Élettér legyen a lakás, ne raktár! Japánban egyre többen választják azt az életstílust, amelynek első lépéseként a létező legkevesebb tárgyra csökkentik a lakásuk felszerelését. Az extrém minimalisták nem pénzhiány miatt döntenek így: elegük van abból, hogy egyfolytában azon görcsöltek, mijük nincs még, mit kellene beszerezniük.
Fotók forrása: Thomas Peters
Ha megszabadulnak a tárgyaik fogságából, kevesebb időt kell tölteniük vásárlással, rendcsinálással, takarítással. Több idő jut a családra, a barátokra, eljárni otthonról szórakozni, kirándulni a szabadnapokon.
Mások azért lomtalanítják a lakásukat, hogy végre azon kiválasztott tárgyakkal élhessenek, amelyeket tényleg szeretnek és értékesnek tartanak. Ilyen ez a szép lámpa Saeko Kushibiki lakásában.
A nyugati felfogásban akkor lesz egy tér tökéletes, ha elhelyezünk benne egy szerintünk odaillő tárgyat. A japán zen buddhisták befejezetlenül hagyják a tereket és a tárgyakat, hogy képzeletünkkel tegyük őket teljessé.
A fürdőszoba nincs tele mindenféle flakonokkal. Mindenből elég egy darab. Mindennek megvan a helye, ezért nem kell keresgélni.
A minimalista lakásokat könnyű tisztán és rendben tartani. Ha nincs teletömve egy lakás cuccokkal, kisebb alapterületet sem érzünk nyomasztónak.
A minimalisták egyik példaképe az amerikai Apple cég néhai vezetője, Steve Jobs, akinek letisztult ötletei illenek az irányzathoz.
Katsuya Toyoda online szerkesztőnek megvolt mindene, de úgy érezte, nem volt képes kellően értékelni a birtokában lévő holmikat. Ezért még az ágyától is megszabadult, jobban alszik nélküle.
Nemcsak az a cél, hogy kiürítsük az életterünket, hanem hogy újraértékeljük, mit jelent a tulajdon, a birtoklás, és inkább mást kezdünk gyűjteni: élményeket, barátokat.
Mivel nem szórják a pénzt tárgyakra, olcsóbb minimalistának lenni, jut pénz az életet boldogító hobbikra, mint az utazás, zongoraóra, színházba járás.
Már korábban is írtunk egy minimalistáról: Andrew Hyde szerint elég nagyjából 15 jól megválasztott, minőségi tárgy az élethez.