Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Annyit nézegetted az öreg ablakokat és ajtókat a karantén alatt, hogy belevágnál az újrafestésükbe? Mielőtt nekiugrasz a munkának, tegyél fel magadnak egy kérdést: vajon mikori lehet a régi festés? Mert ha 1978 előtti, akkor nagy valószínűséggel ólomtartalmú lehet (abban az évben tiltották be az ilyen festékek használatát). Nagyon nem mindegy, hogy milyen módszerrel távolítod el a régi festéket, mielőtt felkened az újat. Minden ólomvegyület mérgező, akár gáz, akár por, akár oldat formájában jut be a szervezetbe.

Pexels

A szakértők által ajánlott festékeltávolítási módszer elsőre lassúnak és macerásnak tűnhet, de az egészség mindennél fontosabb. Védőfelszerelésként viselj védőszemüveget, profi pormaszkot (ne házilag varrott textilmaszkot) és vastag gumikesztyűt, hosszú ujjú és szárú ruházatot, mosható cipőt. Nyári napokon bizony kellemetlenül meleg lehet a védőfelszerelés, ezért kora reggel vagy este foglalkozz a festékeltávolítással, és napközben a már kész felületeket festheted (értelemszerűen nem abban a szobában, ahol épp szeded le a festéket).

Kell továbbá egy HEPA-szűrős ipari porszívó, ilyet kölcsönözni érdemes. Szükséged lesz még építési PVC-fóliára és erős ragasztószalagra. A fóliával a padlót és a nyílászárókat borítod be, és a ragasztószalaggal rögzíted a fóliát.

FamilyHandyman

A festékeltávolítással érdemes szobánként, helyiségenként haladni. Ehhez ki kell pakolnod a szobából az összes textilt (szőnyegek, függönyök, párnák), és a szobában maradó bútorokat told a szoba közepére, és csomagold be fóliába. Utána borítsd be a padlót is fóliával, amit körben leragasztasz. A FamilyHandyman weboldal részletes leírása az ajtókra kétrégű fóliát ajánl, az egyik lapra hosszában nyílást vágsz, ezen lehet közlekedni ki és be anélkül, hogy a por átmenne a másik szobába. Ehhez viszont létfontosságú, hogy a cipődön porfogó zacskó legyen, vagy újságpapírból hajtogatott, egyszer használatos papucs, hogy ne vidd át a talpadon az esetleg mérgező ólmot. Esetleg fektess le egy fóliaszőnyeget a fürdőszobáig.

Festékeltávolítást ne végezz szeles napokon, és ne legyen huzat se abban a helyiségben, ahol dolgozol, hogy ne vigye át az esetleg ólomtartalmú port más szobákba.

FamilyHandyman

Legfontosabb eszközöd a vízzel teli szórófejes flakon, amellyel először benedvesíted a letisztítani kívánt felületet. Ezután egy tapétázókéssel és festékkaparóval szedd le a feltöredezett, hámló festéket. Utána a nedves festékforgácsot seperd be egy műanyag zacskóba, ez lesz a veszélyes hulladéktárolód. Ezután ismét permetezd be vízzel a felületet, és következhet a csiszolószivacsos smirglizés. Nem kell fatisztára lecsiszolni a felületet, csak a felpattogzott részeket. Ezután a porszívóval tisztítsd meg a felületeket, különösen a sarkokban.

Ha vegyi anyaggal akarod leszedni a festék nagyját, azután is érdemes vizesen átcsiszolni a felületet, mert maradhatnak ólomtartalmú festékdarabkák még. Semmi esetre se használj festék hőlégfúvót, ha attól tartasz, hogy ólomtartalmú lehet a festék, mert a képződő gőz mérgező hatású lehet!

A festék eltávolítása után jön a lemosás: egy általános tisztítószerrel fújd be a felületet, és négyrét hajtott vastag papírtörlővel középről kifelé és lefelé töröld át a felületet. Gyakran váltogasd a papírtörlőt, hogy a megtisztított felületre nehogy visszakend az ólomtartalmú festékmaradványokat. Ha textiltörlővel akarod végezni a lemosást, két vödröd legyen: egyikbe rázod bele a törlőkendőről a festékszemcséket, a másikban mosószeres vízben kiöblíted a rongyot. Legvégül tiszta vízbe mártott, kicsavart kendővel is töröld át a felületet. 

FamilyHandyman

A padlót borító fólia felszedése előtt permetezd be vízzel a fóliát, hogy megakadályozd az esetleg ólomtartalmú festékpor szállását. A sarkok felől hajtogasd a fóliát a szoba közepe felé, az összecsomagolt fóliát tedd egy műanyag szatyorba. Ezt ne dobd a szelektív műanyagos kukába, hanem lakossági hulladékudvarban add le megsemmisítésre. 

A fólia felszedése után alaposan porszívózz össze az ipari porszívóval, és moss fel a kétvödrös módszerrel. A munkaruhádat elkülönítve mosd ki. A szerszámokat is azonnal mosd el a napi munka után, ne hagyd rájuk száradni a festékmaradványokat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Dél-Afrikában, a Fokvároshoz közeli Vergenoegd Löw szőlészetben közel kétezer kacsa végzi a biológiai kártevőmentesítést. Nevezetesen indiai futókacsák, amelyek úgy nyelik a csigákat, mint khm... kacsa a nokedlit. Ez az egyik hasznuk. 

A második az a bevétel, amit a sok szájtáti turista fizet, akik nem győzik videózni, amint a végtelennek tűnő kacsasereg reggel elindul a dűlőkre dolgozni. Van köztük néhány liba is, amelyek a kacsákra vigyáznak, elijesztik a mongúzokat és a baglyokat. A kacsák reggel hétkor ébrednek, és fél 11 körül indulnak munkába. Az egész napos csigahabzsolás után 4 körül érkeznek vissza a gazdaságba. Van egy saját tavuk is, ahol szabadon kacsálkodhatnak. És jár nekik éves szabadság is szőlőérés idején, mivel akkor csigák helyett esetleg az érett szemeket csipegetnék fel.

A szőlészet egyébként egyike a legrégebbieknek Dél-Afrikában, 1696-ban alapították. Tulajdonosai 1983-ban tértek át az ökologikus és fenntartható művelésre. Először csirkéket alkalmaztak a kártevőmentesítéshez, de azok nem voltak elég hatékonyak.

Így kerültek a képbe az indiai futókacsák, amelyeket Ázsiában évszázadok óta alkalmaznak a rizsföldek kártevőmentesítésére. A sáskák ellen is hasznosak, mivel egyetlen futókacsa napi 200 sáskát is képes megenni. (Ezért ajánlott idén tavasszal Kína százezer kacsát a pakisztáni sáskajárás gyérítésére.)

A Vergenoegd-szőlészetben a futókacsák harmadik haszna, hogy megtrágyázzák a szőlőtőkék tövét, így nincs szükség mesterséges tápanyag utánpótlásra. Ami pedig az életük végét illeti, egyik sem kerül a tányérba. "Az olyan volna, mintha a kollégáinkat ennénk meg", tiltakozott Gavin Moyes, a borkóstoltatást irányító alkalmazott az Atlas Obscura magazinnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Budapesti Műszaki Egyetem szakirányú továbbképzéseket böngészve meglepődve láttam, hogy nem indul egy sor környezetvédelemmel kapcsolatos képzés.

Megkérdeztem az egyetemet, és Dr. Hórvölgyi Zoltán dékánhelyettes azt válaszolta, hogy ezeket a képzéseket "elégséges érdeklődés híján nem tudjuk indítani".

Elégséges érdeklődés híján?

Vajon miért nem jelentkeznek a fiatalok a környezetvédelemmel kapcsolatos képzésekre, mint például a környezetmenedzsment, levegőtisztaság-szakértő vagy vízminőség-védelmi szakember?

Látjuk, halljuk, hogy érdekli őket a környezetvédelem ügye, kijárnak tüntetni, aláírást gyűjtenek, civil akciókhoz csatlakoznak. De miért nem akarnak tanulni róla?

Ha nem lesznek képzett szakembereik, akkor nem lesznek döntéshozóik és képviselőik. Kompetens és megbízható, ráadásul velük egykorú szakemberek nélkül a fiatal generációk hogyan fognak véleményt alkotni a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásukról? Mi alapján döntik el, hogy kinek higgyenek? Hogy mért érdemes felemelni a szavukat, kimenni tüntetni, és miért nem? Hogyan lehetne saját terveket kidolgozni szakmai felkészültség nélkül? Hogyan fognak kilépni az előző generáció gyámkodása alól, hogy ne a fejük fölött hozzák meg a döntéseket?

Pexels

Kérdéseimet elküldtem a környezetvédelem ügyéért tenni kész fiatalokból álló nemzetközi mozgalom, a Fridays For Future magyar képviselőinek, akik nevében Hartmann Johanna válaszolt. 

"Én nem hallottam még erről, és tényleg nagyon szomorú, de sajnos nem meglepő ezeknek a szakoknak a népszerűtlensége. Nagyjából ugyanezzel a tendenciával szembesülünk más egyetemeken is: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakok helyett a diákok azokat választják, amikkel könnyű lesz elhelyezkedni és sokat keresni, és csak az "elvetemültek" tartanak ki amellett, amit fontosnak tartanak. 
Az oktatásban rengeteg mindent jó lenne átalakítani, a felvetett kérdések teljesen jogosak szerintem is. Ez egy elég összetett problémarendszer, sok körülmény nagyon megnehezíti a változást. Az emberek többsége, és így a diákok legnagyobb része is anyagias szemléletű, ugyanakkor azt sem lehet elvárni mindenkitől, hogy vállalja a bizonytalan megélhetést, mert ez nagyon is valós probléma ezeknél a képzésekként, én biológus vagyok, tudom...
Közben pedig tényleg szörnyű belegondolni, hogy ha lassan elfogynak a szakemberek, hogy fog bárki kompetens módon dönteni ezekben az elemi fontosségú ügyekben? Nagyon alapvető változásokra lenne itt szükség. 
Egyébként Lányi Andrásék [Levegő Munkacsoport - A szerk.] régóta küzdenek a felsőoktatásban a fenntarthatóság kérdésének nagyobb térnyeréséért, és úgy tudom, hogy a javaslataik egy részét pont mostanában végül elfogadták, és fognak megjelenni sok szakon ilyen tantárgyak, reméljük, hogy ennek is lesz hatása.
Nagyon fontos szerintem, hogy ne csak egyes szakokon legyen szó a környezetvédelemről, hanem minden képzésbe integrálva legyen, és nagyon kellenének jó szemléletű, felkészült oktatók is. Itt is az lenne a kulcs, hogy elérjünk egy paradigmaváltást, és ennek a módjait kellene kitalálni..."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna blogszerk.

Amennyiben a világ áruszállításának egy részét sikerülne léghajókkal megoldani, az csökkentené a szegmens jelentős szén-dioxid-kibocsátását és utat nyitna a mainál fenntarthatóbb, hidrogén-alapú gazdaság irányába, javasolja tanulmányában a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA). 

A 20. század elején sokan kísérleteztek léghajókkal, ám ez a ballont kitöltő hidrogéngáz felrobbanása miatt többször is tragédiával végződött, így a biztonságosabbnak ítélt repülőgépek kiszorították a lebegő monstrumokat. A repülők gyorsabbak is voltak, mint a léghajók, valamint akkoriban nem volt ennyire megbízható az időjárás-előrejelzés.

Kép forrása: Berget Alfonz: Léghajózás és repülés, 1911 MEK

Azóta viszont rengeteg ismerettel gazdagodtunk, fejlődött az anyagtudomány, a meteorológia, egyszersmind viszont olyan mértéket öltött az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, hogy muszáj szállítási alternatívákon elgondolkodnunk, javasolja az amerikai tudományos kutatóintézet.

A szállítási szektor a világ CO2-kibocsátásának 25 százalékáért felelős, ebből 3 százalék a teherszállító hajók kibocsátása, ami 2050-re 50-250 százalékkal emelkedhet. Ezért is fontos olyan új szállítási módok kifejlesztése, amelyek energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása alacsony. Az IIASA kutatói brazil, német és malajziai szakemberekkel közösen elemezték, vajon mennyire lehetne a Föld körüli futóáramlásokat kihasználni a szállításhoz.

A futóáramlás (angolul jet stream) szűk keresztmetszetben összpontosuló vízszintes áramlási zóna, amelyben a szélsebesség 30-80 m/s, azaz 100-300 km/h lehet. Van két ilyen futóáramlás az északi féltekén  és kettő a déli féltekén: amelyik közelebb van a pólushoz az polár jetnek hívják, amelyik közelebb van az Egyenlítőhöz, azt szubtrópusi jetnek hívják. Legegyszerűbb úgy elképzelni, mintha hulahopp karikák forognának a Föld felszíne felett 8-12 kilométeres magasságban.

NASA/Goddard Space Flight Center Scientific Visualization Studio

Ha sikerül feljutatni ebbe a gyors áramlásba egy áruszállító léghajót, akkor azt a szél sodorja magával körbe a Föld körül lényegében ingyen és tisztán, minimális üzemanyagigénnyel, amíg a léghajó el nem jut a célállomásig, ahol szépen leereszkedik. Az északi féltekén 16 nap alatt tenne meg egy teljes kört a léghajó, a déli féltekén ehhez elég volna 14 nap. Ez lényegesen rövidebb, mint az áruszállító konténerhajók több hétig tartó útja. Összehasonlításul: a Queen Mary 2 luxus utasszállító hajó New Yorkból induló és oda visszaérkező világkörüli útja 113 napig, majdnem 4 hónapig tart.

US Naval Institute

Az IIASA kutatói szerint a léghajók újbóli használata a hidrogénszállítást is megoldaná. A hidrogén jó hatásfokú tüzelőanyag és értékes energiatárolási alternatíva. A fölösleges szélenergiát például át lehetne alakítani hidrogénné, és aztán azt elszállítani a felhasználás helyére. A szakemberek nem hallgatják el, hogy a hidrogén-alapú gazdaság előtt állnak még megoldandó feladatok. Az egyik ilyen a hidrogén cseppfolyósítása, amihez mínusz 253 Celsius-fokra kell hűteni. Ennek energiaigénye viszont az összmennyiség 30 százalékát teszi ki, további 3 százalékot pedig a cseppfolyós hidrogén szállítása.

Tanulmányukban a kutatók ezért azt a variációt javasolják, hogy a költséges cseppfolyósítás helyett inkább maguk a léghajók szállítsák a hidrogént a futóáramlások segítségével. A célállomáson lecsapolnák a ballon hidrogéntartalmának 60-80 százalékát, és a maradék 40-20 százalék elegendő ahhoz, hogy a léghajó hazatérjen. A balesetek megelőzése érdekében teljesen automatizálni kellene a folyamatot, és az állomásokat a lakott helyektől távol érdemes kialakítani.

A léghajók voltaképpen a cseppfolyós hidrogén szállítására is alkalmasak volnának, hiszen a futóáramlások a sztratoszférában fújnak, ahol a hőmérséklet mínusz 50-80 Celsius-fok, tehát kisebb hűtéssel is cseppfolyósan tartható a hidrogén. Leszálláskor a szükséges ballasztsúlyt úgy nyerhetnék, ha a hidrogént vízzé alakítják: 1 tonna hidrogénnel 9 tonna víz állítható elő. 

De ezt a vizet akár esőcsinálásra is használhatnák. A sztratoszférában kiengedett víz megfagy, a jégcseppek a gravitáció miatt elindulnak a földfelszín felé, de a troposzférába jutva felolvadnak, ezáltal csökkentik a hőmérsékletet és növelik a relatív páratartalmat, amíg csak össze nem állnak esőcseppekké és le nem hullanak. Ez az eső a földfelszínről feláramlást indíthat be, amitől több pára juthat a felsőbb légrétegekbe és még több eső eshet. 

"A léghajók a múltban nagy szolgálatot tettek. A jelenlegi helyzet indokolja a léghajók újbóli alkalmazását, tanulmányunkban érvekkel szolgáltunk emellett. A léghajózási iparág fejlesztése csökkentené a nagysebességű áruszállítás költségeit, különösen a szárazföldek belsejében. Az, hogy a hidrogént cseppfolyósítás nélkül szállíthatnánk, lehetővé tenné a fenntartható, hidrogén-alapú gazdaság megteremtését, amely elvezetne a 100 százalékban megújuló világhoz", mondta az IIASA-tanulmány vezető szerzője, Julian Hunt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás. 
Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk:

vonjuk ki a vizet mindenből.

Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.

Pixabay

Már írtam arról, hogy a tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony, illetve, hogy miért nincs mindenből utántöltő. A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy  bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.

Indul a tabletta-forradalom -- azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.

Blueland

A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.

Bite

A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.

Lush

Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is. 

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Kicsi, könnyű, bárki képes összeszerelni, csavarok rögzítik az alkatrészeket, nem hegesztés, és moduláris, azaz funkciótól függően variálható a szerkezete.

A Bellcycle már azzal is felkelti a figyelmet, hogy elsőkerék-meghajtású, mint a velocipédek vagy a gyerekbiciklik. 

A kormány az ülés alatt van rögzítve, és ebből adódóan egyenes testtartással lehet kerékpározni. Néhány óra gyakorlással elsajátítható a hajtás módja.

A Bellcycle plusz alkatrészekkel átalakítható háromkerekűvé, elekromos kerékpárrá vagy teherszállító cargobike-ká. 

Tervezője Alex Bell, aki New York-i kerékpárosként teljesen újszerű közlekedési eszközt akart alkotni. Mind a kivitelében, mind a méreteiben, mind a hajtási módban sikerült is megvalósítania elképzelését.

Nemcsak a kerékpár felépítése újszerű, hanem a mögötte lévő gondolat is. A Bellcycle lapra csomagolt állapotban érkezik a megrendelőhöz, és a kb. 100 alkatrészből néhány szerszám segítségével gyorsan összeszerelhető "akár otthon, akár a Déli-sarkon".

Lent az elektromotoros változat látható:

Mindenki ugyanazt kérdezi Belltől: Miért? "Mert más, mert szórakoztató, mert fura", válaszolta Bell. A kerékpár terve open source, azaz szabadon hozzáférhető és letölthető. Akinek van ezermester ismerőse, akár maga is megcsinálhatja.

A Bellcycle áráról egyelőre nincs információ, és Bell nem indított pénzgyűjtést sem, viszont állítólag valamilyen bevezető reklámkampányra készül. 

Nekünk azért tetszik ez a bringa, mert a hossza 100 centiméternél kisebb, azaz nem kellene külön jegyet érvényesíteni, ha fel akarnánk vele szállni villamosra vagy buszra (akár egy rollerrel). Mert az volna a legkényelmesebb megoldás, ha ezt is, azt is használhatnánk. 

Bellcycles a Twitteren
Bell weboldalán fel lehet iratkozni hírlevélre
Bellcycles a Facebookon

Ez is érdekelhet:

A legtutibb guruló sporteszközök városi közlekedéshez

Csökkenti a baleseteket és a környezetterhelést a sávcserélő kereszteződés

Télen fűt, nyáron hűt, évente elég egyszer gondozni: ez a zöldtető

Aki még nem járt sertéshizlalda vagy szarvasmarhatelep környékén, az is el tudja képzelni, milyen büdös tud lenni arrafelé. A probléma nem csupán kellemetlen, hanem környezetvédelmi szempontból is kockázatos: a haszonállatok által kibocsátott szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid az üvegházhatású gázok közé tartoznak, vagyis fokozzák a globális felmelegedést. Világszinten az állattenyésztés gázkibocsátása nagyságrendileg hasonló, mint a gépjárművek kibocsátása, és egyre nő.

KÉP

Az amerikai Iowa Állami Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új módszert, amellyel a haszonállatok (elsősorban a sertés és a baromfi) gázkibocsátása mérsékelhető. Ehhez pont olyan UV-lámpa kell, mint amilyentől a diszkóban vakítóan világít a fehér ruházat és a fogsor. Az új eljárás elsőként az olyan létesítményekben vethető be, amelyek falvak, városok közelében állnak, és a lakosokat zavarja az állattartó telepről származó szag.

A módszer lényege a fotokatalízis: ehhez egy titánium-dioxiddal bevont felületet világítanak meg kékeslilás színű, hosszú hullámosszú ultraibolya fényforrással. A titánium-dioxid széles körben fehér színezékként  használt vegyület, a fogkrémtől kezdve a babapopsikrémen és naptejen át a kenyérig egy sor termékben megtalálható, az élelmiszeriparban E171-ként ismert. A vegyülettel kapcsolatban egyre több az egészségügyi aggály, hogy kifejezetten a nanoméretű titánium-dioxid a sérült bőrön bejutva DNS-károsító hatású lehet -- ugyanakkor épp ez a képessége hasznosítható az öntisztuló felületek kialakításához.

Koziel (balra) és kollégája szagmintát elemez

Az amerikai kutatók arra jöttek rá, hogy ha a disznóól falát egy vékony réteg titánium-dioxiddal bevonják, majd megvilágítják UV-lámpával, a fény hatására beinduló kémiai reakció a nagyobb gázmolekulákat kisebbekre bontja, amelyeknek sokkal gyengébb a szaguk. Jacel Koziel kutatásvezető egy iowai sertéstelepen próbálta ki a módszert, és 16 százalékkal enyhébb szagot mért. Az üvegházhatású nitrogén-oxidok mennyiségét 9 százalékkal csökkentette. A metán 23-28-szor károsabb a légkörre, mint a szén-dioxid, mert ugyan hamarabb elbomlik az utóbbinál, de addig több napsugarat ver vissza. Más szaganyagok, mint a rothadó káposzta vagy a genny bűzét okozó dimetil-triszulfid, illetve az erjedés közben képződő vajsav 40-100 százalékkal semlegesíthető az új módszerrel. 

Koziel most nagyobb léptékben akarja tesztelni  módszert, hogy kiderüljön, például az ólak szellőztetése mennyiben befolyásolja a fotokatalitikus reakció hatásfokát. Kezdhetjük irigyelni az iowai gyerekeket, akik farmlátogatásra mennek, de közben diszkózó disznókat is láthatnak :)

Először félnek az autósok a szokatlan kereszteződésben, pedig csökkenti a balesetek számát, gyorsítja az áthaladást, ezzel mérsékli a környezet-terhelést, biztonságosabb a gyalogosoknak és kerékpárosoknak, valamint olcsóbb megépíteni, mint egy hagyományos 2x2-es (vagy többszörös) kereszteződést. Egyszerű és ésszerű használni – a második alkalomtól. De az újfajta kialakítás ellentmond a beidegződött rutinnak, ezért tiltakoznak ellene egyes autósok.

FORRÁS

Ha két kétsávos út hagyományos módon keresztezi egymást, 32 ütközési veszélyhelyzet alakulhat ki. Ezzel szemben a sávcserélős vagy szétváló gyémánt kereszteződésben (Diverging Diamond Interchange, DDI) csak 14 kockázati lehetőség van, azaz elméletileg akár 60 százalékkal kevesebb ütközés fordulhat elő. Ez annak köszönhető, hogy a DDI a sávokat szalagszerűen szétválasztja, a haladási oldalt megcseréli, majd a kereszteződés túloldalán visszacsinálja az egészet. Felülről egyszerűnek látszik, vezetés közben azonban elsőre riasztó lehet, pláne annak, akinek mondjuk még egy turbós (kétsávos) körforgalomban is nehéz eligazodnia.

A DDI fő előnye, hogy balesetmentesíti a balra kanyarodást, legyen szó azokról, akik elhagyni kívánják a főútvonalat vagy azokról, akik a keresztező mellékútról kanyarodnának balra a főútvonalra. (Közismert, hogy a balra kanyarodás annyira veszélyes lehet egyes helyeken, például lámpa nélküli kereszteződésben vagy felezővonalon, illetve üzemanyag-pazarló is a várakozás és hirtelen gyorsítás miatt, hogy a UPS futárszolgálat teherautóinak megtiltotta a cégvezetés. Ezzel évente 40 millió liter üzemanyagot takarítanak meg, amivel 20 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzik meg.)

A fenti videón látszik, hogy a DDI esetén az autópályára való balra felhajtást ténylegesen is balra kanyarodva végezzük. Hagyományosan ezt az autópálya feletti felüljárón áthaladva egy éles jobbkanyarral kezdjük, aztán a külső sáv felől próbálunk besorolni az autópálya forgalmába. Ha ez nem sikerül lendületből, gyakorlatból vagy udvariasságnak köszönhetően (beengednek), akkor a sávunk egyszer csak elfogy, lelassulunk, megállunk, és álló helyzetből még inkább balesetveszélyes "beugrani" a forgalomba.

Ezzel szemben a DDI jobbra kanyarodás helyett átterel bennünket a szembe jövő sáv bal szélére, ahonnan egy kényelmes ívű bal kanyarral kellő sebességgel közelíthetjük meg az autópálya forgalmát. Amennyiben az autópályát akarjuk elhagyni, és a keresztező felüljárón balra tovább haladni, akkor ezt is egy egyszerű balkanyarra oldhatjuk meg, miután kisoroltunk a szélső sávba. 

A DDI-ben van ugyan két-két forgalmi lámpa, amely meg-megakasztja a keresztirányú haladást, ám ezek 10-40 százalékkal kevésbé lassítják le a csomópont átlagsebességét, illetve a DDI az átmenő forgalmat 10-30 százalékkal növeli egy hagyományos 2x2-es kereszteződéshez képest.

A szétváló gyémánt kereszteződés biztonságosabb a gyalogosok és kerékpárosok számára is a hagyományosnál, mivel nekik is kevesebb számú helyen kell keresztezniük az autóforgalmat az átkeléshez vagy irányváltáshoz, illetve őket az új nyomvonal a felüljárón középre, a sávok közé tereli, ami számukra legbiztonságosabb terület. Ahol meg át kell kelniük az úton, ott lámpás zebra van. Hasonlóan működik az a DDI, amelyikben az autópálya kerül felüljáróra, és alatta alakítják ki a keresztező sávokat.

A türkiz vonal a kerékpárutat, a narancs a gyalogost jelöli

A gyémánt kereszteződések megépítése is kevésbé költséges, és a meglévő felüljárókat sem kell kiszélesíteni a forgalom növeléséhez. Az Egyesült Államokban a 2009 óta építenek DDI-ket, jelenleg közel 90 van tervezés alatt, illetve már készen. A gyémánt útkereszteződéseknek saját információs oldaluk is van. A legrégebbi európai DDI Franciaországban van.

Az amerikai baleseti statisztikák szerint az eddig megépült DDI-k 50 százalékkal csökkentették a súlyos balesetek számát a hagyományos kereszteződéshez képest, és még a legforgalmasabb csomópontokban is elenyésző a sávtévesztésből adódó balesetek száma, évente csak néhány koccanás van emiatt.

Az angol nyelvű oktatóvideó ide kattintva érhető el.

A kért összeg dupláját dobták össze a Kickstarter közösségi adomány-gyűjtő oldal látogatói pár hét alatt a Canvas amerikai startup ötletének megvalósítására. Alapgondolatuk pofonegyszerű, ha be tudják indítani, biztos nagy siker lesz.

Miközben egyre több a tejcukor-, azaz laktózérzékeny ember, a növényi alapanyagokból készülő tejpótlók (szójatej, zabtej stb.) igencsak drágák, Magyarországon is 600-800 forint körül van egy liter. Miért ne készülhetne ez a növényi tej valamilyen élelmiszeripari hulladék újrahasznosításával, nevezetesen sörtörkölyből, ötleteltek a Canvas alapítói, állításuk szerint pont sörözés közben.

Sörfőzés során az árpát beáztatják, csíráztatják, szárítják, majd  vízzel keverik és lassan főzni kezdik, hogy kinyerjék belőle a keményítőt. Utána leszűrik, és míg a sörlé folytatja útját a sörré válás felé, a törkölynek nevezett, élelmi rostban, fehérjékben és nyomelemekben gazdag magokat főleg állattakarmányozásra használják fel. Évente világszerte többmillió tonnányi mennyiségben keletkezik sörtörköly. A Canvas célja, hogy egy részéből készüljön minőségi árpatej, mindenki számára elérhető áron.

Egy palack árpatej tartalmazza a napi élelmirost-szükséglet felét (13 gramm 3,5 deciliterben), növényi fehérjéket, zsírsavakat (kókuszból) és más értékes tápanyagokat, viszont nincs benne finomított cukor, sem semmi mesterséges adalékanyag.

Az édesítést alacsony glikémiás indexű kókuszvirágcukorral és édes-gyökérsziruppal oldják meg, ennek köszönhetően az árpatej nem dobja meg hirtelen a vércukrot. Az ital krémességét kesudiótej és zöldborsó-fehérje hozzáadásával érik el. A Canvas-csapat egyelőre ötféle ízt tervez: natúr, kakaós, kávés, matcha és kurkumás chai (teával). Az első kóstolás 2017 szeptemberében lesz New York-ban, a csapat tevékenységét a közösségi oldalakon is lehet követni.