Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
21
dec/2020

Zöld módon is meg lehet szabadulni a macskaalomtól

A korábban ideálisnak vélt macskaalmokról egyre-másra derül ki, hogy ártalmasak lehetnek a cicára, a gazdira és a környezetre is. Szerencsére a zölden gondolkodó macskabarátok előtt több választási lehetőség is van. 

macska otthon komposzt környezetvédelem hulladék újrahasznosítás

KÉP: Unsplash

A kereskedelemben széles körben kapható macskaalmok szilikát-(szilícium-dioxid-)kristályokból vagy természetes agyagból (bentonit) készülnek. Előbbiek jól megkötik a nedvességet és szagokat, utóbbiak olcsóbbak, illetve porózusságuknak köszönhetően gyorsan csomósodnak. A szilikátalom a fenti okból hetekig a macskavécében maradhat, míg a másikból naponta akár többször is ki kell szedni a csomókat, és visszatölteni az alom mennyiségét az eredeti szintre. Igen ám, csakhogy akármennyire is pormentesnek hirdetik ezeket a macskaalmokat, mégiscsak kijuthat belőlük némi veszélyes por, amely emberben és állatban is esetleg felső légúti problémákat okozhat. 

És hová dobd a használt macskaalmot? Egy műanyagzacskóban a kukába? Amennyiben a kuka tartalma nem hulladékégetőbe, hanem hulladéklerakóba kerül, akkor kétszeresen is szennyezi a környezetet: a műanyagzacskóval és az abban lévő salakanyaggal együtt. Ha azt gondolnád, hogy akkor majd lehúzod a vécében, az még nagyobb kárt okozhat. Még ha úgy is reklámozzák, hogy lehúzhatod a vécén, nem tudni, hogy egyáltalán lejut-e a cucc a csatornába, vagy esetleg útközben dugulást okoz. Másik gond, hogy kérdés, a szennyvíztelep képes-e ártalmatlanítani a macskaürülékkel szennyezet szilikátos vagy bentonitos almot. 

Amennyiben környezettudatosan gondolkodsz, érdemes megfontolnod a zöld macskaalomra való áttérést. Ez a valóban biológiai úton lebomló alom készülhet növényi rostból (búza, kukorica, árpa), faforgácsból, mogyoróhéjból, de akár újrahasznosított papírból is. Ezt ráadásul tényleg szabad lehúzni a vécén. A cica átszoktatását fokozatosan végezd, először csak egy alomtálcában legyen kicserélve az alom az új fajtára, aztán lehet a többiben is. 

Amennyiben kerted van, nagyon óvatos legyél, ha komposztálni szeretnéd a 100 százalékban lebomló zöld almot. Feltétlenül elkülönítve komposztáld, ne keverd olyan komposzthalomba, amit a konyhakerti (zöldség-, gyümölcs-, fűszer-) növényeknek szánsz. A macskaalom komposztálása legalább 2 évig tartson, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak, és utána kizárólag dísznövényekhez használd ezt a komposztot. Toxoplazmózisos cicától származó használt macskaalmot (még ha lebomló is) nem szabad sem a vécébe dobni, sem pedig komposztálni. 

Még valami: a legtöbb alomtálca műanyagból készül, amely nem zöld termék, illetve magába szívhatja a szagokat. Aki hosszú távra tervez, annak érdemes megfontolnia, hogy rozsdamentes acélból készült alomtálcát (vagy például erre a célra is használható nagyméretű GN-edényt) vásárol kedvence számára. Ilyenből akár használt darabot is lehet találni a neten. A rozsdamentes acél ráadásul forró vízzel tökéletesen fertőtleníthető. Így aztán mind a gazdi, mind a cicatartás igazán környezetbarát lehet.


