A jövőben a kifogott műanyaghulladékért is pénzt kaphatnak az uniós halászok. Hivatalos becslések szerint az uniós felségvizeken kifogott halmennyiség felét visszadobják a halászok a drágább fogás reményében, és attól tartva, hogy túllépik a kvótájukat. A River Cottage tévésorozat népszerű szakácsa sikeres aláírásgyűjtést indított a gyakorlat ellen.

A mediterrán vizeken tesztelik az elgondolást, amely szerint az engedélyezett halmennyiséget elért halászok a szezon végéig műanyaghulladékot gyűjthetnének a tengerből. Ezáltal nem csökkenne számottevően a jövedelmük, ami véget vethet annak a gyakorlatnak, hogy a túl fiatal, méreten aluli, nem engedélyezett vagy csak olcsón értékesíthető halat visszadobják a tengerbe azért, hogy értékesebb fogásra használják el rendelkezésükre álló halászati kvótát. A műanyagos ötletet az Európai Unió halászati biztosa, a görög Maria Damanaki kezdeményezésére próbálják ki május folyamán.

A holland Willem van der Zvan vonóhálós halászhajó Nyugat-Afrika partjainál

A természetvédők becslése szerint a halak 90 százaléka nem éli túl a kihalászást, ami pusztán az Északi-tengeri vizeken évi egymillió tonna hal, köztük temérdek ivadék pusztulásával jár, írta a Guardian. A műanyaghalászattal talán visszafordítható a partmenti vizekben máris tapasztalható nagymértékű halritkulás, amelyet a Greenpeace szerint a vonóhálós halászat okoz.

„A józan ész is azt diktálja, hogy amit egyszer kifogtak, az kerüljön a piacra. A kihalászás miatt így is, úgy is elpusztul, értelmetlen visszadobni a tengerbe [a méreten aluli példányokat]” - tette hozzá a biztos. A műanyaggyűjtésben részt vevő halászok javadalmazását eleinte uniós forrásból fedeznék, de remélhetőleg idővel önfenntartó újrahasznosítási ágazattá növi ki magát.

A visszadobás ellen elsőként a brit River Cottage tévésorozatból ismert szakács Hugh Fearnley-Whittingstall tiltakozott. Fish Fight néven http://www.fishfight.net/ aláírásgyűjtő internetes oldalt indított, ahol eddig közel 675 ezren csatlakoztak a népszerű gasztronómiai műsorvezetőhöz. Támogatói között Károly herceg, Richard Branson milliárdos és Stephen Fry színész is szerepel.

Maria Damanaki május 13-án hívta megbeszélésre az uniós minisztereket a fenntartható halászat érdekében, és a részletek kidolgozása mellett két év türelmi időt adna a tilalom életbe léptetésére. A megélhetésüket féltő halászok nyomására azonban számos ország képviselői máris ellenzik a műanyaghalászati kezdeményezést. Azzal az alternatívával álltak elő, hogy inkább növelni kellene a kvótákat – ez viszont csak a túlhalászást fokozná, hangoztatja a Greenpeace.

HKZS

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.

A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló műanyagszatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról - közölte Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője a Greenfóval.

"Valóban léteznek természetes alapanyagokból - például burgonya- vagy kukoricakeményítőből - készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani. De a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka nem ilyen" - mondta Graczka. Szerinte ez utóbbiak, bár szerepel rajtuk a környezetbarát termék védjegy, olyan, gyakran nehézfémeket tartalmazó katalizátorokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a műanyagláncok hasadását, ezáltal a szatyor szétesését.

"Ugyanolyan műanyag szatyrokról van szó [mint a hagyományosak], csak még plusz adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékok, amellett, hogy az egészségre veszélyesek, a szelektív gyűjtést is beszennyezik: az újrahasznosítók panaszkodnak, hogy nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat" - fejtette ki a Humusz kommunikációs vezetője. (A szatyrokat a szelektív gyűjtőszigeteken a PET-palackok helyére lehet dobni).

Mint mondta, házi kísérleteket is végeztek, hogy az elvileg 90 nap alatt lebomló zacskók valóban szétesnek-e. "Szó sincs ilyesmiről, nem tűnnek el; de ha szét is esnek egy idő után, attól az még apró darabokra hullott műanyag lesz" - hangsúlyozta.

Graczka Sylvia szerint egyszerű adótechnikai megfontolások állnak az áruházláncok bioszatyor-forgalmazása mögött: a termékdíjtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede ilyen, nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem.

"A Humusz álláspontja az, hogy egyáltalán nincs szükség szatyrokra: sem lebomlókra, sem nem lebomlókra. Elrakható vászontáskák és hasonló, tartós bevásárlótáskák használatát javasoljuk. Írországban, amikor bevezették a zacskóadót, néhány hónap alatt 94 százalékkal visszaesett a szatyrok használata. Ez jól mutatja, hogy valójában nincs rájuk szükségünk" - mutatott rá a szóvivő.

Forrás: greenfo.hu

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Számosan szeretnék egyszerre élvezni a karácsony örömeit és csökkenteni a környezetterhelésüket, vagyis az ökolábnyomukat. Az ünnep előtt logikusan felvetődik a kérdés: melyik a környezetbarátabb mód az ünneplésre? Valódi karácsonyfát vegyünk, amit két hét után úgyis kidobunk, vagy műanyagot, ami akár hét-tíz év múlva is ott állhat a nappaliban december végén?

Legalább egy megbízható tudományos kutatás szerint (számol be róla a New York Times) a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás egyharmada annak, mint amennyivel a műfenyővel kapcsolatos kibocsátás jár (amennyiben a mesterséges fenyő átlagosan hat éves élettartamával számolunk). Igaz ugyan, hogy a műfenyőt legalább öt-hat karácsony alatt be lehet állítani a lakásba, de még ez sem elég ahhoz, hogy környezetbarátabbnak bizonyuljon a valódi fánál.