Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
20
ápr/2013

Húsmentes hétfőt javasol a Föld Napja Alapítvány

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak tíz éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet - ez a lényege a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésének. A kezdeményezés részletei itt olvashatók.

Az 1990-ben létrehozott Föld Napja Alapítvány a Föld napja mozgalom elindítójának, Denis Hayes felhívására csatlakozott a nemzetközi Föld Napja Hálózathoz, és rendezte meg 1990. április 22-én Magyarországon az első Föld napját.


1
Tovább
27
júl/2012

Föld csak egy van: ökopolitikai nyári egyetem Bodajkon

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.


0
Tovább
15
júl/2012

Búvárdrón takaríthatja el az óceáni szemétszigetet

A világóceánokban becslések szerint százmillió tonna hulladék lebeg, amelynek begyűjtésében segédkezhet a fiatal francia formatervezők által tervezett szűrőrobot.

Nemcsak a működtetése környezetbarát, hiszen villanymotorok hajtják, hanem a tengeri élővilágra is tekintettel van a Marine Drone, amely infrahang kibocsátásával riasztja el a halrajokat és vízi emlősöket. A nagy távolságra terjedő, rendkívül alacsony frekvenciájú, 16-20 hertzes hanghullámok az emberi fül számára nem hallhatók, de több kísérlet kimutatta, hogy menekülési reakciót váltanak ki az állatokból (állítólag az emberekre is hatnak, szorongást okoznak).

Marine Drone

Képek forrása: Elie Ahovi Industrial Design

A Veolia környezetgazdálkodási vállalat felhívására tervezett távirányítású robot egy feltöltéssel két hétig gyűjtheti a szemetet. A hulladéklerakóként szolgáló teherhajóval szonár segítségével tartja a kapcsolatot, de ezzel egyeztetheti a vizet pásztázó többi robottal a föllelt hulladék mennyiségét. Van mit eltakarítani: a világóceánokban sodródó hulladék tömege becslések szerint legalább százmillió tonna, és a lebegő szemétszigetek összesített kiterjedése kétszer akkora, mint Franciaország. 

Marine Drone Recovery

Nemcsak az óceánokban tapasztalható szennyezettség. Az arab térségben máig élő gyakorlat, hogy a szennyvizet és az ipari hulladékot a tengerbe eresztik, de nagy veszélyt jelentenek a part mentén kialakított hulladéklerakók is, amelyekből a vízbe sodorja a szemetet egy nagyobb áradás. A Mediterráneumban sem jobb a helyzet: a Cousteau Társaság 2011-ben publikált vizsgálata szerint a Földközi-tenger vizében helyenként hatszor annyi műanyag hulladékszemcse van, mint plankton. 

Marine Drone Planning


5
Tovább
28
jún/2012

Petíció a Dunáért

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten


0
Tovább
15
jún/2012

Innovatív kisváros is lehet Európa zöld fővárosa

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.


0
Tovább
08
márc/2012

A tíz legjobb zöld reklám

A környezetvédelem szó hallatán a legtöbb embernek azonnal bűntudata támad, ami elég rossz indítás ahhoz, hogy utána hajlandóak legyünk megvenni a reklámozott zöld terméket vagy szolgáltatást. Szájbarágás vagy lelkizés helyett vannak más módszerek is a fogyasztók meghódítására. És tessék!

Greenpeace (ügynökség: Escape Partners)

A környezetvédő szervezet a 16-24 év közötti férfiakat célozta meg a viccesnek szánt filmecskével. Az egyszerű módszerek is hatásosak lehetnek a klímaváltozással vívott harcban - indokolta a forgatókönyvet a szervezet kreatív csoportjának vezetője.

Chipotle (CAA)

A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.

A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.

Nissan LEAF (TBWA/Chiat/Day)

Napról-napra olvadó, fogyatkozó birodalmát látva egy magányos jegesmedve elindul, hogy kifejezze háláját annak, aki segíteni próbál rajta. „Innováció mindenkinek” szól a világ első nagyszériában előállított, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autójának szlogenje. Nehéz eldönteni, hogy az idomítás magasiskolájának vagyunk-e szemtanúi, avagy ügyes filmes trükk a Leaf-gazda ölelgetése, de bejön: mindenki kedveli a jegesmedvéket.

Miljøagentene környezetvédelmi ügynökség (Saatchi & Saatchi Norway)

A norvég szervezet gyermekeket ismertet meg a környezetvédelem alapjaival és a környezettudatos viselkedéssel, elvégre az ő jövőjük forog kockán. A klipben látható kisfiú azon kapja apukája egyik barátját, hogy vadonatúj terepjárójával megpróbálja lenyűgözni a haverokat.

Conservation International (BBDO)

Harrison Ford, az igazi férfi rezzenéstelen arccal tűri a rettenetes kínt, csak hogy nyomatékot adjon a film üzenetének. Az esőerdők kiirtásával és fölégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, hangzik el a nemzetközi környezetvédő szervezet, a CI számára készített szpotban. Ha ott kidöntenek egy fát, az itt fáj – méghozzá nagyon. (A film itt látható.)

IBM (Ogilvy & Mather)

A főnök nem sokat ad a „zöld” szempontokra, és bár szeretné, ha a vásárlóknak jó benyomásuk lenne a cégről, de miért is írja alá ezt az energiahatékonysági tervet? Hát mert ezzel az évi 18 millió dollárra rúgó áramszámla negyven százalékát lehet megtakarítani, közli a fiatal kolléganő, és fölcsendülhet az Óz a nagy varázsló dalocskája. (A film itt látható.)

Planet Green TV Network (Amalgamated)

A fegyencek a Planet Green környezetvédelmi tévécsatorna egyik műsorában látták, hogyan lehet a különféle ócska tárgyakat újrahasznosítani. Legmenőbb a „helyi forrásból” származó holmi, mint a... (A sorozatban készült még több epizód, érdemes rájuk keresni.)

Epuron (Nordpol)

„Soha nem értettek meg, mindenkit csak idegesítettem, nem értem, miért. Talán túl erős lehettem. Magányos voltam, bár idővel hozzászoktam. De aztán egy nap minden megváltozott” - mondja az eleinte kissé melankolikus Mr W, azaz Szél úr a klipben. A reklámfilmet egy szélfarmokat üzemeltetető német áramszolgáltató rendelte meg, a mű tíz díjat nyert nemzetközi reklámfilmes seregszemléken.

Environmental Defense Fund (Ogilvy & Mather)

Joshua Allen Harris street-artist nejlonzacskókból készített installációja a New York-i metróból kiáramló meleg levegőtől kelnek életre. A félmillió tagot számláló amerikai környezetvédő szervezet videójának üzenete: „Ride, Don’t Drive”, azaz mindenki utazzon inkább a tömegközlekedéssel. Felmérések szerint az amerikaiak többet költenek benzinre, mint élelmiszerre, pedig ha mindenki csak heti 15 kilométerrel kevesebbet használná az autóját, egy év alatt annyival lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, mint amennyit nyolcmillió otthon áramellátása érdekében az energiatermelők kibocsátanak.

Ez eddig kilenc. Ön szerint mi kerüljön be a TOP10 zöld reklám közé?


0
Tovább
28
nov/2011

Melyik a legzöldebb kézszárítás?

A mosdókban leggyakrabban elhelyezett papírtörölköző automaták és a forró levegőt fújó gépek a kutatások szerint 70 százalékkal több káros üvegházhatású gáz kibocsátásért felelősek, mint a legújabb technológiák.

A Massachusetts-i Technológiai Intézet kutatói arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy melyik a legzöldebb gyors megoldás a kézszárításra. A hét legelterjedtebb technológiát vizsgálták, amelyek a világ bármely pontján megtalálhatók a nyilvános illemhelyeken. A hétféle módszer közül egyértelműen kitűnt, hogy a forró levegős kézszárító-berendezések és a papírtörülközők a legkárosabbak: csaknem 70 százalékkal több üvegházház kerül használatuk során a légkörbe, mint például a környezetbarát hideg levegős szárító miatt.

Melyik a legzöldebb kézszárítás?

Az intézet kutatói nemcsak azt vizsgálták, hogy a gép maga mennyi energiát használ fel, hanem azt is, hogy működés során bocsát-e ki káros anyagokat vagy sem. Azt is elemezték, hogy a gyártásakor milyen üvegházgáz-kibocsátás történik, sőt azt is figyelembe vették, hogy az alapanyagokat milyen gyakran kell pótolni és azt milyen módszerekkel teszik a cégek,. A vizsgálat tárgya volt az is, hogyan szállítják el a keletkezett hulladékokat. A végső rangsorba az is beleszámított, hogy a berendezéseket milyen élettartamra tervezték.