0
Tovább
13
dec/2020

tíz év börtön, 8 millió dollár bírság jár fakivágásért Szaúd-Arábiában

A "környezeti vandalizmus" visszaszorítására a szaúdi hatóságok rendkívül szigorú bírságokat vezettek be. Ezentúl, aki egy fát, cserjét vagy lágyszárú (például fűféle vagy gyógy-)növényt kivág, gyökerestül kitép, átültet, kérgétől vagy levelétől megfoszt, illetve megbolygatja a növény talaját, az akár 30 millió szaúdi riyal (átszámítva 7,99 millió dollár, 2,34 milliárd forint) pénzbüntetésre és tíz évi börtönre számíthat, írja az Al Jazeera hírportál.

Szaúd-Arábia faültetés környezetvédelem

KÉP: Anas Sidd/Flickr

A rendelet része annak a Vision 2030 elnevezésű fejlesztési tervnek, amellyel a sivatagi királyság az évtized végére elérni igyekszik egyebek mellett a környezeti fenntarthatóságot, valamint csökkentené a kőolajfüggőséget. Nemrég meghirdették a Let's Make it Green faültetési programot is: 2021 áprilisáig (novembertől számítva 6 hónap alatt) 10 millió fát fognak ültetni. 

A Vision 2030 tervben szerepel még a hulladékgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése, átfogó újrahasznosítási programok indítása, mindenféle környezetszennyezés mérséklése és az elsivagatagosodás elleni küzdelem. Érdekes lenne tudni, hogy a tízmillió facsemete rendszeres öntözésére milyen elképzeléssel készülnek.
 


0
Tovább
23
nov/2020

A dánok szerint a kanyarban sincs a Tesla, ha a hatékonyság a tét

A dán autóklub (FDM) magazinjában megjelent egy cikk, amely az egyes elektromos autókra megadott hatótávot veti össze a valós körülmények között mért fogyasztással (km/kWh). Mint írják, autóvásárláskor az emberek pusztán a megtehető távolságot nézik. Ám ez önmagában kevés.

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

KÉP: FDM

Az autók fogyasztásának mérésére szolgáló új nemzetközi szabvány, a WLTP (Worldwide Harmonized Light Duty Vehicles Test Procedure, világszerte összehangolt könnyű jármű vizsgálati eljárás) a valós élethez sokkal közelebb álló helyzeteket vesz figyelembe, szemben a korábbi normával. 

Mivel a dán átlagautós napi 40 kilométert tesz meg, nem igazán jelent számára problémát a távolság. A dánok által "hatótáv-szorongásnak" (rækkeviddeangst) nevezett idegesség azoknál tapasztalható, akik nagy lendülettel nekiindulnak az országútnak. Vajon meddig lesz elég a kakaó?

Az FDM szakértői a különféle modelleleket 110 km/h sebességen tesztelték. Az elektromos autó télen 20-30 százalékkal többet fogyaszt az utastér és az akkumulátor melegítése miatt, írják a cikkben. A tesztelések során nyáron használták a klímát, télen az ülésfűtést is, továbbá a médialejátszót is az átlagosnak megfelelő módon vették igénybe. 

Induláskor mindegyik jármű 100 százalékra volt feltöltve. Közvetlenül elindulás előtt az utasteret az évszaknak megfelelőre fűtötték-hűtötték, mivel a tesztek egész évben zajlottak, 5-25 Celsius-fok között. Elindulás után addig mentek, amíg csak bírta az akksi, vagyis amikor kiírta, hogy már csak 0-20 km van tartalékban. Ezt a távot hozzáadták az addig megtett kilométerek számához. A teljes tesztet a számsorokkal  ide kattintva lehet megtekinteni.

A dán tesztet két szempontnak megfelelően kimazsolázta a CleanTechnica magazin. Első körben az autópályán 110 kilométeres óránkénti sebességgel elért távolság szerinti sorrend látható, zárójelben az elméletinek számító WLTP-értékkel:

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

Második körben pedig szintén 110 kilométeres óránkénti sebességnél a kilowattóránként megtehető kilométerszám volt a rendező szempont:

