Felmérések szerint a levegőben lévő mikroműanyagok 85 százaléka a gumiabroncsok kopása miatt képződik. A gumiabroncs nemcsak gumiból van, hanem szintetikus gumi és egy sor más vegyület keveréke. Dél-koreai kutatók kifejlesztettek egy öko-abroncsot, amely megakadályozza a gumi kopásából származó légszennyezést.
Az elmúlt két évet beárnyékolta a járvány, de sokak számára hozott megnyugvást, lelki feltöltődést a kertészkedés, még ha csak a konyhaablakban elhelyezett zöldfűszerekkel bíbelődött is. Nem tudjuk, mit tartogat az új év, de aki megszerette a növényekkel való foglalatoskodást, annak érdemes mostantól nemcsak arra figyelnie, hogy mit csinál, hanem arra is, hogy miképpen. A beltéri vagy kültéri kertészkedésben ugyanis van hová fejlődni, ehhez adunk néhány megfogadható tippet az új évre.
1. Ne használj műanyagot
KÉP: Pexels
Itt a hideg, muszáj szőnyeget tenni a padlóra, már akinek nincs padlófűtése. Na persze nem mindegy, hogy miből van az a szőnyeg, mert ez befolyásolja az árát, tapintását, komfortosságát, de még azt is, mennyire éghető a kelme. Nézzük a leggyakoribb alapanyagokat!
Gyapjú
Ez a természetes szál a legexluzívabb alapanyag, minden jót el lehet mondani róla: folttaszító, tisztítható, nem okoz allergiás reakciót, ellenáll a penésznek, nem nagyon gyúlékony, antibakteriális és antimikrobiális, strapabíró, a bútorláb nyoma nem marad meg, puha, hangszigetelő, hőmegtartó, környezetbarát, megújuló forrásból származik, nem fakul.
Ennyi jóval sajnos egy kellemetlenség is jár: a gyapjúszőnyeg drága. Némelyik nagyon is. Az olcsóbbak Indiában és Kínában készülnek, de azok minősége a szakértők szerint nem ér fel az ausztrál és új-zélandi gyapjúszőnyegekével. A gyapjúszőnyeg tartósságának köszönhetően nappaliba, hálóba, közlekedőbe való, a rövid szálú változat bírja a taposást.
Pamut
Szintén természetes szál (gyapot), puha, környezetbarát, megújuló forrásból származik, gépben mosható és könnyű tisztítani, kedvező az ára. Viszont közel sem tud annyit, mint a gyapjúszőnyeg, például hamar fakulhat. A pamutszőnyeg nappaliba vagy hálóba észszerű választás.
Juta vagy szizál
Természetes növényi szálak, a belőlük készült szőnyegek strapabíró darabok, texturált felülettel. Tapintásuk sprőd, alacsony komfortérzetet keltenek, viszont környezetbarát, megújuló forrásból származik az alapanyaguk. A száraz szennyeződéseket könnyű kiporszívózni az ilyen szőnyegekből, ám mivel nagy az abszorbeáló képességük, minden folyadékot magukba szívnak, igen, a vörösbort is. Nappaliba jól használhatók olyan bútorokhoz, amelyek mellé illik a karakterességük.
Viszkóz
Növényi cellulózból előállított puha tapintású szál. Mivel selymes felületet ad, szokták gyapjúhoz és pamuthoz keverni, hogy fokozza azok luxus jellegét. Nem túl tartós, minél vékonyabb, annál gyúlékonyabb is, de hálószobákban és keveset használt helyiségekben szép kiegészítő lehet.
Polipropilén
A gyapjú mesterséges helyettesítője, látványra és tapintásra is hasonlít a ahhoz, csak sokkal olcsóbb. Rendkívül tartós, víz- és folttaszító, könnyű tisztítani, háziállatok mellé ideális. Viszont nem környezetbarát, mert kőolaj eredetű a műanyagszál alapanyag, ami gyúlékony is: 150 Celsius-fok feletti hőmérsékleten megolvad. Beltérre és kültérre is ajánlott, bár UV-sugárzás hatására korán elöregedhet, és a hidegállósága is rossz. Vegyszer- és vízálló, elvileg nem oldódik ki belőle káros vegyület.
Nylon (poliamid)
Ez is mesterséges szál, selymes felületű, de nem túl puha szőnyeg szőhető belőle. Víz- és folttaszító, strapabíró, könnyű tisztítani, viszont hamar fakulhat: aki nagyon színes szőnyeget szeretne, inkább más alapanyagot válasszon. A nylonszőnyeg bírja a sok taposást, nappaliba, hálóba, előszobába is tehetjük. Akárcsak a poliamid és a poliészter, ez is éghető, de inkább olvad, mint lángol (az főleg a természetes szálakra jellemző.)
