09
márc/2015

10 világcsúcstartó madár

A 2015. évi Guinness-rekordok könyvébe majd’ egy tucat olyan madár is bekerült, amelyek valamiben kiemelkedően többet tudnak társaiknál. Van olyan, amelyik megdöntötte a repülési gyorsaság idejét, olyan, amelyiknek annyira nincs kedve repülni, hogy háromszor több időt hagy magának a kirepülésre, és olyan is, amelyik azzal tűnik ki, hogy sokkal nagyobb lábujjai vannak, mint a többieknek.

A legnagyobb lábú madár az északi jasszána. Ez a hosszú lábú, sárga csőrű, főként trópusokon élő mocsári madár a testméretéhez képest nagy – az emberi ujj méreteihez hasonló hosszúságú – közel 8 cm-es lábujjakat hordoz. A kétszer négy hosszú ujj persze nem felesleges, hisz a madár a segítségükkel szinte légiesen lépked a vízi növényzeten. 

A legtovább földhöz kötött madár, a vándoralbatrosz most azzal tűnt ki a madárvilágból, hogy a fiókáinak átlagosan 280 napot hagy a kirepülésre, miközben madártársai már pár hét után kirepülnek. A vándoralbatrosz egyébként sem hasonlít ahhoz a madárképhez, amit általában hordozunk a fejünkben. Fiókái, majdnem 1 kilósan születnek, és pár hónap elteltével akár 35 kg-ot is elérheti a súlyuk. Amire a későbbi életmódjukhoz képest szükségük van. A kirepülést követően a vándoralbatroszok képesek akár öt évet is úgy tölteni, hogy nem térnek vissza a szárazföldre. Továbbá a vándoralbatroszok a madárvilág leghosszabb, 3,5-3,6 méter fesztávolságú szárnyaival több ezer kilométert is képesek megtenni egyetlen repüléssel. Hosszabb időt csupán a költési és fiókanevelési időszakban töltenek a partokon.

A leghangosabban rikácsoló malukui kakadu mellett igen nagy eséllyel nagymértékű halláskárosodást szenvednénk, ugyanis hangosabb, mint egy légkalapács. A kakadu rikácsolása akár 135 decibel is lehet, míg egy koncerté 125, a légkalapácsé 130 decibel.

A legnagyobb szájú madár az ausztrál pelikán. A csőre akár 34–47 cm-re is megnőhet, naponta 2 kiló halat, rákot és kisebb teknősöket is elfogyaszt.

A legmagasabb madár címet az észak-afrikai strucc birtokolja. A strucckakasok akár 2,7 méter magasak és 140 kg súlyúak is lehetnek.

A legkisebb madár a méhkolibri, a hozzá hasonló méretű méhekről kapta a nevét. Ez a Kubában élő, mérsékelten veszélyeztetett madár mindössze 2,2 grammot nyom, a szárnyainak fesztávolsága, pedig 5 cm.

 

A legjobb háziasszony a madárvilágban az ausztrál homoki ásótyúk. Ő építi a föld legnagyobb fészkét, és mint rendes háziasszony „őrzi is a tűz melegét”, ugyanis a költési időszakra a homokból, törmelékből álló halmot állandó hőmérsékleten kell tartania. Erre valószínűleg a nyelvével képes, ami egy hőmérőhöz hasonlóan működik.

 

A leggyorsabban zuhanó madarak a vándorsólymok. Vadászatkor zuhanórepülésben képesek 310-320 km/h sebességre gyorsulni, ami a franciák nagy sebességű vonatának, a TGV-nek a gyorsaságával egyezik. (A TGV Atlantique már 515,3 km/h-es rekordsebességet ért el.)

A sebesség igazi démonának avagy a hosszú távú gyors repülés bajnokának a szürkefejű albatroszt tartják. Ez a szürkeszínű búvármadár 127 km/h sebességgel képes haladni viharban is, akár 8 órán keresztül is.

A szárnyával leggyorsabban verdeső madár a tüzestorkú kolibri, képes 1 másodperc alatt akár 50-et is csapni a szárnyaival. De ha násztáncot jár, másodpercenként akár 200-szor is megrezegteti a szárnyát a párjának. Miközben aztán a nász után rögtön tovább áll eme hűtlen hím.

05
jan/2015

Nyissa meg a tetőteret az év madarának!

1979 óta jelölnek ki egy-egy madarat az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai és az állatbarátok. 2015-ben a búbosbanka lett az év madara, akárcsak 1989-ben és 1990-ben.

Mit tehetünk az év madaráért? A madártani egyesület szakértő szerint elsősorban fészkelőhelyet biztosíthatunk számára. A búbosbankát elsősorban az fenyegeti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság miatt jelentősen átalakul a táj, és a nagy mennyiségben használt rovarölőszerek miatt kevesebb a táplálék. Az erdősítések miatt kevesebb a rövid füvő gyep, ami szintén nem kedvez az év madarának.

Búbosbanka (fotó: Lóki Csaba, forrás: mme.hu)

A városhoz alkalmazkodó madárként új probléma aí elavult, gyakran szigetelés nélküli épületek felújítása, amivel megszűnik lehetséges fészkelőhelyeinek a jelentős része. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a versengés a harkályok vájta természetes faodúkért, a lakott területeken fő vetélytársa a seregély. Többek között a fenti tényezők miatt enyhén csökken a madár állománya Magyarországon. Jó hír, hogy a fogyatkozás jóval kisebb, mint a legtöbb agrár-élőhelyen fészkelő madáré.

Hogyan él a búbosbanka?

Eredeti élőhelye a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki nyílt területek voltak, de jól alkalmazkodott a legeltetés, földművelés által átalakított tájhoz – beleértve a tanyasi, falusi környezetet és a városokat is, ahol táplálkozó- és fészkelőhelyet egyaránt talál. Tápláléka főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, kisebb részt apró gerincesekből, gyíkokból és kisrágcsálókból áll. Táplálékára a talajon keresgélve, a rövid füvű gyepet, a háztáji veteményesek és a szántók laza talaját szondázva vadászik.

Kotló párját etető búbosbanka (fotó: Bécsy László, forrás: mme.hu)

Hol fészkel?

Remekül ki tudja használni az ember közelségét, ugyanis nagyon változatosan választ fészkelőhelyet. Fák és harkályodúk hiányában ugyanis szinte bármilyen üregben: kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, akár a talajon vagy ennek közelében is.

Az alacsonyabban levő fészkelőhelyet viszont a ragadozók is könnyebben megtalálják. Ez ellen a fiókák úgy védekeznek, hogy híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered egyik sokatmondó népi neve, a fostos bugybóka is.

Fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu

Hogyan költ?

Fészket nem épít, 5−8 tojását (naponta egyet-egyet) egy esőtől védett üreg aljára rakja. A kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik. Hogy a fiókák közel azonos időben keljenek ki, a tojó akkor kezd kotlani, amikor az utolsó tojásokat lerakta. A kotlás mintegy 18 napig tart. A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik őket. Évente akár kétszer is költhet.

Mit tehetünk érte?

Az odúköltő, de saját odút nem készítő madárfajokhoz hasonlóan a az év madaránál is a megfelelő fészkelőhely hiánya a legnagyobb probléma. Kevesebb az idős fa, ezért egyre nagyobb a fajok közötti harc a fészkelőhelyekért, mind a kül-, mind a belterületeken, amiben a vonulásból később érkezők hátrányba kerülhetnek.

Egy példa búbosbanka-fészkelőhelyre. A klinkertéglából rakott építmény viszonylag magas, így a macskák nehezebben férnek hozzá a fiókákhoz (fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu)

Mivel a búbosbanka ennyire alkalmazkodóképes, számos lehetősége van annak, aki szeretné madárbaráttá tenni a kertjét, ingatlanát:

  • mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezése ún. odúfák létrehozásával;
  • fészekfülkék kialakítása kő- és téglarakásokban;
  • alternatív fészkelőhelyek költésre alkalmassá tétele (például: fahordók- és dézsák);
  • fészekházikók építése téglából (bel- és külterületen egyaránt);
  • tetőtér megnyitása a kúpcserepek alatt – nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, mert becsorog az eső a padlásra, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást a madárnak.

További tippeket a MME oldalán olvashat a búbosbanka védelméről.

26
aug/2013

Jogi személy lett a maorik szent folyója, emberré nyilvánították a delfint

Néha egészen szokatlan módszert választanak a természetvédők ahhoz, hogy elérjék céljukat. Az emberré nyilvánítás mellett a több száz éves szokásjog felélesztése is hasznos lehet.

