Egyre több tudományos kutatás vizsgálja, hogy milyen következménye van, ha műanyagban tároljuk, melegítjük, fagyasztjuk az ételt. Mert igen, állítólag fagyasztás közben is átjuthatnak a sérült felületű vagy gyenge minőségű műanyagból molekulák az ételbe, és onnan a szervezetünkbe. Az angol Exeter Egyetem 2018 február 3-án publikálta azt a tanulmányát, amely szerint az általuk megvizsgált kamaszok 86 százalékának vizeletéből ki lehetett mutatni a biszfenol A (BPA) vegyületet.

A BPA hasonlít az ösztrogén női nemi hormonhoz, és ezért köze lehet pajzsmirigy-problémákhoz, mell- és prosztatarákos megbetegedésekhez, illetve az alacsony spermiumszámhoz és az eltorzult spermiumok kialakulásához, ami terméketlenséget okoz férfiaknál. A BPA megtalálható a polikarbonát (jele a PC vagy 7-es szám egy háromszögben) műanyag edényekben, poharakban stb., illetve különféle tárolóedények (például egyes konzervdobozok) belső bevonatában. Az Európai Unió már vizsgálja a BPA felhasználásának korlátozását, de amíg megszületik a rendelet, magunkra kell vigyáznunk.

ILLUSZTRÁCIÓ

Egyes élelmiszerek csomagolásához olyan műanyagot használnak, amelyet ftalát nevű anyaggal lágyítanak. A ftalátok a férfi nemi hormon, a tesztoszteron hatását csökkenthetik. 

A műanyagokból extrém hőmérséklet hatására, illetve sóval, zsiradékkal vagy savas étellel (például ecet, paradicsom) érintkezve kiválhatnak a veszélyes vegyületek és bekerülhetnek az ételbe. (Ezért nem ajánlják például a műanyagbélelésű zacskóban mikrózható pattogatott kukorica fogyasztását sem.)

Visszatérve a fagyasztásra, a másik probléma ezzel a rengeteg nem lebomló műanyaghulladék keletkezése: a különféle zacskók és fóliák csak egyszer használhatók, ráadásul mivel ételmaradvánnyal szennyezettek, nem szabad őket a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni, mennek a vegyes kommunálisba. Pedig a műanyag kőolajból készül, abból viszont csak korlátozott mennyiség elérhető a világon. A kommunális hulladék egy részét elégetik, még rosszabb, ha hulladéklerakóba kerül, ki a természetbe.

Szóval miben fagyasszunk, ha műanyagban nem ajánlott?

ZSÍRPAPÍRBAN

ILLUSZTRÁCIÓ

Darabos árut lehet zsírpapírba csomagolva, feltéve, ha az a zsírpapír növényi olajjal, nem pedig tisztított petróleumszármazékkal kezelték a víztaszító képesség kialakításához (ha nem találsz erről infót a csomagoláson vagy az interneten, ne vedd meg). A papír lehetőleg natúr barna legyen, ha viszont fehér, akkor feltétlenül klórmentesen fehérített legyen. Papírban 2-3 hétig lehet a fagyasztott ételt tárolni. Fagyasztáson kívül használhatod szendvics csomagolásához, és a mikrózott ételek tetejére is boríthatsz egy lapot, hogy melegedés közben visszatartsa a párát. Tekercses zsírpapír például a német nevű illatszerboltokban kapható. A papír lebomló hulladék, tehát hosszú távon nem terheli a környezetet.

FÉMBEN

ILLUSZTRÁCIÓ

Ne használj olyan konzervdobozt, amelynek belső falán epoxi vagy más bevonat látható. Használhatod viszont a rozsdamentes gasztronómai ételtároló dobozokat (érdemes az akciókat megnézni az interneten), de akár a kerámia bevonatos kisebb sütőformákat is, vagy a nem sérült zománcozású bögréket, kislábasokat. Ha nincs tetejük, fedd le őket alufóliával, igaz, ez legfeljebb kétszer használható, de mégsem műanyag. Az alufólia ne érintkezzen az étellel. Azt is megteheted, hogy mondjuk a muffinos formákban kisebb adagokra osztva megfagyasztod az adott ételt, majd a keményre fagyott darabokat a hosszú távú tároláshoz zsírpapírral elválasztva (hogy ne fagyjanak össze) átteszed egy nagyobb edénybe, amiből csak annyit veszel ki, amennyire épp szükséged van. 

