Nyár végén a legfőbb dolog a jól termett zöldségekről, gyümölcsökről és egynyári virágokról begyűjteni a magokat - na persze ezt is lehet jól és még jobban csinálni.

KÉP: Pexels

A növények felfuttatása több célt szolgál, de kellenek hozzá megfelelő eszközök - amelyek persze újrahasznosítottak is lehetnek.

KÉP: Pixabay

A hosszúra nyúlt hűvös tavasz sokakat bent marasztalt a szobában, de ha háztáji zöldségre vágynak, még nincsenek elkésve.

KÉP: Pixabay

Április 30-án ünnepeljük a méhek napját Magyarországon, nézzük, mely méhekkel találkozhatunk leggyakrabban a kertben, és melyiknek milyen jellegzetessége van. Egy közös bennük: mind kiváló beporzó!

KÉP: Pixabay

A veteményeskertben úgy szemre is elszórhatjuk a magokat, de sokkal jobban járunk, ha rászánunk egy délutánt a házi magszalag készítésre. Sok előnye van!

KÉP: Seed-Developments

Máris kezdődik a kerti szezon, de még nem késő egy hétvégét rászánni a kerti talaj feljavítására.

KÉP: Pixabay

Egyelőre nem tudni, hogy a járvány miatt várhatók-e újabb lezárások tavaszra és nyárra, az viszont valószínű, hogy aki az elmúlt két évben sokat dolgozott home office-ban, annak a kertben is érdemes munkaállomást kialakítania. Aki pedig fontolgatja, hogy az emelkedő zöldségárak miatt átáll a konyhakertre, annak szintén egyedi szempontokat kell mérlegelnie. Nézzünk három kerttervezési trendet a 2022-es évre!

1. Dolgozz a kertben

KÉP: Harwyn

Ősszel tobzódunk a különféle zöldségekben, amelyekből érdemes most minél többet fogyasztani. Kérdés csak az, hogy nyersen vagy hőkezelve? Nos, egyes fajtáikat jobban tudja hasznosítani a szervezetünk, ha megpároljuk vagy megsütjük őket. 

Rawpixel

Mert nem feltétlenül az elfogyasztott mennyiség a döntő, hanem hogy mennyi tápanyagot tud abból emésztőrendszerünk felszívni. Egy amerikai kutatásban többféle étrendet hasonlítottak össze, és kiderült, hogy ugyan a nyerskoszton élők fogyasztották a legtöbb béta-karotint, ám a teljeskörűen táplálkozó alanyok szervezetében mutatták ki a legtöbbet ebből a létfontosságú antioxidánsból.

A főzés-sütés során képződő hő ugyanis olyan változásokat indít be a zöldségekben, amelyektől bizonyos tápanyagaik könnyebben hasznosíthatóvá válnak szervezetünk számára. A hőkezelés semlegesíti a káros anyagokat, például azokat az enzimeket, amelyek emésztési problémákat okozhatnak. A főzés ráadásul megsemmisíti a nyers zöldségekben  vagy a felületükön lévő veszélyes baktériumokat is. 

A zöldség elkészítése egészen változatos lehet, a kis lángon, kevés vízben főzéstől a gőzben történő pároláson, bundában sütésen vagy grillezésen át a tűzforró serpenyőben (wokban) végzett villámgyors áthevítésig. Törekedjünk a “szükséges, de elégséges” hőkezelési műveletre, hogy minél több vitamin és nyomelem megmaradjon  az ételben. Az elkészített zöldségeket le is fagyaszthatjuk, ezzel is megelőzve az élelmiszerpazarlást, hiszen nem romlik ránk a zöldség.

