Először félnek az autósok a szokatlan kereszteződésben, pedig csökkenti a balesetek számát, gyorsítja az áthaladást, ezzel mérsékli a környezet-terhelést, biztonságosabb a gyalogosoknak és kerékpárosoknak, valamint olcsóbb megépíteni, mint egy hagyományos 2x2-es (vagy többszörös) kereszteződést. Egyszerű és ésszerű használni – a második alkalomtól. De az újfajta kialakítás ellentmond a beidegződött rutinnak, ezért tiltakoznak ellene egyes autósok.
Ha két kétsávos út hagyományos módon keresztezi egymást, 32 ütközési veszélyhelyzet alakulhat ki. Ezzel szemben a sávcserélős vagy szétváló gyémánt kereszteződésben (Diverging Diamond Interchange, DDI) csak 14 kockázati lehetőség van, azaz elméletileg akár 60 százalékkal kevesebb ütközés fordulhat elő. Ez annak köszönhető, hogy a DDI a sávokat szalagszerűen szétválasztja, a haladási oldalt megcseréli, majd a kereszteződés túloldalán visszacsinálja az egészet. Felülről egyszerűnek látszik, vezetés közben azonban elsőre riasztó lehet, pláne annak, akinek mondjuk még egy turbós (kétsávos) körforgalomban is nehéz eligazodnia.
A DDI fő előnye, hogy balesetmentesíti a balra kanyarodást, legyen szó azokról, akik elhagyni kívánják a főútvonalat vagy azokról, akik a keresztező mellékútról kanyarodnának balra a főútvonalra. (Közismert, hogy a balra kanyarodás annyira veszélyes lehet egyes helyeken, például lámpa nélküli kereszteződésben vagy felezővonalon, illetve üzemanyag-pazarló is a várakozás és hirtelen gyorsítás miatt, hogy a UPS futárszolgálat teherautóinak megtiltotta a cégvezetés. Ezzel évente 40 millió liter üzemanyagot takarítanak meg, amivel 20 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzik meg.)
A fenti videón látszik, hogy a DDI esetén az autópályára való balra felhajtást ténylegesen is balra kanyarodva végezzük. Hagyományosan ezt az autópálya feletti felüljárón áthaladva egy éles jobbkanyarral kezdjük, aztán a külső sáv felől próbálunk besorolni az autópálya forgalmába. Ha ez nem sikerül lendületből, gyakorlatból vagy udvariasságnak köszönhetően (beengednek), akkor a sávunk egyszer csak elfogy, lelassulunk, megállunk, és álló helyzetből még inkább balesetveszélyes "beugrani" a forgalomba.
Ezzel szemben a DDI jobbra kanyarodás helyett átterel bennünket a szembe jövő sáv bal szélére, ahonnan egy kényelmes ívű bal kanyarral kellő sebességgel közelíthetjük meg az autópálya forgalmát. Amennyiben az autópályát akarjuk elhagyni, és a keresztező felüljárón balra tovább haladni, akkor ezt is egy egyszerű balkanyarra oldhatjuk meg, miután kisoroltunk a szélső sávba.
A DDI-ben van ugyan két-két forgalmi lámpa, amely meg-megakasztja a keresztirányú haladást, ám ezek 10-40 százalékkal kevésbé lassítják le a csomópont átlagsebességét, illetve a DDI az átmenő forgalmat 10-30 százalékkal növeli egy hagyományos 2x2-es kereszteződéshez képest.
A szétváló gyémánt kereszteződés biztonságosabb a gyalogosok és kerékpárosok számára is a hagyományosnál, mivel nekik is kevesebb számú helyen kell keresztezniük az autóforgalmat az átkeléshez vagy irányváltáshoz, illetve őket az új nyomvonal a felüljárón középre, a sávok közé tereli, ami számukra legbiztonságosabb terület. Ahol meg át kell kelniük az úton, ott lámpás zebra van. Hasonlóan működik az a DDI, amelyikben az autópálya kerül felüljáróra, és alatta alakítják ki a keresztező sávokat.
A türkiz vonal a kerékpárutat, a narancs a gyalogost jelöli
A gyémánt kereszteződések megépítése is kevésbé költséges, és a meglévő felüljárókat sem kell kiszélesíteni a forgalom növeléséhez. Az Egyesült Államokban a 2009 óta építenek DDI-ket, jelenleg közel 90 van tervezés alatt, illetve már készen. A gyémánt útkereszteződéseknek saját információs oldaluk is van. A legrégebbi európai DDI Franciaországban van.
Az amerikai baleseti statisztikák szerint az eddig megépült DDI-k 50 százalékkal csökkentették a súlyos balesetek számát a hagyományos kereszteződéshez képest, és még a legforgalmasabb csomópontokban is elenyésző a sávtévesztésből adódó balesetek száma, évente csak néhány koccanás van emiatt.
Az angol nyelvű oktatóvideó ide kattintva érhető el.
0 
