Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
22
szept/2020

Ennyi a házhoz szállított étel csomagolásának CO2-lábnyoma

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
07
aug/2020

Fából dinaszaurusz – ez a játék garantáltan gyerekbarát

Ha körülnézel a lakásban, nem kizárt, hogy a legtöbb műanyagot a gyerekszobában találod: a plüssállatoktól kezdve a gyerekbútoron át a filctollig. A játékok sem kivételek, szinte minden kütyü és bigyó műanyagból van a gyerek körül. Ráadásul a műanyag játékok többsége nem túl kreatív, hamar rá is un a gyerek. Egy bolgár építész házaspárnak, Anastas és Bistra Popovának elege lett ebből, és kisfiuk születése után kifejlesztettek egy mágnesekkel összerögzíthető játéksorozatot. 

Amennyiben a gyerek a színkódnak megfelelően illeszti egymáshoz a részeket, egy valós állat mását kapja, ám szabadságában áll eltérni ettől, és akkor bármilyen fantázialényt létrehozhat az alkatrészekből. Nemhogy elsőre, de még másodjára sem egyszerű az összeállítás, úgyhogy a gyerek rendesen elfoglalja magát ezzel.

A tartós alapanyagból készülő játékok több gyereket is kiszolgálnak. A bükk- és tölgyfa darabokat nem kezelik semmilyen vegyszerrel, sem páccal vagy lakkal. A környezetbarát festék olyan alapanyagokból van, mint a tojáshéj.

A csomagolás újrahasznosított papírból készül, az alapanyagokat a környékükön szerzik be. A fenntarthatóság úgy is megjelenik a gondolkodásukban, hogy ha már kinőtték a gyerekek a játékokat, azokat lakásdíszként is lehet használni, vagy továbbajándékozni egy barátnak. 

A fajátékokra akkora a kereslet, hogy amikor a szülők nemrég bejelentették a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon, hogy támogatókat keresnek a legújabb, dinoszauruszokat formáló sorozatukhoz, néhány nap alatt a kért összeg háromszorosát dobták össze a leendő vásárlók. 

Képek: Kickstarter /ESNAF Toys

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
30
jún/2020

Ha akarod, elég egy napig tartanod a műanyagmentes júliust

Nem a mennyiség, hanem a minőség számít -- vallja az idén 10. alkalommal meghirdetett Plastic Free July, azaz Műanyagmentes Július Mozgalom. Az Ausztráliából indult kezdeményezésre tavaly már 177 országból 250 millióan jelentkeztek, közülük minden második már 2018-ban is résztvevő volt. Arról számoltak be, hogy 90 százalékuk képes volt a műanyagmentesség valamelyik elemét a későbbiekben is megtartani, életmódbeli változtatássá emelni.

Te is csatlakozhatsz a műanyagmentesekhez akár csak egy napra vagy hétre, illetve választhatsz, hol és hogyan mondasz nemet a műanyagokra: csak otthon vagy a munkahelyen, a kedvenc kávézódban stb. Elvetheted az egyszer használatos műanyagokat, az elviteles csomagolóanyagokat, esetleg kipróbálhatod, milyen teljesen műanyagmentesen élni.

Az átálláshoz érdemes először egyvalamit kiiktatni a napi rutinodból, például nem veszel PET-palackos vizet, hanem az otthonról hozott vizet sokszor használható és rendesen fertőtleníthető rozsdamentes kulacsban viszed magaddal. Otthon ihatsz szűrőkancsóval klórmentesített csapvizet, illetve felforralással is kellemesebbé teheted. Aztán ha az első vállalás már automatikussá vált, követheti egy második, harmadik is.

A Műanyagmentes Július arra is ösztönöz, hogy próbálj meg valamit magad elkészíteni: ne a szupermarketben vásárolj műanyagba csomagolt tortillát, hanem süsd meg otthon. A gyümölcsjoghurt SK elkészítése sem ördöngösség, sem a tejberizsé, pudingé, hogy néhány műanyagpoharas nassot említsek. Aztán ott van például a házi ketchup: aki egyszer csinált már ilyet, tudja, hogy sokkal finomabb, mint a "bóti". És mentes a műanyag csomagolástól, valamint a tartósítószerektől is.

