Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
26
ápr/2011

Krumplihéj és fenyőtoboz lesz az új üdítőspalackok alapanyaga

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

pepsi növény műanyag ökolábnyom fosszilisenergia-függőség környezetbarát fenntarthatóság PET-palack

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.


0
Tovább
14
ápr/2011

Szemfényvesztés a lebomló műanyagszatyor

A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló műanyagszatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról - közölte Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője a Greenfóval.

"Valóban léteznek természetes alapanyagokból - például burgonya- vagy kukoricakeményítőből - készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani. De a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka nem ilyen" - mondta Graczka. Szerinte ez utóbbiak, bár szerepel rajtuk a környezetbarát termék védjegy, olyan, gyakran nehézfémeket tartalmazó katalizátorokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a műanyagláncok hasadását, ezáltal a szatyor szétesését.

"Ugyanolyan műanyag szatyrokról van szó [mint a hagyományosak], csak még plusz adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékok, amellett, hogy az egészségre veszélyesek, a szelektív gyűjtést is beszennyezik: az újrahasznosítók panaszkodnak, hogy nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat" - fejtette ki a Humusz kommunikációs vezetője. (A szatyrokat a szelektív gyűjtőszigeteken a PET-palackok helyére lehet dobni).

Mint mondta, házi kísérleteket is végeztek, hogy az elvileg 90 nap alatt lebomló zacskók valóban szétesnek-e. "Szó sincs ilyesmiről, nem tűnnek el; de ha szét is esnek egy idő után, attól az még apró darabokra hullott műanyag lesz" - hangsúlyozta.

Graczka Sylvia szerint egyszerű adótechnikai megfontolások állnak az áruházláncok bioszatyor-forgalmazása mögött: a termékdíjtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede ilyen, nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem.

"A Humusz álláspontja az, hogy egyáltalán nincs szükség szatyrokra: sem lebomlókra, sem nem lebomlókra. Elrakható vászontáskák és hasonló, tartós bevásárlótáskák használatát javasoljuk. Írországban, amikor bevezették a zacskóadót, néhány hónap alatt 94 százalékkal visszaesett a szatyrok használata. Ez jól mutatja, hogy valójában nincs rájuk szükségünk" - mutatott rá a szóvivő.

Forrás: greenfo.hu


5
Tovább
10
feb/2011

Hetente egy-két italos kartont gyűjtünk csak szelektíven

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

Hulladék Munkaszövetség hulladékhasznosítás műanyag italos karton PET-palack újrahasznosítás szelektív hulladékgyűjtés

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség


0
Tovább
21
dec/2010

Környezetbarátabb a valódi karácsonyfa a műanyagnál

Számosan szeretnék egyszerre élvezni a karácsony örömeit és csökkenteni a környezetterhelésüket, vagyis az ökolábnyomukat. Az ünnep előtt logikusan felvetődik a kérdés: melyik a környezetbarátabb mód az ünneplésre? Valódi karácsonyfát vegyünk, amit két hét után úgyis kidobunk, vagy műanyagot, ami akár hét-tíz év múlva is ott állhat a nappaliban december végén?
Legalább egy megbízható tudományos kutatás szerint (számol be róla a New York Times http://www.nytimes.com/2010/12/18/business/energy-environment/18tree.html?hpw) a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás egyharmada annak, mint amennyivel a műfenyővel kapcsolatos kibocsátás jár (amennyiben a mesterséges fenyő átlagosan hat éves élettartamával számolunk). Igaz ugyan, hogy a műfenyőt legalább öt-hat karácsony alatt be lehet állítani a lakásba, de még ez sem elég ahhoz, hogy környezetbarátabbnak bizonyuljon a valódi fánál.
A műfenyők túlnyomó többségét ugyanis Kínában gyártják, és a többezer kilométeres szállítás Európába vagy Észak-Amerikába jelentősen megnöveli a termék ökolábnyomát. További hátrány, hogy a hat-tíz éves műfenyők már eléggé kopottasan néznek ki ahhoz, hogy tulajdonosaik megszabaduljanak tőle, így szinte biztosan a szeméttelepen kötnek ki. Elméletileg a mesterséges fák újrahasznosíthatók, azonban többségük műanyag törzse és levelei polivinilkloridból (PVC-ből) készülnek, amelyet meglehetősen drága újrahasznosítani.
A valódi fenyőket viszont az új évben biológiai úton le lehet bontani, vagy erőművekben el lehet égetni (például a mezőgazdasági melléktermékekkel együtt), vagy akár komposztálni is lehet. További szempont, hogy a karácsonyra szánt (és legálisan forgalmazott) fenyőket általában külön e célra létesített faiskolákban termelik, tehát aki ellenőrzött helyen vásárol valódi fenyőt, az nem az erdőirtáshoz járul hozzá az ünnepléssel.

Számosan szeretnék egyszerre élvezni a karácsony örömeit és csökkenteni a környezetterhelésüket, vagyis az ökolábnyomukat. Az ünnep előtt logikusan felvetődik a kérdés: melyik a környezetbarátabb mód az ünneplésre? Valódi karácsonyfát vegyünk, amit két hét után úgyis kidobunk, vagy műanyagot, ami akár hét-tíz év múlva is ott állhat a nappaliban december végén?

Legalább egy megbízható tudományos kutatás szerint (számol be róla a New York Times) a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás egyharmada annak, mint amennyivel a műfenyővel kapcsolatos kibocsátás jár (amennyiben a mesterséges fenyő átlagosan hat éves élettartamával számolunk). Igaz ugyan, hogy a műfenyőt legalább öt-hat karácsony alatt be lehet állítani a lakásba, de még ez sem elég ahhoz, hogy környezetbarátabbnak bizonyuljon a valódi fánál.


2
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (182),kert (116),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (53),hulladék (50),légszennyezés (49),növény (43),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),karácsony (34),megújuló energia (34),klímaváltozás (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),nyár (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (23),konyha (22),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),hőszigetelés (20),barkácsolás (19),komposzt (18),ecet (18),természet (18),építészet (18),gyerek (18),ősz (18),takarítás (17),zöldség (17),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),szódabikarbóna (16),kutya (16),gyümölcs (16),virág (16),takarékosság (16),LED (15),lakberendezés (14),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),ajándék (13),víztakarékosság (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),tavasz (12),élelmiszerpazarlás (12),Ozone zöld díj (11),papír (11),raklap (11),víz (11),lakásfelújítás (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),elektromos autó (11),illóolaj (11),CO2 (11),szélturbina (10),háztartás (10),ruha (10),allergia (10),vegán (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),talaj (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),lakás (7),komposztálás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),alga (7),Hollandia (7),zajszennyezés (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),beporzás (6),ökolábnyom (6),szmog (6),New York (6),városi élet (6),fenyőfa (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),gyom (6),erdő (6),faültetés (6),Magyar Telekom (6),Kanada (6),környezetbarát (6),kukoricakeményítő (6),biodiverzitás (6),méz (6),gyógynövény (6),Budapest (6),urbanizáció (5),zöld energia (5),aszály (5),testről és lélekről (5),Ökoszolgálat (5),Greenfo (5),öntözés (5),mulcs (5),pályázat (5),levendula (5),rovar (5),város (5),városi hősziget (5),busz (5),Japán (5),elektromos kerékpár (5),banán (5),mosás (5),cipő (5),szelektív hulladék (5),lomtalanítás (5),térkép (5),Föld órája (5),tárolás (5),szélerőmű (5),turizmus (5),karácsonyfa (5)

Archívum