12
márc/2014

Lehet öko az első tavaszi permetezés

Itt az ideje az év első permetezésének, még két napig biztosan ideális lesz hozzá az időjárás. Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. Néhány trükkel segíthetjük a természetet abban, hogy a munka egy részét elvégezze helyettünk.

A hagyományos télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain, a szőlőtőkék vázágain, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait.

A permetezés előtt metsszük meg a növényt, és ne felejtsük el a mechanikai növényvédelmet sem (faápolás, tisztogatás – erről tippeket a Biokontroll Hungária Kht. weboldalán talál). A nagyobb sebeket (például levágott ágak helyét) sebkezelő szerrel kell bekenni.

Mikor érdemes permetezni? Például most, mert még legalább két napig nem lesz csapadék; a fő szabály az, hogy akkor érdemes belevágni a munkába, amikor az előrejelzések szerint a következő öt-hat órában nem ered el az eső. Rügyfakadás előtt, de már a fagyok után kell permetezni, és a szélcsend is fontos. Egyféle szert ajánlott használni, akkora adagban, hogy megfelelő fedést adjon a növény ágain és törzsén is.

Olajok, tea, szappanos víz és egyéb trükkök

Viszonylag sok szer elfogadott az ökológiai gazdálkodásban. Ilyenek például az olajos lemosók, amelyek ölőhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakjain, és egyszerűen megfojtják őket. Hatásosak a pajzstetvek, levéltetvek tojásai, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai, körte-levélbolha ellen.

A régebbi ásványi eredetű olajokat idővel felváltották a növényiek. Manapság egyre divatosabb a narancshéjolajos szer, mert ez kíméli a leginkább a növényeket. Nem zárja le a gázcserenyílásokat, így nem lassítja a növény életfolyamatait. A narancsolaj fellazítja a kis méretű, puha kitinburokkal rendelkező kártevők (levéltetű, liszteske, tripsz) kitinvázát, az átengedi a rovat testnedveit, így a rovar kiszárad.

Ez a kiszárító hatás nem érvényesül a nagyobb testű, kemény kitinpáncélos rovarok, – tehát a kertésznek hasznos segítők – esetében: ilyenek a katicabogarak, a fürkészdarazsak, a méhek és a páncélos ragadozóatkák. A narancsolaj fellazítja a szintén kitint tartalmazó gombafonalakat, gomba csíratömlőket is, így a szer egyes gombabetegségek megelőzésében is segíthet. Lehet használni mész-, kén- és rézalapú szereket is, akár az olajokkal is kombinálva, a lényeg az, hogy ne szintetikus, felszívódó vegyülettel védjük a gyömölcsfáinkat.

Az igazán bio ökokertészek ázalékolt teákkal permeteznek. Ebben az esetben a „tea” szó szép eufemizmus a rothasztott kotyvalékra. Fő összetevői: csalán, káposzta, hagyma, kakukkfű, tárkony, sarkantyúka. Gombabetegség esetén hagymából lehet ázalékot készíteni, tetűre a csalán jó. Gyengeségre a zsurlót és a káposztát ajánlják, bolhák ellen feketeüröm és bodza vethető be, kártevő rovarok ellen az erőspaprikás lemosás alkalmazható, amely őket is kétszer csípi. Az ázalék készítés érzékletes leírása itt olvasható.) Nem muszáj egy hónapig rohasztani, 3-4 nap után is már használható.

Tetvek ellen bevethető még a szappanos vizes lemosás, gombásodás ellen a szódabikarbónás (1 liter vízhez 2 evőkanál kell) lemosás, illetve kisebb, drága növényeken a mentolos szájvíz is, bár ez kicsit drága megoldás. Ennél sokkal tudományosabb kutatások indultak nemrég azt megállapítandó, hogy az aszkorbinsav (magyarul C-vitamin) állítólag képes a zöld őszibarack levéltetű és a gyapottok bagolylepke hímjeit terméketlenné tenni. Házilag ki lehet próbálni patikában vásárolt por alakú szakorbinsavval, de arról tudni kell, hogy késhegynyi egyenlő körülbelül 1000 milligrammal – szóval csak csínján adagoljuk.

A permetezés azonban nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. „Aki tehát 'csak' lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak” – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében.