Pexels

Törekedj arra, hogy többször használható eszközökkel vedd körül magad, ilyen például a fent említett rozsdamentes kulacs, a szintén rozsdamentes vagy termosz ételtároló dobozok, az üvegpalackos dezodor, a textil bevásárlószatyrok stb. Tárolhatod a hűtőben az ételeket (még a felvágottat, sajtot is) befőttesüvegben. Ide tartozik az is, hogy próbálj meg a Műanyagmentes Július folyamán műszálmentes ruházatot hordani. 

Akármit is tervezel, ne legyél maximalista, mert ha túl nagyot vállalsz, esetleg nem fogod bírni. Márpedig akinek nyűggé válik a műanyagmentesség, hamarabb fel is adhatja. Kis lépésekkel haladj, örülj minden eredménynek! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
15
jún/2020

Napi 200 mikroműanyagot is megehetnek a vízimadarak

Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

műanyag környezetvédelem mikroműanyag hulladék szemét környezetszennyezés

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
máj/2020

Újratervezéssel még egy fogkefe is jobb lehet

Karantén idején az olyan hétköznapi tárgyak is nagyobb figyelmet kaphatnak, amelyet máskor észre sem veszünk. Ilyen a fogkefe, amely átlag 19-20 cm hosszú, ebből 2,5-3 centit használunk aktívan, mégis az egészet kidobjuk. Ráadásul a fogkefe hírhedt arról, hogy jóformán lehetetlen az újrahasznosítása, mivel többféle műanyagból készül, amiket nem lehet szétszedni (márpedig csak úgy lehetne külön-külön hasznosítani). Persze nincs olyan, amit ne lehetne jobban, fenntartható és zöld módon is csinálni, és erre már több okos koncepció született, kérdés, melyikből lesz megfizethető áron kapható termék.

1. Andrea Mangone / 2°C 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A cserélhető fejes fogkefével a felhasznált műanyag 87 százaléka megtakarítható volna, hiszen a kefe nyelét akár évekig használhatjuk. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Sőt, ez a fogkefe számolni is tud: a nyél egy mágneses dokkkolóalapra csatlakozik, amely rögzíti a használat idejét, ebből kikalkulálja a fejcsere ajánlott idejét, és az adatokat egy mobilappnak továbbítja. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Forrás: Andrea Mangone

2. NOS / Everloop 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Egy fogkefét átlag 3-4 hónapig használunk, tehát évente több milliárd kerül a hulladéklerakókba (vagy hulladékégetőkbe). A NOS fogkeféjének nyele és feje újrahasznosított műanyagból van, legalább 2 évet kibír, a cserélhető sörték pedig 100% természetes bambuszból készülnek. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Ezzel a fogkefével kizárólag biohulladék keletkezik, a használt bambuszsörtéket akár a komposztba is dobhatjuk.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Forrás: NOS

3. Reswirl

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A műanyag feltalálása óta az emberiség 6,3 milliárd tonna műanyagot dobott el. Az 1950 után gyártott összes műanyag fele az utóbbi 14 évben készült. Évente 3,5 milliárd darab fogkefét veszünk, ezek 99 százaléka egyszerhasználatos műanyag, ami megy a szemétbe és a természetbe: a National Geographic szerint évente 8 millió műanyaghulladék kerül az óceánokba, ami olyan, mintha minden percben beleöntenénk a vízbe egy teherautónyi hulladékot.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A Reswirl Infinite Toothbrush végtelenített használatot biztosít: a nyél biológiai úton lebomló, kukorica és kasszava alapú műanyagból készül, a sörték pedig ricinusmag alapú bionylonból.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A cég vállalja, hogy háromhavonta küld egy új fogkefét, és amikor a felhasználónál 4 darab összegyűlt, akkor azokat ingyen visszaküldheti a gyártónak újrahasznosításra.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Forrás: Reswirl Kickstarter kampány

4. Alexandre Touguet 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Jóllehet a cserélhető fejes fogkefe tényleg nem új találmány, a francia tervező tudott csavarni egyet rajta azzal, hogy tényleg a minimumra csökkenti az eldobandó műanyag mértékét a kapszula formájú sörtefejjel. 