Korábban a vizsgálatokkal főként arra keresték a választ, hogy melyik technológia a legalkalmasabb a baktériumok elszaporodásának megakadályozására. Bár a laikusok egyértelműen az újrahasznosított papírtörülközőket tartották a legzöldebb verziónak, a kutatás mégis mást mutatott, mivel magas üvegházgáz-kibocsátást és vízfogyasztást mutattak ki a papírtörülközők esetében is. (Az Egyesült Államokban a szeméttelepekre érkező hulladék csaknem 2 százaléka ilyen törülköző.) A kutatás szerint a hideg levegős kézszárítók a leginkább energiahatékonyak, és kétszer olyan gyorsan szárítanak, mint a klasszikus megoldások. Ehhez képest a papírtörülköző használata révén háromszor több üvegházgáz kerül a levegőbe, továbbá előállításukhoz is jóval több víz szükséges, de a képződött hulladék kezelése is problémásabb.

A hagyományos szárítókhoz képest a hideg levegős készülékbe az alanynak bele kell helyeznie a kezét, majd egy vékony résen vagy számos apró nyíláson keresztül nagy sebességgel (50-170 m/s) kiáramló levegő pár másodperc alatt lesöpri a vizet a bőrről. A nyílásokat használó készülék masszírozza is a kezet a gyártója szerint.

Forrás: greenfo 


0
Tovább
25
nov/2011

Hársak győztek az Év fája versenyen

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.


0
Tovább
17
nov/2011

Sütőolajjal repül egypár utasszállító gép Amerikában

Ne ijedjen meg, hogyha az éppen aktuális repülőjáraton furcsa, gyorséttermekre jellemző illatot érez vagy épp állott pocsolyaszagot – az amerikai légitársaságok ugyanis ezen a héten azzal versenyeznek, hogy minél sikeresebben bemutassák, hogy mennyire környezetvédők. Néhány járatot különféle bioüzemanyaggal hajtanak majd.

A First United Continental Houstonból Chicagóba tartó járatát hétfőn speciális névvel illették, az volt ugyanis a légitársaság első “Kékég Teszt Repülése”, mivel a szokásos üzemanyag helyett 60 százalék volt csak a kerozin és 40 százalék algából előállított bioüzemanyag.

Szagosra sikeredett „biorepülések” Amerikában

Az Alaska Légitársaság 75 repülőgépe közlekedik 80 százalékban kerozinnal és 20 százalékban gyorséttermekből begyűjtött használt olajjal, illetve főzőolajjal. „Lehet repülni elhasznált főzőolajjal, sőt növényi olajjal is” – mondta Robert Ames, a Dynamic Fuels alelnöke.

Tizenegy zöldjáratot indítanak Seattle és Washington DC, valamint 64 járat ugyancsak Seattle és Portland, Oregon között. „Szerettük volna bizonyítani, hogy „ökojáratokat” nemcsak rövid útvonalakon tudunk indítani, hanem hosszabbakon is” – mondta Bobbie Egan, az Alaska társaság szóvivője.

A légitársaságok becslése szerint körülbelül 10 százalékkal kevesebb káros gázkibocsátás történik a zöldjáratokon. Az egyelőre még nem világos, hogy mikor állandósulnak az Alaska „biojáratai”. Az azonban tény, hogy egyelőre ezek a járatok igen sok pénzbe kerülnek a légitársaságnak, mivel például a főzőolajért hatszor többet fizetnek, mint a szokásos kerozinért – közölte Egan. Annak ellenére ilyen drága a kerozin helyettesítője, hogy egyre több készül belőle, és az árak is már egy ideje csökkennek.

A Dinamic Fuels - a Tyson Foods óriáscég és a Syntroleum Corporation közös vegyesvállalata - jelenleg az egyetlen olyan amerikai vállalat, amelyik képes ilyen üzemanyagot előállítani. Erőművük még csak egy éve üzemel, és az éves kapacitása 283,9 millió liter. A Tyson Foods egyébként a világ legnagyobb baromfi-, sertés- és marhahúsból készült termékeket előállító konszernje.

A Robert Ames, a Dynamic Fuels alelnöke egyelőre nem kívánt a kerozint helyettesítő bioüzemanyag árakra vonatkozó kérdésekre válaszolni, csak annyit mondott, hogy reméli, a termék ára tovább mérséklődik. Majd hozzátette, van elég használt főzőolaj is, mivel Amerika szereti a gyorséttermeket, azonban ilyen mennyiségben még nem áll rendelkezésre ez az alapanyag.

Forrás: greenfo


0
Tovább
10
nov/2011

Itt a magyar papírkoporsó

Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

koporsó urna temetés Rákóczifalva kartonpapír fenntarthatóság

koporsó urna temetés Rákóczifalva kartonpapír fenntarthatóság

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

koporsó urna temetés Rákóczifalva kartonpapír fenntarthatóság

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét (MTI Fotó: Mészáros János)

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum