2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A kenyai Nairobiban élő, 29 éves Nzambi Matee adatelemzőként és olajipari mérnökként dolgozott korábban, de látva a szülővárosa utcáit elborító műanyaghulladékot, úgy érezte, ez ellen tennie kell valamit. Az anyukája sufnijában kialakított házi laborjában kísérletezni kezdett a műanyag újrahasznosításával. 

Az volt a célja, hogy homok hozzákeverésével a megolvasztott műanyagból térkövet állítson elő, ami tartósabb a betonnál. A témával még egy pályázatot is elnyert, aminek révén az amerikai Colorado Egyetem anyagtudományi laborjában tanulmányozhatta a folyamatot. Itt sikerült tökéletesítenie a keveréket, és kifejlesztette annak a gépnek a prototípusát, amely a térkövet gyártja.

A strukturált felületű téglák olvadáspontja 350 Celsius-fok felett van, tehát nem fordulhat elő, hogy a direkt napsütéstől vagy valamely háztartási berendezéstől, kifröccsenő forró folyadéktől megolvadjanak. Matee az alapanyagok a helyi hulladékgyűjtőből szerzi be, gyakran ingyen, aminek köszönhetően terméke elérhető árú az iskolák és magánszemény ingatlantulajdonosok számára is. 

"Abszurd, hogy mindmáig küzdünk azzal a problémával, hogy az embereknek tisztes hajlékot nyújthassunk, holott ez alapvető szükséglet. A műanyag olyan anyag, amelyet gyakran nem megfelelően használnak, illetve félreértelmezik a célját. A benne rejlő lehetőség óriási, de az utóélete katasztrofális lehet", nyilatkozta Matee az ENSZ közleményében.

Eddig több mint 200 tonna műanyagból készítettek téglát, a Gjenge Makers nevű vállalkozás már 112 alkalmazottnak tud kenyeret adni, közte nőknek és fiataloknak. Naponta 1000-1500 térkövet állítanak elő, Matee egész Afrikában szeretne terjeszkedni. Hát igen, ettől az ötletes újrahasznosítástól mindenki padlót fog majd.

VIA designboom

A műanyag helyettesítésére többféle természetes anyag szóba jöhet, például a gombafonalak szövedéke, a micélium. Ezt számtalan helyen és módon tesztelik, az építőipartól kezdve a divatig (például döbbenetesen élethű műbőr készítéséhez). Egy új projekt, a Grow It Yourself Helmet pedig lehetővé teszi, hogy az ember maga növessze meg a fejének megfelelő méretű sisakot micéliumból.

Bár a külleme le sem tagadhatná a származását, fejlesztői állítják, hogy megfelelő védelmet nyújt a fizikai sérülések ellen. S mivel lélegző anyag, nem fülled be alatta a fejbőr. A micéliumsisak olcsó és természetes módon tűzálló is (bár ahhoz elég gyorsan kell tekerni, hogy ez kiderüljön).

Az talán a legszuperebb benne, hogy teljes mértékben komposztálható. A biosisak micélium és széna keverékéből készül, és nagyjából egy hónap alatt bomlik le a komposztban. 

A NOS Design és a Polybion együttműködésével kifejlesztett micélium sisakot minden korosztálynak ajánlják, de a tervezők szerint kifejezetten a gyerekeknek lehet hasznos, akik fejlődésük során többször is kinövik a sisakjukat.

A sisakhoz szükséges gombafonalakat akár a kertünkben is növeszthetjük, de ki lehetne adni vidéki bérmunkába, és ezzel  új munkalehetőséget teremtene, összegzik a fejlesztők.

VIA Inhabitat

Az indiai kormány bejelentette, hogy országszerte 7 ezer vasútállomáson ezentúl nem műanyagpohárban, hanem a kulhad nevű hagyományos cseréppohárban lesz kapható a tea. A váltással lényegesen csökken a hulladék mennyisége, ami hozzásegítheti Indiát ahhoz, hogy megszabaduljon az egyszer használatos műanyagoktól. Valamint ezzel munkát adnak az ország kétmillió fazekasának is. 

KÉP: Flickr

A Covid-járvány előtt Indiában naponta mintegy 23 millióan utaztak vonaton, és valamelyik állomáson biztosan elfogyasztottak egy édes, fűszeres, tejes teát, azaz chait. A kulhadokra való visszatérés a régi korokat idézi, amikor ez a fületlen cseréppohár még a hétköznapok kísérője volt. Használat után ez is eldobható, mint a műanyag pohár, bár valószínűleg érdemes inkább apróra törni: a kulhad mázatlan és festetlen, ezért nem minősül veszélyes hulladéknak (sőt, mivel az agyag szerves eredetű, biológiailag lebomlónak is minősíthetik). A törmeléket például útépítéshez lehet felhasználni.  

Így készülnek a kulhadok. KÉP: Flickr

Az új rendelkezés kenyeret ad annak a nagyszámú kézművesrétegnek, amelynek sem a modern ipar, sem az internetes világ nem kínált munkalehetőséget. A brit Guardian cikke szerint ők eddig havonta 2500 rúpiát (34 dollár, 9885 Ft) kerestek, ezentúl ennek a négyszeresére számíthatnak. 

A kormány elektromos korongozógépekkel látja el a mestereket, illetve támogatja a poharak kiégetéséhez szolgáló kemencék fatüzelésesről gázüzeműre való átállítását, ezzel mérsékelve a légszennyezést. A vízmenti agyaglelőhelyek állami védelmet kapnak, nehogy valamilyen építkezés ellehetetlenítse a fazekasok számára az anyagbeszerzést. A kormányzat továbbá elfogadja, hogy a kézzel készített kulhadok nem lehetnek szabványos méretűek és teljesen egyformák -- eddig ez a hozzájárulás gátolta, hogy a cseréppoharakat visszaemeljék a forgalomba. 

Utcai chai-árus Varanasiban, egy adag tea ára 1 rúpia.
KÉP: Flickr

India régóta küzd a mindent elborító műanyaghulladékkal, részben mert az 1,35 milliárd lakos hatalmas mennyiségű hulladékot termel, illetve mert az ország számos területén nem megoldott a hulladékkezelés. A kulhad-kezdeményezés azért lehet jó, mert a műanyagtengert a forrásánál szünteti meg, nem pedig utólagos eltakarítással próbálja csökkenteni.

Arra is rámutat, hogy az egyszerűbb, hagyományos módszerekhez való visszatérés lehet bizonyos problémák megoldása. Az átállást megkönnyítheti, hogy az indiaiak jelentős része még emlékszik arra, milyen volt egy-egy téli napon vonatra várni egy gőzölgő kulhaddal a kezében. Sokan esküsznek arra, hogy a mázatlan cseréppohárból finomabb is a chai, írja a Guardian. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha körülnézel a lakásban, nem kizárt, hogy a legtöbb műanyagot a gyerekszobában találod: a plüssállatoktól kezdve a gyerekbútoron át a filctollig. A játékok sem kivételek, szinte minden kütyü és bigyó műanyagból van a gyerek körül. Ráadásul a műanyag játékok többsége nem túl kreatív, hamar rá is un a gyerek. Egy bolgár építész házaspárnak, Anastas és Bistra Popovának elege lett ebből, és kisfiuk születése után kifejlesztettek egy mágnesekkel összerögzíthető játéksorozatot. 

Amennyiben a gyerek a színkódnak megfelelően illeszti egymáshoz a részeket, egy valós állat mását kapja, ám szabadságában áll eltérni ettől, és akkor bármilyen fantázialényt létrehozhat az alkatrészekből. Nemhogy elsőre, de még másodjára sem egyszerű az összeállítás, úgyhogy a gyerek rendesen elfoglalja magát ezzel.

A tartós alapanyagból készülő játékok több gyereket is kiszolgálnak. A bükk- és tölgyfa darabokat nem kezelik semmilyen vegyszerrel, sem páccal vagy lakkal. A környezetbarát festék olyan alapanyagokból van, mint a tojáshéj.

A csomagolás újrahasznosított papírból készül, az alapanyagokat a környékükön szerzik be. A fenntarthatóság úgy is megjelenik a gondolkodásukban, hogy ha már kinőtték a gyerekek a játékokat, azokat lakásdíszként is lehet használni, vagy továbbajándékozni egy barátnak. 

A fajátékokra akkora a kereslet, hogy amikor a szülők nemrég bejelentették a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon, hogy támogatókat keresnek a legújabb, dinoszauruszokat formáló sorozatukhoz, néhány nap alatt a kért összeg háromszorosát dobták össze a leendő vásárlók. 

Képek: Kickstarter /ESNAF Toys

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nem a mennyiség, hanem a minőség számít -- vallja az idén 10. alkalommal meghirdetett Plastic Free July, azaz Műanyagmentes Július Mozgalom. Az Ausztráliából indult kezdeményezésre tavaly már 177 országból 250 millióan jelentkeztek, közülük minden második már 2018-ban is résztvevő volt. Arról számoltak be, hogy 90 százalékuk képes volt a műanyagmentesség valamelyik elemét a későbbiekben is megtartani, életmódbeli változtatássá emelni.

Te is csatlakozhatsz a műanyagmentesekhez akár csak egy napra vagy hétre, illetve választhatsz, hol és hogyan mondasz nemet a műanyagokra: csak otthon vagy a munkahelyen, a kedvenc kávézódban stb. Elvetheted az egyszer használatos műanyagokat, az elviteles csomagolóanyagokat, esetleg kipróbálhatod, milyen teljesen műanyagmentesen élni.

Az átálláshoz érdemes először egyvalamit kiiktatni a napi rutinodból, például nem veszel PET-palackos vizet, hanem az otthonról hozott vizet sokszor használható és rendesen fertőtleníthető rozsdamentes kulacsban viszed magaddal. Otthon ihatsz szűrőkancsóval klórmentesített csapvizet, illetve felforralással is kellemesebbé teheted. Aztán ha az első vállalás már automatikussá vált, követheti egy második, harmadik is.

A Műanyagmentes Július arra is ösztönöz, hogy próbálj meg valamit magad elkészíteni: ne a szupermarketben vásárolj műanyagba csomagolt tortillát, hanem süsd meg otthon. A gyümölcsjoghurt SK elkészítése sem ördöngösség, sem a tejberizsé, pudingé, hogy néhány műanyagpoharas nassot említsek. Aztán ott van például a házi ketchup: aki egyszer csinált már ilyet, tudja, hogy sokkal finomabb, mint a "bóti". És mentes a műanyag csomagolástól, valamint a tartósítószerektől is.

Pexels

Törekedj arra, hogy többször használható eszközökkel vedd körül magad, ilyen például a fent említett rozsdamentes kulacs, a szintén rozsdamentes vagy termosz ételtároló dobozok, az üvegpalackos dezodor, a textil bevásárlószatyrok stb. Tárolhatod a hűtőben az ételeket (még a felvágottat, sajtot is) befőttesüvegben. Ide tartozik az is, hogy próbálj meg a Műanyagmentes Július folyamán műszálmentes ruházatot hordani. 

Akármit is tervezel, ne legyél maximalista, mert ha túl nagyot vállalsz, esetleg nem fogod bírni. Márpedig akinek nyűggé válik a műanyagmentesség, hamarabb fel is adhatja. Kis lépésekkel haladj, örülj minden eredménynek! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Karantén idején az olyan hétköznapi tárgyak is nagyobb figyelmet kaphatnak, amelyet máskor észre sem veszünk. Ilyen a fogkefe, amely átlag 19-20 cm hosszú, ebből 2,5-3 centit használunk aktívan, mégis az egészet kidobjuk. Ráadásul a fogkefe hírhedt arról, hogy jóformán lehetetlen az újrahasznosítása, mivel többféle műanyagból készül, amiket nem lehet szétszedni (márpedig csak úgy lehetne külön-külön hasznosítani). Persze nincs olyan, amit ne lehetne jobban, fenntartható és zöld módon is csinálni, és erre már több okos koncepció született, kérdés, melyikből lesz megfizethető áron kapható termék.

1. Andrea Mangone / 2°C 

A cserélhető fejes fogkefével a felhasznált műanyag 87 százaléka megtakarítható volna, hiszen a kefe nyelét akár évekig használhatjuk. 

Sőt, ez a fogkefe számolni is tud: a nyél egy mágneses dokkkolóalapra csatlakozik, amely rögzíti a használat idejét, ebből kikalkulálja a fejcsere ajánlott idejét, és az adatokat egy mobilappnak továbbítja. 

Forrás: Andrea Mangone

2. NOS / Everloop 

Egy fogkefét átlag 3-4 hónapig használunk, tehát évente több milliárd kerül a hulladéklerakókba (vagy hulladékégetőkbe). A NOS fogkeféjének nyele és feje újrahasznosított műanyagból van, legalább 2 évet kibír, a cserélhető sörték pedig 100% természetes bambuszból készülnek. 

Ezzel a fogkefével kizárólag biohulladék keletkezik, a használt bambuszsörtéket akár a komposztba is dobhatjuk.

Forrás: NOS

3. Reswirl

A műanyag feltalálása óta az emberiség 6,3 milliárd tonna műanyagot dobott el. Az 1950 után gyártott összes műanyag fele az utóbbi 14 évben készült. Évente 3,5 milliárd darab fogkefét veszünk, ezek 99 százaléka egyszerhasználatos műanyag, ami megy a szemétbe és a természetbe: a National Geographic szerint évente 8 millió műanyaghulladék kerül az óceánokba, ami olyan, mintha minden percben beleöntenénk a vízbe egy teherautónyi hulladékot.

A Reswirl Infinite Toothbrush végtelenített használatot biztosít: a nyél biológiai úton lebomló, kukorica és kasszava alapú műanyagból készül, a sörték pedig ricinusmag alapú bionylonból.

A cég vállalja, hogy háromhavonta küld egy új fogkefét, és amikor a felhasználónál 4 darab összegyűlt, akkor azokat ingyen visszaküldheti a gyártónak újrahasznosításra.

Forrás: Reswirl Kickstarter kampány

4. Alexandre Touguet 

Jóllehet a cserélhető fejes fogkefe tényleg nem új találmány, a francia tervező tudott csavarni egyet rajta azzal, hogy tényleg a minimumra csökkenti az eldobandó műanyag mértékét a kapszula formájú sörtefejjel. 

Forrás: Alexandre Touguet

5. Kevin Clarridge / Squeeze

A Sqeeze fogkefe különleges képessége, hogy a csipesz alakú nyelével az utolsó cseppig ki tudjuk nyomni (squeeze) a fogkrémet a tubusból, tehát nem vész kárba semmi. 

Természetesen ez is több darabból készülhet, vagyis elég csak a fejét cserélni.

Illetve a formának köszönhetően a fogkefe bárhova felcsíptethető.

Forrás: Kevin Clarridge

Hiver't-Klokner Zsuzsanna