Forrás: Alexandre Touguet

5. Kevin Clarridge / Squeeze

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

A Sqeeze fogkefe különleges képessége, hogy a csipesz alakú nyelével az utolsó cseppig ki tudjuk nyomni (squeeze) a fogkrémet a tubusból, tehát nem vész kárba semmi. 

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Természetesen ez is több darabból készülhet, vagyis elég csak a fejét cserélni.

fogkefe újrahasznosítás műanyag hulladék

Illetve a formának köszönhetően a fogkefe bárhova felcsíptethető.

Forrás: Kevin Clarridge

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
ápr/2020

Milyen szatyorral menjünk most bevásárolni?

A koronavírus előtti időkben világszerte, így Magyarországon is eltűntek a boltokból az egyszerhasználatos műanyag szatyrok. Ezek valóban rendkívül környezetszennyező termékek, egyetlen előnyük azonban van: újonnan használva higiénikusak. 

Számos országban a koronavírus-járványra hivatkozva ezért átmenetileg feloldották vagy fel fogják oldani a tiltásukat. Illetve éppen a többször használható szatyrokkal nem engedik be a vásárlókat az üzletekbe, mondván, nincs arra garancia, hogy a többször használható, műanyag- vagy textilszatyor makulátlanul tiszta. Sok helyütt pedig az egyszerhasználatos, de szelektíven gyűjtve újrahasznosítható papírszatyrokban és papírdobozokban látják a megoldást, ezek használatát legfeljebb a készlethiány akaszthatja meg.

vásárlás vászonszatyor műanyag újrahasznosítás koronavírus testről és lélekről

Pexels

Magyarországon nem oldották fel az egyszerhasználatos műanyag szatyrok tilalmát, így aztán az üzletekben mindenféle szatyrot látni. Heti bevásárlásra legtöbben erős (többször használható) műanyag- vagy vászonszatyrokkal érkeznek, illetve lehet már egyes hipermarketekben kartonpapír bevásárlódobozt is kapni, amely olyan erős, hogy többször is használható – lenne. De szabad-e?

Az, hogy a koronavírus mennyi ideig marad életképes, fertőző az egyes felületeken, több tényezőtől függ: ilyen a hőmérséklet, a páratartalom, a felület anyaga.

Legtovább, akár 7 napig a rozsdamentes acélon és a műanyagon marad meg, továbbá a sebészi maszk felületén, olvasható a The Lancet orvosi folyóiratban. A 2020. április 2-án megjelent tanulmány szerint 21 Celsius-fokos, 65%-is relatív páratartalmú szobában a koronavírus újságpapírról és papír törlőkendőről 3 óra alatt tűnt el. Fafelületen és textilen nagyjából 2 napig életképes. Üvegen és papírpénzen 4 napig is megmaradhat.

Egy korábbi vizsgálatban szintén 21 Celsius-fokos, de 40% relatív pártartalmú szobában a koronavírus 4 órán át maradt életképes rézfelületen, 1 napig kartonpapíron, és 3 napig műanyagon és rozsdamentes acélon. 

Tehát akkor mivel menjünk bevásárolni?

vásárlás vászonszatyor műanyag újrahasznosítás koronavírus testről és lélekről

Pexels

New York állam egészségügyi minisztériuma (New York State Department of Health) továbbra is okos választásnak tartja az újrahasznosítható szatyrokat, feltéve, hogy minden vásárlás után alaposan megtisztítjuk, kimossuk, fertőtlenítjük ezeket az alábbiak szerint:

1. Az egyes élelmiszertípusokhoz külön szatyrot használjunk: például a zöldségek mellé ne tegyünk péksüteményt, még papírzacskóba csomagolva se. A húst és tejterméket tegyük (egyszerhasználatos, tekercsben kapható) műanyagszatyorba, amelyet vásárlás után azonnal dobjunk a szelektív műanyagos kukába. 

