Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
17
nov/2011

Sütőolajjal repül egypár utasszállító gép Amerikában

Ne ijedjen meg, hogyha az éppen aktuális repülőjáraton furcsa, gyorséttermekre jellemző illatot érez vagy épp állott pocsolyaszagot – az amerikai légitársaságok ugyanis ezen a héten azzal versenyeznek, hogy minél sikeresebben bemutassák, hogy mennyire környezetvédők. Néhány járatot különféle bioüzemanyaggal hajtanak majd.

A First United Continental Houstonból Chicagóba tartó járatát hétfőn speciális névvel illették, az volt ugyanis a légitársaság első “Kékég Teszt Repülése”, mivel a szokásos üzemanyag helyett 60 százalék volt csak a kerozin és 40 százalék algából előállított bioüzemanyag.

Szagosra sikeredett „biorepülések” Amerikában

Az Alaska Légitársaság 75 repülőgépe közlekedik 80 százalékban kerozinnal és 20 százalékban gyorséttermekből begyűjtött használt olajjal, illetve főzőolajjal. „Lehet repülni elhasznált főzőolajjal, sőt növényi olajjal is” – mondta Robert Ames, a Dynamic Fuels alelnöke.

Tizenegy zöldjáratot indítanak Seattle és Washington DC, valamint 64 járat ugyancsak Seattle és Portland, Oregon között. „Szerettük volna bizonyítani, hogy „ökojáratokat” nemcsak rövid útvonalakon tudunk indítani, hanem hosszabbakon is” – mondta Bobbie Egan, az Alaska társaság szóvivője.

A légitársaságok becslése szerint körülbelül 10 százalékkal kevesebb káros gázkibocsátás történik a zöldjáratokon. Az egyelőre még nem világos, hogy mikor állandósulnak az Alaska „biojáratai”. Az azonban tény, hogy egyelőre ezek a járatok igen sok pénzbe kerülnek a légitársaságnak, mivel például a főzőolajért hatszor többet fizetnek, mint a szokásos kerozinért – közölte Egan. Annak ellenére ilyen drága a kerozin helyettesítője, hogy egyre több készül belőle, és az árak is már egy ideje csökkennek.

A Dinamic Fuels - a Tyson Foods óriáscég és a Syntroleum Corporation közös vegyesvállalata - jelenleg az egyetlen olyan amerikai vállalat, amelyik képes ilyen üzemanyagot előállítani. Erőművük még csak egy éve üzemel, és az éves kapacitása 283,9 millió liter. A Tyson Foods egyébként a világ legnagyobb baromfi-, sertés- és marhahúsból készült termékeket előállító konszernje.

A Robert Ames, a Dynamic Fuels alelnöke egyelőre nem kívánt a kerozint helyettesítő bioüzemanyag árakra vonatkozó kérdésekre válaszolni, csak annyit mondott, hogy reméli, a termék ára tovább mérséklődik. Majd hozzátette, van elég használt főzőolaj is, mivel Amerika szereti a gyorséttermeket, azonban ilyen mennyiségben még nem áll rendelkezésre ez az alapanyag.

Forrás: greenfo


0
Tovább
10
nov/2011

Itt a magyar papírkoporsó

Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

koporsó urna temetés Rákóczifalva kartonpapír fenntarthatóság

koporsó urna temetés Rákóczifalva kartonpapír fenntarthatóság

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

koporsó urna temetés Rákóczifalva kartonpapír fenntarthatóság

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét (MTI Fotó: Mészáros János)

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.


0
Tovább
05
nov/2011

Fahősökre lehet szavazni az Év Fája versenyen

Az Év Fája versenyben tizenkét fát juttatott tovább a 92 benevezettből az utolsó körbe a vetélkedőt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség szavazatai alapján dől el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet. Voksolni november 7-ig lehet ezen az oldalon. Az idei versenyben Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A másodszorra megrendezett versenyen magánszemélyek, önkormányzatok és civil szervezetek nevezték be kedvenc fáikat. Egy-egy jelölés mögött néhol egy egész óvoda, iskola vagy egy-egy család több generációja áll.

A 2011-es döntőbe három hársfa, egy tölgyfa,egy eperfa, egy mocsári ciprus, egy vérbükk, egy fehér fűz, egy szürke nyár és egy fekete nyárfacsoport került. Közülük több már tavaly is megmérettette magát. A döntős fák mindegyike különleges valamiért: köztük van a ma ismert legnagyobb törzskerületű szürke nyár, sok száz éves famatuzsálemek és több kegyhelyként működő „képesfa”.

A tizenkét döntős:

  • Az öreg hársfa - Felsőmocsolád, Somogy megye
  • A dévaványai "Makkfa" - Dévaványa, Békés megye
  • Évszázadok tanúja - Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban - Ötvöskóny, Somogy megye
  • Miskolci mocsári ciprus - Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  • A tengődi Életfa - Tengőd, Somogy megye
  • A ságvári Képes-fa  - Ságvár, Börevári-rét, Somogy megye
  • A szőkedencsi 700 éves hársfa - Szőkedencs, Somogy megye
  • A vajali szürke nyárfa - Mór, Vajali nagyforrás dűlő, Fejér megye
  • A mezőhegyesi vérbükk - Mezőhegyes, Békés megye
  • Árvácska - Budapest
  • Mátramindszenti villám sújtotta öreg fűz  - Mátramindszent, Nógrád megye
  • Fekete nyárfacsoport a Tisza-parton -Tiszabercel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére - vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség - ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.


1
Tovább
24
okt/2011

Országos védettség küszöbén a Tétényi fennsík

A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelet tervezete, mely a Tétényi fennsík természetvédelmi terület létesítését célozza, elfogadás előtt áll. Ez egy sokéves vagy inkább évtizedes folyamatra tehet, ha nem is pontot, de vesszőt.

A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület a 90-es évek eleje óta szorgalmazta a Tétényi-fennsík védelmét, az akkori környezetvédelmi tárcánál, ill. helyi védelmét a Fővárosi önkormányzatnál. A feltáró, vizsgálati munka már akkor elkezdődött, és 96-ban megjelent a Természeti Kincsek Dél-Budán (Cserépfalvi - Zöld Jövő kiadás) mely egyértelművé tette a Tétényi fennsík, és mellette a Háros sziget kiemelkedő és védelemre érdemes természeti értékeit.

Országos védettség küszöbén a Tétényi fennsík

A lobbi munka, a kezdeményezések is folytatódtak, felerősödtek, a Háros sziget esetében viszonylag hamar, 1993 végére országos védettséget is eredményeztek, azonban a fennsíkon jóval nehezebb helyzetekkel álltunk szemben. Az agglomerációs önkormányzatokban elindult a terület átsorolása, értékesítése, beépítése, az egykori honvédségi területek elkótyavetyélése. Ugyanakkor a tárca folyamatosan lerázta a témát, ill. a fővárosi és a helyi önkormányzatokra hárította a védettséget. A fővárosnál 1999-re sikerült elérni, az akkor elfogadott nagy védettségi csomag keretében a fennsík fővárosi oldalán lévő mintegy 111 hektárnyi terület helyi védettségét. 

Az összefüggő, több száz hektáros terület, törökbálinti, diósdi, budaörsi elemekkel a Natura 2000 intézménye beléptével bekerült ebbe a védelmi körbe, ami azonban tudjuk, elég puha, és inkább csak lehetőségeket tartalmaz. Ezért, a 2000-2001-ben ismét erősödő agglomerációs beépítési nyomás kapcsán, ekkor sorolták át, adták el, majd parcellázták fel, minden szakhatósági, nemzeti parki ellenkezés ellenére a Mechanikai Művektől északra eső un. Nemax területet is, amit később a biztonság kedvéért le is dózeroltak, az óriási henye boroszlán állományával együtt, a teljes terület országos védelem alá helyezésére adtunk be javaslatot. Ebben benne volt a törökbálinti Nagypuszta bő 100 hektáros területe, a Nemax terület, a fővárosi már védett, ill. más, védelemre javasolt területek, a Balatoni út város felé eső oldalán, a Csúcs utca és a Szabadkai út közötti sávban.

