Vajon miért nem épít mindenki (akinek kertje van) egy akvapóniát a telke végében, hogy aztán olcsón, saját maga által termesztett zöldségeket, növényeket és saját maga tenyésztett halakat egyen?! Már Magyarországon is találhatunk jó példákat Debrecenben, Érden, sőt folyamatban van egy kaposvári projekt megvalósítása is, ahol megváltozott munkaképességű emberek számára építenek ki egy akvapónia-rendszeren alapuló gazdaságot.

Az akvapónia a növénytermesztés egy fajtája, ami az akvakultúra (pl. intenzív tartályos haltenyésztés) és a hidropónia vízkultúrás (föld nélküli növénytermesztés) együttes alkalmazását jelenti. Önmagában mindkét eljárás nagyon költséges, mindkét esetben több száz m³ víz cseréjére és a víz után kezelésére van szükség. A hidrokultúrás növénytermesztésnél ezenfelül pluszműtrágyával kell biztosítani a hiányzó tápanyagmennyiséget is.

Együttes alkalmazásuk során viszont a két rendszer egymás hátrányait saját maga hasznára fordítja. Ami azt jelenti, hogy a kavicságy mellé helyezett, halakkal teli tartályban lévő vízben a baktériumok hatására az ammónium nitráttá alakul. Ezzel a nitrátos vízzel folyamatosan öntözött kavicságyon a növények egyrészt hozzájutnak a vízből a növekedésükhöz szükséges tápanyaghoz, másrészt pedig megtisztítják a vizet. Ez a tisztított víz pedig visszakerül a haltartályba.

Elindul egy körforgás, amit csak annyira szükséges bolygatni, hogy az elpárolgott vizet pótolni kell. Előnye, hogy a növényekkel nem kell bajlódni, nem kell kapálni, ásni és gyomlálni, csak a magokat kell megfelelő időben szétszórni a kavicságyon.

Gönci Péter Debrecenben úgy tökéletesítette az akvapóniát, hogy a rendszert egy passzív házban építette ki, figyelembe véve lakóhelyének klimatikus adottságait. A déli tájolású üvegháznak csak a déli oldala üveg, a többi leszigetelt fal. Az északi falhoz műanyag hordókat helyezett, ez lett a ház hőtároló közege. Így télen az alacsonyan sütő nap felmelegíti a hordóban lévő vizet, és ez által a házban lévő hőmérsékletet, míg nyáron ugyanez a hőtárolóközeg ellenkező hatást fejt ki. A 25 m² nagyságú házban egész télen tavaszi hőmérsékletet lehet teremteni a konyhakerti növények számára. A debreceni hobbikertész 4 fős családja jelenleg is vegyszermentes friss zöldségeken és pisztrángon élhet.

A Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járó akvapóniával nagyüzemi szinten Pécelen és Gödöllőn is kísérleteznek. Ezeken a helyeken nagyobb haltelepeket építettek ki, ahol elsősorban az akvakultúrás haltenyésztés tökéletesítéséhez használják a növényzet tisztító hatását, és nem fordítva.

A környezetvédelmet és az állatvédelmet ötvözte egy török cég automata szelektív hulladékgyűjtőjének kialakításánál. Az Isztambulban élő, becslések szerinti 150 ezer kóbor kutya sok problémát okoz a város lakóinak, ugyanúgy, mint a PET palackok az emberiségnek.

Ezekre a problémákra reagálva a cég olyan automata tárolókat alakított ki, amelyek PET palackok szelektív gyűjtésére alkalmasak, miközben kutyaeledelt osztanak a kóbor kutyáknak. Ezt úgy teszik lehetővé, hogy a szelektív tárolókban összegyűjtött PET palackok újrahasznosításából származó bevételből kutyaeledelt vásárolnak.

Az automata PET-gyűjtő működése nagyon egyszerű, amikor valaki bedob egy műanyag palackot, akkor az automata egy másik részébe kutyaeledelt adagol. Ha a PET palackban van víz, akkor azt be lehet önteni egy nyílásba, ami a tálka melletti víztárolóba kerül.

A föld 7 legszebb naperőművei közé sorolják az új-kaledóniai szigetvilág legnagyobb szigetén, a Grand Terrén felépített solarparkot. Az építő Conergy Australia cég a szív alakú napelemfarmmal küldött egy jelképes üzenetet a világnak, hogy itt az ideje jobban megszeretni a napenergiát.

A szív alakot a szigetvilágban található „couer de Voh” szintén szív alakú mangroveerdője ihlette. A közel 4 hektárnyi területen, mintegy 7888 napelemből álló, 2 megawatt teljesítményű naperőmű 750 otthon számára nyújt majd elektromos áramot. Az Új-Kaledónia szívének is nevezett erőművet ebben a negyedévben kezdik használni, amellyel várhatóan közel 2 millió tonna káros anyag kibocsátásától mentesítik a szigetet és a földet.

Hogyan válhatnánk élő fává a halálunk után? Elkerülhető az, hogy ne kősírba vagy urnába kerüljenek a hamvaink? Hamvakból temetők helyett erdők? Van lehetőség a földi hamvaink környezetbarát átörökítésére?

Úgy tűnik, van. Egy barcelonai dizájnstúdió leányvállalata a Bios Urn cég egy igazán környezetbarát temetkezési megoldást kínál.

A biourna (Bios Bio Urna) egy biológiailag 100 százalékban lebomló anyagokból, kókuszhéjból, cellulózból készült urnát jelent. Az urna két tárolóegységből áll. Az alsó tárolóegységbe kerülnek az erősen savas kémhatású hamvak. A felső kapszulába, ahol a csírázáshoz szükséges körülmények adottak, egy fa magjait helyezik el, az elföldelés helyszínéről vett földbe ágyazva.

A csírázáshoz megfelelő körülmények között növekedő mag addigra ereszt megfelelő erősségű gyökereket ahhoz, hogy szervesen beépüljön környezetébe, mire a két tárolóegység közötti rész és maga az urna is elkezd lebomlani.

A már Magyarországon is elérhető biournához többféle fafaj – az aleppói fenyő, ginkgo, korai juhar, kocsányos tölgy, magas kőris és az európai bükk – magjaiból lehet választani. A környezetbarát urna ára megfizethető, a kivitelezése esztétikus, könnyen szállítható, és a használata is egyszerű. A magok kihajtási ideje 6-8 hét.

A 2013. évi novemberi temetkezési törvények alapján, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelve már van lehetőség arra, hogy a hamvakat ott szórjuk el, vagy ez esetben „ültethetjük el”, ahol azt az elhunyt szeretné.

Így a jelenlegi szabályozások és a biourna segítségével egy vélhetőleg sokak számára vonzó opció jelent meg a temetkezési piacon.

A világ február másodikán ünnepelte a vizesélőhelyek világnapját. Az egészséges vizesélőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek.

A WWF regionális kezdeményezésben 2025-ig kétmillió hektár vizesélőhely állapotának javítását tűzte ki célul, összesen hat ország területén, a Dunán és mellékfolyóin. Az első ütemben több mint 6600 hektárnyi érintett folyószakaszon kezdték meg az összehangolt munkát osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát természetvédelmi szakemberek.
 
„Vizeink állapotának javítása a tiszta ivóvíz, az árvizek elleni védekezés és a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásnak egyik kulcsa. Ezeket az előnyöket viszont csak akkor élvezhetjük, ha nem tesszük tönkre a folyóinkat övező változatos élőhelyeket” – foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője.

Az Ó-Dráva

Hat ország, több ezer hektár
 
A Duna vízgyűjtőjén több mint 6600 hektár vizesélőhely helyreállításához kezdett hozzá az elmúlt évben a WWF a Coca-Cola Alapítvány támogatásával, összesen hat országban.  Az eredmények még a következő években fogják gazdagítani az érintett osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát folyószakaszokat. A helyreállítási munkálatok eredményeként javulni fog a környezeti egyensúly, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás, és az árhullámok elleni felkészültség. 

Ó-Dráva
 
A munka itthon a Barcs közelében található több mint 10 km hosszú Ó-Dráva vízellátásának javítását célozza. A ritkaságnak számító holtág és a partjai mentén lévő ártéri erdők helyreállítása, több mint 150 hektárt érint. Ezen a területen egy tavaly kezdődött (és összesen négy évig tartó) magyar-horvát együttműködés kereteiben dolgoznak a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei.

Erre fókuszál a WWF vizesélőhely-védelemi programja
 
A Dunát és mellékfolyóit számos veszély fenyegeti a vízgyűjtő különböző országaiban. A hegyvidéki területeken a vízerőmű-építési tervek jelentik a legfőbb kockázatot a szabadon folyó vízfolyásokra nézve. Kiemelkedően fontos, hogy a víznek, mint megújuló energiaforrásnak a kiaknázása ne okozza a folyóvizek természetes állapotának összeomlását.

Romániában és Bulgáriában a WWF kampányt indított annak érdekében, hogy jelöljenek ki olyan folyószakaszokat, ahol nem jöhet szóba a vízerő hasznosítása. A fellépés eredménye, hogy EU forrásokat a jövőben nem, vagy szigorú feltételek mellett lehet kis vízerőművek építésére fordítani.
  
A Duna alsó szakaszain, Romániában és Bulgáriában a tokfélék illegális halászata okozza a folyó gazdag élővilágának elszegényedését. A hatóság szakemberei számára tartott tréningnek köszönhető, hogy az elmúlt időszakban 4 tonna illegálisan kihalászott tokféle húsát és 80 kg kaviárt lepleztek le az ellenőrzések során. A dinoszauruszok korából származó tokfélék fennmaradása érdekében kulcsfontosságú, hogy visszaszoruljon az illegális kifogások száma, és egyre inkább növekedjen a szaporodásra alkalmas élőhelyek nagysága.
 
Ugyanannyi vizet adnak vissza a természetnek, mint amennyit üdítőitalokra felhasználnak
 
A WWF és a Coca-Cola Company hét éves együttműködés keretében törekszik a Duna és mellékfolyói mentén található árterek és vizesélőhelyek helyreállítására Ausztria, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Romána és Bulgária területén. Célunk, hogy 2020 végéig 53 km2 vizesélőhelyet állítsunk vissza, amely 12 millió m3 (4800 olimpiai úszómedencényi) víz megtisztításával válik az emberek és a természet hasznára.

A Coca-Cola Alapítvány 4,4 millió dollár értékben támogatja az együttműködést. „Az Élő Duna program a Coca-Cola Alapítvány által támogatott legnagyobb európai program. A WWF-fel több, mint hét éve dolgozunk együtt vizesélőhelyek védelmén világszerte. Emellett 2020-ra vállaltuk, hogy ugyanannyi vizet adunk vissza a természetnek, mint amennyit italaink palackozásához felhasználunk” – mondta Pogány Éda, a Coca-Cola HBC cégcsoport fenntarthatósági kommunikációért felelős vezetője.

Újabb kampányt indítanak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére Bécsben. Ezúttal divatos táskákat juttatnak el minden háztartásba, amelyben mindjárt el is vihetik a gyűjtőszigetekhez az újrahasznosítható hulladékot.

„Hamarosan visszajövünk” – ez a felirat virít azon a narancssárga szatyron, amellyel a szelektív hulladékgyűjtésből szeretnének divatot csinálni Bécsben. Az újrahasznosítandó hulladék tárolására és szállítására egyaránt alkalmas táskát ingyen juttatják el a bécsi háztartásokba.

A táskáknak két további verziója is létezik: az egyik egy elegáns kézitáskát, a másik pedig egy bőröndöt utánoz. Áruk 2 euró, a bécsi szeméttelepek bármelyikén, a köztisztaságiak bolhapiacán illetve a cég központjában lehet megvenni őket. A szatyrok eladásából befolyó bevételt teljes egészében az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier kapja, amely márciustól fogadja az első gazdátlan macskákat, kutyákat.

„Amennyire csak lehet, szeretnénk megkönnyíteni a bécsiek dolgát, hogy a háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjthessék a papírt, műanyagot, fémet és üveget” – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az akció hátterét.

Odafigyelve szelektálnak

Az osztrák főváros lakói így is kimagaslóan jól teljesítenek a többi tartományhoz képest. Míg Ausztriában átlagosan 19 százalékra rúg a nem oda való anyagok aránya a szelektív hulladékban, addig Bécsben ez mindössze 8 százalék. A fejenként évi 170 kilogrammal és 40 százalékos újrahasznosítási rátával európai viszonylatban is az élvonalhoz tartoznak a bécsiek.

Harminc éve csinálják

Az osztrák fővárosban harminc éve kezdték el bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan optimalizálva és a változó keretfeltételekhez igazítva a rendszert. Az osztrák főváros lakói ma 210 ezer szelektív gyűjtőkonténernél, tizennyolc szeméttelepen és száz veszélyeshulladék-begyűjtésére kialakított helyen szabadulhatnak meg a háztartási hulladékoktól.

Hol a legközelebbi gyűjtősziget? Erre Bécsben a város online térképén és egy mobilos alkalmazással lehet megtudni. Az app arról is tájékoztat, mit kell kezdeni a kiégett fénycsővel és használt sütőolajjal, zsiradékkal.

1979 óta jelölnek ki egy-egy madarat az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai és az állatbarátok. 2015-ben a búbosbanka lett az év madara, akárcsak 1989-ben és 1990-ben.