2. A vászonszatyrokat minden használat után legalább 60 Celsius-fokos vízben mossuk ki mosógéppel, vagy kézi mosás esetén jó meleg hipós (vagy más fertőtlenítős) vízben alaposan mossuk ki őket. A tökéletes higiénia érdekében át is vasalhatjuk a vászonszatyrokat gőzölős vasalóval.

3. A többször használható műanyag szatyrokat használat után mosogatószeres vízzel (vagy más fertőtlenítővel) dörzsöljük át, hagyjuk rajta legalább 15 percig, majd öblítsük le, és szárítsuk ki a szatyrot. A művelethez mindenképpen használjuk gumikesztyűt!

4. A többször használható szatyrokat tisztítás után tároljuk hűvös, száraz helyen (például a spájzban) a következő vásárlásig. Az élelmiszervásárláshoz használt szatyrokat ne használjuk más célra (például játékok vagy edzőcucc tárolására).

Kiegészítés: 
Nem tudhatjuk, hogy a tökéletesen higiénikus szatyrunkba mi kerül. Lehet, hogy előttünk valaki piszkos (vagy vírusos) kézzel tapogatta össze az almát, dobozos üdítőt, tejfölt. Érdemes ezért otthon fertőtlenítős szivaccsal áttörölgetni minden olyan árut, ami mosható, az előre csomagolt felvágottat és zacskós kenyeret beleértve. A zöldségeket és gyümölcsöket is alaposan mossuk meg folyó víz alatt, és teljesen csöpögtessük le, töröljük szárazra a felületüket, mielőtt a hűtőbe vagy a spájzba tennénk őket. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
24
jan/2020

Még nézni is fájdalmas, ahogy ez a kobra visszaöklendezi az üdítőspalackot

A műanyag mindenhol ott van, elborítja az egész világot. Mint például ebben az indiai faluban, ahol egy kobra tápláléknak hitt egy PET-palackot, ezért lenyelte. Amikor a szervezete szabadulni próbál tőle, a kobra képes visszaöklendezni a műanyagflakont, de megszenved vele. És a kígyó még szerencsés: más fajok nem tudják kihányni a lenyelt műanyagot, hanem iszonyatos kínok között elpusztulnak tőle. Az alábbi Twitter-bejegyzést Praveen Kaswan, az indiai erdőfelügyelet munkatársa posztolta, aki annyit kér: senki ne dobja el a műanyaghulladékot a természetben, hanem vigye el a legközelebbi szelektív kukáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
19
jan/2020

Így mosd zölden a műszálas holmijaidat

Az élővizekbe kerülő mikroműanyag-szennyezés 35 százaléka a műszálas ruhák helytelen mosásából származik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A mintavételek során leggyakrabban poliészter-, polietilén-, akril- és elasztán-szálakat mutattak ki. A műszálas pulóverek, nadrágok, zoknik szálai a helytelen mosás következtében roncsolódnak, töredeznek, vékonyodnak. Ha zölden mosod a műszálas holmikat, azzal nemcsak a környezetet véded, hanem a ruháid is tovább fogják megőrizni újszerű állapotukat.

mosás műszálas textil mikroműanyag

1. Moss hideg vízben
Olyan mosószert vegyél, amelyik hideg vízben vagy már 20 Celsius-fokon működik. A meleg víz ugyanis elvékonyítja a szálakat: hő hatására és a hidrolízis folyamata során a molekulák felbomlanak, a polimer degradálódik.

2. Moss kevesebb mosószerrel
Általános rossz szokás, hogy mindannyian egy kicsivel több mosószert használunk, mint kellene. Érdemes a mosószer mennyiségét műszálas holmiknál megfelezni. Feltétlenül folyékony mosószert használj, mert a por alakú mosószerben lévő zeolit és más szemcsék is dörzsölhetik a műszálak felszínét, töredezést okozva. A fehérítő adalékok is roncsolhatják a szálakat. 