Rawpixel

Keresztesvirágúak
Ebbe a csoportba tartozik a káposzta, kel, brokkoli, karfiol, retek, karalábé, amelyeket érdemes nyersen is fogyasztani, például egy amerikai káposztasaláta formájában. A keresztesvirágúakban lévő szulforafán vegyület rákellenes hatású, hő hatására gyorsan elbomlik. A brokkolit legfeljebb 2-3 percig pároljuk (magas nyomású kuktában sokkal gyorsabban lesz kész), a karfiolt pedig inkább mikrózzuk vagy gőzöljük a jótékony hatás megőrzése érdekében.
Egyeseknek a káposztafélékről azonnal a gázképződés, felfúvódás jut az eszükbe -- számukra a főzés, sütés segíti a keresztesvirágú növények szénhidrátjainak feldolgozását. Amúgy viszont az ételhez adott késhegynyi szódabikarbóna segít a felfúvódás megelőzésében. Jódhiányos pajzsmirigy-betegségben szenvedők semmiképpen ne fogyasszák ezeket a zöldségeket nyersen, mert nagy mennyiségű glükozinátot tartalmaznak, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigyhormon termelődését.
A keresztesvirágúakra nagyon igaz, hogy érdemes újszerű elkészítési módokat is kipróbálni: például az unalmas főtt kelbimbó izgalmas és ízletes étellé válik, ha apróra kockázott baconnel tűzforró serpenyőben körbepirítjuk. 

Paradicsom
Mindenki kedveli a karikára vágott paradicsomot a vajas kenyéren, és ajánlatos ugyanilyen gyakran párolva vagy sütve is fogyasztani. Annak révén ugyanis 35 százalékkal több lesz a likopén nevű antioxidáns a paradicsomszószban, mert a hő hatására felbomlanak a növényi sejtek. Márpedig kutatások szerint a likopén csökkenti a daganatos- és a szívbetegségek kockázatát. A hőkezelés miatt a paradicsomban lévő C-vitamin elbomlik ugyan, de szerencsére annak pótlására más források is rendelkezésünkre állnak. 
Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a likopén rákellenes hatását felére csökkenti az étel más hozzávalóiban lévő vas, tehát paradicsomos ételbe ne tegyünk vasban gazdag spenótot, hüvelyeseket (pápá, paradicsomos zöldbab!), kelt, burgonyát, gombát.

Pexels

Gyökérzöldségek
A párolt vagy sült répában több a béta-karotin: ez vegyület nemcsak színező hatású, hanem hatékony antioxidáns is, védi sejtjeinket a szabad gyökök károsítása ellen. Szervezetünk a béta-karotint A-vitaminná alakítja át, ennek kiemelt szerepe van a látás, nemzőképesség, csontnövekedés és immunrendszer működése terén. A főzés sajnos elbontja a répában található, a súlycsökkentéshez hozzájáruló polifenol vegyületeket, ezért érdemes a főtt répához egy kis nyers, reszelt répát keverni, azzal megszórni. A roston sült vagy tepsiben olajjal és sóval meghintve grillezett gyökérzöldségek (répa, cékla, paszternák, zeller, édesburgonya) antioxidánsai is jobban hasznosíthatók szervezetünk számára.

Tökfélék
A tökfélékből hőkezelés hatására sokkal könnyebben felvehetővé válik a béta-karotin és más értékes tápanyagok. Sütőtökből előre elkészíthetünk egy nagyobb adagot, mert porciózva remekül fagyasztható, és hozzákeverhetjük a muffintésztától kezdve az egybesült fasírton át a zöldségkrémlevesig számos édes és sós ételhez.
TIPP: A megfelelő rostbevitelhez időnként érdemes egy kis nyers tököt fogyasztani a következőképpen: a krumplihámozóval szalagokra, majd hosszú csíkokra vágott cukkinit forró, fűszeres vajon 1-2 perc alatt átforgatjuk, amitől nem fő szét, viszont elképesztő finom al dente pasta íze és jellege lesz. Bármelyik spagettirajongó gyereket (és felnőttet) simán meg lehet téveszteni vele, és örömmel befalják egy kis paradicsomszósszal.

Pexels

Gomba
Amennyire finom a nyersen hajszálvékonyra szeletelt gomba, annyira emészthetetlen. Márpedig ennek hiányában nem tudjuk hasznosítani a benne lévő B-vitaminokat és olyan tápanyagokat, amelyeket nem találunk meg más növényekben. A hagyományos távol-keleti gyógyászat a gombát egyszerre tekinti ételnek és gyógyszernek, mert képes erősíteni immunrendszerünk működését. Érdemes rendszeresen fogyasztani, persze most már tudjuk, hogy csakis hőkezelés után, aminek köszönhetően megnő a gomba antioxidáns- és polifenoltartalma.

Spenót
Ez a növényi fehérjében és rostanyagokban gazdag zöldség egyaránt értékes nyers és hőkezelt formában. Nyers spenót fogyasztásával hasznosíthatjuk a zöld levelekben lévő folsavat (vérképzés, idegműködés), C-vitamint, niacint (más néven B3-vitamin, DNS-javító és koleszterinszabályozó), magnéziumot (idegrendszer) és káliumot (sejtműködés). A főzés következtében viszont hozzáférhetővé válik az A- és E-vitamin, cink (vércukorszint-szabályozó), tiamin (szívizom és idegsejtek működése), kalcium és vas, akárcsak a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin (látás). Egy adag főtt spenótban 245 mg kalcium van, míg egy adag nyers spenótban csak 30 mg! A hőkezelésnek köszönhetően a nagy mennyiségben jelen lévő, vesekőképző oxálsav jelentős része is távozik a spenótból. 

Pexels

Burgonya
Jóllehet a nyers krumplilevet sokan ajánlják fekélyes nyálkahártya-sérülések gyógyítására, és hajdanán a hosszú tengeri utakon a skorbut gyógyszereként alkalmazták, a burgonyát ajánlatos inkább hőkezelés után fogyasztani, ha nem vagyunk biztosak a minőségében. A zöld héjú vagy öreg és csírázó gumókban ugyanis sok a szolanin, ez a vegyület mérgező, megtámadja a központi idegrendszert. Az ilyen krumplit vastagon meg kell hámozni, és bő vízben megfőzni, hogy a szolanin kioldódjon belőle.

Hogyan főzd meg a zöldségeket, hogy minél több tápanyagot megőrizz?
Véletlenül se főzd a zöldségeket sok vízben, inkább gőzöld őket. Ezt a legegyszerűbb egy párolókosárban végezni, amelynek lapjai virágszirmokként nyílnak szét, ezért többféle átmérőjű fazékban is lehet használni. (Kapható lakberendezési áruházakban, de láttam már hipermarket konyhai osztályán is. A csomagoláshoz összecsukják félgömb alakúra, de ez ne tévesszen meg.)

A párolókosárnak kb. 1,5 centis lábai vannak, ennek az a szerepe, hogy ne érje el a víz a zöldséget. Tehát a kosár aljáig töltsd fel sós vízzel a lábost, majd amikor elkezd gyöngyözni a víz, fedd le, hogy minél gyorsabban megpuhuljon a zöldség, de a gőzzel együtt ne távozzon az értékes zamat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is a legfontosabb: a mikrozöldség nem egyenlő a csírával! A csíra ugyanis vízben 3-5 nap alatt kikelt növénykezdemény, míg a mikrozöldséget földben termesztjük 1-3 hétig. Ám cserébe valóságos vitaminbombát kapunk: a mikrozöldségekben akár 4-6-szor több tápanyag van, mint a kifejlett növényekben, főleg C-, E- és K-vitamin, valamint béta-karotin, amely az A-vitamin előanyaga, illetve öregedésgátló hatású antioxidánsok. A vöröskáposzta mikrozöldje hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet a Maryland Egyetem kísérlete szerint. A lila karalábénak kiemelkedő a vastartalma, és általában mindegyik minipalánta jelentős élelmirostforrás, jót tesz az emészésnek. Minél színesebb a mikrozöld, annál nagyobb a tápanyagtartalma. Ha van egy napos ablakpárkányod, máris nekikezdhetsz. 

