Javában zajlik az Ökoindustria kiállítás, ahol a tiszai PET-kalózok tökéletesen szembesítik az embereket a folyóba sodródott, elhagyott tárgyaikkal. 

Az Ökoindustria szakkiállításon innovatív környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások bemutatására van lehetőség. Többek között környezetvédelemmel, energiahatékonysággal, ökoépítészettel és megújuló energiával foglalkozó szervezetek, vállalkozások számára teremt bemutatkozási lehetőséget. 

A PET-kalózok, akik nyaranta önkéntesen gyűjtik a Tiszába került PET-palackokat, az idei szakkiállításra hulladékrégészeti expedícióval érkeztek. Az évek alatt a földbe rétegződött szemétfalat Zsurk község közelében találták.

Ennek a szemétfalnak egy részletét és más a folyóban talált tárgyakat – cipőket, babákat és egyéb használati tárgyakat – lehet megnézni a PET-kalózok által összeállított remek kiállításon. 

„Szoktál lélegezni? Akkor muszáj védened a környezetet!” Így foglalható össze az Oscar-díjra jelölt Woody Harrelson mottója. A világhírű színész évtizedek óta vegetáriánus, egy hawaii ökofarmon él, és tizenöt év fejlesztés után most szalmaalapú papír gyártásába fogott.

Fotó: Rawtographer

Évente 3-6 milliárd fát vágnak ki világszerte a fakitermelő cégek. A nyersfa feléből papír készül, holott a technika ma már lehetővé teszi a teljesen papírmentes iroda működtetését. Ennek ellenére egyre több papír fogy, évente mintegy négyszázmillió tonna. Ez sem hosszú, sem rövid távon nem fenntartható, a Föld tüdejének nevezett erdők pusztulását okozza.

Woody Harrelson éppen ezen próbál változtatni – talán közrejátszik ebben neve, hiszen a wood angolul fát jelent. A színész főleg az erdőirtás elleni politikai kampányokban vállal szerepet, de úgy érzi, a környezetvédő szervezetek nem képesek hathatós eredményeket elérni. „Az egyik helyen sikerül leállíttatni a favágókat, akik a másik helyen folytatják” – mondta a Time magazinnak. 

Ezért a probléma gyökerénél kereste a megoldást, méghozzá a papírgyártáshoz használt anyagban. Így lett egyik alapítója a kanadai Prairie Pulp and Paper vállalatnak, amely a papírgyártáshoz 80 százalékban szalmát használ, és 20 százalékban fát, de az is fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból (FSC) származik. 

Az Egyesült Államokban a Staples irodaszer-ellátó hálózat forgalmazza a Step Forward Papernek elnevezett újfajta papírt: ebből két doboznyi ment meg egy fát a kivágástól. A gyártás a költségek miatt egyelőre Indiában zajlik, ami a szállítás szén-dioxid-lábnyomát figyelembe véve nem túl szerencsés; ha felfut az értékesítés, akkor az USA-ban is üzemet nyitnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak tíz éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet - ez a lényege a Föld Napja Alapítvány kezdeményezésének. A kezdeményezés részletei itt olvashatók.

Az 1990-ben létrehozott Föld Napja Alapítvány a Föld napja mozgalom elindítójának, Denis Hayes felhívására csatlakozott a nemzetközi Föld Napja Hálózathoz, és rendezte meg 1990. április 22-én Magyarországon az első Föld napját.

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.

A világóceánokban becslések szerint százmillió tonna hulladék lebeg, amelynek begyűjtésében segédkezhet a fiatal francia formatervezők által tervezett szűrőrobot.

Nemcsak a működtetése környezetbarát, hiszen villanymotorok hajtják, hanem a tengeri élővilágra is tekintettel van a Marine Drone, amely infrahang kibocsátásával riasztja el a halrajokat és vízi emlősöket. A nagy távolságra terjedő, rendkívül alacsony frekvenciájú, 16-20 hertzes hanghullámok az emberi fül számára nem hallhatók, de több kísérlet kimutatta, hogy menekülési reakciót váltanak ki az állatokból (állítólag az emberekre is hatnak, szorongást okoznak).