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

Vagyis míg a megtehető távolság terén tényleg az amerikai Tesla arat, addig teljesítmény tekintetében már a koreai modellek vannak fölényben a dánok szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
19
okt/2020

a 365-olvasók túlnyomó többséggel a külső bringaszállításra szavaztak

Azért, mert egy ötlet zöld, még nem biztos, hogy 100 százalékban jó is. Tervezés közben, a monitoron szépnek tűnhetett az elképzelés, hogy lehessen kerékpárral felszállni a villamosra, de ugyanez az életben, pláne egy esős őszi napon nem látszik működésképesnek. Az utazóközönséget már a rolleresek és a banyatankosok is kiakasztják, és akkor jönnének még a kerékpárosok is a villamosra? Ráadásul zsúfoltságra hivatkozva a vezető is megtagadhatja a kerékpáros felszállását a járműre, akkor pedig várhat tovább a megállóban...

kerékpár közlekedés tömegközlekedés környezetvédelem

Klasszul néz ki a bringa az üres villamoson, de belegondolt valaki,
hogy miképpen kerül oda, amikor közben mellette
utasok is próbálnak le- és felszállni ? KÉP: RestartBudapest

2020. októberének harmadik hétvégéjén szavazásra hívtam a 365 Zöld ötlet blog olvasóit, hogy így mondják el véleményüket a kerékpárszállításról. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki rászánta az időt a szavazásra. Gyakorlatilag az első néhány tucat szavazattól kezdve végig az alábbi arányt mutatta a szavazatok megoszlása. Tehát a szavazók 84-85 százaléka voksolt arra, hogy szerinte inkább a járművek külső részén kellene a kerékpárokat szállítani. Több mint ötször annyi szavazat érkezett erre, mint a jármű belsejében történő szállítás opciójára.

kerékpár közlekedés tömegközlekedés környezetvédelem

Nem arról van szó, hogy elutasítjuk a segítőkészséget, partnerséget mutató kezdeményezést mi, akik arra szavaztunk, hogy inkább a járművek külsejére szerelt hordozóeszközön lehessen kerékpárt szállítani. Sokkal inkább arról, hogy szeretnénk, ha a téma felelősei még egyszer átgondolnák ezt a dolgot. 

A szavazásos cikkben a tömegközlekedési járműveken történő kerékpárszállítás nemzetközi gyakorlatára mutatott példák egy része valóban igényelt némi innovativitást (de ebből aligha  van hiány Magyarországon), más részük viszont a hétköznapi kereskedelmi forgalomban kapható eszközöket mutatta be. Egészen biztos, hogy egy kis ötleteléssel találnánk olyan megoldást, ami mindenki számára megfelelő.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
szept/2020

Gyorsabban halnak ki a növényfajok, mint hisszük

A média sokkal gyakrabban ad hírt végveszélybe került állatfajokról, mint hasonló vagy rosszabb helyzetű növényfajokról. Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államok és Kanada területén az európai telepesek érkezése óta legalább 65 növényfaj kihalt -- ez kétszerese az eddigi becsléseknek és tudományos felméréseknek. Egyrészt mindenki azt hiszi, hogy a növények "jobban bírják a gyűrődést", mint az állatok, másrészt amikor ez a téma kerül szóba, elsőre biztos mindenkinek az Amazonas vidékén zajló erdőirtás és növénypusztulás jut az eszébe. 

környezetvédelem

A 4-7 méteresre megnövő, illatos virágú Franklin-fa
egyetlen folyóvölgyben volt honos Georgia államban, de ott utoljára 1803-ban találtak élő példányt. Kipusztulását erdőtűz, áradás,
túlbuzgó növénygyűjtők és a gyapotültetvényekről átterjedő gombabetegségek okozták. A fajnak körülbelül ezer példánya élhet világszerte arborétumokban, magánkertekben és temetőkben.
Csak épp az eredeti élőhelyén nem. KÉP: Wikipedia

Tudományos kutatások 600-ra teszik az elmúlt 250 évben világszerte kihalt növényfajok számát, de a fentiek fényében a valóságos helyzet sokkal rosszabb lehet. Erre jutott az a 16 amerikai természetvédelmi és biológus szakember, akik a témában végzett kutatásukat most publikálták a Conservation Biology szaklapban. A most észlelt 65 kipusztult növényfaj 64 százaléka egyetlen élőhelyen élt. A növényfajok közül 19 Kaliforniából tűnt el, 9 Texasból, 4-4 Floridából és Új-Mexikóból, míg 1 Kanadából. Ezek közül 7-ről nem is tudták, hogy már eltűnt a természetből, csak akkor derült ez ki, amikor az élőhelyén nem találtak egyetlen példányt sem. Sőt, a példányaiknak otthont adó botanikuskertek sem tudták, hogy náluk található az "utolsó mohikán".

