Április 30-án ünnepeljük a méhek napját Magyarországon, nézzük, mely méhekkel találkozhatunk leggyakrabban a kertben, és melyiknek milyen jellegzetessége van. Egy közös bennük: mind kiváló beporzó!

KÉP: Pixabay

Az idei szeles-hűvös-esős tavasz nem kedvez túlságosan a beporzóknak, érdemes segíteni őket, például azzal, hogy minél többet megtudunk róluk. Magyarországon leginkább a házi méhre (Apis mellifera) gondolunk, ha a "méh" szót halljuk, pedig mintegy 700 vadon élő méhfaj él hazánkban. A házi méhről számos tény közismert, például hogy nektárt gyűjt és mézet készít, valamint nagy családokban él. A többi méhfaj túlnyomó része viszont magányos életmódot folytat. Amiért mindannyian kiemelt fontosságúak, az a beporzási képességük, mert enélkül nincs termés, nincs étel az asztalunkon. (Természetesen más rovarok is végeznek beporzást, sőt egyes rágcsálók vagy madarak is.)

Jóllehet a méhek darázsszerű testalkattal rendelkeznek, tehát a két pár hártyás szárnyuk mellett a torhoz kis nyelecskével kapcsolódó potrohuk van, ám elsőre úgy lehet a legegyszerűbben megkülönböztetni őket, hogy a méh teste olyan, mintha szőrös volna, míg a darázsé csupasz. De a gyermekkönyvekben látható fekete-sárga színű méhecskéket ábrázoló rajz nem helyes: a méh színe az aranysárgától a sötétbarnáig változhat, a potroh gyakran (de nem mindig) csíkozott, ellenben a darázs fekete-sárga.

HÁZIMÉH

KÉP: Unsplash

A méhek teste feltehetően azért vált szőrössé, mert a többi hártyásszárnyú rovartól eltérően nektárral és virágporral táplálkoznak, és nemcsak a kifejlett rovarok, hanem a lárváik is, amelyeknek "haza" kell szállítani az élelmet. A virágporszállításhoz pedig rendkívül hatékonyak a szőrszálak, egyúttal a növények beporzásához is hozzájárulnak, amikor a méh egyik virágról a másikra száll élelmet keresve. A háziméh a középső lábain lévő merev sörtékkel söpri a virágport a hátsó lábain található "kosárkába", így szállítja vissza a kasba a táplálékot.

POSZMÉH

KÉP: Wikipedia

Leggyakrabban talán a mezei poszméh tűnik fel a kertünkben: jóval nagyobb, mint a háziméh, tora rozsdaszínű "bundát" visel, potroha szürke-sárga elmosódott csíkozású. Társaival egy éves államban él, amely ősszel elpusztul a királynővel együtt - a telet csak a megtermékenyített új nőstények élik túl, amelyek tavasszal fészket építenek, és abban megkezdik a peterakást. A poszméh is jó beporzó, különösen a paradicsom számára. Jóllehet fullánkjával képes csípést okozni, de ilyet legfeljebb akkor tesz, ha túl közel kerülünk hozzá.

BÁNYÁSZMÉH

KÉP: Wikipedia

Kisebb termetű méhek, a pollengyűjtéshez szintén rendelkeznek "kosárkával", viszont a háziméhtől eltérően a bányászméhek magányosan élnek, nincsenek királynők és dolgozók, hanem minden nőstény termékeny. Különlegességük, hogy sötétedés után is aktív némelyik fajuk. A bányászméh a petéi számára üreget ás a földbe, tehát a kertünk azon részén találkozhatunk vele, ahol nem bolygatjuk a földet. 

FALIMÉH

KÉP: Wikipedia

Az év beporzója 2023-ban! Kis testű, gyors méh, a teste fémes színű: kék, zöld, fekete. Nincs pollenkosara, a hasát borító szőrszálakon szállítja a virágport. Képes ivadékbölcsőt készíteni bármilyen csöves jellegű üregbe, legyen az növényi szár, kulcslyuk, locsolócső, tetőcserép hézagja. A faliméhek kihelyezett méhecskehotelek gyakori lakói. Az üregbe pollent és nektárt hord, arra rápetézik, majd sárral falazza le az ivadékbölcsőt: más nyelven ezért nevezik kőművesméhnek. A gyümölcsfák jó beporzói.

SZABÓMÉH

Fekete a teste, fehér szőrszálakkal. Akárcsak a faliméh, ennek sincs kosárkája, a hasán szállítja a virágport. Nagyon jó beporzója a lucernának, répának, hagymának. Hasonló életmódot folytat, mint a faliméh, csak ez a rágóival kirágott levéldarabokkal zárja le az ivadékbölcsőt. Elképesztő látvány munka közben, érdemes a fenti videón megnézni!

KÉK FADONGÓ

KÉP: Wikipedia

Az ácsméhnek is nevezett fadongót sokan kártékonynak tartják, mert előszeretettel váj üregeket bármilyen fatárgyba, korhadó fába. A fadongó nagy termetű, fekete színű méh, nem agresszív természetű. Május körül tűnik fel, párzás után a nőstény fába váj üregekbe petézik le, az előző fajokhoz hasonló metódussal. Szintén jó beporzó, és legfeljebb a nőstény tud csípni, mert a hímek nem képesek erre, bár erősebb a területvédő hajlamuk. 

3365Zö