A legfinnyásabb gyerek is hajlandó lesz megkóstolni a zöldséget egy okos fortéllyal.

KÉP: Pixabay

Felmérések szerint a fejlett nyugati országokban is a vidéki gyerekek kétszer több zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint a városiak, és ennek egyik oka, hogy látják megteremni az adott növényt: magból vagy palántából hogyan válik lépésről-lépésre ínycsiklandó terménnyé. A gyerekeket különösen az ösztönzi kóstolásra, ha maguk is részt vettek az ültetésben, öntözésben, betakarításban. Nem kell megterhelő fizikai munkára gondolni, elég, ha pár magot elvetünk egy nagyobb virágcserépben az erkélyen, és azt a kicsi időnként meglocsolgatja, megkapálgatja, majd a végén boldogan kihúzhatja a földből a répát, céklát.

KÉP: Unsplash

Az említett kutatásban vizsgált gyerekek ráadásul meg is szerették a zöldségek ízét, és ha többféle ételt tettek elébük, gyakrabban választották a zöldségeket más ételeknél, mint például a tésztaféléknél. Ez a preferencia tartósnak bizonyult: egy másik vizsgálatban kikérdezett egyetemisták közül az átlagnál több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak azok, akik gyerekkorukban, kertészkedés közben ismerték és szerették meg ezeket. Számít, hogy a gyerek fizikai kapcsolatba kerüljön a földdel, mert azoknál, akik - bár kertes házban nőttek fel - nem kertészkedtek, nem volt kimutatható semmilyen pozitív különbség.

A kerti munka élethosszig tartó kedvező hatással van szervezetünkre. A friss levegő és a napfény feltölt D-vitaminnal, ennek köszönhetően javul a kedélyünk. A kerti munka közben szerzett ismeretek szórakoztatóak és érdekesek is, függetlenül attól, mennyi bosszúságot okoz mondjuk egy csiga, amíg sikerül kiűznünk a veteményesből. Ezek az ismeretek annyira másak, mint amivel a iskolában találkozik a gyerek, hogy igazi kikapcsolódást nyújtanak számára a napi taposómalomból. És ugye a legfőbb érv: addig sem a gép előtt ül!

KÉP: Pexels

A kertészkedés sokkal erősebben csökkenti a stresszhormonok (például a kortizol) szintjét a szervezetünkben, mint a “nyugis hobbi”-nak gondolt olvasás. Bizonyított, hogy a talajbaktériumok, köztük a Mycobacterium vaccae olyan hatást gyakorolnak idegrendszerünkre, mintha bevettünk volna egy antidepresszáns gyógyszert. Ugyanezek a baktériumok serkentik agyunkban a szerotonin hormon termelődését, azaz kétszeresen is vidámabbá, elégedettebbé tesznek. 

Amennyiben csak erkélyünk van és nem rendelkezünk növénytermesztési tapasztalattal, akkor is bátran belevághatunk a kertészkedésbe. A legegyszerűbb zöldségek vígan megteremnek egy nagyobb cserépben vagy balkonládában is, csak arra ügyeljünk, hogy kapjanak elég napsütést, a földjük legyen friss, laza és a felesleges víz elfolyhasson belőle, illetve ne hagyjuk kiszáradni a talajt. Ültetés után néhány héttel már be is takaríthatjuk a garantáltan vegyszermentes finomságokat, amelyeket azonnal feltálalhatunk salátaként nyersen, vagy enyhén megpárolva.

KÉP: Unsplash

Bármilyen korú is legyen a gyerek, tudunk neki elfoglaltságot találni a növények körül. A legkisebbek már annak is örülnek, ha összemaszatolhatják magukat a földdel, de a nagyobbak kiválaszthatják, milyen zöldséget termesszünk, illetve ha már olvasni is tudnak, a magok csomagolásán található ültetési útmutatót is felolvashatják nekünk. Az érdekesség kedvéért választhatnak egészen különleges zöldségeket, mint a lila répa, a fekete paradicsom vagy a fehér-bordó csíkos cékla, az a fontos, hogy majd betakarításkor elsőként kóstolják meg őket. Nem a mennyiség számít tehát, hanem az érdeklődés felkeltése! A gyerekeket vonzzák az egészen kicsi és az óriási növények, így a pici koktélparadicsom mellett 1-2 nagyra növő tököt vagy dinnyét is ültethetünk, ha van hozzá elegendő helyünk.

A cserépben is termeszthető egyszerűbb zöldségek közé tartozik a cékla, amelynek apró gömb formájú fajtáit már korán el lehet vetni legalább 30 centiméter mély cserépbe, tápanyagokban dús, laza földbe. Egy nagyobb cserépben akár 5-6 cékla is elfér, de ne legyenek túl közel egymáshoz, hogy jól tudjanak fejlődni. Ugyanilyen cserépbe vethetünk bokorbabot és sárgarépát is, akár már április utolsó hetében, feltéve, ha szélvédett, napos erkélyünk van. A magokat elvetés előtt érdemes pár órára beáztatni, hogy ültetés után is megöntözni a talajukat, hogy könnyebben elkezdjenek csírázni. Futóbabhoz feszítsünk ki átlag 1,5 méteres madzagokat a cserép oldalától függőlegesen fölfelé.

KÉP: Pexels

Ha félárnyékos az erkélyünk, azaz inkább keleti fekvésű, amely naponta csak 4-5 óra napsütést kap, attól még nyugodtan ültethetünk káposzta- vagy salátaféléket. Ezeknek nem is jó a túl erős napsütés, mert attól kemények, rágósak lesznek a leveleik. Ezek a sekély gyökerű zöldségek jól fejlődnek akár egy balkonládában is. Ugyanígy próbálkozhatunk paprikával vagy zöldborsóval is, mindkettő a kezdő kiskertész barátja. A hagymaféléket viszont érdemes magas falú cserépbe ültetni, mert igénylik a mélyebb földet. 

365Zö