A kihalások helyei is meglepőek, nyilatkozta Wesley Knapp kutatásvezető, az Észak-Karolina állami Természeti Örökség Program ökológus-botanikus munkatársa a Treehugger környezetvédelmi portálnak. "Ellentmond a józan észnek, hogy több növényfaj tűnt el New England államból, mint Floridából. Számos faj még azelőtt pusztulhatott ki, hogysem a tudomány azonosította volna őket. New England ugyanis egyedi természeti jellemzőkkel bír, de botanikai szempontból közel sem olyan sokszínű, mint Florida, amely globálisan is biodiverzitási centrumnak számít több száz őshonos növénykülönlegességgel.

A kutatók nemzetközi összefogást sürgetnek. Először azokat a növényfajokat kellene feltérképezni, amelyek egyetlen területen honosak. Utána szükséges volna ellenőrizni a már védettnek nyilvánított területeket, hogy vajon minden egyes növényfajról tudunk-e. Harmadszor pedig hasznos volna, ha a természetvédelmi szakemberek szűkebbre vennék a fókuszukat: a kisebb élőhelyek megőrzése létfontosságú a fajok kipusztulásának megelőzéséhez.

Mivel a növények képezik az élővilág alapját, a fajok kipusztulásának felmérése, dokumentálása segíthet abban, hogy pontosabban meghatározzuk a kockázati és a megelőzési tényezőket. Egy kutatás szerint az elmúlt 250 évben a növényfajok kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint ha az természetes módon, az ember jelenléte és hatása nélkül történne. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
06
júl/2020

Oda vontatják a lebegő szélturbinát, ahol jobban fúj a szél

Mivel a szárazföldön és a tengerpartokhoz közeli vizeken egyre kevesebb a megfelelő hely szélturbinák állításához, észszerűnek látszik a nyílt vízen telepíteni lebegő generátorokat. A parttól 25 kilométeres távolságban ráadásul a látképet sem befolyásolják. Ezek a lebegő szélturbinák más szempontból is különlegesek.

szélenergia megújuló energia szélerőmű szélturbina környezetvédelem

Drónfotó a Hywind Scotland turbináról az Északi-tengeren.
Øyvind Gravås / Worldcam - Equinor ASA

Skócia északi, egyben legkeletibb csücskében, Peterhead kikötője az Északi-tengerre nyílik. Tisztább napokon a távolban kivehetők a Hywind szélerőmű 175 méter magas turbinái, amelyek 20 ezer háztartást látnak el tiszta energiával. A hatalmas szélkerekek lebegő pontonokon állnak, szakértők szerint ez a technológia a zöldenergia új korszakát hozhatja el, olvasható a Yale Egyetem E360 zöld magazinjában.

A Hywind turbinái alatt jó 90 méter mély a tenger, a turbinák 10 ezer tonnás beton és acél alapzaton ülnek, amelyeket kábelekkel rögzítenek a tengerfenékhez. A hagyományos part menti szélturbinák általában a sekély, 20-50 méteres vízben állnak fix talapzaton. Az úszó generátorokat akár 800 méter mély víz fölé is vontathatják, ahol erősen és egyenletesen fúj a szél.

szélenergia megújuló energia szélerőmű szélturbina környezetvédelem

Az úszó turbinákat horgonyokkal rögzítik az akár 800 méter mély tengerfenékhez. Joshua Bauer NREL

Európában ez megfontolandó lehet üzletileg, hiszen Németországban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában már nem nagyon van megfelelő terület szélturbinák állításához a szárazföldön. Az úszó szélerőművek viszont a nyílt vízen bőven elférnének, és a Hywind a befektetőknek is jó példa arra, hogy érdemes nagyban gondolkodniuk. Pláne, mert a három éve üzemelő Hywind sérülés nélkül túlélte az Ophelia hurrikánt, valamint a térségre jellemző téli viharokat, amikor akár 160 kilométer/órás szél tombol és nyolcméteresek a hullámok.

Persze vannak ellenzői is az új elgondolásnak, például azért, mert az úszó szélturbinák által előállított áram egyelőre kétszer drágább a partmentén termeltnél, illetve háromszor drágább a szárazföldön termeltnél. Mások szerint viszont a zöldenergiában állandóan csökkennek a költségek, nem csoda, hogy Portugáliában és Japánban is épülnek úszó szélerőművek. A portugáliai WindFloat Atlantic projekt 60 ezer háztartást látna el, valószínűleg 2020 végétől. Franciaországban Bretagne mellett terveznek úszó turbinákat, illetve a Földközi-tengeren. Skócia, amely már idéntől a teljes villamos energiaigényét megújuló forrásból kívánja fedezni, több úszó erőművet tervez. 

szélenergia megújuló energia szélerőmű szélturbina környezetvédelem

Az Atlanti-óceánra vontatják a portugáliai projekt úszó turbináját,
amely akár 17 méteres hullámokat is kibír. WindFloat Atlantic

Az úszó turbinák több energiát tudnának előállítani, mint a legnagyobb szárazföldi és part menti turbinák, állítja Po Wen Cheng, a Stuttgarti Egyetem szakirányú kutatási projektjének vezetője az E360 cikkben. A mélyebb vizeken nemcsak erősebbek a szelek, hanem a rugalmas horgonyköteleknek köszönhetően nagyobbak is lehetnek a széllapátok. Nem kizárt, hogy a jövő úszó szélturbinái 300 méter magasak lesznek, 120 méteres rotorlapátokkal. (Összehasonlításul: a magyarországi tornyok magassága 80-105 méter.)

Az ilyen méretű, Eiffel-toronyhoz hasonló magasságú szélturbinák háromszor annyi energiát lennének képesek előállítani, mint a jelenleg legfejlettebb part menti turbinák. Elméletben a nyíltvízi szélenergia önmagában képes lenne fedezni Európa, az Egyesült Államok és Japán energiaigényének többszörösét is. Amennyiben az Európai Unió 2050-re karbonsemlegessé szeretne válni, ahhoz kellenének ilyen nyíltvízi úszó szélerőművek, összegzi a cikk, amely teljes terjedelmében elolvasható a Yale Egyetem honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
30
jún/2020

Ha akarod, elég egy napig tartanod a műanyagmentes júliust

Nem a mennyiség, hanem a minőség számít -- vallja az idén 10. alkalommal meghirdetett Plastic Free July, azaz Műanyagmentes Július Mozgalom. Az Ausztráliából indult kezdeményezésre tavaly már 177 országból 250 millióan jelentkeztek, közülük minden második már 2018-ban is résztvevő volt. Arról számoltak be, hogy 90 százalékuk képes volt a műanyagmentesség valamelyik elemét a későbbiekben is megtartani, életmódbeli változtatássá emelni.

Te is csatlakozhatsz a műanyagmentesekhez akár csak egy napra vagy hétre, illetve választhatsz, hol és hogyan mondasz nemet a műanyagokra: csak otthon vagy a munkahelyen, a kedvenc kávézódban stb. Elvetheted az egyszer használatos műanyagokat, az elviteles csomagolóanyagokat, esetleg kipróbálhatod, milyen teljesen műanyagmentesen élni.

Az átálláshoz érdemes először egyvalamit kiiktatni a napi rutinodból, például nem veszel PET-palackos vizet, hanem az otthonról hozott vizet sokszor használható és rendesen fertőtleníthető rozsdamentes kulacsban viszed magaddal. Otthon ihatsz szűrőkancsóval klórmentesített csapvizet, illetve felforralással is kellemesebbé teheted. Aztán ha az első vállalás már automatikussá vált, követheti egy második, harmadik is.

A Műanyagmentes Július arra is ösztönöz, hogy próbálj meg valamit magad elkészíteni: ne a szupermarketben vásárolj műanyagba csomagolt tortillát, hanem süsd meg otthon. A gyümölcsjoghurt SK elkészítése sem ördöngösség, sem a tejberizsé, pudingé, hogy néhány műanyagpoharas nassot említsek. Aztán ott van például a házi ketchup: aki egyszer csinált már ilyet, tudja, hogy sokkal finomabb, mint a "bóti". És mentes a műanyag csomagolástól, valamint a tartósítószerektől is.

Pexels

Törekedj arra, hogy többször használható eszközökkel vedd körül magad, ilyen például a fent említett rozsdamentes kulacs, a szintén rozsdamentes vagy termosz ételtároló dobozok, az üvegpalackos dezodor, a textil bevásárlószatyrok stb. Tárolhatod a hűtőben az ételeket (még a felvágottat, sajtot is) befőttesüvegben. Ide tartozik az is, hogy próbálj meg a Műanyagmentes Július folyamán műszálmentes ruházatot hordani. 

Akármit is tervezel, ne legyél maximalista, mert ha túl nagyot vállalsz, esetleg nem fogod bírni. Márpedig akinek nyűggé válik a műanyagmentesség, hamarabb fel is adhatja. Kis lépésekkel haladj, örülj minden eredménynek! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
20
jún/2020

Tépőzáras, fából van, és tégla – mi az?

Forradalmasíthatja a könnyűszerkezetes építkezést, pláne, ha ideiglenes épületről van szó, mint például egy mobilkórház, ám először kell neki találni valami jó nevet, mert egyelőre úgy hívják: GTCLB. 

Kép: Grip Metal via Farrow Partners

Ez pedig falazóelem, amely ugyanúgy néz ki, mint a beton falazóblokk, csakhogy környezetbarát, mert egyrészt fenntartható erdőgazdálkodásból származó rétegragasztott fapanelből (CLT) van, másrészt mivel sokkal könnyebb a betonnál, csekélyebb alapozás szükséges hozzá, ami megint spórol a környezetszennyező gyártású cementtel és a pénzzel. Az összeszerelése pedig olyan egyszerű, mintha legóznánk, mert acél tépőzárral rögzíthető a másik elemhez. Ezzel a szakmunka jelentős részét is kiváltja, tehát tovább csökken az építési költség.

Kép: Farrow Partners

A GTCLM feloldása Grip Timber Cross Laminate Block, amiből a blockot értjük, a timber cross laminate a rétegragasztott fát jelenti, a grip pedig a Grip Metal nevű acél tépőzárat, amely a Nucap Technologies fejlesztése.

A fának köszönhetően a GTCLM-blokk hő- és hangszigetelő képessége rendkívül jó. A fa-falazóelem üregeiben futhatnak a vezetékek és a csőrendszer, illetve ha szabad javasolnom, akár nem fix hőszigetelő anyaggal is ki lehet tölteni, mint például a befújt cellulózpehely. Amennyiben az épületre nincs tovább szükség, a falazóelemek szétszedhetők, és máshol, más célra újból összeállíthatók. 

Az újszerű falazóelemből egy mobilkórház terveit mutatja be a Treehugger környezetvédelmi weboldal. A mobilkórház tervezője, Tye Farrow kanadai építész a falazóelemet ajánlja még gyorsan felépítendő lakóház-bővítéshez is, a tégla főépület toldásaként, például ha idős szülő gondozását kell megoldani, vagy válás után hazaköltözne a felnőtt gyerek.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
15
jún/2020

Napi 200 mikroműanyagot is megehetnek a vízimadarak

Azt tudjuk és látjuk, hogy a folyó- és patakpartok tele vannak mindenféle hulladékkal, amit gyakran tápláléknak nézhetnek és megkóstolhatnak a víz mentén élő állatok, de vajon hogyan halad át az 5 milliméternél kisebb méretű mikroműanyag-szennyeződés az édesvízi táplálékláncon? A walesi Cardiff Egyetem kutatói a szürke vízirigó táplálkozását vizsgálták, amely a víz alá bukva zsákmányol rovarokat és apró halakat. Ez a madárfaj azért különösen alkalmas a környezetszennyezés vizsgálatára, mert a civilizációtól távoli, tiszta vízű, gyorsfolyású hegyi patakok és folyók környezetében él, és szinte kizárólag a vízből szerzett táplálékot fogyaszt. Márpedig a mikroműanyag nagy mennyiségben kimutatható az édesvízi gerinctelen fajokban, amelyek a vízirigó fő táplálékát képezik.

műanyag környezetvédelem mikroműanyag hulladék szemét környezetszennyezés

Mindenhol fenyeget a mikroműanyag KÉP: Wikipedia

A kutatók 15 élőhelyet vizsgáltak, ahol begyűjtötték a felnőtt madarak és fiókák köpetét és ürülékét. A 166 elemzett minta nagyjából fele tartalmazott mikroműanyagot. Minél közelebb volt az élőhely egy településhez, annál több mikroműanyag volt a mintákban. A talált mikroműanyagok 95 százaléka valamilyen műszálas textilszál volt, a maradék pedig építési hulladék. A műanyagdarabkák 75 százaléka 0,5 milliméternél kisebb volt, a többi pedig néhány milliméteres. A minták alapján a kutatók azt becsülik, hogy minden egyes vízirigó naponta akár 200 darab mikroműanyagot is elfogyaszthat a táplálékával.

Úgy fest, a műanyagdarabkák gyorsan keresztülhaladnak a madarak emésztőrendszerén, de komoly kockázatot jelenthet, hogy milyen vegyi anyagok, káros szennyeződések oldódhatnak le emésztés közben a műanyagdarabkákról. Illetve az is veszélyes lehet hosszú távon, hogy a mikroműanyagokkal eltelve a madár kevésbé érzi magát éhesnek, és ezért kevesebbet eszik, legyengülhet.

A walesi kutatás jelentősége, hogy első alkalommal bizonyítja: nemcsak "a világ túlfelén", egzotikus vidékeken okozhat súlyos problémát az élővizeket elárasztó műanyaghulladék. A táplálékláncok szennyeződése akár a legtisztábbnak vélt hegyi (és helyi) patakokban is kimutatható. Ez a tanulmány is nyomatékosítja, hogy a műanyag mindenhol jelen van, nem áll meg a tápláléklánc bizonyos szintjein, és hogy képes az élő szervezetekben felhalmozódni, ami tönkreteheti minden faj egészségét. Az egyetlen megoldás, vélik a kutatók, ha a forrásánál állítjuk meg a műanyagszennyezést, korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok használatát, helyettük többször használható műanyag termékeket választunk. Ehhez átfogó és következetes kormányzati intézkedések is szükségesek, teszik hozzá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
jún/2020

így távolítsd el a régi festéket a nyílászárókról

Annyit nézegetted az öreg ablakokat és ajtókat a karantén alatt, hogy belevágnál az újrafestésükbe? Mielőtt nekiugrasz a munkának, tegyél fel magadnak egy kérdést: vajon mikori lehet a régi festés? Mert ha 1978 előtti, akkor nagy valószínűséggel ólomtartalmú lehet (abban az évben tiltották be az ilyen festékek használatát). Nagyon nem mindegy, hogy milyen módszerrel távolítod el a régi festéket, mielőtt felkened az újat. Minden ólomvegyület mérgező, akár gáz, akár por, akár oldat formájában jut be a szervezetbe.

lakásfelújítás környezetvédelem

Pexels

A szakértők által ajánlott festékeltávolítási módszer elsőre lassúnak és macerásnak tűnhet, de az egészség mindennél fontosabb. Védőfelszerelésként viselj védőszemüveget, profi pormaszkot (ne házilag varrott textilmaszkot) és vastag gumikesztyűt, hosszú ujjú és szárú ruházatot, mosható cipőt. Nyári napokon bizony kellemetlenül meleg lehet a védőfelszerelés, ezért kora reggel vagy este foglalkozz a festékeltávolítással, és napközben a már kész felületeket festheted (értelemszerűen nem abban a szobában, ahol épp szeded le a festéket).

Kell továbbá egy HEPA-szűrős ipari porszívó, ilyet kölcsönözni érdemes. Szükséged lesz még építési PVC-fóliára és erős ragasztószalagra. A fóliával a padlót és a nyílászárókat borítod be, és a ragasztószalaggal rögzíted a fóliát.

lakásfelújítás környezetvédelem

FamilyHandyman

A festékeltávolítással érdemes szobánként, helyiségenként haladni. Ehhez ki kell pakolnod a szobából az összes textilt (szőnyegek, függönyök, párnák), és a szobában maradó bútorokat told a szoba közepére, és csomagold be fóliába. Utána borítsd be a padlót is fóliával, amit körben leragasztasz. A FamilyHandyman weboldal részletes leírása az ajtókra kétrégű fóliát ajánl, az egyik lapra hosszában nyílást vágsz, ezen lehet közlekedni ki és be anélkül, hogy a por átmenne a másik szobába. Ehhez viszont létfontosságú, hogy a cipődön porfogó zacskó legyen, vagy újságpapírból hajtogatott, egyszer használatos papucs, hogy ne vidd át a talpadon az esetleg mérgező ólmot. Esetleg fektess le egy fóliaszőnyeget a fürdőszobáig.

Festékeltávolítást ne végezz szeles napokon, és ne legyen huzat se abban a helyiségben, ahol dolgozol, hogy ne vigye át az esetleg ólomtartalmú port más szobákba.

lakásfelújítás környezetvédelem

FamilyHandyman

Legfontosabb eszközöd a vízzel teli szórófejes flakon, amellyel először benedvesíted a letisztítani kívánt felületet. Ezután egy tapétázókéssel és festékkaparóval szedd le a feltöredezett, hámló festéket. Utána a nedves festékforgácsot seperd be egy műanyag zacskóba, ez lesz a veszélyes hulladéktárolód. Ezután ismét permetezd be vízzel a felületet, és következhet a csiszolószivacsos smirglizés. Nem kell fatisztára lecsiszolni a felületet, csak a felpattogzott részeket. Ezután a porszívóval tisztítsd meg a felületeket, különösen a sarkokban.

Ha vegyi anyaggal akarod leszedni a festék nagyját, azután is érdemes vizesen átcsiszolni a felületet, mert maradhatnak ólomtartalmú festékdarabkák még. Semmi esetre se használj festék hőlégfúvót, ha attól tartasz, hogy ólomtartalmú lehet a festék, mert a képződő gőz mérgező hatású lehet!

A festék eltávolítása után jön a lemosás: egy általános tisztítószerrel fújd be a felületet, és négyrét hajtott vastag papírtörlővel középről kifelé és lefelé töröld át a felületet. Gyakran váltogasd a papírtörlőt, hogy a megtisztított felületre nehogy visszakend az ólomtartalmú festékmaradványokat. Ha textiltörlővel akarod végezni a lemosást, két vödröd legyen: egyikbe rázod bele a törlőkendőről a festékszemcséket, a másikban mosószeres vízben kiöblíted a rongyot. Legvégül tiszta vízbe mártott, kicsavart kendővel is töröld át a felületet. 

lakásfelújítás környezetvédelem

FamilyHandyman

A padlót borító fólia felszedése előtt permetezd be vízzel a fóliát, hogy megakadályozd az esetleg ólomtartalmú festékpor szállását. A sarkok felől hajtogasd a fóliát a szoba közepe felé, az összecsomagolt fóliát tedd egy műanyag szatyorba. Ezt ne dobd a szelektív műanyagos kukába, hanem lakossági hulladékudvarban add le megsemmisítésre. 

A fólia felszedése után alaposan porszívózz össze az ipari porszívóval, és moss fel a kétvödrös módszerrel. A munkaruhádat elkülönítve mosd ki. A szerszámokat is azonnal mosd el a napi munka után, ne hagyd rájuk száradni a festékmaradványokat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum