A Budapesti Műszaki Egyetem szakirányú továbbképzéseket böngészve meglepődve láttam, hogy nem indul egy sor környezetvédelemmel kapcsolatos képzés.
Megkérdeztem az egyetemet, és Dr. Hórvölgyi Zoltán dékánhelyettes azt válaszolta, hogy ezeket a képzéseket "elégséges érdeklődés híján nem tudjuk indítani".
Elégséges érdeklődés híján?
Vajon miért nem jelentkeznek a fiatalok a környezetvédelemmel kapcsolatos képzésekre, mint például a környezetmenedzsment, levegőtisztaság-szakértő vagy vízminőség-védelmi szakember?
Látjuk, halljuk, hogy érdekli őket a környezetvédelem ügye, kijárnak tüntetni, aláírást gyűjtenek, civil akciókhoz csatlakoznak. De miért nem akarnak tanulni róla?
Ha nem lesznek képzett szakembereik, akkor nem lesznek döntéshozóik és képviselőik. Kompetens és megbízható, ráadásul velük egykorú szakemberek nélkül a fiatal generációk hogyan fognak véleményt alkotni a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásukról? Mi alapján döntik el, hogy kinek higgyenek? Hogy mért érdemes felemelni a szavukat, kimenni tüntetni, és miért nem? Hogyan lehetne saját terveket kidolgozni szakmai felkészültség nélkül? Hogyan fognak kilépni az előző generáció gyámkodása alól, hogy ne a fejük fölött hozzák meg a döntéseket?
Kérdéseimet elküldtem a környezetvédelem ügyéért tenni kész fiatalokból álló nemzetközi mozgalom, a Fridays For Future magyar képviselőinek, akik nevében Hartmann Johanna válaszolt.
"Én nem hallottam még erről, és tényleg nagyon szomorú, de sajnos nem meglepő ezeknek a szakoknak a népszerűtlensége. Nagyjából ugyanezzel a tendenciával szembesülünk más egyetemeken is: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakok helyett a diákok azokat választják, amikkel könnyű lesz elhelyezkedni és sokat keresni, és csak az "elvetemültek" tartanak ki amellett, amit fontosnak tartanak.
Az oktatásban rengeteg mindent jó lenne átalakítani, a felvetett kérdések teljesen jogosak szerintem is. Ez egy elég összetett problémarendszer, sok körülmény nagyon megnehezíti a változást. Az emberek többsége, és így a diákok legnagyobb része is anyagias szemléletű, ugyanakkor azt sem lehet elvárni mindenkitől, hogy vállalja a bizonytalan megélhetést, mert ez nagyon is valós probléma ezeknél a képzésekként, én biológus vagyok, tudom...
Közben pedig tényleg szörnyű belegondolni, hogy ha lassan elfogynak a szakemberek, hogy fog bárki kompetens módon dönteni ezekben az elemi fontosségú ügyekben? Nagyon alapvető változásokra lenne itt szükség.
Egyébként Lányi Andrásék [Levegő Munkacsoport - A szerk.] régóta küzdenek a felsőoktatásban a fenntarthatóság kérdésének nagyobb térnyeréséért, és úgy tudom, hogy a javaslataik egy részét pont mostanában végül elfogadták, és fognak megjelenni sok szakon ilyen tantárgyak, reméljük, hogy ennek is lesz hatása.
Nagyon fontos szerintem, hogy ne csak egyes szakokon legyen szó a környezetvédelemről, hanem minden képzésbe integrálva legyen, és nagyon kellenének jó szemléletű, felkészült oktatók is. Itt is az lenne a kulcs, hogy elérjünk egy paradigmaváltást, és ennek a módjait kellene kitalálni..."
Hiver't-Klokner Zsuzsanna blogszerk.