Hogy előzi meg a kártevők megjelenését Alwin Seifert, a biogazdálkodás egyik megalapítója, a Kertészkedés mérgek nélkül szerzője? A német szakember tél végén komposzttal teríti be a fák alját, hogy a hólé mélyre bemossa a tápanyagokat, nyaranta pedig lekaszált füvet szórt a fák alá, amelyet a talajlakó élőlények gyorsan eltakarítottak a felszínről. Mindkét módszerrel nő a fa tápanyagellátása, erősödik a növény, és javul a kórokozókkal szembeni ellenálló-képessége, így több és jobb minőségű termést hoz. A komposztos módszerrel a levéltetvek ellen is hatásosan lehet védekezni, mondja Seifert.

Hogy csinálják mindezt az Egyesült Királyságban, ahol nagy hagyománya van az organikus kertészkedésnek? Lisztharmat ellen például a „házi sárga” permetlevet ajánlják, amely a következőképpen készül: 3,5 liter forró vízben alaposan keverjünk el fél liter emberi vizeletet, 8 dekagramm mosószódát és 3 dekagramm lereszelt szappant. Kihűlés után használhatjuk. És ha ezt is túléli az adott kártevő, tanuljunk meg vele együtt élni. Kiérdemelte.

El kell fogadnunk, hogy a gyümölcsösben nem játszhatunk zéró összegű játékot, mert azzal csak egymás kárára lennénk. Régen a vad vagy őshonos gyümölcsfajtáknak nagyobb volt az ellenállóképessége, a manapság közkedvelt nagyhozamú vagy más okból különleges fajták olykor gyengébbek lehetnek. Azt se feledjük el, hogy csak azért, mert nekünk tetszik valami, még nem biztos, hogy képes „szervülni” a kertünkbe: ha egy gyümölcsfa sokat betegeskedik, talán ezzel az erőszakos betelepítést jelzi, pontosabban, hogy nem odavaló.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

07
márc/2014

Ha van kertje, miért ne legyen veteményese is?

A házi kiskert a legjobb módja annak, hogy kedvező áron jusson garantáltan bio termesztésű zöldségekhez. Használja ki az enyhe időjárást, és készítse elő az ágyásokat! Adunk néhány tippet, hogy mit és hogyan ültessen.

Lehet kizárólag salátáskertet is kialakítani (Fotó: Laura K. Gibb a Flickr-en)

Hogy miért legyen konyhakertje? Mert jó a testnek és léleknek. Ne izguljon, ha még sosem csinálta: a növények hihetetlenül életképesek, és ha rendszeresen öntözi és gyomlálja őket, biztosan életben maradnak. Ha pedig élnek, akkor termést is fognak hozni. Lehet, hogy eleinte csak keveset, amíg el nem sajátítja a hozamnövelő fortélyokat. De az a kevés is több a semminél, ráadásul két dologban lehet biztos: ha organikusan termesztette, akkor vegyszermentes, és mivel a Nap érlelte, finomabb is, mint a táppal hatalmasra turbózott üvegházi. Jó, lehet benne pár kukac és féreg, de ez is csak az előbbi két állítást igazolja.

A konyhakert tervezésekor lényegében két vezérfonal között kell választania: különlegességeket akar-e termelni, avagy a család által rendszeresen fogyasztott zöldségeket. Előbbinek az az előnye, hogy így olyan finomságok is az asztalra kerülhetnek, amelyek máskülönben vagy beszerezhetetlenek, vagy megfizethetetlenek, mint a tarlórépa vagy az afrikai okra. Utóbbi esetében sem biztos, hogy a család egész évi szükségletét sikerül megtermelni, de néhány hétre-hónapra valót lehet azért olyan köznapi zöldségekből, mint a hagyma, fokhagyma, paradicsom, saláta- és káposztafélék, uborka, burgonya. (Azért nem biztos, mert az időjárás akármikor beleszólhat.)

A kiszemelt területtel kapcsolatban három fő szempontot érdemes mérlegelni. Először is, a zöldségnövények többségének naponta legalább hat óra direkt napsütésre van szükségük. A második a jó minőségű talaj. Ennek kialakításához gyorsan fogjon hozzá, ha még nem tette: terítsen szét 2-3 ujjnyi vastagságban komposztot a talajon, és egy villával forgassa bele a földbe. Ezzel egyidőben a nagyobb rögöket is törje apróra, amivel elősegíti a nemsokára vetett vagy palántaként kiültetett növények gyökérképződését. A területet gereblyézze egyenletesre.

Érdemes elgondolkodni 30-50 centiméterrel megemelt ágyások kialakításában. Ezek jobban megfogják a vizet, a tápanyagokat is takarékosabban porciózhatjuk, és kényelmesebb gondozni őket. A növényeknek laza szerkezetű talaj kell, ha már fáradságos munkával felkapáltuk, akkor taposással ne tömörítsük vissza. Ezért a nem emelt ágyások se legyenek egy méternél szélesebbek, hogy ne kelljen belépni a megművelt területre.

A harmadik tényező a szomszédos vagy környékbeli veteményesek tulajdonosainak vagy gazdáinak kikérdezése: mi terem jól errefelé, mivel nem érdemes kísérletezni, mi az, amivel sok a macera. Ezt összevetve az álmokkal és családi kedvencekkel máris megvan az az ideális vetőmaglista, amivel elindulhat a gazdaboltba.

Nagyjából 130 négyzetméternyi területen már lehet annyi zöldséget termelni, amennyi elég egy négytagú családnak. A trükk a növénytársításban rejlik. Ez lehetővé teszi a veteményeságyások megosztását, azaz megfelelő társításban a növények sokkal kisebb területen ültethetők, mert táplálják, védik és serkentik egymást.

A társítások egyik legismertebb példája a három nővér ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok fejlesztettek tökélyre. Ők egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a tököt. A bab ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet.

A snidling például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket. A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a burgonyát károsító kolorádóbogár. A rozmaring elűzi a káposztalegyet, a hagyma- és répalegyeket pedig úgy zavarhatjuk meg, hogy vegyesen ültetjük a két növényt.

A paszternák gyökere rovarölő hatású, olyannyira, hogy organikus permetlé is készíthető belőle. A társítás nem csak a kártevők ellen hasznos. A tárkony dajkanövény, segíti más növények növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé.

A zöldségtermesztés alapjainak elsajátításában remek segítség a Zöldségtermesztők kézikönyve, amely részletesen elmagyarázza a szükséges teendőket, illetve Gertrude Franck interneten szintén elérhető Öngyógyító kiskert című könyve. És még egy tipp: a szaküzletekben vagy áruházakban kapható vetőmag zacskónként kétszáz magot is tartalmazhat, fajtától függően. Érdemes tehát három-négy családnak összefognia, és leosztani, ki milyen vetőmagot szerez be, majd utána szétporciózni.

Letölthető kerttervezési rajzot és növénytársítási táblázatot pedig itt talál.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

22
feb/2013

30+1 kreatív ötlet használt raklap újrahasznosítására

1. Dohányzó asztal

2. Fűszerkert erkélyre

3. Kerti szervező

4. Kültéri asztal növényekkel

5. Komposztáló keret

6. Kerti munkaasztal

7. Fali tányértartó konyhába

8. Napozóágy

9. Házi mozinézőtér

10. Kültéri pihenő

11. Ülőgarnitúra magazintárolóval

12. Íróasztal (üveglappal is lehet fedni, és több is mehet egymás mellé)

13. Falburkolat

14. Kerti lámpástartó

15. Álmennyezet

16. Borosrekesz-pult

17. Cipőtartó

18. Virágláda

19. Nem csak a szálló rovarok örülnek ennek a rovarszállónak

20. Katasztrófahelyzet esetére átmeneti hajlék díjnyertes terve (de víkendháznak is alkalmas)

21. Hintaágy

22. Élő kerítés

23. Emelt virágágyás és kerti pergola

24. Sörpad (piknikasztal)

25. Növénytámasz (pl. paradicsomhoz)

26. Térelválasztó

27. Kerékpártároló

28. Futonágy

29. Kerti ülőgarnitúra

30. Kerítés

+ 1 Raklapból épített pavilont az olasz Avatar Architectura építésze

 

Az interneten nem túl drágán elérhető a használt raklap, de a vásárlásnál ügyeljen az alábbiakra:

- Alaposan nézze végig a faléceket, ne legyen köztük repedt, törött.

- A középső összekötő lábon keresse a HT (Heat Treated, azaz hőkezelt) jelet. A DB (DeBarked, kérgezett) jel arra utal, hogy a fa kérgét lehántották, ezzel is csökkentve annak kockázatát, hogy élősködők bújjanak meg a rostok között. Az MB jel arra utal, hogy a raklapot metil-bromiddal gázosítva kezelték (fumigálták), ilyen raklapot ne vigyen be a lakótérbe.

- Kérdezze meg, van-e lehetőség arra, hogy géppel simára gyalulják a raklap felszínét – ezzel sok fáradságot takarít meg magának.