ÜVEGBEN

ILLUSZTRÁCIÓ

Az edzett üveg poharak és tányérok, tálkák, kancsók, a hőálló üvegtálak mind alkalmasak fagyasztáshoz, és ha nincs fedelük, egy kistányérral is le lehet fedni őket, hogy teljesen újrahasznosító legyél. Minél szélesebb és alacsonyabb az üveg alakja, annál jobban bírja a fagyasztást. Ugyancsak használható a legtöbb befőttesüveg is ételtároláshoz a fagyasztóban, nem fog megrepedni, ha betartod az alábbi tippeket.

5 szabály, ha üvegben akarsz fagyasztani

1. Legfeljebb 3/4 mértékig töltsd meg az edzett vagy sima üvegedényt, hogy fagyás közben az ételnek legyen helye tágulnia.
2. Hűtsd le a megtöltött üveget először szobahőmérsékletűre, majd a hűtőben is, és csak utána tedd a fagyasztóba. Kivételkor először hagyd kicsit megmelegedni szobahőmérsékleten, aztán már beleállíthatod meleg vizes edénybe, hogy gyorsabban felengedjen.
3. Széles szájú, egyenes falú befőttesüveget használj, mert abban jobban tud tágulni felfelé az étel fagyás közben, és nem repeszti meg az üveget. 
4. Csak lazán tekerd rá a fedelet, amíg teljesen meg nem fagy, akkor kisebb a kockázata, hogy megreped a befőttesüveg. Ha már megfagyott az étel, rászoríthatod a fedelét.
5. Ne koccanjanak egymáshoz az üvegek a fagyasztó kosarában, mert ettől is elrepedhetnek. Használj elválasztónak kartonpapír lapokat vagy hengereket, még jobb, ha egy tiszta zoknit húzol az üvegre. Kallódó fél párakból úgyis van pár a fiókban...

TIPP: A krumpli és a gomba nem igazán szereti a fagyasztást, akárcsak a sűrű tejtermék, mint a tejszín, tejföl. Ha levest vagy főzeléket tennél el porciózva, ezeket hagyd ki belőle fagyasztás előtt.

Van 25 szuper ötletünk arra, hogyan hasznosíthatod újra a fél pár zoknikat, ezeket ide kattintva olvashatod.

Egy új tudományos kutatásban arra voltak kíváncsiak, amit minden szülő szeretne tudni: hogy hány játékkal játszik jobban a gyerek. Az amerikai Toledo Egyetem kutatói 36 gyereket engedtek egyesével két alkalommal egy megfigyelőszobába, amelyben fél órát töltöttek a gyerekek. Egyik alkalommal 4 játék volt a szobában, másik alkalommal 16 játék. A kutatók kamerával figyelték a kicsiket, hogy dokumentálják a tevékenységüket.

ILLUSZTRÁCIÓ

A 18-30 hónap közötti életkorú gyerekek számára a kutatók négy kategóriába sorolható játékokat válogattak: volt köztük oktató jellegű (például formákat vagy számokat tanító), utánzó (foglalkozásra utaló), cselekvésre ösztönző (építhető, nyitható stb.) játékok, illetve kerékkel rendelkező, tologatható járművek.

A 4-játékos alkalommal minden kategóriából egy-egy játékot tettek a szobába, majd beengedték az adott gyereket. A 16-játékos alkalommal minden kategóriából 4-4 játék várta a gyereket. Ha az egyik játék nagyon tetszett a gyereknek, következő alkalommal nem került a válogatásba, nehogy az elfogultság félrevigye a vizsgálatot.

A kísérlet tanúsága szerint a gyerekek kevés játékkal tartalmasabban játszottak, mint sokkal. Minél kevesebb volt a játék, annál inkább nyújtottak minőségi időtöltést: a gyerekek elmélyültebben, hosszabban, többféle módon játszottak az adott játékkal. A 4-játékos alkalmak során a kicsik átlagosan 3 játékkal játszottak, a 16-játékos alkalmak során pedig átlagosan 8 játékkal. 

Kiderült, hogy a sok játék, a választék bősége éppenséggel zavaróan hatott a gyerekekre, gyorsabban elterelődött a figyelmük arról, amivel éppen játszottak, és indultak egy másik felé. Minél kevesebb játék volt s szobában, annál jobban fókuszáltak a gyerekek az adott játék minden tulajdonságának felfedezésére és minél kreatívabb kihasználására, azaz a minőségi játékra.

ILLUSZTRÁCIÓ

Az ilyen korú gyerekek összpontosító képessége nem túl fejlett, a környezeti tényezők túlságosan könnyen befolyásolhatják figyelmüket. Márpedig a kutatók szerint az a lényeg, hogy a gyerek minél hosszabban játsszon egy adott játékkal, mert így fejlődik a képzelőereje, amelynek hatása van az önkifejezésre és az érzelmi fejlődésre. Javul továbbá a koordinációja, a finommotoros mozgás összehangolása, így később könnyebben fog megtanulni írni. Ha a gyerek egy játékkal elmélyülten és fantáziadúsan játszhat, akkor azzal a szellemi képességei is fejlődnek, így az alkalmazkodás, az ok-okozat felismerése, a problémamegoldás és a tervek kivitelezése. 

Az Egyesült Államokban egy átlagos lakásban 139 játékot lehet összeszámolni, egy gyerek évente átlagosan 70 játékot kap. Európában az Egyesült Királyságban egy átlagos gyerek 238 játékkal rendelkezik, amiből 12-vel játszik rendszeresen.

A játékok többségének elpakolása jó hatással van a gyerekre. Időnként cserélgetni lehet az elpakolt és a használatban lévő játékokat, hogy ne veszítse el az érdeklődését a kicsi.

A megunt, kidobott játékok gyakran a szemétben végzik, ami növeli a nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Az ilyen a hulladékégetőbe vagy hulladéklerakó telepre kerül. A játékok többsége műanyagból, tehát nem megújuló alapanyagból van. A világszerte forgalmazott játékok 75 százaléka Kínában készül, a több ezer kilométeres szállítás óriási környezetterhelést jelent. A játékok csomagolása azonnal kukába kerül, holott az előállításuk költséges. A modern játékok jelentős része elemmel működik, ami szintén nem környezetbarát.

Az eredeti tanulmány ide kattintva olvasható angol nyelven.

Ez is érdekelhet:

A tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony

2017 legszomorúbb természetfotója egy tengeri csikóhalról készült, amely egy fültisztító pálcikába kapaszkodik. Ez lehetett az utolsó lökés ahhoz a rendelethez, amellyel az Egyesült Királyságban első országként Skócia betiltja a műanyag pálcikás fültisztítókat. Becslések szerint ezzel az egy döntéssel 50 százalékkal csökkenhet a skót háztartásokból tengerbe jutó hulladék mennyisége.

Fotó: Justin Hofman

Az intézkedésre azért került sor, mert a számtalan figyelemfelhívó kampány dacára a skótok többsége még mindig a vécébe dobja, majd lehúzza a használt pálcikákat. A skóciai szennyvíztisztító létesítmények naponta 945 millió liter szennyvizet kezelnek. Ám a rendszert nem arra tervezték, hogy kiszűrje a pálcikákat, amelyek így kijutnak a természetbe, és apró méretükhöz képest óriási környezetszennyezést okoznak. A műanyag pálcika rendkívül veszélyes az élővilágra, hiszen ha lenyeli egy madár vagy tengeri állat, el is pusztulhat tőle.

Dr. Richard Dixon, a Föld barátai szervezet skóciai csoportjának igazgatója a műanyaghulladék ellen vívott harc fontos döntésének tartja a fültisztító pálcikák betiltását. "A műanyagszatyrokra kivetett díj, illetve az italosüvegek és -dobozok visszaváltási rendszere után ez újabb helyes lépés ahhoz, hogy a társadalom környezettudatosabban használja a forrásait. Várjuk a kormányzat által beígért hasonló rendeletet az egyszer használatos műanyagok esetében is, mint például a kávéspoharak."

A fültisztítópálcika-gyártók bizonyos országokban már csak olyan pálcikákat forgalmaznak, amelyek szára préselt papírból, tehát lebomló anyagból van. Ám ugyanezek a cégek sok helyütt még mindig a műanyagpálcikás fültisztítókat forgalmazzák.

Egyébként a szakorvosok nem is ajánlják a pálcika használatát, mert egyrészt felsértheti a fül belsejét, másrészt csak összetömöríti a fülzsírt. Annak fellazításához sokkal jobb a patikákban is kapható fülolaj-spray vagy a zuhanyozás közbeni meleg vizes átöblítés.

Mint arról blogunk beszámolt, 2017-ben az amerikai Seattle városában hirdettek kampányt a műanyag szívószálak betiltása érdekében.  Csak az Egyesült Államokban naponta 500 millió szívószál kerül egyetlen használat után a kukába, rosszabb esetben a környezetet szennyezi. Előrejelzések szerint 2050-re több műanyag lesz a világtengerekben, mint hal. És 30 év múlva a tengeri madarak emésztőrendszerében is 90 százalék műanyag lesz, és csak 10 százalék táplálék.

Nemcsak a lakosok, hanem 100 vendéglátóhely és a helyi cégek is úgy döntöttek, nem szívnak szeptemberben Seattle-ben: nem használnak műanyag szívószálat, ezzel is támogatva a Lonely Whale Foundation (Magányos Bálna Alapítvány) környezetvédelmi tevékenységét. 

Cetcápák kérték: ne szívjunk!

A szívószálmentesítés Magyarországon is pörgős téma volt idén nyáron, mert a sok kicsi műanyagszál összességében eszméletlen mennyiségű szemetet jelent. Csak az Egyesült Államokban naponta 500 millió szívószál egyszeri használat után megy a kukába vagy rosszabb esetben a környezetet szennyezi. Mintha az emberek már nem is tudnának a saját szájukkal pohárból vagy üvegből inni.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re több műanyag lesz a világ-tengerekben, mint hal. És harminc év múlva a tengeri madarak emésztő-rendszerében is 90 százalék műanyag lesz, s csak 10 százalék táplálék.

A seattle-i kampány azért különleges, mert az egész város összefogott, a legmenőbb nevek támogatják a kezdeményezést. A Seattle Seahawks és a Seattle Mariners stadionjától kezdve a helyi óceanáriumon át a reptérig mindenki vállalta, hogy nem használ műanyag szívószálat szeptem-berben, sőt, sokan utána sem (helyette papírszívószálat lehet kérni, ha nagyon muszáj). A non-profit alapítvány célja, hogy egy hónap alatt legalább egynapi szívószálmennyiséget megtakarítson a város.

Műanyag szívószál helyett Magyarországon is lehet vásárolni papír- vagy fémszívószálat, utóbbi ráadásul mosogatógépben is mosható, tehát korlátlan alkalommal higiénikusan felhasználható.

Az amerikai kezdeményezéshez ide kattintva lehet csatlakozni.

Legyél bár kézműves alkotó vagy kreatív szülő, az alábbi összeállításban biztos találsz olyan ötletet, ami megihlet, felpörgeti a fantáziádat. (Korábbi összeállításunkat itt találod.) Ha már a poletilén-tereftalát (PET) nem lebomló anyag, használd ki a szívósságát, könnyű alakítható-ságát: készíts belőle szép és okos dekorációs vagy használati tárgyakat. Kérdés, mit fog szólni a gyerek, hogy a következő 300 évben ugyanazt a tolltartót kell használnia... ;)

1. Lámpaernyő
Az energiatakarékos fényforrások nem sugároznak hőt, ezért nyugodtan borítható rájuk műanyag lámpaernyő. Alvaro Catalán de Ocón barcelonai designer csíkokra vágja fel a PET-palack oldalát, dróttal megerősíti, és színes rafiával, maradék fonallal beszövi. Nagyon jól mutat konyhában, teraszon.

2. Cipzáros tolltartó
Kell hozzá két félbevágott palack, egy vágóeszköz, egy újrahasznosítható cipzár és egy ragasztópisztoly. A gyereknek matekfeladat kiszámolni a palack átmérője alapján a cipzár szükséges hosszúságát.

3. Zacskózáró
A palack tetejét se dobd ki, azzal bármilyen zacskót lezárhatsz:

4. Menyasszonyi tiara
A palack oldalából szirmokat vágsz ki, körömlakkal és/vagy alkoholos filccel és/vagy akrilfestékkel megfested, vékony dróttal vagy damillal összefűzöd, gyönggyel díszíted. A fenti linken Ina Prodanova bolgár művész további gyönyörű darabjait láthatod.

5. Medúzadobozka
Gülnur Özdağlar török építésznő csodálatos dolgokat készít hővel meglágyított PET-palackokból. 

6. Plasztikszirmok
Gülnur ékszereket is tervez, amelyeket két lánya segítségével készít el:

7. Kislapát kétféle formában
Ugorjunk most vissza a földre egy kicsit...

8. Gömb lámpabúra
A félbevágott palackokat Milton-kapoccal, szegeccsel, ragasztóval vagy irattűzővel összerögzíted, feldrótozod egy foglalatra, és kész.

