Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
24
jan/2011

Alig hajlandó költeni a környezetvédelemre Magyarország

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elkészítette a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 című kiadványt. A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el.

A vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.

A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.

Ezzel együtt a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani a GKI által a kutatásban mért rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terén.

 

Alig hajlandó költeni a környezettudatosságra Magyarország
A vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.
A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
Ezzel együtt a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani a GKI által a kutatásban mért rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terénA vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.

A Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 teljes egészében itt ingyenesen letölthető.

További információ és forrás: greenfo.hu


0
Tovább
10
jan/2011

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek

 

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek
A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.
A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.
Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.
A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.
Viszont a fenti csoport tagjai, akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.
Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.

A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.

Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.

Viszont a fenti csoport tagjai - akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük -, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.

Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

Forrás: MTI


0
Tovább
22
dec/2010

Környezettudatos karácsonyunk

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

A környezetvédelem fontossága központi témává nőtte ki magát az elmúlt években világszerte.  A globális felmelegedés ellen legfőképpen mi, emberek tudunk tenni. Fontos, hogy mindenki magáénak érezze a felelősséget és lehetőségeihez mérten a maximális szinten óvja a Földet.

Karácsony közeledtével felmerül a kérdés, milyen módon tudjuk környezetbaráttá tenni ezt a jeles ünnepet?! Milyen karácsonyfám legyen, csomagolópapír nélkül hogyan ajándékozzak. Áltathatjuk egymást hasonló kérdésekkel, de ezek csak arra jók, hogy magunkat nyugtatgassuk: mi mindent megtettünk.

Karácsonyfákat manapság már kifejezetten erre a célra növesztenek, így a fák kivágásának problémája felett talán a leglelkesebb Greenpeace tagok is szemet hunynak. Ha mégis szeretnénk kifogástalanul teljesíteni a természet megmentéséért folytatott küzdelemben, akkor béreljünk gyökerestül kiásott tűlevelűt. Hosszútávon talán a műfenyő használata lenne  a legideálisabb, ám optikailag össze sem hasonlítható az igazival. Ráadásul a gyerekkorban kialakul egy kép a Karácsonyról, aminek nélkülözhetetlen eleme a fenyő jellegzetes illata. A cserepes fenyővel ugyan többet kell foglalkozni, de nem fog levelet hullatni.

Az égők használatát személy szerint teljes mértékben feleslegesnek tartom. Ha valaki mégis a saját képi világának megfelelésére díszítene világítókkal, akkor sem kell, hogy egész decemberben be legyen dugva. Így még spórolni is tud egy keveset, amit aztán a szeretteire is költhet.

Minek az a huszonhetedik plüssállatka, ha már a gyerek úgy sem játszik velük és csak a polcon porfogóként foglalja a helyet? Próbáljunk az ajándékválasztásnál kicsit gondolkodóbbá válni. A kisgyerekeket készségfejlesztő játékokkal lepjük meg, vegyítsük a kellemest a hasznossal. A játékboltokban a logikai játékok repertoárja is egyre szélesedik, bővül. Kössük össze az élményszerzést a tanulással, ezáltal is a gyerek fejlődését szem előtt tartjuk, amiből ő fog profitálni a későbbiekben. Egy felnőttnek a könyv, mint ajándék a legnagyobb boldogságot okozza, az olvasás pozitívumáról pedig nem hinném, hogy beszélnem kellene.

„A csomagolópapír használata kötelező!”. Ismerős a szlogen? Nem. Nem is lehet, mert ilyet még sehol nem hallottam. Gondoljunk csak bele mennyi felesleges papírt elhasználunk, a pillanatnyi boldogságunk érdekében. Persze az életünk egyik legfelemelőbb érzése, amikor kihámozzuk a Jézuskától kapott kisautót, amelyik jobb, mint a Jancsié, amivel az óvodában szokott játszani.

Összességében úgy érzem, hogy a Földre nézve globálisan, mindenkinek ki kell vennie a részét a környezetkímélés feladatköréből. És nem csak egy-egy különleges eseményt kell környezetbaráttá tenni, hanem az év összes napját  meg kell becsülni,minden órában és percben törekedjünk arra, hogy nem okozzunk kárt ott, ahol unokáink is élni fognak.

Kövesdi Milán


0
Tovább
13
dec/2010

Zöldít a Vatikán

Két, a napenergiát hasznosító berendezéssel a Vatikán lett a világ leginkább környezetkímélő állama.

Az Osservatore Romano című vatikáni lap információi szerint az egyházi állam lakosonként 200 watt napenergiát termel. A Vatikán a világ legkisebb lakosú szuverén állama - az olasz főváros, Róma területén lévő egyházi államban csupán nyolcszázan élnek. Az olasz sajtó XVI. Benedek pápát máris zöld pápaként emlegeti a környezetvédelem érdekében tett intézkedései miatt.

A hónap elején a Vatikán dolgozói már azt is fontolóra vették, hogy elektromos autóval helyettesítik a híres pápamobilt.

Forrás: Greenfo


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),ősz (19),ecet (18),építészet (18),természet (18),takarítás (18),komposzt (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),víz (12),élelmiszerpazarlás (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum