkohol annyira szárító hatású, hogy bőrirritációt, gyulladást okozhat.

6. Szódabikarbóna a cipőbe
Miután otthon levetted a cipődet, hints bele egy kiskanál szódabikarbónát, amely felszívja a nedvességet, ezzel elpusztítja a szagot okozó baktériumokat. Utána fejjel lefelé tartod a cipőt, és kirázod belőle.

7. Citromlé
Indulás előtt egy kiskanálnyi frissen facsart citromlevet egy vattapamaccsal oszlass el a lábadon, hagyd megszáradni, és ezután húzd fel a zoknit, harisnyát. Összehúzó hatásánál fogva lezárja a pórusokat, kevésbé fog izzadni a lábad, továbbá természetes dezodoráló hatású.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Aki egész nap maszkot visel, annak az arcbőre nem jut elég friss levegőhöz, befülled a maszk alatt, és emiatt hajlamossá válhat a pattanásokra.

Unsplash

A problémát enyhítheted házilag készített arclemosó tonikkal, amit mindig a már megtisztított bőrre kell egy vattakoronggal felvinni. Ezeket a természetes eredetű, viszonylag semleges illatú arctonikokat férfiaknak is érdemes használniuk, hiszen a maszkviselés az ő arcbőrüket is kikezdheti.

1. Zöld tea + aloe gél

Pexels

Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Merj ki belőle 2 evőkanállal, adj ahhoz 2 kiskanál aloe vera gélt, öntsd egy kis flakonba, rázd össze és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig  eláll. A kínai gyógyászat a zöld teával sokféle bőrproblémát kúrál, a benne lévő hatóanyagok védik a bőrt az UV-sugarak káros hatásai ellen is. Az antioxidáns hatású zöld tea feszesíti a bőrt és csökkenti a gyulladást. Az aloe vera nyugtató hatású, mérsékli a pirosságot, egyúttal hidratálja a bőrt.

2. Zöld tea + almaecet

Unsplash

Kevés vízzel főzz egy erős zöld teát, áztasd a filtert 2-3 percig, vedd ki, és hagyd kihűlni a teát. Ebből tölts 3 egységnyi mennyiséget egy permetezős flakonba, önts hozzá 1 egységnyi almaecetet, rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A zöld tea gyulladáscsökkentő hatású, feszesíti a bőrt és összehúzza a pórusokat. Az almaecet kiegyenlíti a bőr pH-értékét, tisztítja és mérsékli a zsírosságát. Zsíros bőrűek turbózhatják a keveréket még 1-2 csepp antibakteriális hatású teafaolajjal is. Száraz bőrűek 9/10 zöld teához adjanak 1/10 almaecetet, és teafa olaj helyett turbózzák 1-2 csepp gyulladáscsökkentő hatású levendula olajjal. 

3. Mentatea + citrom

Pixabay

Kb. 2 dl vízzel főzz egy erős mentateát, és hagyd kihűlni. Adj hozzá fél evőkanál frissen facsart citromlevet. Rázd össze, és használd reggel és este. A keverék hűtőben kb. 1 hétig eláll. A mentatea a benne lévő mentolnak és antioxidáns hatóanyagoknak köszönhetően hűsíti és feszesíti a bőrt, csökkenti a gyulladást és a pirosságot. A citrom eltávolítja az elhalt hámsejteket, és mérsékli a faggyúmirigyek működését.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna