Indul a kerti szezon, ha zsenge primőr zöldségre vágysz, most kell a magokat elvetned.

KÉP: Pexels

Az elmúlt napokban olyan csodás volt az időjárás, hogy akinek egy kis kertje van, máris tervezgeti a veteményest (egy másik posztban azokra is fogok gondolni, akik az ablakpárkányukon vagy erkélyükön ültetnének). Ehhez persze két nagy csoportba kell sorolni a zöldségeket: palántázósakra és a szabadföldi vetésűekre.

Természetesen a palántázósakat is elültethetnénk szabad fölbe vetve, csak éppen lehet, hogy ősz közepére hoznának csak termést. A palántázás után a védett körülmények között kihajtott és megerősödött fiatal növényeket ültetjük ki a szabad fölbe, ennek köszönhetően korábban teremnek.

Azt is megtehetjük, hogy a kiválasztott fajtájú mag felét előneveljük palántának, a másik felét pedig elvetjük szabad földbe majd néhány hét múlva, amikor melegebb lesz már a talaj, és ki tud csírázni benne a mag. A dupla ültetésnek köszönhetően meghosszabbítjuk a betakarítási időszakot, több termésünk lesz.

KÉP: Pixabay

Noha a piacon, kertészetekben, barkácsáruházban, de még hipermarketben is kaphatók palánták, sokan azért vágnak bele a palántázásba, mert a barátoktól kapott vagy internetról szerzett "csodamagokat" próbálják kikeltetni. Így teszek én is: a nemrég elhunyt kedves szomszédomtól, Géza bácsitól tavaly nyáron kapott csodás paradicsom magjait fogom elültetni. Igaz, sejtem előre, hogy nem lesz olyan édes és lédús, mint amit ő nevelt és gondozott nagy szeretettel, de azért teszek egy kísérletet. 

KÉP: Unsplash

A palántázás első nagy kérdése, a MIVEL? A magokat kisebb földlabdába is el lehet vetni, és ha fejlődésnek indulnak, akkor átültetni nagyobb cserépbe. Érdemes ezért a palántázáshoz sokrekeszes palántanevelő tálcát beszerezni: lehet 28, 56, 104 vagy akár 128 rekeszes tálcát is kapni. Anyukám a tejfölöspoharakat használta ilyen célra, de ki lehet próbálni a tojásdobozt vagy a vécépapírgurigát is, ezekről írtam korábban. Alapszabály, hogy a víztartó edények (például a tejfölös pohár) alját ki kell lyukasztani, és egy tálcára kell őket állítani, hogy a felesleges öntözővíz kicsuroghasson alul.

KÉP: Pexels

Második kérdés, a MIBE? Vagyis hogy milyen földbe vessük a magokat. Nos, erre nem is olyan egyszerű válaszolni. Régen azt mondtam volna, hogy vegyél friss virágföldet, és abba vesd a magokat. Ám az utóbbi időben a zsákos virágföld erre már nem alkalmas. Nem kel ki benne a mag, vagy csenevész lesz a palánta. Nem tudom az okát, lehet, hogy a "gyárilag" hozzákevert komposzt az oka: a kukáscégek által begyűjtött zöldhulladékból készül a komposzt, igen ám, csakhogy a begyűjtött zöldhulladékban kismillió diólevél, tujaág és hasonló elem van, amelyek adott esetben növekedésgátló hatást fejtenek ki más növényekre. 

A kertben talajpótlásra ugyan elhasználható ez a zsákos virágföld, de a mindenre érzékeny magvetéshez ajánlom inkább a kifejezetten erre a célra kifejlesztett, szintén zsákban kapható palántázóföldet, vagy még jobb, ha magad készítesz ilyet: ehhez egyenlő arányban keverj össze perlitet, vermikulitot és mohát. A perlit hőkezelt és morzsalékos vulkanikus kőzet, barkácsáruházak kertészeti részlegén is kapható, hasznos a talaj szerkezetének és víztartó képességének szabályozásához. A vermikulit természetes eredetű szilikát-ásvány, a perlithez hasonlóan őrölve kapható, és különleges jellemzője a nagyfokú víztartó képesség. A mohát pedig állateledel boltokban kaphatod meg ("szárított erdei moha terráriumokhoz"), vagy a kertedből is összegereblyézheted, de semmiképpen ne használj tőzegmohát, mert az túl savas.

KÉP: Pixabay

A házilag készült keveréked kellően szemcsés szerkezetű lesz ahhoz, hogy a palánta finom gyökerei megkapaszkodhassanak benne, a vízvisszatartó képessége miatt nem szárad ki. Amikor a piciny palántakezdeményen megjelenik az első igazi levélpár, itt az ideje, hogy nagyobb és mélyebb cserépbe vagy tágabb rekeszes palántázóedénybe ültesd át a földgombócával együtt (például egy kanál segítségével). Napi 16 órát legyenek világosban a palánták, akár növénynevelő lámpa alatt, de elég nekik a 15-18 fok, plusz fűtést nem igényelnek, attól nem erősödnek kellő mértékben.

KÉP: Unsplash

Harmadik kérdés: MIT vess most? Nálunk, a lecsó hazájában leggyakrabban talán paradicsomot és paprikát szoktak palántázni, de vethetsz salátát, céklát, kínai kelt, káposztát, dinnyét, brokkolit, karfiolt, kelbimbót, padlizsánt, bazsalikomot és petrezselymet is. Inkább kevesebbet vess, nem kell túlzásokba esni. Emlékszem, anyukám egyszer annyit kelbimbópalántát nevelt, hogy annyi termett, hogy színültig lett tele vele az autó csomagtartója, hetekig ettük, mire elfogyott - kész csoda, hogy máig szeretem.

Aztán az is lehet, hogy nem jutsz el a palánták kiültetéséig, mert még mikrozöldségként felfalod őket a tavaszi fáradság ellen - cselekedj úgy, ahogy számodra a legfinomabb.

365Zö