- Ne vegyen foltos, olajos, rossz szagú raklapot, vagy amelyikben túl sok szög van.

- Hazaérve húzza ki a szögeket, majd sikálja át a raklapot mosogatószeres vízzel, és öblítés után napon szárítsa meg. Amennyiben aggódik a bacik miatt, spriccelje be vagy ecsettel kenje át a faléceket 15 százalékos ecettel, és hagyja napon teljesen megszáradni.

A fa csomagolóanyagok kötelező kezelését szabályozó ISPM 15 szabványról itt olvashat.

Ha van raklap-újrahasznosítási ötlete, küldje el fotóval és leírással blogunknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

31
okt/2012

Ökoovitól a PET-palack kupakig - olvasóink tippjei

1. Palackos víz helyett sokkal gazdaságosabb vízszűrős kancsót venni és használni.

2. Nálunk a kertben fel van állítva egy kisebb medence. Ha megveszem hozzá a boltban kapható fertőtlenítő adalékokat, később nem tudok mit kezdeni a túlvegyszerezett vízzel. Vettünk tengeri sót a boltban, és azt öntöttük a vízbe. Az utántöltésekkor a só folyamatosan hígult, és ősszel, a kert locsolásakor a medence vizét használtuk.

3. Óvodapedagógus vagyok. Az óvodában fontos feladatunk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása, kreativitásuk fejlesztése, a környezetvédelemre való nevelés, szemléletformálás. Feladataink: 1. Vigyázunk a közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára. 2.Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést. 3. A lehetőségekhez képest újrahasznosítjuk a hulladékokat: újrapapírt készítünk; konzervdobozokból ceruzatartókat, műanyagpalackokból dekorációkat, dísztárgyakat, játékokat barkácsolunk; az óvoda kertjében a szerves hulladékokból komposztálót készítünk. Télen kedvenc időtöltésünk a frissen esett hóban a hófestés, hóban rajzolás, amelyet a környezettudatos magatartás figyelembevételével, tartósítószertől mentes, házilag készített szörpös vízzel végzünk. Gyermekeink nagy örömmel végzik ezeket a tevékenységet, ezáltal felnőtt korukra természetessé válik számukra a Földünk védelme, környezettudatos magatartás.

4.  A lakásban olyan szobabicikli felállítása, amivel áramot termelhetünk, és ezáltal csökkenthetjük a villanyszámlánkat! Almaecettel nagyon jól lehet tisztítani és szagtalanítani, és ha egy por állagú tisztítószerre öntjük, akkor habossá válik a szer és minden szennyeződés eltávolítható az edényekről.

5. Víztakarékos tipp: a mosógép, mosogatás vagy mosogatógép vizét összegyűjteni egy tartályban, és WC öblítésre újrahasznosítani, újrahasználni!

6. Lehet, hogy nem tűnik bonyolultnak, de én a főzéssel szoktam környezettudatos lenni. A paprikáskrumpli maradékából krumplistészta lesz, a túróstésztához összekevert túrókrémből kőrözött...

7. Lakásfestés után kiválóan el lehet tüntetni a kellemetlen szagokat úgy, hogy a kifestett helyiségben elhelyezünk egy nagy vödör vizet, amibe beleteszünk néhány kettévágott vöröshagymát. A hagyma tökéletesen megköti a vegyszer párolgó gőzeit, szagát. 2. Nem érdemes szintetikus öblítőszereket használni a mosógépbe. Sokkal környezetbarátabb és gazdaságosabb megoldás egy kis ételecet vízzel hígítva. Tökéletesen antisztatizál, és teljesen szagtalan, nem érezni a kimosott ruhákon az ecetszagot. 3. Nagyon egészséges "öko" módszer a tisztálkodásra, és egyúttal igazi "natúr" kozmetika: fürdésnél a bőrt egy természetes durva vászonnal körkörös mozdulatokkal végigdörzsölni. Valódi bőrradírként működik. 4. Csodás hajápoló natúr pakolás száraz hajra: olívaolaj, tojássárgája, méz, pár csepp citrom, összepépesített banán. Az összetevőket össze kell keverni, amíg egynemű massza nem lesz. A száraz hajra kell felkenni, majd 30 percig rajtahagyni - lehetőleg dunsztban, azaz nejlonba majd törülközőbe csavarva.

8. Jártam hulladékválogatóban, és azt láttam, hogy nagyon sok PET-palackon rajta van a kupak. Sok gyűjtőjárat kimaradhatna, ha mindenki letekerné a kupakot, és összelapítaná a palackot. Kevesebb szállítási költség lenne ugyanakkora mennyiségnél.