Poliészter
Szintén műanyag (kőolaj) eredetű mesterséges szál, a gyapjú másik helyettesítője. Nem fakul, víz- és folttaszító, könnyű tisztítani. A bútorokkal vigyázzunk: ha sokáig belenyomódik a lábuk a poliészter szőnyegbe, megmarad a helye. A poliészter nem környezetbarát (fosszilis alapú), de mivel strapabíró, jól használható az egész lakásban.
Fontos tanács:
Mivel ma már talán nem is kapható olyan szőnyeg, amit ne kezelnének valamilyen égésgátló vegyülettel, rendkívül fontos, hogy a megvásárolt szőnyeget a csomagolásból kibontva valahol fedett helyen több napig, akár 1-2 hétig szellőztessük. Gyerekszobába semmi esetre se tegyünk vadonatúj szőnyeget, csak miután jól kiszellőzött - még jobb, ha használt, de jó állapotú szőnyeget szerzünk oda, abból remélhetőleg tényleg nem kerül ki semmilyen káros vegyület. Ebből ne csináljunk hiúsági kérdést.
365Zö
A kávézók járdákra kitelepült teraszai a hideg idő beköszöntével vagy fűteni kezdik az utcát, vagy kitalálnak valamilyen hőszigetelési megoldást, mint New York-ban a brooklyni Peaches Kitchen & Bar: PET-palackokból készült a teraszépítmény oldalfala.
A több száz PET-palack a kanadai Friendship Bottles gyártmánya, kifejezetten úgy lett megtervezve, hogy építőelemként újra lehessen hasznosítani. A palackok LEGO-kocka módjára egymásba pattinthatók, különleges alakjuknak köszönhetően sokkal erősebbek az átlagos ásványvizes palackoknál.
Az ötlet egyébként nem új, az 1960-as években a Heineken tervezett "rakásolható" sörösüvegeket szintén abból a célból, hogy használat után építőanyagként újrahasznosítsák - de a terv nem jutott el a megvalósításig, írja a Fast Company.
A kanadai cég eredetileg nem is kávézókat, hanem természeti katasztrófák károsultjait szerette volna segíteni palackjával, amibe nemcsak vizet, hanem gabonát és más élelmiszert is lehetne tölteni: a katasztrófa sújtotta területen elfogyasztják a palack tartalmát, majd az üres palackokból átmeneti menedékházakat építenek.
A palack formatervét a New York-i Renssealer Politechnikum kutatói készítették. Szerintük az az építő PET-palackok legnagyobb előnye, hogy többféle építmény létrehozható belőlük az igények függvényében. Amikor látták, hogy a COVID-járvány miatt milyen szedett-vedett bódékat húztak fel a járdákon a kávézók és éttermek, úgy érezték, építeniük kell egy prototípust.
Ez lett a Peaches teraszán álló helyiség - bár műanyag palackokból van, kibírna egy 2-es erősségű hurrikánt, viszont cigizni nem szabad körülötte...
KÉPEK: Friendship Products
HKZs
Most nem arról lesz szó, ami a pályán történik, hanem ami a közönség körében: az Etihad stadion büféjében a forró italokat mostantól ehető csészében szolgálják fel. A stadion vezetősége több környezetbarát újítással készül a szezonra, ennek első eleme a tésztacsésze. A koncepciója hasonlít a fagylalttölcséréhez, ez a 220 milliliteres pohárka is teljesen természetes összetevőkből (búzaliszt, zabkorpa, víz) készül, amely a különleges préselve sütésnek köszönhetően nem olvad el 85 Celsius-fokos ital hatására sem. Pedig nincs semmilyen bevonat, vagy cukormáz, viaszkéreg rajta.
KÉP: BioBite
A tésztapohár gyártója a skóciai BioBite vállalkozás, amelyet az Aberdeen Egyetem két hallgatója, Samuel Hvizd és Lyubomir Lambrev alapított, hogy "finom, ropogós és teljesen organikus alternatívát kínáljunk az egyszer használatos, eldobható poharaknak", nyilatkozták a Fast Company magazinnak. Két éves fennállásuk alatt több étteremmel és sütödével is szerződtek, így már levest, joghurtot és fagylaltot is árulnak az ő ehető poharukban.