AGRESEARCHMAG

1. Milyen magból lehet mikrozöldséget nevelni?
Legfontosabb, hogy ne vegyszerrel (gyomirtóval, gombaölővel) kezelt mag legyen, tehát kifejezetten csíráztatáshoz valót vegyél, illetve lehetőleg ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó vagy bio minőségű mag legyen. Ilyet lehet kapni a barkácsáruházak kertészeti osztályain is, illetve a webáruházakban. Ki lehet próbálni a salátaféléket, különféle hagymákat, zöldfűszereket (koriander, bazsalikom, petrezselyem), kelféléket, káposztát, spenótot, sóskát, céklát, rukolát, retket, brokkolit, zellert, mustárt. Hüvelyesekből (zöldborsó, bab, lencse, csicseriborsó) is nevelhetsz mikrozöldsget, ezeket azonban fogyasztás előtt 10-15 percig párolni, főzni kell, mert a hőkezelés semlegesíti a nyersen bennük lévő phasin nevű fehérje enyhén mérgező hatását.

2FRIENDSFARM

2. Milyen földbe ültess?
Az ültetőtál alján legyenek lyukak a vízelvezetés érdekében, a föld legyen laza szerkezetű, amihez a következő keveréket használd: 1 rész virágföld, 1 rész tőzeg és 1 rész homok. Négyötödét terítsd el az ültetőtálban, szórd rá a magokat, finoman nyomkodd le őket, aztán takard be őket fél centi vastag (vékony) földréteggel. A barkácsáruházakban lehet kapni kifejezetten palántákhoz, fűszernövényekhez és zöldségekhez való földet, ez jobb, mint az általános virágföld.

3. Hogyan kezeld a magokat?
A nagyszemű magokat előzőleg 3-4 órára áztasd be, a kicsiket nem kell. Ültetés után jól permetezd be a földet. A locsolásnak túl erős a vízsugara, inkább permetezz! A mikrozöldek földje mindig legyen nedves, kikelésig akár egy darab folpackkal is lefedheted az ületőtálat, hogy ne száradjon ki a talaj. A folpackot nem kell szorosan rázárni, nehogy bepenészedjen a föld, ezért rendszeresen szellőztetni kell. Utána készíthetsz néhány hurkapálcából és folpackból mini üvegházat. Itt-ott vágj rajta pár lyukat, hogy tudjon szellőzni. Tartsd langyos helyen, ahol nincsenek hőingadozások, ezek ártanak a csíráknak.

FOODANDTHOUGHT

4. Hogyan termeszd a mikrozöldséget?
Amint kicsírázott az ültetvény, tedd napos, nem huzatos helyre, ahol legalább 18-20 Celsius-fok van. Ha az ablakpárkány alatt fűtőtest van, teríts több réteg alufóliát az ültetőtál vízfogó alátétje alá, nehogy az intenzív melegtől túl gyorsan kiszáradjon a föld. Locsolni reggel érdemes, mert ha éjszakára nedvesen maradnak a fejlődő növénykék, bepenészedhetnek. 

5. Mikor lehet szüretelni?
A mikrozöldség akkor kész az aratásra, ha megjelenik a második igazi levélpárja. Fajtától függően méretre lehet 2,5-10 centi is. Ekkor ollóval elvágod a szárát a talajfelszín felett, leöblíted, és máris fogyaszthatod. Ha bent hagyod a gyökerét a földben, az nem fog újra kihajtani, de nem is kell kiszedni a földből: zöldtrágyaként gazdagítja a talajt a következő ültetéshez. 

2FRIENDSFARM

6. Hogyan fogyaszd?
A nyers mikrozöldséget szórhatod szendvicsre, sült húsokra, hamburgerbe, hidegtálakra, de pár csepp majonézzel vagy joghurtos öntettel könnyű salátát is keverhetsz belőle. Egy szimpla tojásos nokedlit vagy sajtos tésztát különlegessé tehetsz egy marék enyhén borsos jellegű rukola mikrozölddel. A pikáns mikrohagymafélék jól passzolnak a rántott halrudakhoz, a kissé csípős mikroretekből szórj a vasárnap reggeli kolbászos-krumplis rántottára. Jó étvágyat!

További ismeretekért kölcsönözd ki a könyvtárból Ránky Edit Csírazöldség című művét, ebben még szuper recepteket is találsz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédőszer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin... A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében. 

KÉP

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékott az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása -- nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.