A korábbi hűvösebb időszakot ugyan mi, emberek megszenvedtük, de a kertünk örült neki. Most viszont újabb hőhullám közeleg, okos tippekkel nem égnek ki a növényeink.

KÉP: Pixabay

Az utóbbi napokban csodálatos nyári időt élvezhettünk, egészen olyan volt, mint a régmúlt időkben: 25-27 Celsius-fok, meleg szélfuvallatok, derült ég. Nyomokban sem emlékeztetett az azt megelőző lehűlésre, amikor bizony elő kellett venni az őszi dzsekiket, és például a szomszéd kisfiúra sapkát adott az anyukája - teljes joggal. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás a következő napokban viszont augusztusi kánikulát hoz, amelyet a strandon kellemes elviselni, kertünk azonban szenvedni fog tőle. Néhány tippel enyhíthetjük ezt a szenvedést.

KÉP: Unsplash

A kerttulajdonosok már egy ideje rá vannak kényszerítve arra, hogy szinte heti jelleggel átgondolják, mi is legyen a kertjükkel. A szüleinktől-nagyszüleinktől örökölt növényápolási ismereteket és fajtaválasztásokat elsodorja a klímaváltozás. A környékünkön például egymás után vágják ki a cseresznye- és meggyfákat, illetve mostanság a diófákat is, mert egyre betegebbek: a mikroszkopikus méretű kártevők mellette, mint a nekrotikus gyűrűsfoltosság (vírus okozza), mikoszferellás levélfoltosság (gomba), blumeriella (gomba), monília (gomba), antraknózis (gomba), gnomónia (gomba), xantomonász (baktérium) ott vannak a nagyobb méretű kártevők, mint a cseresznyelégy, takácsatka, levéltetű, gubacsatka, almamoly, nyugati dióburok fúró légy stb. Ezek ellen olyan mennyiségben kellene permetezni, ami már fizikailag kivitelezhetetlen egy házikertben, arról nem is beszélve, hogy annyi méreganyagot szórnánk szét a kertben, hogy épp csak mi nem mehetnénk ki oda.

Lényeg a lényeg: nemcsak a fajtaválasztást, hanem a kertgondozás módját is rendre át kell gondolnunk. Írtam már arról, hogy érdemes lehet a szárazkert kialakításán elgondolkodni. Vagy hogy fű helyett mást is lehet ültetni. Régebben nem voltak olyan hőhullámok, mint manapság, nem kellett a kertet védeni ilyesmi ellen. S mivel egyelőre kevés az ismeretünk a témában, illetve egy kertet másfajta művelési módra, másfajta növényekre átállítani nem megy egyik napról a másikra, ezért az átmeneti időben védekeznünk kell. Milyen tippek segíthetnek az extrém hőhullámok ellen?

1. Talajvédelem

KÉP: Unsplash

A talaj felső rétege gyorsan kiszárad a gyilkos hőségben, márpedig akkor elpusztulnak benne a hasznos talajlakó élőlények (baktériumok, egysejtűek, férgek stb.). Ahogy mondani szokták, egy marék földben több élőlény van, mint ahány ember él a Földön. Ezek a jótékony szervezetek gondoskodnak a talaj egészségnek fenntartásáról, és így a benne nevelt növényeink egészségéről is. A talajvédelem első számú segítsége a mulcsozás: így nevezzünk azt a módszert, amikor valamilyen segédanyaggal (például szalmával, aprított fenyőkéreggel) vagy élő zöld növényekkel befedjük a talajt. A talajtakarással csökkenthetjük a talaj párolgását, ennélfogva a kiszáradását, amelyet így a benne élő élőlények, köztük a növényeink tudnak hasznosítani.

2. Árnyékolás

KÉP: Pixabay

Akármennyire is szereti például a paradicsom a sok napsütést, a hosszan tűző napsugarak mégiscsak kárt okozhatnak benne: a legkevesebb, hogy olyan vastag héja lesz a paradicsomnak, hogy nem lehet elrágni. A leveles növények is hasonlóan ehetetlenné válnak. Árnyékolással csökkenthetjük a talaj és a növények vízvesztését, ezért édemes legalább egy-két árnyékoló ponyvát kifeszíteni az értékesebb kerti ágyások fölé. Azon is elgondolkodhatunk, hogy mivel a nyarak nem lesznek enyhébben a jövőben, érdemes néhány lombhullató fát ültetni az ágyások közé: ezek a fák nyáron árnyékolnak, télen viszont, amikor a talajnak szüksége van egy kis napsütésre a hidegben, a lecsupaszodott ágak átengedik a fényt.

3. Öntözés

KÉP: Pixabay

Hőhullám idején a víz a növények számára is életmentő. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mennyit kell öntözni, hiszen a víz pénzbe kerül. Idény nyáron ugyan megtelt az esővízgyűjtő hordó vízzel, de tavaly például nem lehetett erre számítani. A fenntartható öntözés legjobb módja a csepegtető rendszer kiépítése. Pénzbe kerül, tény, de megtérül, már csak azért is, mert az időnkkel is takarékos, elintézi magától a locsolást, pontosan ott, ahol szükség van rá. A csepegtető öntözést sokan még mindig hagyományos locsolócsöves öntözéssel próbálják kiváltani, mondván, azzal is kis mennyiséget adnak gyakran. Csakhogy a szanaszét spriccelő víznek csak töredéke hasznosul, a jó része elpárolog, illetve a nagy cseppek lencseként gyűjtik a napsugarakat és megégetik a leveleket. Minél gyakrabban, de felszínesen öntözünk, annál nagyobb a kockázata, hogy sekély lesz a növényeink gyökere: én két ciprussal követtem el ezt a hibát, nem győzöm őket karókkal egyenesben tartani, mert minden nagyobb szél megdönti őket. A locsolócsöves öntözés továbbá nemcsak pazarló, hanem egyes gombás betegségeknek is kaput nyit. Ha már mindenáron így akarsz locsolni, kizárólag a növények tövébe irányítsd a vízsugarat, és ritkábban, de alaposabban öntözd be őket. Sőt, érdemes elővenned a locsolókannát: nagyon fárasztó, de hasznos módszer a pazarlás elkerülésére és a célzott öntözésre.

4. Ritkítás

KÉP: Pixabay

Furcsán hangzik, pedig van benne ráció: hiába gondolnánk azt, hogy a sűrű növényzet védi a talajt a kiszáradás ellen, hőhullámok idején megfordul a logika - éppen a túl sűrű növényzet válik stresszforrássá. A növények egymással kezdenek vetélkedni az éltető víz cseppjeiért, és tapasztalatból mondom, ilyen helyzetben gyorsan a gyomok állnak nyerésre. Muszáj a hőségben is kimennünk a kertbe, és lehetőleg egy napernyő árnyékában, de folyamatosan gyomlálni, metszeni és ritkítani a növényeinket. Ezzel fokozhatjuk közöttük a hűsítő szellők áramlását, csökkenthetjük a versenyhelyzetet, és mérsékelhetjük a szélsőséges időjárás okozta stresszt.

365Zö