KÉP: BioBite
Állításuk szerint a sült csésze a forró italokat 12 órán át szivárgás nélkül megtartja, a ropogósságát 45 percig megőrzi, vagyis éppen a félidő végéig. A pohár alját tisztasági okból borító papírkosár újrahasznosított papírból készült, és szintén újrahasznosítható. Az ehető csésze darabja nagyjából 100 kalória energiát tartalmaz, aki nem akarja megenni, az a stadionszerte felállított gyűjtőedényekbe dobhatja, és onnan a komposztálóba kerül, amellyel a gyepet trágyázzák - a klub zöld vállalásai közé tartozik az is, hogy a gyepet nem tőzeggel trágyázzák, mert a tőzegtelepek mára sok helyütt kimerülőben vannak a túlzott kitermelés miatt.
KÉP: BioBite
Aki a forró italok helyett inkább a hideget szereti, annak is jó hír, hogy a stadionban a sört is 100 százalékban műanyagmentes, újrahasznosított papírból készült pohárba csapolják. Egészségünkre!
HKZs
A holland Iris van Herpen tervező munkáira jellemző, hogy keveri a divat és a tudomány elemeit ruhái megalkotása során. Pár napja mutatta be a párizsi divathéten Earthrise nevű kollekcióját, amellyel a tengeri élővilág védtelenségére próbálja felhívni a figyelmet. Nem csupán azzal, hogy a ruhák vízi motívumokat és színeket idéznek, hanem azzal is, hogy több ruha alapanyaga újrahasznosított műanyaghulladék. Ilyen például a kézzel vágott korongokból álló alábbi ruha is:
A lenti, lézervágott elemekből szabott ruha a csipkézett korallokat idézi, a lézervágás tervezésében Rogan Brown papírművész közreműködött.
Íme még két ruha, amelyekhez egyesével vágta ki a darabokat:
Akárcsak ez:
Íme egy másik lézervágott, lehetfinom ruhaköltemény:
Ezeket a ruhákat is a tenger ihlette:
A lenti kék ruha kinetikus kardíszeit (ld. a poszt alján a videóban!) Casey Curran tervezte, a különleges körömdíszeket pedig Eichi Matsunaga.
A különleges arcékszereket James Merry készítette, érdemes rákattintani. Itt lent pedig a ruhakollekciót bemutató videó tekinthető meg:
HKZs
Ennél finomabb újrahasznosítás valószínűleg nem is létezik: az Edinburgh Egyetem kutatói felfedezték, hogy a hétköznapi E. coli baktériumot hadrendbe lehet állítani erre a célra, és a folyamat eredményeképpen vanillin keletkezik! A vanillin a Vanilla planifolia növény termésében található meg, a vanília fő illatanyaga.
Némi vegyészkedéssel ebből lehet a vaníliafagyi! KÉP: Unsplash
Az efféle átalakításos újrahasznosítás komoly lökést adhat a körkörös gazdaságnak, amelynek célja a hulladék minimalizálása, a termékek és anyagok minél további használata (a körkörös gazdaságról az Európa Parlament oldalán részletesen olvashat). A világszerte sok gondot okozó műanyagválság sürgető kényszert jelent, hogy a polietilén-tereftalát (PET) műanyagot minél többféle módon képesek legyünk újrahasznosítani. Az erős, de pillesúlyú PET-műanyag ugyanis nem megújuló forrásból: kőolajból származik. Széles körben alkalmazzák élelmiszer- és italcsomagolásra, emiatt évente 50 millió tonna PET-hulladék keletkezik. Ez leggyakrabban a háztartási hulladékban vagy a természetben végzi, holott újrahasznosítható alapanyag.
A probléma megoldására a skót kutatók kifejlesztettek egy olyan módszert, amelynek révén az E. coli baktérium a PET egyik összetevőjét, a tereftálsav molekulát kémiai reakciók során vanillinné alakítja. A kutatók laboratóriumi körülmények között egy összeaprított PET-palackból állítottak elő fogyasztásra alkalmas vanillint. Hozzátették, hogy azért a biztonság kedvéért még egy sor minőségellenőrzésre szükség lesz.
A vanillin széles körben használatos vegyület a kozmetikai- és élelmiszeriparban, de alkalmazzák tisztítószerek és gyomirtók gyártásakor is. A legfrissebb, 2018-as adat szerint a világ vanillinigénye meghaladta a 37 ezer tonnát.
"Ez az első példája annak, hogy egy biológiai rendszer segítségével a műanyaghulladékból értékes ipari vegyületet állítunk elő. Ennek nagyon izgalmas folyományai lehetnek a körkörös gazdaságra nézve", mondta Joanna Sadler kutatásvezető, az Edinburgh Egyetem biológusa. Az ilyen felfedezések elhozhatják a fenntartható műanyagok korát, és megmutatják, milyen óriási jelentősége lehet a szintetikus biológiának a világ előtt álló kihívások megoldásában, tette hozzá. "Eddig a műanyagra problémás hulladékként tekintettünk, de a felfedezés azt bizonyítja, hogy használhatjuk új karbonforrásként is, amelyből nagyértékű termékek nyerhetők", egészítette ki Dr. Stephen Wallace, az egyetem vezető kutatója.
