Az újrahasznosítást mostantól nevezzük e-anyagcserének!

KÉP: Pixabay

Nem, nem lapraszerelt, de kicsi, mégis biztonságos, valamint újrahasznosítható a premier előtt álló svéd villanyautó - az ára pedig egészen barátinak ígérkezik.

KÉP: Luvly O

Az újrahasznosítás csúcsa, amikor művészeti alkotássá válik a tengeri állatok életét veszélyeztető hulladék halászháló.

KÉP: Ghost Net Collective

Sokan aggódnak, hogy egyes vállalkozások szántóföldekre telepítenének napelemet, ezzel elveszik a haszonnövényektől a termőterületet. Nos, a vasúti talpfák között senkit nem zavarna, ráadásul meglepő, milyen sok és tiszta áramot lehetne így megtermelni.

KÉP: Bankset

Az ausztrál LAVO vállalkozás kifejlesztette a házi hidrogénerőművet, amely forradalmasíthatja az épületek energiaellátását. A nagyobb kazán méretű hidrogénerőmű napelemekkel van összekötve, az ezekből származó tiszta energiával végzi a hidrogéntermelést: vizet bont oxigénre és hidrogénre elektrolízissel. Ami pedig a mi cikkünk szempontjából lényeges: a megtermelt hidrogént nemcsak a lakás vagy iroda energiaellátására lehet fordítani, hanem kerékpármotor meghajtására is.

A LAVO a holland Studio MOM formatervező csapathoz fordult a megkereséssel, hogy fejlesszenek ki egy teherszállító kerékpárt.

A nagyvárosokban ez sokféleképpen bevethető, de a családok is ki tudják használni az előnyeit.

A meghajtás integrálva van a vázba. Mint a tervezők elmondták, ők nem új kerékpárt akartak tervezni, hanem közlekedési eszközt. 

A hidrogénüzemű kerékpárt 10 perc alatt lehet feltölteni, és egy töltéssel nagyjából 150 kilométert képes megtenni. 

A hidrogéntank az ülés alatt kapott helyet, 1,2 kilogrammot nyom. A kerékpár töltése és üzemelés közben semmilyen károsanyag-kibocsátás nem keletkezik.

A LAVO™ hidrogén energiatároló rendszer (Hydrogen Energy Storage System, HESS) 2021. október 14-én elnyerte az ausztrál Michael Bryce Patron’s Díj formatervezési díját. A HESS 40 kWh zöld energiát képes előállítani és tárolni, ami egy átlagos ausztrál háztartás kétnapi energiaigénye. 

365Zö

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs

A finn főváros célja, hogy 2030-ra karbonmentesítse a fűtést, vagyis az ne járjon a globális felmelegedést fokozó szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással. Az ehhez kiírt ötletpályázat, a Helsinki Energy Challenge fődíját egy trópusi erdő nyerte. Igen, Helsinkiben, az európai kontinens legészakibb fővárosában.

A Carlo Ratti Associati olasz építésziroda által tervezett Hot Heart (Forró Szív) elnevezésű projekt 10 hatalmas, 225 méter átmérőjű mesterséges biodóm-szigetből áll, amelyek forró vízzel hőenergiát tárolnak, és ezzel teszik lehetővé fedett trópusi élménypark és fürdő kialakítását a Finn-öböl vízén lebegve.

Működési elve a következő: a szél- és napenergiát tengeri hőszivattyúk alakítják át hővé, azaz forró vízzé, amit a Hot Heart medencéiben tárolnak. Mesterséges intelligencia vezérli a hőenergia termelését és fogyását, és segíti kiegyenlíteni az országos energiahálózatban fellépő termelési és fogyasztási ingadozásokat.

Az előzetes tervek szerint a rendszer 2030-ra képes lesz a nagyjából 630 ezer lakosú Helsinki teljes fűtési igényét kiszolgálni, nulla károsanyag-kibocsátással. Az üzemeltetési költség pedig 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a mostani fűtési költség. 

A Hot Heart rendszert 2028-ra tervezik megépíteni. Ahogy elkészülnek a részegységek, úgy vehetik birtokba a helyiek a létesítményt. A mesterséges szigeteken álló biodómok a tradicionális finn természetvédelmi törvény szellemében mindenki előtt nyitva állnak, aki a téli zimankó idején trópusi környezetben szeretne relaxálni.

A törvény ugyanis kimondja, hogy minden finnek joga van a természeti javakat élvezni és kihasználni, feltéve, ha vigyáz rájuk. Amikor elkészül, ez lesz a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény. A természet energiája károsanyag-mentes tiszta fűtést nyújt, a lebegő erdők pedig tökéletes kikapcsolódást.

via Inhabitat

HKZs

Az incineráló technológia lényege, hogy a vizeletet és székletet elégeti a vécékészülék aljában lévő minikohó. Vagyis nem kell hozzá sem bejövő vízvezeték, sem kimenő szennyvízvezeték. Ennek is köszönhető, hogy az égetős vécé nagyon kelendő például a skandináv országokban, Kanadában és Ausztráliában, ahol a mindentől távol lévő farmokon vagy hétvégi házakban alkalmazzák, de akár lakókocsiban is.

Ez csak egy illusztráció, a valóságban másképp működik
az égetős vécé, görgess egy kicsit lejjebb.

Van, ahol nem is lehet más módon megszabadulni a salakanyagtól környezetbarát módon, hiszen bizonyos helyeken még a komposztáló vécé sem megoldás. Az égetős vécét a norvég környezetvédelmi hatóság bevizsgálta, minimális a légszennyező kibocsátása. Na és persze azért is jó az égetős vécé, mert amihez nem kell víz, az nem is fagy be télen. Ezért (és az öko szemlélet miatt) alkalmazzák az égetős vécét például az antarktiszi kutatóbázison, mint a belinkelt videón meg lehet nézni.

Ez az elektromos égetős vécé (Cinderella márka) metszeti képe,
pirossal jelezve a fűtőszálakat a hőszigetelt minikohónál. 

Az incineráló vécé a salakanyag elégetéséhez szükséges energiát elektromos áramból vagy PB-gázból nyeri. Égetés után minimális hamu marad, fejenként hetente egy bögrényi. Ez az égetés miatt steril, úgyhogy vagy elássa az ember, vagy magával viszi az első kommunális hulladékgyűjtőig, és nyugodtan beledobja. Az elektromos égetős vécében fűtőszál fut körben az égetőedényben, 1800-2200 watt szükséges az égetéshez, elvileg napelemmel is megtermelhető a vécé energiaigénye.

Norvégiában az elmúlt 20 évben közel 70 ezer égetős vécét adtak el, ott azért is népszerű, mert a hegyi folyókból tiszta és olcsó elektromos energiájuk van. A gázos verzió palackos propángázzal működik, egy 9 literes palack (kb. 1,2 m3) mennyiségű gázzal akár 100 "lehúzást" el lehet égetni. Továbbá mindkét verziónál kell 12V egyenáram a ventilátornak. 

Lakókocsiban mosdó alól kihúzható égetős vécé.

A vécé használata a következő: használat előtt egy speciális papírtölcsérrel ki kell bélelni a csészét, víz nélkül ezzel lehet tisztán tartani. Amint elvégezte az ember a kis- és/vagy nagydolgát, lehajtja a vécé fedelét, megnyomja a start gombot, és onnantól a vécé automatikusan teszi a dolgát: kinyílik a minikohó teteje, beleesik a papírtölcsér a tartalmával együtt, felfűt a kohó és elégeti az ürüléket. A gyűjtőtálcába kerülő hamut néhány naponta ki kell üríteni, erre figyelmeztet a készülék. A ventilátor minden szagot kiszív a vécéből egy katalitikus szűrőn keresztül, és továbbítja a kéménybe. 

A gázpalackos változat akár tíz fő után is eltakarít.

Az égetős vécé ára modelltől és üzemeléstől függően 660 ezertől 1,4 millióig terjed forintra átszámolva (plusz aztán a papírtölcsér). Egy vécé átlagosan egy négyfős család kiszolgálására képes, óránként 3-4 használatot számolva. Az égetést számítógép vezérli, hogy optimális ideig tartson és 100% hatásfokú legyen. Az égetés nem jár szag- vagy zajhatással. A készülékek 2 vagy 3 év garanciával rendelkeznek. Ide kattintva egy összehasonlító táblázatot lehet megnézni angol nyelven a legismertebb elektromos égetős vécékről.

Aki viszont továbbra is a komposztáló vécék iránt érdeklődik, olvassa el korábbi cikkünket ezen a linken.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Méghozzá ingyen! A könyvtárosok ugyanis arra gondoltak, ahhoz, hogy egy átlagember el tudja dönteni, összespórolná-e a pénzt egy elektromos kerékpárra vagy teherhordó triciklire, először szeretné azt kipróbálni.

Így aztán a helyi klímastratégiai civil program által az EU-tól (70%) és a helyi önkormányzattól (30%) gründolt keretből beszereztek három e-triciklit a kedves olvasóknak: két dobozosat (belefér a heti bevásárlás) és egy riksát, amellyel maximum két fő szállítható.

KÉP: Joensuu Climate

A könyvtár sajnos kicsit messze van tőlünk, a finnországi Joensuu városában. 2021 májusa óta a nagykorú könyvtártagok egy-egy hétre díjmentesen kikölcsönözhetik a háromkerekű elektromos kerékpárokat, és az érdeklődés töretlen - nyilatkozta a médiának Miia Oksman helyi könyvtáros. Konkrétan sorban állnak az emberek. 

Ez teljesen érthető is. Egy elektromos kerékpár árcéduláján Magyarországon is hatjegyű szám áll, jó lenne többféle élethelyzetben is kipróbálni, mielőtt kifizetnénk az árát. Bírja-e majd azt a durva emelkedős szakaszt hazafelé? Tudom-e elég ügyesen gyorsítani vagy fékezni? Hány kilométer után merül le az akksi?

Az ilyen kérdések többségét valószínűleg nem is azok teszik fel, akik gyalogos-tömegközlekedéses életről váltanának elektromos kerékpárra, hanem azok, akik autóból szállnának át a nyeregbe.

A finn könyvtári rendszerben a kerékpár elég gyakori kölcsönözhető tételnek számít. Nemcsak könyveket tartanak, hanem a lézervágótól a varrógépen át a zongoráig egy sor olyan eszközt is, amire alkalmanként mindenkinek szüksége lehet. Elektromos kerékpárt egyelőre csak Joensuuban lehet kölcsönözni. A könyvtárból kölcsönözhető minden tétel ingyenes, nincs letéti díj sem, viszont ha sérülés esik a kölcsönzött tételen, azt meg kell téríteni. 

A joensuui könyvtár szeptemberre használati statisztikákkal készül, hátha azok nyomán más finn könyvtárak is felveszik kínálatukba az elektromos kerékpárt. Joensuu jelentős egyetemi város, Európa erdészeti fővárosának is nevezik, mivel itt található az Európai Erdészeti Intézet. A 76 ezer lakosú város 2025-ig szeretné elérni a karbonsemlegességet, ehhez biztos nagy lökést ad, ha egyre többen ülnek át autóból elektromos kerékpárra. Valószínűleg többen tennék ezt (pláne egy kis kormányzati segítséggel), mint ahányan belsőégésű autóból elektromos autóba. 

HKZs

Ennél finomabb újrahasznosítás valószínűleg nem is létezik: az Edinburgh Egyetem kutatói felfedezték, hogy a hétköznapi E. coli baktériumot hadrendbe lehet állítani erre a célra, és a folyamat eredményeképpen vanillin keletkezik! A vanillin a Vanilla planifolia növény termésében található meg, a vanília fő illatanyaga. 

Némi vegyészkedéssel ebből lehet a vaníliafagyi! KÉP: Unsplash

Az efféle átalakításos újrahasznosítás komoly lökést adhat a körkörös gazdaságnak, amelynek célja a hulladék minimalizálása, a termékek és anyagok minél további használata (a körkörös gazdaságról az Európa Parlament oldalán részletesen olvashat). A világszerte sok gondot okozó műanyagválság sürgető kényszert jelent, hogy a polietilén-tereftalát (PET) műanyagot minél többféle módon képesek legyünk újrahasznosítani. Az erős, de pillesúlyú PET-műanyag ugyanis nem megújuló forrásból: kőolajból származik. Széles körben alkalmazzák élelmiszer- és italcsomagolásra, emiatt évente 50 millió tonna PET-hulladék keletkezik. Ez leggyakrabban a háztartási hulladékban vagy a természetben végzi, holott újrahasznosítható alapanyag.

A probléma megoldására a skót kutatók kifejlesztettek egy olyan módszert, amelynek révén az E. coli baktérium a PET egyik összetevőjét, a tereftálsav molekulát kémiai reakciók során vanillinné alakítja. A kutatók laboratóriumi körülmények között egy összeaprított PET-palackból állítottak elő fogyasztásra alkalmas vanillint. Hozzátették, hogy azért a biztonság kedvéért még egy sor minőségellenőrzésre szükség lesz.

A vanillin széles körben használatos vegyület a kozmetikai- és élelmiszeriparban, de alkalmazzák tisztítószerek és gyomirtók gyártásakor is. A legfrissebb, 2018-as adat szerint a világ vanillinigénye meghaladta a 37 ezer tonnát. 

"Ez az első példája annak, hogy egy biológiai rendszer segítségével a műanyaghulladékból értékes ipari vegyületet állítunk elő. Ennek nagyon izgalmas folyományai lehetnek a körkörös gazdaságra nézve", mondta Joanna Sadler kutatásvezető, az Edinburgh Egyetem biológusa. Az ilyen felfedezések elhozhatják a fenntartható műanyagok korát, és megmutatják, milyen óriási jelentősége lehet a szintetikus biológiának a világ előtt álló kihívások megoldásában, tette hozzá. "Eddig a műanyagra problémás hulladékként tekintettünk, de a felfedezés azt bizonyítja, hogy használhatjuk új karbonforrásként is, amelyből nagyértékű termékek nyerhetők", egészítette ki Dr. Stephen Wallace, az egyetem vezető kutatója.

HKZs