Akik rendszeresen közlekednek például valamelyik budapesti rakparton, jól ismerik a fantomdugó jelenséget: egyesben araszolnak az autók egy szakaszon, minden látható ok nélkül, majd egy bizonyos idő után felgyorsul a forgalom, helyreáll a tempó, megszűnik a fantomdugó.
A problémával többen foglalkoztak már, most a világ talán leghíresebb műszaki egyeteme, az MIT Számítógép-tudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriuma (CSAIL) vizsgálta a kérdést. Arra jutottak, hogy sokkal kevesebb fantomdugó alakulna ki, ha a járművezetők egyetlenegy szabályt betartanának: nem "tolnák" az előttük haladó autót.
Aki rendszeresen szokott vezetés közben a visszapillantó tükörbe nézni, az jól ismeri az ilyet. Ezt értelmezheti agresszióként is, ami teljesen kiszámíthatatlanná teszi a vezetést. Van, aki ilyenkor kicsit gyorsít, mások belassítanak. Minél kisebb a követési távolság a járművek között, annál nagyobb dinamikai problémák lehetnek. Ha többen is kizökkentik a forgalom haladásának tempóját, kialakul a fantomdugó.
"Akkor lehet a legegyszerűbbb módon megelőzni a járműtorlódást, ha a járművek között egyenlő távolság, szakszóval bilaterális kontroll van", mondta Berthold Horn, az MIT professzora, aki kutatótársaival vizsgálta a jelenséget.
A kutató szerint egyetlen összevissza gyorsító és lassító autós képes egy többkilométeres autófolyam sebességét befolyásolni. "Kísérleteink azt mutatták, hogy ha az autósok a járművük előtt és mögött is ugyanakkora távolságot hagynak, akkor a sebességeltérések megszűnésével egyenletessé válik a forgalom tempója, és nem keletkezik fantomdugó", összegezte Berthold Horn. A kevesebb dugó kisebb légszennyezést is jelent.
Az MIT CSAIL animációján jól látszik a különbség: a felső sor a bilaterális kontrollt mutatja, az alsó pedig a torlódás kialakulását. Kiegészítés: a bilaterális kontrollnak nem kell ugyanakkorának lennie minden autó esetében. Csak az számít, hogy amennyi távolságot látunk magunk mögött, annyit tartsunk magunk előtt is, ígéri az animáció.
"Mi, emberek szeretünk csak előfelé nézni mind átvitt, mind valós értelemben. Ösztöneinkkel ellentétes, hogy folyton hátrafelé tekintgessünk. De az egyenlő távolságtartás óriási jelentőségű, mert csökkenti az utazási időt és az üzemanyag-fogyasztást (...)", tette hozzá az egyetem weboldalán megjelent írásban.
Horn szerint valószínűtlen, hogy az autóvezetők megváltoztassák "előrenéző" hozzáállásukat, így azt javasolja, hogy az önvezető járművekbe ne csak előre (mint most), hanem hátulra is szereljenek be érzékelőket. A fantomdugók száma már akkor is csökken, ha csak az autók néhány százaléka betartja az egyenlő követési távolságot, például a beépített szenzoroknak köszönhetően. A Toyota most tervez olyan szimulációkat, amelyek a kétoldali érzékelők hatását vizsgálnák. Feltételezések szerint ugyanis az egyenlő távolság hatására egyrészt megnő az elérhető sebesség, másrészt csökken a balesetek száma.
"A vándormadarak évmilliók óta ezt csinálják: nemcsak az előttük repülő madarat figyelik, hanem a körülöttük lévő összes madárhoz igazítják az aktuális repülési pozíciójukat", mondta Horn, aki innen nyerte az ihletet kutatásához.
A CSAIL-csapat szerint a korábbi vizsgálódások azért nem vezettek hathatós eredményre, mert sokkal bonyolultabb módszereket ajánlottak a fantomdugók megszüntetésére. Ilyen például a járműoszlop-elmélet (platooning), amelyben számos önvezető autó halad egymás után. Igen ám, cáfol Horn, de ehhez finomhangolt koordináció és összekapcsolt járművek nagy hálózata, vagyis egy költséges rendszer kiépítése szükséges.
0 
