Sokan használják talajjavításra a kiskertben vagy a savanyú talajt szerető cserepes növényekhez a tőzeget, de kevesen gondolnak bele, honnan is származik. A tőzeg növényi eredetű, üledékes talaj. Mocsári környezetben alakul ki, ahol az elhalt növények a víz alatt, oxigén jelenléte nélkül bomlanak le, mikroorganizmusok által. A tőzeg kitermelését felszíni bányászati módszerekkel, kanalas vagy markológéppel végzik, ennek során súlyosan károsodik a környezet, elpusztul a helyi élővilág. Ez ellen emelte fel szavát Monty Don, a világszerte megbecsült kertész, akit nálunk A kertész kertje sorozatból ismerünk (mármint a 40 éve futó angol eredetiből). 

KÉP: Monty Don/Facebook

"A tőzeges komposzt forgalmazásával a kertészeti árudák szándékosan ártanak [a környezetnek]", nyilatkozta. Egyúttal felszólította a hobbikertészeket, hogy ne vásároljanak olyan olcsó cserepes növényeket, amelyeket tőzegben hajtattak. Ideje kihúzni a fejünket a homokból, és a klímaválságot a haszon és a kényelem elé helyezni, tette hozzá. 

A tőzeg rendkívül lassan regenerálódik, évente átlag 1 millimétert képes gyarapodni. A tőzeges területek nagy mennyiségben képesek a lebomlott növényekből felszabaduló szén-dioxid tárolására. Keletkezésük során a brit tőzeglápok 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot zártak magukba. A tőzeg kitermelésével ez a CO2 bekerül a légkörbe, és ilyen mennyiségben fokozza a klímaválság hatását, olvasható a belinkelt cikkben.

Keletkezésük szerint beszélhetünk felláp- vagy síkláp-tőzegről. Az óceáni hatás alatt álló északi mérsékelt övben főleg mohából lesz a felláp-tőzeg, míg a síkláp-tőzeg alapanyaga a sás, nád, gyékény, ezért mások a jellemzői is. Magyarország éghajlati adottságai a síkláp-tőzegnek kedveznek. A 18-19. században kezdődött lecsapolások a vízutánpótlás megszüntetésével elsorvasztották a lápokat. Érdekes volna a lenti, a neten teljes terjedelmében olvasható, 1915-ös szakkönyvben felsorolt tőzeges területeket összevetni a mai állapottal.

Itt van például a könyvből a Hanság korabeli felmérése:

A lecsapolások után jött a korábbi tőzeglápok mezőgazdasági és nagyüzemi hasznosítása. Számos cég foglalkozik ma is tőzegkitermeléssel. A tőzeget a talajjavítás mellett a gombatermesztéstől kezdve gyógyvizes iszappakolásig sok célra használják, közte trágyalé semlegesítéséhez. Beerdősülés vagy katasztrófa miatt is veszítettünk tőzeges területet. A síkláp-tőzeg lelőhelyei kimerülőben vannak.

Házikertben a tőzeget egy egész sor módon lehet helyettesíteni, ajánlja a brit kertész. 

Monty Don keltetőközege: 75% levéltrágya, 25% kerti komposzt, 15% vermikulit (vagy perlit), 10% virágföld. A levéltrágya lényege, hogy gombák végzik a lebontást, nem baktériumok. Házilag is könnyen készíthető, csak egy csirkehálóval körülkerített keret kell hozzá, amiben a begyűjtött, nem bolygatott levelek egy év alatt tökéletesen lebomlanak.

De gyűjthetjük a leveleket fekete műanyag zsákban is: Monty Don azt javasolja, hogy egy ceruzával szúrjunk pár lyukat a zsákba, zárjuk be a száját, és tegyük a kert sarkába egy évre. A lyukakon keresztül pont annyi nedvesség és levegő jut be, amennyi kell a megfelelő lebomláshoz.

Használhatunk még fakéregnyesedéket, azaz mulcsot, amely télen a fagy ellen védi a növények gyökereit, nyáron a kiszáradástól. Mivel néhány év alatt lebomlik, időről-időre pótolni kell.

A kókuszrost a kókuszültetvények hasznosított hulladéka. A téglákba préselt rostot önmagában is használhatjuk ültetéshez, mert jól felszívja és tárolja a vizet, amelybe keverjünk lassú felszívódású tápoldatot a fejlődő növények számára.

A marhatrágya minden kertészeti árudában kapható. Mivel elég tömény, csak kis mennyiségben ajánlott használni, a növények köré 5 cm trágyát terítsünk el.

Zöldtrágyával dúsíthatjuk a talajt gyorsan növő magkeverék (legelőrozs, mézontófű, takarmánylucerna) őszi elvetésével: amint tavasszal kihajtanak, levágjuk, majd beforgatjuk a talajba.

Vásárolt vagy házilag készített kerti komposztot is használhatunk tőzeg helyett. Készítéséről itt írtam korábban, nem kell hozzá spéci keret, lehet földbe ásott gödörben is komposztálni, és mehet bele akár 70 felé dolog.

Öreg gyepszőnyeg újrahasznosításával is pótolhatjuk az értékes tőzeget. A gyepszőnyeg darabokat füves felükkel lefelé fordítva egymásra halmozzuk és lefedjük egy takarófóliával. Egy év múlva tökéletes virágföld lesz belőle.

Részletes leírás és képek a Gardener's World oldalon.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna