Kisebb településeken a heti terjesztett ingyenes reklámanyag mennyisége (szórólapok, ingyenes újságok, katalógusok) háztartásonként átlagosan heti 30-40 dkg, nagyobb városokban, megyeszékhelyeken és vonzáskörzetükben elérheti a heti 1 kilogrammot, Budapesten esetenként meghaladhatja a heti 2 kilogrammot.

Magyarországon eddig nem volt arra lehetőség, hogy szervezetten, érdekképviselet mögé állva mondhassunk le a címzetlen akciós újságokról, szórólapokról. Néhány írószerboltban ugyan kaphatóak matricák "Nem kérek szórólapot" felirattal, vagy akár saját magunk is nyomtathattunk ilyet, és elhelyezhettük a postaládán.

Létezik azonban egy új, ingyenes szolgáltatás, amelynek lényege, hogy a http://szorolaponline.hu/ weboldalon regisztrálva csatlakozhatunk a terjesztő vállalkozás matricaprogramjához. Az ígéret szerint a postaládára kerülő "Nem kérek reklámkiadványt" matricára a terjesztést végző munkatársak fokozottan figyelnek, és ügyelnek arra, hogy a program résztvevői ne kapjanak reklámkiadványt. Emellett a szolgáltatás életre hívója tájékoztatja a hirdető üzleteket és vállalkozásokat, hogy mennyivel kevesebb kiadványt gyártassanak. Így azt a szórólapot, amelyet nekünk nem kézbesítenek, soha nem is gyártják le.

Forrás: HuMuSz

A klímaberendezés nem csak a belső levegőminőségre van rossz hatással, hiszen szervezetünknek mesterségesen előállított hideghez kell alkalmazkodnia, de működtetése rengeteg energiát fogyaszt, és zajszennyezést is okoz. Ezzel szemben létezik számos energia- és pénztárcakímélő lehetőség a kellemes hőmérséklet és a friss levegő optimalizálására.

Egy felnőtt óránként 0,5-1 köbméter levegőt cserél tüdejében, s a jó közérzet biztosítására a kilélegzett levegőt minimum frissre kell cserélni. A hajnali frissítő szellőztetések jótékony hatását nem pótolja semmilyen berendezés. Szellőztetéskor mindig nyissuk ki az ablakokat teljesen, hogy az elhasznált, párás levegő minél gyorsabban és tökéletesebben kicserélődhessen a kinti levegőre.

A mobil ventilátoroktól csak alacsony hűtési teljesítményt várhatunk, azon túl, hogy a fáradt levegő szabadba vezetését szolgáló ablak- vagy ajtónyílás egyidejűleg a meleg visszaáramlásának is utat ad. Igazán jó hűtési teljesítményre csak a szakemberek által beszerelt, fixen telepített készülékektől számíthatunk. Már léteznek falba, csőbe, mennyezetbe, ablakba építhető kis ventilátorok.

Forrás: Műszakiak.hu

A klímaberendezés nem csak a belső levegőminőségre van rossz hatással, hiszen szervezetünknek mesterségesen előállított hideghez kell alkalmazkodnia, de működtetése rengeteg energiát fogyaszt, és zajszennyezést is okoz. Ezzel szemben létezik számos energia- és pénztárcakímélő lehetőség a kellemes hőmérséklet és a friss levegő optimalizálására.

A jól megválasztott külső és belső árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk klímáját a forró nyári és a hideg téli napokon egyaránt. A leghatékonyabbak a mozgatható külső árnyékolók (redőny, zsaluzat, napárnyékoló), amelyekkel a nagy nyári melegben tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belső árnyékolókkal (például szalag- vagy pliszéfüggöny, roló). A külső árnyékolók nyaranta hatékonyan óvják belső tereinket a túlmelegedéstől, hiszen megakadályozzák, hogy az ablaküvegen át túl sok napenergia jusson be az épületbe. Nem árt tudni, hogy a ház déli oldalára telepített lombhullató fák télen átengedik a napsugarakat, nyáron viszont árnyékot biztosítanak.