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

3. Moss rövid programon
A legtöbb mosógépen van külön "szintetikus" ("synthetics") program, ami kímélő jellegű, de még ezt is manuálisan le lehet rövidíteni akár 30 percesre. Ez elég a legtöbb holmi mosásához.

4. Csak ruhákat moss együtt
Ne tegyél a textilek közé edzőcipőt, tornatáskát vagy más kemény holmit. A mosógép dobjában forogva a kemény tárgyak szabályosan összetörik a műszálas ruhákat. Ugyanezért ne használj a műszálasokhoz mosólabdát vagy mosódiót.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

5. Lágy kelméket ne moss durvákkal együtt
Ha a bolyhos felületű akril- vagy polárpulóver mellé bedobsz egy részben műszálas (poliészteres) farmernadrágot, az ledarálja a bolyhokat a pulóverről = kész a mikroműanyag-szennyezés. Ha mindenképpen muszáj együtt mosni őket, a bolyhos holmit tedd mosózsákba, hogy kevésbé sérüljön.

6. Centrifugálj alacsonyabb fordulatszámon
A műszálak töredezését előidézheti a túl gyors centrifugázás. A műszálas ruhák egyébként is gyorsan száradnak, állítsd 600 rpm-re a centrifugát, és egyébként is kapcsold le egy perc után.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

7. Hagyd ki a szárítót
A szárítógép dobjában ide-oda dobálódik a holmi a forró levegőben. Mind a mechanikus- mind a hőhatás roncsolja a műszálas textilt. Előbb megbeszéltük, hogy a műszálas holmik gyorsan száradnak a levegőn is. 

+1 Ne moss
Egy-egy felvétel után még nem feltétlenül szükséges kimosni a műszálas holmikat. Lehet, hogy elég beakasztani a zuhanyhoz, hogy fürdés közben a felszálló meleg pára átgőzölje. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
dec/2019

Amikor egy falu a túlélése érdekében lemond a műanyagról

Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy  tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott. 

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

DW

A 90 százalékban őslakos származású helyiek önkéntes munkával minden egyes nap 300-400 kiló műanyaghulladékot szedtek össze a parton és a tóból. Olyan mértékben kezdett a vízben elszaporodni a cianobaktérium nevű, mérget termelő moszat, hogy a tó vize lassan ihatatlanná vált, és veszélyes volt a vízbe menni. A lakosok tüntetést szerveztek, levelet írtak a kormánynak, hogy segítsen megtisztítani a tavat a műanyaghulladéktól. Ám mivel nem kaptak választ, úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a sorsukat. 

A tó mentén több település található, közülük elsőként San Pedro La Laguna vezetése lépett: elhatározták, hogy ők fognak példát mutatni a többieknek és az egész világnak fenntarthatóságból.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/West View

A polgármester 2016-ban kihirdette, hogy a településre nem hozhatnak be új műanyagot, és betiltotta a műanyagszatyrok, szívószálak és habosított műanyag ételtárolók (tálcák, poharak) használatát. Ezekből volt ugyanis a legtöbb az összeszedett szemétben. A tiltást megszegőket súlyos bírsággal fenyegették meg: a magánszemélyek 300 qetzal, a vállalkozók 15 ezer qetzal büntetésre számíthattak. (A szegényebb régiókban 1200-1300 quetzal a havi jövedelem.)

A polgármester és csapata házról-házra jártak, és a lakosok meglévő műanyagszatyrait többször használható táskákra cserélték teljesen ingyen. Ezeket a táskákat a közeli Totonicapán népművészei kézzel fonták újrahasznosított műanyagból és gumiból. A polgármester igyekezett a 13 ezer lelket számláló település minden felnőtt lakosát meggyőzni az intézkedés szükségességéről, mert tudta, hogy enélkül nem fog menni.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Atlas Obscura

"Nagyon nehéz volt lemondani a műanyagról, mert annyira megszoktuk. Azóta viszont újra banánlevélbe vagy papírba csomagoljuk az élelmiszert a boltban, a tortillát konyharuhába tesszük, és a fonott kosárban visszük haza a megvásárolt homikat", mondta egy helyi nő a Naturaleza Gurú spanyol nyelvű ökoblognak. Ha megtelik a kosár, a kötényükbe pakolnak, mint nagyanyáik. Visszaléptek a múlt csomagolóanyagaihoz azért, hogy legyen jövőjük.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