A gangeszi delfin átlagos élettartama 26 év, de a faj talán előbb kihal. Forrás: Marinebio.org

Tilos szórakoztatási céllal fogságban folyami delfint tartani Indiában 2013 májusa óta. A helyi természetvédelmi minisztérium állásfoglalása szerint a cetfélék rosszul tűrik a fogva tartást, viselkedésük megváltozik, rendkívül stresszessé válnak. Szokatlanul magas intelligenciaszintjük és érzékenységük okán ezentúl non-humán személynek számítanak, és különleges jogok illetik meg őket.

„Morálisan elfogadhatatlan ezeket a lényeket szórakoztatásra kényszeríteni”, szólt a közlemény. A gangeszi folyami delfin szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján, méghozzá a veszélyeztetett (Endangered) kategóriában, ami azt jelenti, a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fenyegeti


Száznegyven év pereskedés után kapott különleges védelmet a Whanganui.
Forrás: Aidan Wojtas/Flickr

Új-Zélandon a maorik szent folyója, a Whanganui 1873 óta tartó jogi csatározások után éppen egy évvel ezelőtt nyerte el a „jogi személy” státust, maori nyelven Te Awa Tupua lett. Ez arra jogosítja, hogy élő egységes szervezetként vegyék figyelembe bármely hivatalos ügy során, és a maorik közül választott két jogi képviselője mindenkor a folyó érdekeit figyelembe véve járhasson el.

Noha a folyók világszerte az élet szimbólumai, szinte sehol nem tekintik őket önálló élő szerveződéseknek vagy élőlények közösségének, egységes entitásnak, ennél fogva jogaik sincsenek, azaz nincs mód közvetlenül a nevükben fellépni a nekik kárt okozók ellen.

Az új-zélandi törvény harmonizál azzal a 2008-as ecuadori kezdeményezéssel, amely egy népszavazás után az alkotmányba foglalta a folyók, erdők és más természeti képződmények jogait: „a Természetnek, azaz Pachamamának joga van létezni, fennmaradni, fejlődni, valamint az életfenntartáshoz és az evolúcióhoz nélkülözhetetlen funkcióit, struktúráit, illetve folyamatait regenerálni”.
 


Minden finn szabad joga a természet értékeinek hasznosítása, de egyben kötelessége azok védelme.
Forrás: Upitrek/Flickr

Hasonló az a finn törvény, amely egy több évszázados szokásjogot emelt modern jogszabállyá: ez a Mindenki joga (Jokamiehenoikeus). Ennek értelmében mindenkinek szabad jogában áll az ország területén (kivéve a magánbirtokot vagy természetvédelmi területet) gyalogolni, síelni vagy kerékpározni; ideiglenes táborhelyet kialakítani; bogyókat, gombákat, virágokat és más terméseket begyűjteni; horgászni; evezni, vitorlázni, motorcsónakozni, úszni, mosakodni; télen a befagyott vizeken gyalogolni, síelni és horgászni.

Ám senkinek sem szabad másokat zavarni és javaikban kárt okozni; a madarak fészkeit és fiókáit, illetve a rénszarvasokat és más nagyvadakat megzavarni; élő fát kivágni vagy annak sérülést okozni, magánbirtokon fát, mohát, zuzmót gyűjteni; vészhelyzetet leszámítva nyílt tüzet rakni más birtokán; lakóhelyek (magánépületek) nyugalmát táborozással vagy zajongással felverni; nem szabad szemetelni; gépjárművel letérni a kijelölt útról a terület tulajdonosának engedélye nélkül; halászni vagy vadászni engedély nélkül.

Finnországban nagyon komolyan veszik ezt a törvényt, és egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint nemcsak elfogadják az általa nyújtott kiváltságokat, hanem be is tartják a törvény által kirótt kötelezettségeket. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

17
szept/2012

Égig érő tantermet nyit a madártani egyesület

Országos környezeti nevelési programot indít a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A négy éves projekt célja, hogy az oktatás zöldítésével új fejezetet nyisson a hazai környezetkultúra és környezeti etika területén, amihez a résztvevő civil szervezetek több mint harminc éves tapasztalata a garancia a szervezők szerint.

A munka a tananyagok kidolgozása mellett az európai természetvédelem sarokkövének számító Natura 2000 hálózat népszerűsítését és a döntéshozók szemléletformálását is magába foglalja. Az Égig érő tanterem projekt a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával valósul meg.

16
máj/2012

A gyurgyalag lesz az év madara 2013-ban

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME.

Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.

Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME)

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat. Mivel hűvös időben előfordul, hogy a gyurgyalagok méheket zsákmányolásnak, a méhészetek közelében működő telepeiket megrongálják. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken.

Egy benövényesedett költőfal (fotó: Orbán Zoltán/MME)

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz.

04
máj/2012

Fülemülekoncerteket szervez a madártani egyesület

Sötétedés után nemigen zavartatják magukat a fülemüle hímek, ezért az érdeklődők akár két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneket a Fülemülék éjszakáján. A programot május 5-én szervezi országszerte negyvenhárom helyszínen, köztük Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Pécsen és Szegeden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME, a teljes lista itt olvasható). A budapesti helyszín az Óbudai-sziget lesz. Az esemény 16 órakor madárgyűrűzéssel kezdődik, a 21 óráig tartó fülemületúrák 18 órától kezdődnek.

A fülemüléket a világ legszebb hangú madarai közé sorolják. Különlegességük, hogy a többi nappali madárfajtól eltérően éjszaka is hallatják jellegzetes, csattogó hangjukat. A csoportokat madarászok kalauzolják. Bár a fő attrakció a fülemülék éneke, a májusi estéken számos más madárfajt is meg lehet figyelni. A MME minden évben ezzel a rendezvénnyel ünnepli a madarak és fák napját.

03
máj/2012

Itatásra szorulnak a madarak a melegben

Különösen a városban élő madarakra és emlősökre hat rosszul a tavaszi aszály és a szokatlan meleg. A fiókáikat etető madarak mellett a fészket elhagyó fiatal állatok számára sincs elég ivó- és fürdővíz. Az Afrikából hazatérő fecskék sem találnak fészeképítéshez sarat. A száraz melegben hajnali harmatképződés sincs, ezért az olyan kicsi, harmativó állatok, mint például a fali gyíkok is rászorulnak az emberek segítségére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. A helyzeten a szórványosan előforduló záporok, zivatarok sem segítenek.

Az egész napos itatást a legegyszerűbben a kertészeti áruházakban beszerezhető, 40-50 cm átmérőjű és 5-7 cm mély műanyag virágalátéttel lehet megoldani. Ha a kertben a talajra tesszük az alátétet, akkor a madarak mellett éjszaka a sünök is tudnak inni és fürdeni.

Az extrém száraz tavaszi időszak rendkívül kedvezőtlenül hat a sárfészket építő füsti és molnárfecskék költési sikerére. A madarak fészeképítő anyag hiányában nem, vagy csak rendkívül nagy energiaráfordítással tudják tatarozni a régi fészkeiket, illetve újakat építeni. A számukra nélkülözhetetlen sarat szintén érdemes pótolni egy nagyobb tálcán vagy alátéten, a tavaszi esők elmaradásával ugyanis hiányoznak azok a pocsolyák, ahonnan a madarak össze tudnák gyűjteni.

A vidéki állattartás visszaszorulásával, az itatók megszűnésével falun és tanyán is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fecskék. Ahol nem áll módunkban sárgyűjtőket létesíteni, jól jöhetnek a mesterséges fecskefészkek. Ezek kihelyezésével tehermentesíthetjük a madarakat a fészeképítés és -tatarozás alól. (Részletek és fotók a MME honlapján.)

16
ápr/2012

Szavazzon az év madarára!

Május 15-ig lehet szavazni arra, mi legyen a következő év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az internetes szavazás eredménye alapján indítja el a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette tavaly az egerészölyv esetében is. Voksolni ennek az oldalnak az alján lehet; a három választható faj az idén az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani. 

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfaj Magyarországon. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a vegyszerezés, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik − a telet Afrikában tölti. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

22
feb/2012

Védettek lettek a homokbuckák

Lápokat, lejtősztyeppréteket és homokbuckás tájakat nyilvánított védetté Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Összesen 1763 hektár hektárnyi különleges és veszélyeztetett természeti terület kapott új státuszt március 1-től. A Dunaszentgyörgyi-láperdő bokorfüzesei és puhafa ligetei miatt kapta a védettséget. Az Iváni-szikesek átminősítése a szolonyeces sziki rét, illetve a mocsári nőszőfű és a sziki kocsord védelmét szolgálja.

Védetté nyilvánította a vidékfejlesztési miniszter a Pirtói homokbuckást is. A terület a Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék képviselője. Szintén védelem alá kerültek a Zagyva-völgy megmaradt mocsárrétei a Maconkai-réten, oltalmat kapott az Ebergőci-láprét és a védett tavaszi héricsekben gazdag Várbalogi-héricses.

17
jan/2012

Ökovécé menti meg a kenyai vízilovakat

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com