Képek forrása: Elie Ahovi Industrial Design

A Veolia környezetgazdálkodási vállalat felhívására tervezett távirányítású robot egy feltöltéssel két hétig gyűjtheti a szemetet. A hulladéklerakóként szolgáló teherhajóval szonár segítségével tartja a kapcsolatot, de ezzel egyeztetheti a vizet pásztázó többi robottal a föllelt hulladék mennyiségét. Van mit eltakarítani: a világóceánokban sodródó hulladék tömege becslések szerint legalább százmillió tonna, és a lebegő szemétszigetek összesített kiterjedése kétszer akkora, mint Franciaország. 

Nemcsak az óceánokban tapasztalható szennyezettség. Az arab térségben máig élő gyakorlat, hogy a szennyvizet és az ipari hulladékot a tengerbe eresztik, de nagy veszélyt jelentenek a part mentén kialakított hulladéklerakók is, amelyekből a vízbe sodorja a szemetet egy nagyobb áradás. A Mediterráneumban sem jobb a helyzet: a Cousteau Társaság 2011-ben publikált vizsgálata szerint a Földközi-tenger vizében helyenként hatszor annyi műanyag hulladékszemcse van, mint plankton. 

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.

A környezetvédelem szó hallatán a legtöbb embernek azonnal bűntudata támad, ami elég rossz indítás ahhoz, hogy utána hajlandóak legyünk megvenni a reklámozott zöld terméket vagy szolgáltatást. Szájbarágás vagy lelkizés helyett vannak más módszerek is a fogyasztók meghódítására. És tessék!

Greenpeace (ügynökség: Escape Partners)

A környezetvédő szervezet a 16-24 év közötti férfiakat célozta meg a viccesnek szánt filmecskével. Az egyszerű módszerek is hatásosak lehetnek a klímaváltozással vívott harcban - indokolta a forgatókönyvet a szervezet kreatív csoportjának vezetője.

Chipotle (CAA)

A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.

A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.

Nissan LEAF (TBWA/Chiat/Day)

Napról-napra olvadó, fogyatkozó birodalmát látva egy magányos jegesmedve elindul, hogy kifejezze háláját annak, aki segíteni próbál rajta. „Innováció mindenkinek” szól a világ első nagyszériában előállított, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autójának szlogenje. Nehéz eldönteni, hogy az idomítás magasiskolájának vagyunk-e szemtanúi, avagy ügyes filmes trükk a Leaf-gazda ölelgetése, de bejön: mindenki kedveli a jegesmedvéket.

Miljøagentene környezetvédelmi ügynökség (Saatchi & Saatchi Norway)

A norvég szervezet gyermekeket ismertet meg a környezetvédelem alapjaival és a környezettudatos viselkedéssel, elvégre az ő jövőjük forog kockán. A klipben látható kisfiú azon kapja apukája egyik barátját, hogy vadonatúj terepjárójával megpróbálja lenyűgözni a haverokat.

Conservation International (BBDO)

Harrison Ford, az igazi férfi rezzenéstelen arccal tűri a rettenetes kínt, csak hogy nyomatékot adjon a film üzenetének. Az esőerdők kiirtásával és fölégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, hangzik el a nemzetközi környezetvédő szervezet, a CI számára készített szpotban. Ha ott kidöntenek egy fát, az itt fáj – méghozzá nagyon. (A film itt látható.)

IBM (Ogilvy & Mather)

A főnök nem sokat ad a „zöld” szempontokra, és bár szeretné, ha a vásárlóknak jó benyomásuk lenne a cégről, de miért is írja alá ezt az energiahatékonysági tervet? Hát mert ezzel az évi 18 millió dollárra rúgó áramszámla negyven százalékát lehet megtakarítani, közli a fiatal kolléganő, és fölcsendülhet az Óz a nagy varázsló dalocskája. (A film itt látható.)

Planet Green TV Network (Amalgamated)

A fegyencek a Planet Green környezetvédelmi tévécsatorna egyik műsorában látták, hogyan lehet a különféle ócska tárgyakat újrahasznosítani. Legmenőbb a „helyi forrásból” származó holmi, mint a... (A sorozatban készült még több epizód, érdemes rájuk keresni.)

Epuron (Nordpol)

„Soha nem értettek meg, mindenkit csak idegesítettem, nem értem, miért. Talán túl erős lehettem. Magányos voltam, bár idővel hozzászoktam. De aztán egy nap minden megváltozott” - mondja az eleinte kissé melankolikus Mr W, azaz Szél úr a klipben. A reklámfilmet egy szélfarmokat üzemeltetető német áramszolgáltató rendelte meg, a mű tíz díjat nyert nemzetközi reklámfilmes seregszemléken.

Environmental Defense Fund (Ogilvy & Mather)

Joshua Allen Harris street-artist nejlonzacskókból készített installációja a New York-i metróból kiáramló meleg levegőtől kelnek életre. A félmillió tagot számláló amerikai környezetvédő szervezet videójának üzenete: „Ride, Don’t Drive”, azaz mindenki utazzon inkább a tömegközlekedéssel. Felmérések szerint az amerikaiak többet költenek benzinre, mint élelmiszerre, pedig ha mindenki csak heti 15 kilométerrel kevesebbet használná az autóját, egy év alatt annyival lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, mint amennyit nyolcmillió otthon áramellátása érdekében az energiatermelők kibocsátanak.

Ez eddig kilenc. Ön szerint mi kerüljön be a TOP10 zöld reklám közé?

A mosdókban leggyakrabban elhelyezett papírtörölköző automaták és a forró levegőt fújó gépek a kutatások szerint 70 százalékkal több káros üvegházhatású gáz kibocsátásért felelősek, mint a legújabb technológiák.

A Massachusetts-i Technológiai Intézet kutatói arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy melyik a legzöldebb gyors megoldás a kézszárításra. A hét legelterjedtebb technológiát vizsgálták, amelyek a világ bármely pontján megtalálhatók a nyilvános illemhelyeken. A hétféle módszer közül egyértelműen kitűnt, hogy a forró levegős kézszárító-berendezések és a papírtörülközők a legkárosabbak: csaknem 70 százalékkal több üvegházház kerül használatuk során a légkörbe, mint például a környezetbarát hideg levegős szárító miatt.

Az intézet kutatói nemcsak azt vizsgálták, hogy a gép maga mennyi energiát használ fel, hanem azt is, hogy működés során bocsát-e ki káros anyagokat vagy sem. Azt is elemezték, hogy a gyártásakor milyen üvegházgáz-kibocsátás történik, sőt azt is figyelembe vették, hogy az alapanyagokat milyen gyakran kell pótolni és azt milyen módszerekkel teszik a cégek,. A vizsgálat tárgya volt az is, hogyan szállítják el a keletkezett hulladékokat. A végső rangsorba az is beleszámított, hogy a berendezéseket milyen élettartamra tervezték.

Korábban a vizsgálatokkal főként arra keresték a választ, hogy melyik technológia a legalkalmasabb a baktériumok elszaporodásának megakadályozására. Bár a laikusok egyértelműen az újrahasznosított papírtörülközőket tartották a legzöldebb verziónak, a kutatás mégis mást mutatott, mivel magas üvegházgáz-kibocsátást és vízfogyasztást mutattak ki a papírtörülközők esetében is. (Az Egyesült Államokban a szeméttelepekre érkező hulladék csaknem 2 százaléka ilyen törülköző.) A kutatás szerint a hideg levegős kézszárítók a leginkább energiahatékonyak, és kétszer olyan gyorsan szárítanak, mint a klasszikus megoldások. Ehhez képest a papírtörülköző használata révén háromszor több üvegházgáz kerül a levegőbe, továbbá előállításukhoz is jóval több víz szükséges, de a képződött hulladék kezelése is problémásabb.

A hagyományos szárítókhoz képest a hideg levegős készülékbe az alanynak bele kell helyeznie a kezét, majd egy vékony résen vagy számos apró nyíláson keresztül nagy sebességgel (50-170 m/s) kiáramló levegő pár másodperc alatt lesöpri a vizet a bőrről. A nyílásokat használó készülék masszírozza is a kezet a gyártója szerint.

Forrás: greenfo 

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.