DW

A polgármester kezdeményezését a guatemalai műanyagipari tanács próbálta megtorpedózni, mondván, a műanyag az emberiség egyik legjobb találmánya, és hogy San Pedrónak inkább a hulladékgyűjtési és -tárolási infrastruktúráját kellene fejlesztenie a tiltás helyett. Akkorra viszont már a helyiek is a vezetőjük mellé álltak, mert felismerték, hogy a műanyagmentes élet az igazi lehetőség arra, hogy megmentsék a tavat.
"Azt mondják, forradalomra van szükség a változáshoz. Csakhogy a forradalomhoz nem fegyverek kellenek, hanem azzal érhetünk el változást, ha mindannyian alapjaiban megváltoztatjuk az életünket", mondta Mauricio Méndez polgármester egy interjúban

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/Nery Mejia

A vulkánokkal övezett Atitlán-tó a maja hitvilágban az a hely, ahol a hegyek istenei találkoznak a földiekkel. A tóban állítólag egy elsüllyedt maja szentély is található. Az Atitlán a jelképe lett Guatemalában annak a mozgalomnak, hogy az élővizek kapjanak különleges státust, illetve hogy vége legyen a környezeti rasszizmusnak. Utóbbi alatt azt értik, hogy az őslakosok szerint a guatemalai kormányzat eltérő módon finanszírozza az őslakosok és a fehérek lakta településeket. Az ország mezőgazdaságában nemzetközi cégek vannak jelen, amelyek a természeti forrásokat nem fenntartható módon kezelik, volt már példa egy folyó elterelésére. Az Atitlán-tó természeti csoda és turistaparadicsom, de mivel őslakosok lakta régióban található, kimarad a központi fejlesztésekből -- ez a környezeti rasszizmus.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/West View

Az elmúlt három évben San Pedro lakosai megtanultak egyszerhasználatos műanyagok nélkül élni. Persze, a tartós műanyag továbbra jelen van az életükben, például az esővízgyűjtő tartályok, az edények és más többször használható használati tárgyak formájában, de az átlagos műanyaghasználatuk 90 százalékkal csökkent. "A sört sem isszuk szívószállal, akkor az üdítőt miért innánk azzal?", tréfálkozott Victor Gonzáles, a helyi tervtanács vezetője.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/Aurelien&Hilda

A műanyagmentességnek köszönhetően föllendült a turizmus: 40 százalékos emelkedést tapasztaltak alig két éven belül. Természetesen az idelátogatókra is vonatkozik a műanyagtilalom, de ez szemlátomást nem zavar senkit. Sőt: egyre több amerikai és európai telepedik meg a környéken. Méndez és Gonzáles reméli, hogy kezdeményezésükhöz a többi szomszédos település is csatlakozik, így tisztelegve a maja hitvilágban fontos szerepet betöltő Földanya előtt.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Naturaleza Gurú

San Pedro további zöld fejlesztéseket tervez, például szennyvíztisztító telepet, LED-közvilágítást, illetve hogy fejlesszék a hulladékok újrahasznosítását a használati tárgyak és bútorok előállítása során. Remélik, hogy ezek az erőfeszítések nemcsak a környezetre lesznek jó hatással, hanem a lakosok megélhetésére is. "A te szemeted a mi szerencsénk", foglalta össze Méndez polgármester.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ajánlom figyelmedbe korábbi cikkemet: Van-e élet a műanyag után?


0
Tovább
31
máj/2019

Már feltalálták a műanyag csomagolás ellenszerét, csak alkalmazni kéne

Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás. 
Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk:

vonjuk ki a vizet mindenből.

Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.

Pixabay

Már írtam arról, hogy a tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony, illetve, hogy miért nincs mindenből utántöltő. A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy  bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.

Indul a tabletta-forradalom -- azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.

Blueland

A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.

Bite

A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.

Lush

Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is. 

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum