Az elmúlt években-évtizedekben számos olyan technológia újdonság született és vált mindennapjaink részévé, amelyről megoszlanak a vélemények. Ilyen például az, hogy sokan úgy érzik, valós egészségügyi problémákat okoznak nekik a vezeték nélküli mobileszközök alacsony frekvenciás rádióhullámai.
A témával kapcsolatban több kutatás is folyik, mi is írtunk már róla, a szakemberek sem tudják egyértelműen cáfolni vagy igazolni az EHS (elektromágneses hiperszenzibilitás, azaz túlérzékenység) jelenséget, hiszen vélt probléma is okozhat pszichoszomatikus módon valós testi panaszokat.
Itt van egy újabb, közvitára érdemes téma, a gipszkarton. Ez a gyors és olcsó falburkolási mód ma már sokkal elterjedtebb, mint a régi időkben alkalmazott vakolás. Igen ám, de gyártástechnológiája szerint a gipszkarton keményítőt tartalmaz, márpedig a búzakeményítő a gluténérzékenyeknél komoly egészségügyi panaszokat okoz.
A gluténérzékenyeknek (cöliákiásoknak) a búzában, rozsban, árpában, zabban található glutén nevű fehérje hasmenést, hányást, hasfájást, puffadást okozhat, a bélnyálkahártya sorvadása miatt a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni. Emellett jelentkezhetnek szimmetrikusan eloszló viszkető kiütések a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis), foltos kopaszság (alopecia areata), pikkelysömör (psoriasis), májenzimszint-emelkedés, menstruációs zavarok. Sok esetben a cöliákia megléte tesztekkel nem igazolható, ám az illető mégis ilyen panaszokról számol be gluténfogyasztást követően.
Na de a gipszkartont nem esszük meg, akkor mégis hogyan okozhatna ilyen problémákat? A kérdés megválaszolásában segít Dr. Kovács Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének tudományos főmunkatársa:
"A gipszkartonok valóban tartalamaznak különféle adalékanyagokat (így keményítőt is), ezek mennyisége a gipsz alapanyag mennyiségére vonatkoztatva, a gipsz fajtától és a lapgyártási technológiától függően 0,05-2,0% (Takáts, P., Gipszkötésű kompozitok és tulajdonságaik. Faipar (2003) 51(4), 3-7). Lehetséges, hogy az adott gyártók a leggyakrabban hozzáférhető búzakeményítőt használják, de ezt nem szokták részletezni. (Használhatnának kukorica- vagy burgonyakeményítőt is, azok nem okoznak cöliákiás panaszokat -- A szerk.)
A gluténérzékenység az ELFOGYASZTOTT sikér (glutén) esetében jelent problémát, márpedig az nagyon valószínűtlen forgatókönyv, hogy valaki búzakeményítőt tartalmazó gipszkartonnal így érintkezik. Egy esetet tudok elképzelni, amikor ez nagyon kis valószínűséggel felléphet: azon építőmukások esetében, akik gipszkarton-rendszereket szerelnek össze, a munkavégzés után nem mosnak kezet vagy huzamosabb ideig belélegzik a gipszkarton porát. Beszerelt gipszkartonlapok esetében ez kizárt, annál is inkább, mert ezeket beépítés után festik.
Összességében, inkább rémhírnek tűnik ez (a fent említett eshetőség kivételével). Bármennyire is abszurdnak tűnik, az emberek szeretnek félni, a félelem az emberi szükségletek közé tartozik, a biztonságérzet keresése közben ez teljesen természetes jelenség."
Eddig a válasz. Mivel a kockázat nem kizárt, aki tehát gluténérzékeny, legyen óvatos a gipszkarton porával szemben, és megfontolandó, hogy egy esetleges lakásfelújítás során neki inkább érdemes a hagyományos vakolást választania, rendelnie a falfelületek simítására.
Festékekből pedig szintén érdemes a természetes alapúakat használnia az illékony vegyi anyagok mérséklésére.
A hétköznapi kemofóbia iránt érdeklődőknek ajánlott olvasmány Kovács Lajos, Csupor Dezső, Lente Gábor, Gunda Tamás 100 kémiai mítosz című könyve, amely a címére kattintva elérhető.
0 