Forrás: Műszakiak.hu

Bárhol is járjunk a világban, szállásra mindenhol szükségünk lesz, ebből a célból leggyakrabban egy szállodát keresünk fel. Ezekben lakva mindenki megtapasztalhatja mit jelent az igazi "luxuspazarlás". A szobák telis-tele vannak gondosan, a lehető legkisebb kiszerelésűre csomagolt szappanokkal, samponokkal. Ha enni támad kedvünk, apró műanyag tégelyekből fogyaszthatjuk tucatszámra a vajat, lekvárt, mézet. Természetesen a vendég nem ihat csapvizet, ezért sok tonna PET palack kerül szemétre. Ezeket a nagy épületeket a hűtés, fűtés, aeroszolok, légkondicionálás sem teszik egészségesebb, fenntarthatóbb hellyé.

Ez igen szomorú - mondhatnánk - de hát aludni mégiscsak kell valahol. Mit tehetnénk?

Szerencsére van egy környezetbarát alternatíva, amely révén csökkenhet ökológiai lábnyomunk és a helyi embereket is jobban megismerhetjük: ez az úgynevezett CouchSurfing, azaz a kanapészörf.

A Hospitality Club és a CouchSurfing olyan közösségi portálok, amelyek felületet biztosítanak ahhoz, hogy szálláskereső, illetve szállásadó magánszemélyek a világ minden részéről kapcsolatba léphessenek egymással. A vállalkozó kedvű "szörfös" egy egyszerű regisztráció során megadhatja, van-e lehetőség nála megszállni, vagy csupán mások kanapéját venné igénybe a jövőben. Természetesen az első eset sem jár semmiféle kötelezettséggel, ha valakitől emailt kapunk, de nincs időnk, kedvünk fogadni, akkor ezt ugyanúgy közölhetjük vele, mint azt, hogy csak egy szabad helyet tudunk felajánlani a padlón, ahol a hálózsákjában elalhat.

Általánosságban elmondható, hogy mindenki könnyedén megtalálja azt, amit keres, hiszen csaknem kétmillió kanapészörfös regisztrált már a világ minden részéről, mindenki teljesen ingyen adja és kapja a szállást, legyen szó akár egy kanapéról a nappaliban vagy egy teljesen külön szobáról.

"Azért alapítottuk, mert hiszünk benne, hogy az emberek összehozása, és a nemzetközi barátságok elősegítése javítja a kultúrák közti megértést és erősíti a békét" - hangzik a Hospitality Club missziója. Talán az alapítók nem is gondoltak rá, hogy mekkora szolgálatot tesznek a környezetünknek is azzal, hogy az utazókat a hotelek világa helyett mások kanapéja felé irányítják.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Az 1870-es évek óta a világ gumigyártásának nagy részét az ázsiai gumifaültetvények látták el. Jelenleg Ázsiában állítják elő a világ kondomjainak 85%-át. A gyárban a gumit vulkanizálják, hogy tartósabb terméket kapjanak. Az óvszergyártók általában mechanikus rendszereket használnak, amelyek üvegformákat mártanak gyakran gázolajat vagy benzint tartalmazó kémiai keverékekbe.

Az előállítók általában helyben szerzik be a gumit, de olyan ültetvényekről, amelyek nagy mennyiségű növényvédő és gyomirtó szerre szorulnak. A kondomok tipikusan olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek nagyobb rugalmasságot és szakítószilárdságot tesznek lehetővé. Ennek eredményeképpen lebomlásukhoz sok évre van szükség, így az eldobott óvszerek hozzájárulnak a hulladékkezelési problémákhoz, a szemétlerakók feltöltéséhez és vízi utak eltömítéséhez. Az Ocean Conservancy által szervezett Nemzetközi Part-tisztítás program során 2009 szeptemberében önkéntesek több mint 10 millió darab szemetet távolítottak el az óceán és tengerpartokról világszerte, többek között 26617 óvszert (ami az összes szemét kevesebb mint 0,3 százaléka).

Egyes óvszergyártók kezdik megcélozni a "zöld" piacokat. Azoknak az óvszerhasználóknak, akik a biológiailag lebontható opciót keresik, a tradicionális báránybőr változatok még mindig széles körben elérhetőek, noha ezekkel nagyobb az esély a fertőzésekre, tekintve hogy a baktériumok képesek áthatolni a báránybőr pórusain. Azok számára, akik öko-gyártású óvszert keresnek: Brazília 2008-ban nyitott első kondomgyára a latexet közvetlenül az acrei Chico Mendes Kitermelő Természetvédelmi Területen található gumifákról szerzi be.

Részletek a Greenfo honlapján.