HKZs
Most, hogy Magyarországon 2021. május 23-a után közterületen nem kötelező immár maszkot viselni, sokan újra naponta sminkelni fognak. A hónapok óta nem használt kozmetikumok jelentős részét valószínűleg ki lehet dobni, mert ki tudja, mennyi mikroba szaporodott el bennük a számukra zavartalan hetek alatt.
KÉP: Unsplash
A fürdőszoba párás meleg környezete eleve hajlamosító tényező erre. A vegán kozmetikumok terén is nagy a bizonytalanság. Vagyis a napokban biztosan sokan keresik fel valamelyik illatszerboltot, hogy új sminkcuccokat vásároljanak.
2021. május 25-e a Nemzetközi Műanyagmentes Nap, amelyet a Szabadítsátok fel az ócenokat (Free The Ocean) mozgalom 70 ezer tagja támogat. Kérésük csak annyi: a mai napon ne vásároljunk egyszer használatos műanyag terméket. Azt írják a weboldalukon, hogy ha mindenki csak egyetlen ilyen terméket nem vesz meg, azzal 7,8 milliárd egyszerhasználatos műanyag terméktől mentjük meg a Földet. Évente 370 millió tonna műanyagot gyárt az ipar, ennek fele egyszeri használat után megy a szemétbe. A teljes legyártott műanyagmennyiség alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.
Ha már zölden gondolkodunk ebben a blogban, össze is köthetjük a két dolgot: aki a mai napon (és a napokban) dekorkozmetikai terméket vásárol, igyekezzen olyan terméket választani, ami vagy natúrkozmetikum, vagy cserélhető-újratölthető a kiszerelése.
KÉP: Pexels
Utóbbi esetben sajnos nem lesz könnyű dolga. Bár pár cég próbálkozott már azzal, hogy cserélhető palettás szemhéjfestéket vagy arcpirosítót dobjon a piacra, a drogériák termékkínáló polcain elvétve találkozhatunk utántölthető termékekkel. Pedig egy illatszerboltban döbbenetes mennyiségű egyszerhasználatos műanyag van: flakonok, dobozok, tégelyek, tubusok, kupakok formájában.
Ez a kérdés foglalkoztatta a New York-i Izzy Zero Waste Beauty nevű céget is, amely megalkotta a tízezer alkalommal újratölthető, orvosi acélból készült tégelyes szempillaspirált, amelyet ráadásul előfizetéses rendszerben lehet megrendelni.
Ennek értelmében a vásárló háromhavonta díjmentesen (és cég vállalása szerint 100%-ban környezetbarát szállítással) visszaküldheti a spirált a cégnek, ahol azt fertőtlenítik, újratöltik és kipostázzák az előfizetőnek. Nincs hulladék, nincs károsanyag-kibocsátás. Milyen jó lenne, ha ilyenféle konstrukciók minden kozmetikai termékhez elérhetők lennének!
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Amikor az a kérdés, mi lehet a jövő ruházati alapanyaga, kevesek felelik rá a polietilént. Pedig világszerte ez a legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, és tulajdonképpen ideális forrás volna ilyen célra (is). A polietilénnek különböző fajtái vannak, az egyikből italospalack, a másikból nejlonzacskó vagy más csomagolóanyag készülhet. Könnyű és vékony, és fonallá sodorva olyan kelme szőhető belőle, amely hűvösen tartja a testünket, mert átengedi a hőt. Igen ám, de az izzadságot nem, úgyhogy ez eddig lehetetlenné tette a polietilén ruházati célú felhasználását.
A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói viszont most egy olyan textilt állítottak elő polietilénszálból, amely selymes tapintású, könnyű, és sokkal gyorsabban képes a nedvesség elpárologtatására, mint a hagyományos műszálas kelmék, például a poliészter.
KÉP: Felice Frankel, Christine Daniloff, MIT
Módszerük lényege, hogy a por formájú polietilén nyersanyagot megolvasztva extrudálták, hogy vékony szálakat húzhassanak belőle. Az extrudálási folyamat némileg oxidálta a szál felületét, amely így már mérsékelten hidrofillé vált, azaz csökkent a víztaszító képessége, magába szívta a nedvességet.
A polietilén fonalban a szálak közötti parányi rések kapillárisként működnek, passzív módon felszívják az vízmolekulákat. Ez a képesség függ a fonal átmérőjétől, annak megfelelően szabályozható. A tesztelések során kiderült, hogy a polietilén kelme idővel kevésbé lesz vízszívó, ám ez a folyamat egyszerűen visszafordítható: elég megdörzsölni az anyagot vagy kitenni a napra, mondta Svetlana Boriskina MIT-kutató. A munkatársaival készített kutatási beszámolója a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg.
A szakemberek ezek után kiszámolták a polietilén kelme ökológiai lábnyomát is, és kiderült, hogy a becslésekkel ellentétben a polietilén-ruházatnak a teljes életciklusa alatt kisebb volna a környezetre gyakorolt hatása, a felhasznált energia, mint a pamutból vagy nejlonból készült ruházatoknak. A polietilén anyagában színezhető, még az extrudált szállá húzás előtt, így nincs szükség a textilipar egyik leginkább környezetszennyező elemére, a festésre sem. A polietilén ruházat kevésbé koszolódik, mivel a felületén nem tapadnak meg a szennyező szemcsék. Ennek köszönhetően elég tízperces hideg mosással átöblíteni, és újra tiszta lesz.
Az új technológiával teljes körben megoldható a használt polietilén zacskók, tejfölöspoharak és más polietilén műanyagok újrahasznosítása: különösen alkalmas lenne sportruházat gyártására, de katonai felszereléshez is megfelelő, sőt, mivel a polietilén nem engedi át a röntgensugarakat, akár az űrhajósok szkafandere is készülhet belőle, ajánlják az MIT kutatói. Ráadásul ez a ruházat akárhány alkalommal újrahasznosítható.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
A krokodilos klumpa és hamisítványai elárasztották a világot: csak az eredetiből eladtak több mint 300 millió párat, és ehhez jön biztos legalább ugyanennyi, ha nem több másolat. A nagy számok nagy környezetszennyezést is sejtetnek, mivel a tervezők nem gondolkodtak előre a lehetséges újrahasznosításon. Ha elvásik a plasztik pata (így csúfolták Amerikában), megy a kukába – márpedig ez a mai világban nem túl pozitív üzenet.
Na de itt van a HODEI papucscipő, amely nem pusztán egy termék, hanem komplett rendszer, figyelembe veszi a lábbeli teljes életciklusát. Két francia fivér, Benjamin és Thomas Camy tervezte a cipőt, amelynek neve baszk eredetű: a hodeï jelentése felhő, utal arra, hogy a cipő pillekönnyű és online kapható.
A cipő üzleti modellje a fenntarthatóságra épül. Kizárólag rendelésre készül Franciaországban, azaz nem halmoznak fel raktárkészleteket és üzletük sem lesz.
Világszerte nagyban gátolja a műanyag termékek újrahasznosítását, hogy a termékek általában többféle műanyagból állnak, amelyeket rendszerint nem lehet szétszedni és külön-külön hasznosítani.
Ezzel szemben a Hodei fehér színű Silent Runner alapmodellje egyféle anyagból, EVM-habból van. Az alapmodell önmagában is viselhető, de a KIT változatban kiegészíthető cipőfűzővel és oldalpánttal. Ezek az elemek befűzhetők-bepattinthatók, nincs szükség ragasztóra vagy varrásra – az elhasználódott cipőt könnyű szétszedni az újrahasznosításhoz.
És az újrahasznosítás itt nem "termikus hasznosítást" jelent, vagyis hogy elégetik a hulladékot, hanem valódi anyagfelhasználást.
A tervezők úgy vélik, nem halogatható az átállás a termékcentrikus szemlélettől az alapanyag-centrikus irányba, el kell választani egy adott termék életciklusát az alkotóelemei életciklusától.
Amikor elhasználódott a cipő, ingyen vissza lehet küldeni a gyártónak, és a vásárló vagy visszakapja a cipő árának egy részét (ez az úgynevezett Eco-Deposit), vagy a következő vásárlásából kap 10 euró kedvezményt. A Hodei-csapat a visszaérkezett EVM-cipőket újrahasznosítja, azaz ismét nyersanyaggá alakítja, amiből új cipőket készít.
Jelenleg még tart a közösségi adománygyűjtés az interneten, de az érdeklődők már összedobták az indulótőkét a fiúknak, úgyhogy indulhat a fehér színű, de tényleg zöld lábbelik gyártása. És ami plusz bónusz: a Hodei-cipőt olyan emberek is viselhetik, akiknek nem a nagylábujjuk a legnagyobb lábujjuk...
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com
0