9. Energiatakarékos izzót használunk, mert hosszú élettartamú, kevesebbet fogyaszt. Minden hónap utolsó csütörtökén viszik a műanyagot, ilyenkor kapunk egy sárga zsákot, abba gyűjtjük a műanyag hulladékot, és csak hónap végén tesszük ki. Nem mosogatunk folyó vízben, és lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a helyiségből.

10.  Ökojátszótér: a játszótéren minden újrahasznosított anyagból készülne. Használt biciklibelső installációk, autógumi mászóka, napernyővászonból (gyártás során képződött hulladékból) hintaágyak, napvitorlából készült bunkerek. A gyerekek láthatnák, hogy mennyi szemetet termelünk, ami csak akkor válik azzá, ha valóban hulladékként tekintünk rá. Itt megkapná minden anyag a második esélyt.

 

20
okt/2012

Fokhagymával a csigák ellen – olvasóink kertészkedős ötletei

Bazsalikom mellé uborkát érdemes ültetni, mert úgy nem támadja meg a lisztharmat. A levendula nemcsak szép a rózsa alatt, hanem elűzi a levéltetveket. A póréhagyma és sárgarépa elzavarja egymásról a legyeket és molyokat. Nem megy a csiga a földieper közé, ha fokhagymát ültetünk mellé. A módszerről szakemberek által készített szórólapokat kéne kiadni, megjelölve a konkrét növénypárosításokat és a hatásokat.

Ahol a fokhagymás módszer nem vált be, és mégis rátelepedtek a tetvek a paprikára, paradicsomra, káliszappanos esővizet spricceltem szét. Két-három napon keresztül csináltam. Garantáltan eltűnnek a kártevők. Az összes csatornához esővízgyűjtő hordót tettem, abból öntöztem egész nyáron a kertem. A szomszédban galambok vannak, az óltakarítással kikerülő ürüléket mindig elkérem a komposztomba talajjavítónak.

15
okt/2012

Így zöldebb a kiskert - olvasóink tippjei

Olvasóink tippjei

1. Könnyű vegyszermentesen gazdálkodni kevés permakultúra-tudással (netről sok mindent lehet erről találni), és növénytársítással k Ha például sok fűszernövényt termesztünk a paradicsom, paprika, uborka között, nagy valószínűséggel egyáltalán nem kell vegyszert használnunk a növényekre.

2. Rezsicsökkentő berendezés egy kisebb lavór vagy tál a mosogatóba, így pl. a gyümölcs megmosására használt víz nem vész kárba, hanem meglocsolhatjuk vele a virágokat. (Az a víz is alkalmas, amiben megfőtt a tészta, a tojás vagy a krumpli, persze miután kihűl.) Így kevesebb víz megy kárba.

3. Sörrel vegyszer nélkül lehet a levéltetveket lemosni. Ugyan munkaigényes, de hatékony (nem szeretik a sört…). A vízben áztatott csalán leve hatásos a levéltetvek ellen, és jó a jéghidegre hűtött víz is.

4. Az 5 literes PET-palackokat (desztilált vizes) a kertben fémrudakra (építkezési maradék) teszem, kupak nélkül szájával lefelé. A szél állandóan mozgatja őket. A pockok elköltöznek az adott területről, mert a vasrúd levezeti a földbe az állandó zörgést, és ezt nem bírják.

5. Az összes szerves hulladékot a konyhában külön szemetesbe gyűjtöm, majd a kert sarkában lévő komposztálóban két-három évig érlelem. Ebből újítottam meg idén a sziklakertem talaját. Forralt víz segítségével irtom ki a gazt a térkő elemei közül.

6. A kávézacc és az apróra tört tojáshéj jó a cserepes virágoknak.

10
szept/2012

Kéttonnányi italoskartont ért az ingyen állatkerti belépő

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

29
máj/2012

Halálsugár a veteményesben – gyomirtás lézerrel

Lézerrel gőzölik el a gyomokat: a hannoveri találmány a levelek alapján azonosítja a célpontot, de nagyon pontosan kell vele lőni. A környezetbarát gyomirtással kiküszöbölhető a talaj és a természetes vizek szükségtelen szennyeződése.

A gyomok elszívják a haszonnövények elől a tápanyagokat, beárnyékolják vagy megfojtják az értékes repcét, kukoricát, céklát. A hannoveri Leibniz Egyetem kertészmérnöki tanszékének kutatócsoportja a szintén hannoveri Lézerközponttal (LZH) karöltve olyan technológián dolgozik, amely teljesen megfelel az organikus gazdálkodás követelményeinek, egyszersmind a jövőben nagyobb léptékben is alkalmazható.

Lézeres gyomirtáshoz az infravörös tartományba tartozó, nagy és folyamatos teljesítményre képes szén-dioxid-lézert tervezik felhasználni. Ez évtizedek óta igen széles körben alkalmazott eszköz, a gravírozástól az orvosi bőrfiatalító kezelésekig.

A kutatók szerint a lézersugarat pontosan a gyom tövébe kell irányítani, hogy hőjével vaporizálja, azaz elgőzölje a nagy víztartalmú szöveteket. Nemcsak az irányzék fontos, hanem az energianyaláb nagysága is: a túl erős sugár a szomszédos haszonnövényt is megfőzi, míg a túl gyenge sugár épp ellenkező hatással bír, valósággal megtáltosodnak tőle a gyomok.

Az irányzékon és az energia nagyságán túl a gyom azonosítása a harmadik fő szempont. A kutatók kifejlesztettek egy számítógépes rendszert, amely a kamerák által közvetített képeken a levelek alakját elemezve választja ki a gyomot, majd ráirányítja a pusztító sugarat. „Egy sor gyomra van már algoritmusunk. Az azonosítás a módszer alfája és omegája – mondta Thomas Rath biomérnök professzor, a kutatás vezetője. – Gondot egyelőre az okoz, ha átfedik egymást a gyom és a haszonnövény levelei.”

A gyomirtó lézert a kutatócsoport jelenleg laboratóriumban teszteli egy négyzetméteres területen. A közeljövőben az üvegházi vagy faiskolai hasznosítás látszik a legkézenfekvőbb hasznosításnak, ahol az ágyások fölött síneken mozoghat a lézer. A nagy áttörés a technika szántóföldi alkalmazása lenne, de traktorral ez nem megoldható, mert a jármű rázkódása pontatlanná teszi a lézer célra tartását.

Fent balra egy alma, lent egy gyomnövény azonosítása látható, a nagyobbik fotón pedig a berendezés működés közben (a lézersugár illusztráció)

A kutatók a szántók fölött köröző robotrepülőgépekben, a drónokban látják a megoldást. Erre azonban még várni kell. Pedig a vegyszermentes ökológiai növénytermesztésben kizárólag mechanikus gyomirtás engedélyezett, ami jelenleg a fáradságos kézimunkával egyenlő.

„A lézer ott is bevethető, ahol más okból nem lehet vegyszeres gyomirtást használni, például az ivóvízbázisok körüli vízgyűjtő területeken vagy tömegközlekedési csomópontok körül” - tette hozzá Thomas Rath. A kutatást a Német Tudományos Kutatási Alap (DFG) támogatja, amely a maga nemében a legnagyobb Európában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

20
dec/2011

Béreljen bioparcellát Bécsben!

Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

Béreljen bioparcellát Bécsben!

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu

11
okt/2011

Elefánttrágyával fűt a müncheni állatkert

Elefánttrágyából állítanak elő elektromos áramot a müncheni állatkert kivilágítására. A trágyából felszabaduló metángáz elégetésével annyi energia nyerhető, ami huszonöt háztartás ellátására elég - tudósít a CNN hírtelevízió. Az állatkert három, egyenként száz köbméteres konténerben gyűjti a trágyát - ekkora mennyiség egy hét alatt származik a kert összes növényevő állatától. A vizes trágyát itt oxigénmentes környezetben egy hónapig tárolják, és a metánból és szén-dioxidból álló biogázt az épület padlásán elhelyezett, óriási műanyagballonba gyűjtik.

Az elektromos áramot gázturbina segítségével állítják elő. Az így kinyert biogáz a kert áramszükségletének 5 százalékát fedezi, de ezzel fűtik a gorillaházat is - ez az egyetlen állatkert Németországban, ahol így aknázzák ki a megújuló energiaforrásokat. Egy felnőtt elefánt a kertben átlagosan napi egy mázsa élelmet, azaz gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, de a perecet is szívesen megeszi. A müncheni állatkertben évente csak az elefántok után kétezer tonna trágya marad. Dominik Forster, a kert munkatársa elmondta, 2012-ben napelemeket szerelnek az állatok élőhelyei fölé.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com