A Nagypuszta és a kapcsolódó kisebb, a lőtér környékén lévő fővárosi területek ügyében, hosszú évekig tartott az alkudozás, ami most már a célegyenesben van, bízunk benne, az ellenérdekű felek, a nagy befektetők, lakópark építők már visszavonultak. Ezt mutatta az idén év elején tartott fennsík kerekasztal is, ahol az agglomerációs települések is képviseltették magukat, és Turai polgármester úr egyértelműen támogatta a Nagypuszta védelmét. A jelen tervezet lényegében ennek, és a kapcsolódó fővárosi, lőtér menti területek védettségét mondja majd ki.

A fővárosi oldalon, a Balatoni út mentén történő védelem bővítésekre 2008-ban készítettünk részletes tanulmányt, melyet a fővárosnak benyújtottunk. Ez alapján most van tervben egy helyi védettségi rendelet számos más fővárosi területtel együtt, benne pl. a nagytétényi Duna parttal is. Nyilván sok munkával jár majd ezen területek kezelése, tényleges védelme, és bemutatása is, amiben már évtizedes tapasztalatunk van a fennsík fővárosi védett területein. Ebben a helyi erők, a civilek, a civil szervezetek bevonása sokat segíthet, reméljük Törökbálinton is lesz erre kapacitás, mi szívesen segítünk nekik, ill. a nyilván nem könnyű helyzetben lévő Duna- Ipoly Nemzeti Parknak is.

 Forrás: greenfo


0
Tovább
21
jún/2011

Teveirtással járulna hozzá a klímavédelemhez Ausztrália

A tevék kilövésével venné ki részét a klímaváltozás elleni küzdelemből Ausztrália. Ezen a héten kerül a parlament elé az a javaslat, amely szerint a megölt tevékért szén-dioxid kibocsátási jogokra szóló tanúsítványt kellene kiadni. A javaslatot a pártok is támogatják. "A tanúsítványokat bel- és külföldi cégek vásárolhatnák meg, amelyeknek úgynevezett szennyezési jogokra van szükségük" - mondta el Mark Dreyfus illetékes államtitkár.

Fájl:07. Camel Profile, near Silverton, NSW, 07.07.2007.jpg

Egy megölt teve a becslések szerint hetven ausztrál dollárt (13500 forintot) jelenthet. Az Ausztráliában nem őshonos tevék puszta létezésükkel károsítják a klímát, mivel egy évben 45 tonnányi metánt bocsátanak ki - a metán huszonegyszer klímakárosítóbb gáz, mint a szén-dioxid. Ausztráliában a becslések szerint 1,2 millió teve él szabadon, nagy károkat okozva: felfalják a szegényes növényzetet, kiürítik a vízforrásokat. Két évvel ezelőtt egy tevecsorda a Rocker River nevű falut fenyegette, amikor kétségbeesetten víz után kutatva a házakról leszaggatták az ereszcsatornákat és a légkondicionáló berendezések hűtőcsöveit.

John Cobb, az agrárügyek ellenzéki képviselője szerint, ha minden tevét kilőnének, annyi klímakárosító gázt spórolnának meg egy évben, amennyi háromszázezer autó károsanyag-kibocsátásának felel meg. A tevéket több mint 150 éve vitték Ausztráliába, a szállításban alkalmazták őket. 

Forrás: MTI


1
Tovább
27
máj/2011

160 ezren az országos szemétgyűjtő akcióban

Országszerte 1500 helyszínen több mint 160 ezer ember több ezer tonna szemetet szedett össze tegnap a TeSzedd! elnevezésű kezdeményezés keretében - összegezte az akció tapasztalatait Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyért felelős államtitkára.

A hagyományteremtőnek szánt szemétgyűjtő naphoz, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Központ Alapítvány szervezett, környezetvédő és más civil és társadalmi szervezetek, cégek és magánszemélyek csatlakoztak.

Ahol veszélyes hulladékot, illetve mozdíthatatlan méretű tárgyakat találtak az önkéntesek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parkok távolítják majd el a hulladékot. A szakemberek még a jövő hét folyamán is takarítanak. Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió több országában rendeztek már szemétgyűjtési akciókat, a kezdeményezés Észtországból ered. A megmozdulásnak ugyanakkor külön aktualitást ad, hogy az unió döntése szerint az idei esztendő az önkénesség éve.

Teszedd pécsi takarítás

Illés arról is szólt a teszedd kampány egri sajtóeseményén,  hogy a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerül és 2012 januárjában életbe lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely az unió legfontosabb céljaival összhangban a hulladék újratermelődését akadályozó ösztönzőket tartalmaz majd, illetve a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást támogatja.

A hulladéklerakást és a hulladékégetést azonban nem támogatja majd a jogszabály. A lerakott hulladékot ugyanis értékes erőforrások mozgósításával kell összeszedni, az égetés pedig levegőszennyezést, ily módon egészségkárosodást okoz - hangsúlyozta Illés Zoltán.
A jogszabállyal együtt hatályba lépnek a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek is - mondta Illés Zoltán. Habis László, Eger fideszes polgármestere arról számolt be, hogy a városból 300 önkéntes csatlakozott az akcióhoz. Nem csak öt konténernyi kommunális és építési hulladéktól szabadították meg a települést, hanem tisztították az Eger patak medrét is.

 

A Sajó mentén szedték az árvíz után ott maradt kommunális hulladékot

A Borsod megyei Szirmabesenyőtől egészen Felsőzsolcáig, a Kis-Sajó torkolatáig szedték az elmúlt évek árvizei után ott maradt kommunális hulladékot a Sajó folyó mentén, a jobb és bal parton szombaton. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai csak erről a területről mintegy 800 zsáknyi szemetet gyűjtöttek össze. A felügyelőségtől 116-an, a vízügyi igazgatóságtól pedig másfélszázan vettek részt a TeSzedd! akcióban. Az igazgatóság más területein - például a Bodrog mentén - is dolgoztak. Motorcsónakokkal gyűjtötték a kommunális hulladékot, három vízi járművel szedték össze a főként PET palackokból álló halmokat.
A regionális környezetvédelmi felügyelőség két helyszínt: a Csorba-telepi kavicsbánya tavat, mintegy 12 kilométeres hosszban, a Sajó jobb parti szakaszát pedig a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig (4 kilométer) "szabadították meg" a szeméttől. A vízügyesek a Sajó bal partját takarították a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig, továbbá a Sajó mindkét partját a közúti hídtól egészen az M30-as út hídjáig.

Baranya megyében több mint 7000 önkéntes regisztrált

Baranyában közel 40 helyszínen, Somogyban közel 70 helyszínen lett megszervezve az akció. Magyarország fővárosa és három megyei jogú város – Debrecen, Pécs és Székesfehérvár – az önkéntes akció kiemelt helyszíne volt. Szombaton  Pécsett mintegy 20 helyszínen gyűjtöttek önkéntes csapatok hulladékot a város különböző pontjain.

A hosszú távú cél a szemléletformálás

A TeSzedd! mozgalom nem csak egy nap közös szemétszedésről szól, hosszú távú célja a szemléletformálás annak érdekében, hogy a hétköznapokban kevesebbet szemeteljünk, és általában környezettudatosabban éljünk - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az országos önkéntes szemétgyűjtő akció megnyitóján Budapesten.

A kezdeményezéshez több mint 162 ezren csatlakoztak, magánszemélyek, iskolák, munkahelyi és más közösségek is regisztrálhattak a www.teszedd.hu honlapon. Az egyes településeken szerveződő csapatok munkáját helyi koordinátorok segítik. Az akcióhoz csatlakozók nemcsak a szemétszedésben, hanem az illegális hulladéklerakó-helyek feltérképezésében is segíthetnek.

A TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért a szervezők szerint az ország történetének legnagyobb önkéntes akciója.
"Felszedjük a szemetet a közparkokból, az utak széléről, a szántóföldekről, a vízpartokról, sőt a Balatonnál a víz fenekéről is" - sorolta a helyszíneket a nap elején a vidékfejlesztési miniszter. Balatonfüreden önkéntes búvárok a tóból gyűjtötték a hulladékot a Veszprém Megyei Búvárklub szervezésében. Az egész országból több mint negyven búvár vett részt a víz alatti szemétszedésben.

Forrás: greenfo.hu


0
Tovább
25
máj/2011

Megújult a greenfo.hu

Az immár tíz éves greenfo.hu, a hazai internet „zöld iránytűje” új küllemmel, friss hírekkel és szerteágazó szolgáltatásokkal várja a környezet és természet iránt érdeklődő olvasókat.

A 2001-ben alapított www.greenfo.hu mára egyfajta civil hírügynökséggé vált a környezet- és természetvédelem területén. Most új külsőt kapott a portál, amelyen a kék, a zöld és a barna színek dominálnak. A látvány mellett a fejlesztők számos programozási módosítást is beépítettek, így például átalakult a menüszerkezet, és lehetővé vált a tartalmak megosztása a közösségi oldalakon.

A naponta hét-nyolc friss hírrel bővülő honlap látogatói naprakész tájékoztatást kapnak többek között a kolontári és a fukusimai katasztrófa fejleményeiről, a budapesti kerékpáros ügy felfutásáról, a klímaváltozás alakulásáról, a génmódosított növények körüli küzdelemről, továbbá számos civil, állami és céges zöld kezdeményezésről. Az elmúlt tíz év alatt a honlap szerkesztői közel 28 000 cikket helyeztek el a portálon – az így létrejött egyedülálló zöld hírarchívum lefedi az utóbbi évtized összes fontos környezet- és természetvédelmi témáját.

A greenfo.hu számos további, népszerű szolgáltatást is nyújt látogatóinak. Az Állásbörzében az állást keresők és kínálok ingyenesen hirdethetnek, a Programajánlóban pedig aktuális programokról és pályázatokról értesülhetnek a netezők. A Kiadványfigyelő könyvek, folyóiratok, CD-k és DVD-k ajánlóit tartalmazza. A Magyarországon unikumnak számító Zöld jogász rovatunkban az olvasók jogi kérdéseket tehetnek fel a Greenfo jogászának, a Zöld szemmel rovatba pedig környezetszennyezésekről, illetve pozitív példákról küldhetnek be képeket. Az adatbázisokban utána lehet nézni a védett fajoknak és területeknek, környezetvédelmi hírleveleknek, emellett szakdolgozatokat is le lehet tölteni. A regisztrált felhasználók saját képgalériákat hozhatnak létre. Új rovat a Zöld címlista, ahová magánszemélyek és szervezetek helyezhetik el elérhetőségeiket. Szintén újdonság a Multimédia oldal, itt videók és hanganyagok találhatók. 

A változásokról további részletek itt olvashatók.


0
Tovább
14
ápr/2011

Szemfényvesztés a lebomló műanyagszatyor

A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló műanyagszatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról - közölte Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője a Greenfóval.

"Valóban léteznek természetes alapanyagokból - például burgonya- vagy kukoricakeményítőből - készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani. De a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka nem ilyen" - mondta Graczka. Szerinte ez utóbbiak, bár szerepel rajtuk a környezetbarát termék védjegy, olyan, gyakran nehézfémeket tartalmazó katalizátorokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a műanyagláncok hasadását, ezáltal a szatyor szétesését.

"Ugyanolyan műanyag szatyrokról van szó [mint a hagyományosak], csak még plusz adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékok, amellett, hogy az egészségre veszélyesek, a szelektív gyűjtést is beszennyezik: az újrahasznosítók panaszkodnak, hogy nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat" - fejtette ki a Humusz kommunikációs vezetője. (A szatyrokat a szelektív gyűjtőszigeteken a PET-palackok helyére lehet dobni).

Mint mondta, házi kísérleteket is végeztek, hogy az elvileg 90 nap alatt lebomló zacskók valóban szétesnek-e. "Szó sincs ilyesmiről, nem tűnnek el; de ha szét is esnek egy idő után, attól az még apró darabokra hullott műanyag lesz" - hangsúlyozta.

Graczka Sylvia szerint egyszerű adótechnikai megfontolások állnak az áruházláncok bioszatyor-forgalmazása mögött: a termékdíjtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede ilyen, nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem.

"A Humusz álláspontja az, hogy egyáltalán nincs szükség szatyrokra: sem lebomlókra, sem nem lebomlókra. Elrakható vászontáskák és hasonló, tartós bevásárlótáskák használatát javasoljuk. Írországban, amikor bevezették a zacskóadót, néhány hónap alatt 94 százalékkal visszaesett a szatyrok használata. Ez jól mutatja, hogy valójában nincs rájuk szükségünk" - mutatott rá a szóvivő.

Forrás: greenfo.hu


5
Tovább
26
márc/2011

A ferihegyi kifutópálya is elsötétül az ötödik Föld Órájára

Idén még a ferihegyi repülőtér egyik kifutópályáját sem világítják ki a Föld Órája alatt - az illetékesek szerint ez nem veszélyezteti a légi közlekedést. Az akció 2007 óta a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát, idén már 131 ország csatlakozott. Március 26-án helyi idő szerint este fél kilenckor egy órára kapcsolj le minden villanyt, de spórolj az árammal az év többi napján is - ezt kéri a WWF.

A Föld Órája kezdeményezés idén rekordrészvétellel kecsegtet, a WWF-nél összesen 131 ország regisztrált a 2011-es akcióra. Mind a hét kontinens részt vesz, városok ezrei vállalták, hogy egy órára lekapcsolnak minden fényt, még az olyan nevezetességek is díszkivilágításait is, mint az egyiptomi piramisok, a Sidney-i operaház, vagy a Niagara vízesés, de elsötétül a New York-i Time Square is. Nem lesz kivilágítva a római Colosseum és a párizsi Eiffel-torony sem. Március 26-án, mindenhol helyi idő szerinti este fél kilenckor a Föld legnagyobb részén lekapcsolják a villanyt, beleértve Magyarországot is. 

Repülőtéri kifutópálya, fényreklámok és díszkivilágítások kapcsolnak le Budapesten

Teljesen lezárja a ferihegyi repülőtér üzemeltetője az egyik kifutópályát a Föld Órája ideje alatt: lekapcsolják a pályafényeket, a bevezető fénysort és a földetérési zóna speciális lámpáit. A világítótestek összteljesítménye nagyjából 84 ezer Watt, fényük pedig akár húsz kilométerről is látszik. A Budapest Airport az akciót a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályok és előírások szigorú betartása mellett szervezi, ezért az átmeneti áramszünet nem jelent veszélyt a repülés biztonságára és az utasforgalmat sem akadályozza majd - közölte a cég.


Csatlakozz Te is! - a WWF Magyarország felhívása

A Föld Órájához Magyarországon a repülőtéren kívül még több mint kétszáz vállalat és intézmény csatlakozott: lekapcsolja fényreklámait a Coca-Cola, elsötétül a New York kávéház, ahogy számos bevásárlóközpont és üzlet is, nem csak Budapesten. Több pénzintézet, de például a Tesco vagy a Zwack Unicum is részt vesz a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi akcióján.

Budapesten lekapcsolják a Lánchíd, a Budai vár és a Parlament díszkivilágítását is pontban este fél kilenckor, és sötétbe borul az egész Duna-korzó is. A Budai Vár Savoyai teraszára a WWF zenészeket, kongadobosokat, az éjszakai sötétséghez tűzzsonglőröket, fényfestőket és fényküllős bicikliseket is meghívott. Az ország több településén - például Szegeden - is lesznek fáklyás felvonulások, filmvetítések, csillagászati bemutatók, és egyéb programok a Föld Órája keretein belül, ezekről bővebb információt az esemény honlapján lehet megtudni. 

Évi egy óra nem fogja megmenteni a világot, de figyelemfelkeltésnek hatásos

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére 2007-ben indult Sydney-ből, és már az első évben 2,2 millió ember csatlakozott hozzá. Abban az órában az ausztrál főváros áramfogyasztása több mint tíz százalékkal esett vissza, vagyis olyan volt, mintha hirtelen 48 ezer autó eltűnt volna az utakról - persze csak egy órára. A Föld Órája gyorsan világmozgalommá nőtte ki magát, de ahogy népszerűsége nő, évről-évre viták is övezik az akciót. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, a világszintű kampánynak is van CO2-lábnyoma, ami egyes esetekben akár még nagyobb is lehet, mint az egy órás sötétséggel megspórolt kibocsátás mértéke. Továbbá a megtakarítás csak ideiglenes, hiszen ha az ember elhalasztja mondjuk a mosógép bekapcsolását egy órával, a lakás napi energiafogyasztása semmivel sem csökken.

A WWF nem győzi hangsúlyozni, hogy az akció szimbolikus, nem feltétlenül arról szól, mennyi áramot lehet megspórolni egy évente egyszeri egy órás villanylekapcsolással, sokkal inkább világ vezetői és az emberek figyelmét szeretné a kérdésre irányítani, hogy a hétköznapokban is eszükbe jusson takarékoskodni az elektromos árammal.


www.fenyfestok.hu

"Fontos, hogy a vállalatok ne csak egyszeri aktivitásnak tekintsék az eseményt. A valódi tett a kommunikáció mögött az lehet, ha tényleges energiahatékonysági lépések bevezetésére használják az alkalmat, és saját kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, melyeket nyilvánosan is felvállalnak" – mondta Dakó Andrea, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. A cégek a Föld Órája honlapján feltüntethetik, milyen zöld intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek bevezetni, a WWF pedig később elemezni is fogja ezeket a vállalásokat. 

A hazai WWF-iroda adatai szerint Magyarország nagyjából 50 megawattóra áramot takarított meg tavaly március 26-án, de egészen pontos adataik nincsenek, ám nem is kérnek a szolgáltatóktól, pontosan azért, mert nem az egyszeri megtakarítás az akció fő célja. (Nem is lehet pontosan elkülöníteni, hogy a 2010-ben megspórolt áram mennyisége a Föld órája akciónak, vagy éppen a szokatlanul enyhe időjárásnak volt köszönhető.)


Sötét Duna-korzó, tűzzsonglőrök a Budai Várban és fáklyás felvonulások vidéken

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen, ha nem csak ebben az órában, hanem a mindennapjai során is figyel az energiatakarékosságra. Az akcióhoz bárki csatlakozhat azzal, hogy regisztrál a weboldalon és lekapcsol minden villanyt, és a nélkülözhető elektromos berendezéseket március 26-án este fél kilenckor.


0
Tovább
04
márc/2011

Szemét-kiállítás Stockholmban

A stockholmi Nordiska Museet termeiben hiába keresne a látogató a Mona Lisához fogható műalkotást, találhat viszont dobozos tej tárolására szolgáló üres dobozt. A rangos svéd kulturális intézmény a kukákban kutakodott legújabb kiállításához, hogy bebizonyítsa: hulladékaink sajátos történettel szolgálnak, amelyben a néprajznak, az ökológiának, sőt még az érzelmek világának is megvan a maga helye.

"Etnológusok vagyunk, akiket érdekel az emberek életmódja, és azt is kutatásra méltó témának tekintettük, hogy mit csinálnak a szemétládájukkal" - tréfálkozott Cristina Matsson, a svéd főváros központjában működő múzeum igazgatónője abból az alkalomból, hogy megnyílt az intézményben rendezett szemétkiállítás.

A mosogató alatt / A raktárban (Ottoson Trovalla és Erik Ottoson fotói a kiállításon)

Az első, ami szembetűnő: nagyot változtak az idők a szemét tekintetében is. Emitt egy használt, átvarrt majd megfoltozott, felújított, átszabott majd kidobott jutanadrág új funkciót kapott térelválasztó felületként. Amott egy 2010-ben gyártott, iparilag előkoptatott és előre elszakított divatos farmernadrágon a következő figyelmeztetés olvasható: Half the life but double the look - azaz feleannyi ideig tart, de kétszer olyan menő.

Polemikus hatású egy antik és felette szerény lapp baba is, amelyet egy egyszerű piros kendőből és egy öreg függönyből hoztak össze. Egy szám ad magyarázatot: a mai svédek gyerekéveikben fejenként átlag 563 játékot kapnak.

Pamutból készült egészségügyi betétek, fémkapcsokkal javított porcelántárgyak, szövethulladékokból készült szőnyegek: a XVIII. és XIX. századi újrahasznosítások netán a maiaknál is "ökológikusabbak" lennének? Lena Landerberg, a kiállítás biztosa szerint elsősorban azt kívánták megmutatni, hogy abban az időben szinte semmi nem számított hulladéknak.

1920-tól egészen a 80-as évek elejéig tartott a szemétürítők ideje, amikor szinte mindent kidobtak - aztán az ökológia megváltoztatta a gondolkodást. Az 1960-as években elterjedt a szemeteszsák, aztán a szelektív hulladékgyűjtés kora következett.

Manapság minden svéd évente mintegy fél tonna hulladékot produkál (ez alig harmada az amerikai átlagnak) - ennyit termelnek a háztartásukban. "Rá akarjuk venni az embereket: gondolják át, hogyan szemetelnek, de nem akarjuk vádolni őket. Az emberek maguk is számos kérdést tesznek fel és sokan törekednek arra, hogy felelős ökológiai magatartást tanúsítsanak" - magyarázta az AFP-nek Erik Ottosson-Truvalla etnológus.

A kutató sok embert figyelt meg és kérdezett ki, amint éppen kidobták a saját szemetüket, a kiállításon pedig azt kívánta bemutatni, milyen "érzelmek" kötik az embereket ezekhez a tárgyakhoz, amelyektől többé-kevésbé tudatosan igyekeznek megszabadulni.

"Az újrahasznosítási központokban gyakori, hogy egybegyűjtik azt, amit a nap során fedeztek fel a hulladékok között.. Ez kis szünetet jelent a megsemmisítésük előtt, egyfajta rögtönzött  kiállítás keletkezik így" - hangoztatja az etnológus.

"Nem könnyű eldönteni, mit tartsunk meg, mit dobjunk ki" - mondja a maga részéről Lena Landerberg. - "Mi magyarázza, hogy amit az egyik ember szemétnek tekint, a másik nem? A hulladék sok esetben nézőpont kérdése."

Az ideiglenes kiállítás belépőjét tartalmazza a múzeum általános belépőjegye, amely 9 euróba kerül - de a 19 éven aluliak számára ingyenes. A szemétszemle szeptember 25-ig tekinthető meg.

Forrás: mti


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (218),otthon (179),kert (106),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (53),műanyag (52),hulladék (49),légszennyezés (49),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),növény (35),megújuló energia (34),klímaváltozás (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),nyár (29),karácsony (29),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),tél (25),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),konyha (20),élelmiszer (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),gyerek (18),ősz (18),egészség (17),divat (17),komposzt (17),autó (17),barkácsolás (17),városi közlekedés (17),takarítás (17),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),LED (15),lakberendezés (14),klímaválság (14),gyümölcs (14),virág (14),szemét (14),fa (13),zöldség (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),víztakarékosság (12),ajándék (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),lakásfelújítás (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),illóolaj (11),raklap (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),étel (10),víz (10),stressz (9),almaecet (9),ruha (9),urbánus életmód (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),háztartás (9),Kína (9),ivóvíz (9),allergia (9),hulladékgyűjtés (9),világítás (9),WWF (9),talaj (8),levegőszennyezés (8),csomagolás (8),bútor (8),tavasz (8),szén-dioxid (8),szúnyog (8),mobiltelefon (8),vegán (8),növényvédelem (8),Párizs (8),méh (8),macska (7),sport (7),lakás (7),komposztálás (7),biogáz (7),alga (7),vásárlás (7),zajszennyezés (7),játék (7),VOC (7),Hollandia (7),ételpazarlás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Kanada (6),szmog (6),New York (6),gyógynövény (6),ökolábnyom (6),városi élet (6),biodiverzitás (6),Föld napja (6),beporzás (6),bioüzemanyag (6),Budapest (6),faültetés (6),gyom (6),ünnep (6),méz (6),erdő (6),környezetbarát (6),Magyar Telekom (6),kukoricakeményítő (6),madár (6),pazarlás (6),Greenfo (5),Föld órája (5),városi hősziget (5),Ökoszolgálat (5),urbanizáció (5),testről és lélekről (5),város (5),lomtalanítás (5),cipő (5),pályázat (5),zöld energia (5),turizmus (5),térkép (5),szélerőmű (5),Japán (5),busz (5),fenyőfa (5),szelektív hulladék (5),elektromos kerékpár (5),tárolás (5),karácsonyfa (5)

Archívum