9. Szalvétagyűrű
Az öngyújtó, gyertya vagy bunsen-égő lángjánál meglágyított műanyag-szirmokat összefűzöd, beleragasztasz pár gyöngyöt és hozzárögzítesz egy pántot. Hmmm, egyszerűen hangzik...

Itt megnézheted, hogyan kell csinálni:

10. Pillangós dísz falra, fejpántra, bárhová
Ehhez végre elhasználhatod a maradék körömlakkokat!

11. Önitatós virágkaspó
Pár szál spárgát, kenderkócot vagy lámpabélt vezess le a gyökérzettől a vizeskaspóba, hogy a fejlődő növény könnyebben felszívhassa a nedvességet. Télen salátát is termeszthetsz így az ablakban.

12. Állólámpabúra
Bármilyen régi lábazatnak új búrát készíthetsz megfestett PET-csíkokból. Az alábbi darab Sarah Turner iparművész alkotása.

13. Virágos búra
Ez is Sarah Turnertől van, más az elkészítés módja, de ugyanolyan jópofa és látványos.

14. Ékszertartó állvány
Csak egy menetes fémrúd és néhány anyacsavar kell hozzá, barkácsáruházból minden beszerezhető. Ne feledkezz meg a tányérszélek lecsiszolásáról!

15. Hangulatvilágítás
Karácsony előtt és után is vágysz a barátságos fényekre? Tedd az izzósort egy palackba, és készíts rá papírból többrétegű hengert borításnak.

16. Telefontartó töltéshez
Ki ne bosszankodott volna már azon, hogy a töltő rövid zsinórja miatt a földre kell letenni a drága mobiltelefont, mert nem ér fel az asztalig? Na ennek vége, vágj ki egy tartót vastag PET-palackból most azonnal! Ha aggódsz, hogy a tartó túlságosan megterheli a konnektort, csavarozz be fölé egy kampót, és arra akaszd a telefontartót.

17. Tartódobozkák fürdőszobába
Ezt erősebb PET-palackból érdemes készíteni. Miután levágtad a tetejét, az élét nekinyomod a forró vasalónak 3-5 másodpercre, hogy meglágyuljon és összepöndörödjön. Ennyi!

18. Virágváza
Kívülről be is lehet festeni, ehhez még ragasztó sem kell, legfeljebb akkor, ha egy díszítő szalagot rá akarsz még tenni.

19. Szitakötő bross
Drót, öreg és puha bőrcsíkok, PET-palack, ragasztó, biztosítótű kell az egyedi kabátdíszhez, amely a nyárt idézi télen is.

20. Színes lepkék
A testük félliteres PET-palack, a szárnyuk műanyag irattartó mappából van kivágva, közepére másfélliteres palack megszínezett talpát rögzítette Veronika Richterová cseh művész, akinek a weboldalát is érdemes megnézni, mert évek óta elkötelezett az újrahasznosítás iránt.

21. Kültéri lámpasor
Szintén Veronika Richterovától, színes, vicces, mi kell még egy kerti partihoz?

22. Csillár
Ez is Veronika Richterová alkotása. El.ké.pesz.tő.

23. Bagolymécses
Kivágás és festés után tegyél bele egy megfelelő méretű befőttesüveget, és abba helyezd a mécsest. Ne feledd, hogy a meggyújtot mécsest soha ne hagyd felügyelet nélkül!

24. Téli hópihe dekoráció
Ablakba, de a fenyőfára is felteheted, nagyon hangulatos, a gyerekek is elkészíthetik.

25. Gömb kislámpaernyő
Anyagában színezett PET-palackból mutat a legszebben, de magad is festheted hígított akrillal.

26. Cicás kaspó
Akár a talpán áll, akár felfüggeszted, mindenképpen aranyos. A forrás weboldalon szabásmintát és másolható cicarajzot is találsz.

27. Malacpersely
Egyszerű, de nagyszerű, és mivel átlátszó, látható, miként gyarapszik a zsebpénz benne.

28. Tárolódoboz szőtt technikával
A vékony palackot csíkokra vágjuk, és szövéses technikával elkészítjük. Érdemes kartonpapírból szamárvezető mintát vágni hozzá.

29. Örökké zöld fenyőfa
Ollóval bevagdosod a palackból vágott lapokat, rátekered a törzsre és celluxszal rögzíted. 

30. Kupaklámpa
Hogy mit csinálj a rengeteg megmaradt kupakkal? Brunno Jahara brazil designer színek szerint csoportosítja, átfúrja és felfűzi őket asztali lámpának. 

A PET-palackok újrahasznosításával kapcsolatos korábbi ötletgyűjteményünket itt éred el.

Az óceánokban felgyülemlett hulladék összegyűjtésén és újrahasznosítási formáján számos kreatív cég dolgozik. 

Az amerikai ByFusion startup cég egy új konstrukcióval jelent meg a piacon. A technológia feltalálója az új-zélandi Peter Lewis, aki a különböző sűrűségű műanyagok tömörítésével foglalkozik.

A műanyagokat egyéni beállítások szerint lehet osztályozni és egységes blokkokká, Replast műanyag építőanyaggá tömöríteni. A Replast majdnem 100 százalékban szén-dioxid-semleges, nem mérgező gyártási folyamattal előállítható, így nagymértékben hozzájárul az építkezések környezetbarát megvalósításához.
Ez idáig a műanyag tömböket többnyire pop-up falak és közúti akadályok építéséhez használták.

Az új, sűrítésen alapuló technológia nem igényel ragasztóanyagot, és kivétel nélkül mindenféle műanyagot fel lehet használni a gyártáshoz.

A kiváló hő- és hangszigetelés mellett az építési elemek 95 százalékkal kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek, mint a hagyományos beton. A blokkok a színes műanyagok miatt vidám kivitelezési lehetőségeket kínálnak.

A Replast gyártásának előnye más technológiákhoz képest az is, hogy nem helyhez kötött, nem kell az összegyűjtött műanyagot egy távolabbi gyűjtőbe szállítani, hanem a gyártási egységet ki lehet telepíteni a műanyaggal szennyezett helyekre, és ott legyártani az építőanyagokat.

Ma van a nejlonzacskó nélküli világnap! Ha lehetséges, hagyja a műanyag zacskókat és műanyag táskákat a boltban, inkább nézzen utána, hogy milyen alternatív táskákkal lehet ma már ökotudatosan bevonulni a boltokba és a vasárnapi piacokra. Esetleg menjen el a Móricz Zsigmond körtérre egy banyatankos flashmob akcióra.

A hulladékként végző nejlonzacskók óriási környezeti problémát jelentenek a világban. Nagy részük a tengerbe, óceánokba kerülve hatalmas szigeteket alkot. 1970 óta 9 millió tonna műanyag hulladék halmozódott fel az óceánokban. Az úszó műanyagot az állatok nagy része élelemnek gondolja, a lenyelt műanyag pedig rövidebb-hosszabb távon az állatok halálát okozza.

A Föld felszínén a le nem bomló, vagy akár 450 évig is megmaradó műanyag zacskók a szeméttelepeken végzik, megsemmisítésük során mérgező anyagok jutnak a levegőbe.

Műanyag zacskók használatában Magyarország az élen jár. Az Európai Bizottság felmérése szerint 1 fő évente 514 műanyag zacskót használ fel, és ennek csak tizedét használja fel újra. A műanyag zacskókból Európában a németek használnak a legkevesebbet, évi 71 db zacskót fejenként, bár ebből csak 7 darabot használnak újra. Míg a finnek, akiknél semmiféle szabályozás nem korlátozza a műanyag zacskók használatát, évente 77-szeri használathoz 4 darab zacskót használnak fel, amit 73 alkalommal újrahasználnak.

A nejlonzacskók használatának korlátozására több lehetőség is van.

Az EU célkitűzése, hogy 2019-re fejenként 90 db, 2025-re 40 db plasztikzacskót használjon egy európai állampolgár évente. A radikálisabb megoldás szerint 2018-ig egy lépésben megtiltják az ingyenes nejlonzacskók használatát.

Az európai országok közül az utóbbi időben Franciaország tette meg a legdrasztikusabb lépést. Ez év július 1-jétől betiltotta a műanyag zacskók használatát. Csak olyan zacskókat lehet forgalomban tartani, amelyek vastagsága 50 mikronnál több, és újra felhasználható.

A műanyag zacskók használatának korlátozását egyre több ország próbálja tiltás vagy adózás formájában szabályozni.

Magyarországon jelen pillanatban a műanyag zacskók forgalmazását adózással próbálják korlátozni. A jelenlegi hatályos „díjszabás” szerint a vékony műanyag zacskókért kilónként 60 forintot fizet a kereskedelmi egység, míg a vastagabb bevásárlótáskákért 1800 forintot.

Megoldás-e a biológiailag lebomló műanyag táska?

A biológiailag lebomló táskákat a rájuk nyomtatott cédrus formájú logóról lehet megismerni. Sajnos itt igaz a mondás, hogy nem minden arany, ami fénylik, ugyanis a biológiailag lebomló táskák között is van jobb meg rosszabb.

A kereskedők által kevésbé használt típus az, amelyet kukoricakeményítőből vagy tejsavból állítanak elő. Ez a típusú táska komposztálás során vagy a szeméttelepen lebomlik.

A másik típus, az oxo-biodegradációs úton lebomló táskák viszont környezetszennyezőek a bomlás során is. Ez a kőolajszármazékokból származó termék úgynevezett bomlást megindító anyagot tartalmaz, vagyis nem mikrobiológiai úton indul meg a szétesése. A lebomlási ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat, így ha nem használják fel időben, akkor még raktáron széteshet, használhatatlanná válhat. Teljes lebomlásához víz és levegő szükséges. Ezért ezeket a zacskókat is hasonlóan külön gyűjtik, külön feldolgozást igényelnek.

Mit tehetünk?

1) A legegyszerűbb lépés: legyen nálunk mindig egy vászonszatyor, amit bevásárláshoz használhatunk.

2.) A pékáruk és egyéb termékek csomagolásához használjunk papírtasakokat.

3.) Ha nincs nálunk bevásárlószatyor, akkor vásároljunk a boltban kínált alternatív, környezettudatos termékekből.

4.) Ha nincs más választásunk, mint a plasztiktáska vásárlása, akkor válasszunk biológiai úton lebomló anyagból készült terméket.

5.) Használjunk gurulós bevásárló táskát, csúfnevén „banyatankot”. Ma már ennek a bevásárlótáskának is megtalálható a designváltozata.

6.) Vásároljunk csomagolásmentes boltokban.

Franciaország döntött. 2016 júliusától betiltják az egyszer használatos műanyag zacskók használatát. 

Több mint 10 éve évődnek egymással a környezetvédők és törvényhozók az egyszer használatos műanyag zacskók megszüntetéséért. 2016 március 31.-én megszületett az a törvény, amiért a környezetvédők több mint 10 éve harcolnak. 

A kormány a teljes mértékű korlátozást már január elején szerette volna életbe léptetni, de az éve elejére még csak addig jutottak el, hogy a gyakorlatban már nem használtak műanyag zacskókat a francia boltokban.  A március végén életbe léptetett törvény viszont lefed mindenféle szektort a kereskedelmi forgalmazóktól a gyógyszertárakig.

Na de mi lesz helyette?!

Nincs kétségbeesés a műanyag zacskók kiiktatását illetőleg. A francia tudatos és környezetérzékeny fogyasztók többsége vászontáskát használ bevásárláshoz. 

A boltok pedig átállnak a bioeredetű és házilag is komposztálható (növényi eredetű alkotókból álló) zacskók használatára. 

A törvény megalkotásának és elfogadásának legfontosabb oka az volt, hogy mérlegelték az ésszerűtlenül és túlzott mértékben használt műanyag zacskók környezetszennyező hatását. A biológiailag nem lebomló zacskók teljes felszívódásához több 100 évre van szükség. A tengerekbe, óceánokba kerülő zacskók egy részét az állatok tévedésből lenyelik. A tengeri teknősök 86%-a medúzának gondolja ezeket a zacskókat. 

A francia boltokban évente 5 milliárd zacskót használtak fel és 12 milliárdot más célokból, a műanyag zacskók használata csak elenyésző mértékben csökkent azzal, hogy a fizetni kellett a műanyag zacskókért. A forgalomba került zacskók közel fele ma is hulladékként kering a környezetben. 

De nem Franciaország az első, aki megtette ezt a lépést a műanyag zacskókkal szemben.

Ruandában! 2008 óta törvény tiltja a műanyag zacskók gyártását, használatát és értékesítését. Az országba érkező turistától is elkobozzák nylon zacskókat, mindezt úgy hogy helyette papír vagy vászontáskát ajánlanak. A Ruandai korlátozás része a Vision 2020 programnak, amely Ruandát a fejletlen országok közül a közepesen fejlett országok közé szeretné eljuttatni. A korlátozás sajnálatos hozadéka volt mindemellett a műanyagzacskó csempészet megjelenése, amely újabb feladatot rótt a kormányra - írja az afrikablog.hu .

Magyarországon a műanyag zacskók korlátozására vonatkozó állapot hasonló avagy ugyanolyan ingatag, mint a 2011 óta korlátozást bevezetni akaró európai törvényhozás. 

A bioműanyag attól bio, hogy szerves anyagból állítják, elő és a szerves anyagok elemeinek átalakítását, megváltoztatását is szerves anyaggal, többnyire baktériumokkal végzik.  A keletkezett anyag pedig a növényi vagy állati eredetű alapanyag miatt sokkal szellősebb, lélegzőbb, mint a szervetlen társa, a sima műanyag. Gyors a lebomlási ciklusa (főleg a növényi alapanyagúnak) és jó az alkalmazkodóképessége más természetes anyagokhoz. Alkalmazásukkal csökken a CO²-kibocsátás, megújuló alapanyagok, és fejlesztik a mezőgazdaságot. 

A kutatások eredményeként, a fenntarthatóság jegyében nagy cégek zászlóshajó projektjei közé tartozik a bioműanyagok kutatása és előállítása.

Pár éve a Ford és a Heinz azon dolgozik, hogy miként lehetne a ketchup előállítása során keletkezett paradicsomi "hulladékból", magokból, héjakból bioműanyagot előállítani. Értelemszerűen a Heinz adja az alapanyagot, a Ford pedig mint felhasználó kisebb kütyüket gyártana a kocsijaiba a paradicsomi hulladékból. A Ford  képviselői tavaly még úgy fogalmaztak, hogy ugyan még nagyon az elején tartanak a kutatásoknak, de jó irányban haladnak a 100%-ban növényi alapú műanyagok előállításban. Céljuk az lenne, hogy növeljék és szélesítsék a növényi alapú műanyag termékek felhasználását az autógyártás során.

A Ford már eddig is használt bionövény-alapú műanyagokat az autóalkatrészek gyártásánál, ilyen például, a cellulóz szálerősítésű konzolok, a rizshéjjal töltött elektromos csuklyás konzolok és a szójahab ülőpárnák. 

A rövid életciklusú, növényi alapú műanyagok gyártásában és felhasználásban nagy szerepet tölt be a Procter and Gamble, amely cukornádból származó bio-polietilént is alkalmaz termékei csomagolásánál. Célja, hogy 2020-ra a kőolajalapú műanyagok 25%-át helyettesítse fenntartható nyersanyagforrásból származó termékekkel és csomagolásokkal.

A grazi műszaki egyetem kutatói azt dolgozták ki, hogy miként lehetne hasznosítani a húsiparban, vágóhidakon, feldolgozóüzemekben keletkező állati zsírt. A kutatók az állati hulladékból kivonták a zsírt, amiben megváltoztatták a zsírsavak kötését. Szétválasztották a telített és telítetlen zsírsavakat.

A telítetlen zsírsavból biodízelt készítettek, míg a telített zsírsavat tovább formálva hozzák létre a PHA nevű kísérleti anyagot. Az átalakítási folyamatokhoz baktériumokat használnak fel, így a létrehozott anyag 100%-ban bioműanyagként kezelhető, amely gyorsan lebomlik, és jól alkalmazkodik más természetes anyagokhoz. 

A franciák nemrég a sajtgyártás során keletkező tejsavóból és krumplipüréből állítottak elő bioműanyagot. A bioműanyagból egy francia városkában, Mimizanban papíralapú rétegelt csomagolóanyagot gyártanak. 

A hollandiai Wageningen kutatóintézetben az algákkal kísérleteznek. A kutatásaik arra épülnek, hogy az algák néhány fajtája nagy mennyiségben termel cukrot és szénhidrogéneket, amelyeket bioplasztikká lehet átalakítani. 

Ráadásul az alga gyorsan nő, szereti a napot, a szén-dioxidot és az ásványokat. Olyan helyen is lehet termeszteni, ahol gabonát nem, tehát nem a gabonatermő helyekről veszi el a területet. A kutatók az algacukrot polimermolekulákká alakítják, és ezt használják alapanyagként PET-palack gyártásához.