Mit tehetünk az év madaráért? A madártani egyesület szakértő szerint elsősorban fészkelőhelyet biztosíthatunk számára. A búbosbankát elsősorban az fenyegeti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság miatt jelentősen átalakul a táj, és a nagy mennyiségben használt rovarölőszerek miatt kevesebb a táplálék. Az erdősítések miatt kevesebb a rövid füvő gyep, ami szintén nem kedvez az év madarának.

Búbosbanka (fotó: Lóki Csaba, forrás: mme.hu)

A városhoz alkalmazkodó madárként új probléma aí elavult, gyakran szigetelés nélküli épületek felújítása, amivel megszűnik lehetséges fészkelőhelyeinek a jelentős része. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a versengés a harkályok vájta természetes faodúkért, a lakott területeken fő vetélytársa a seregély. Többek között a fenti tényezők miatt enyhén csökken a madár állománya Magyarországon. Jó hír, hogy a fogyatkozás jóval kisebb, mint a legtöbb agrár-élőhelyen fészkelő madáré.

Hogyan él a búbosbanka?

Eredeti élőhelye a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki nyílt területek voltak, de jól alkalmazkodott a legeltetés, földművelés által átalakított tájhoz – beleértve a tanyasi, falusi környezetet és a városokat is, ahol táplálkozó- és fészkelőhelyet egyaránt talál. Tápláléka főként férgekből, rovarokból és rovarlárvákból, kisebb részt apró gerincesekből, gyíkokból és kisrágcsálókból áll. Táplálékára a talajon keresgélve, a rövid füvű gyepet, a háztáji veteményesek és a szántók laza talaját szondázva vadászik.

Kotló párját etető búbosbanka (fotó: Bécsy László, forrás: mme.hu)

Hol fészkel?

Remekül ki tudja használni az ember közelségét, ugyanis nagyon változatosan választ fészkelőhelyet. Fák és harkályodúk hiányában ugyanis szinte bármilyen üregben: kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, akár a talajon vagy ennek közelében is.

Az alacsonyabban levő fészkelőhelyet viszont a ragadozók is könnyebben megtalálják. Ez ellen a fiókák úgy védekeznek, hogy híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered egyik sokatmondó népi neve, a fostos bugybóka is.

Fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu

Hogyan költ?

Fészket nem épít, 5−8 tojását (naponta egyet-egyet) egy esőtől védett üreg aljára rakja. A kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik. Hogy a fiókák közel azonos időben keljenek ki, a tojó akkor kezd kotlani, amikor az utolsó tojásokat lerakta. A kotlás mintegy 18 napig tart. A fiókák három-négy hetesen válnak röpképessé, szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik őket. Évente akár kétszer is költhet.

Mit tehetünk érte?

Az odúköltő, de saját odút nem készítő madárfajokhoz hasonlóan a az év madaránál is a megfelelő fészkelőhely hiánya a legnagyobb probléma. Kevesebb az idős fa, ezért egyre nagyobb a fajok közötti harc a fészkelőhelyekért, mind a kül-, mind a belterületeken, amiben a vonulásból később érkezők hátrányba kerülhetnek.

Egy példa búbosbanka-fészkelőhelyre. A klinkertéglából rakott építmény viszonylag magas, így a macskák nehezebben férnek hozzá a fiókákhoz (fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu)

Mivel a búbosbanka ennyire alkalmazkodóképes, számos lehetősége van annak, aki szeretné madárbaráttá tenni a kertjét, ingatlanát:

• mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezése ún. odúfák létrehozásával;
• fészekfülkék kialakítása kő- és téglarakásokban;
• alternatív fészkelőhelyek költésre alkalmassá tétele (például: fahordók- és dézsák);
• fészekházikók építése téglából (bel- és külterületen egyaránt);
• tetőtér megnyitása a kúpcserepek alatt – nem érdemes a hódfarkú cserepet félretolni, mert becsorog az eső a padlásra, jobb, ha a tető élét lezáró kúpcserépnél biztosítunk szabad bejárást a madárnak.

További tippeket a MME oldalán olvashat a búbosbanka védelméről.

A mozgalom célja, hogy minél több ember éljen jól és méltó körülmények között, de úgy, hogy a Földnek is jó legyen.

Az elmúlt tizenöt évben a világnak volt egy úgynevezett „teendők listája” a szegénység leküzdésére. Az ezredforduló beköszöntével a világ egy sor célt fogalmazott meg és fogadott el annak érdekében, hogy 2015-re csökkenjen a szegénység és az egyenlőtlenség – emlékeztet a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó magyar civil szervezeteket tömörítő nemzeti platform.

Az ENSZ 2015-ig szóló millenniumi fejlesztési céljai (MDG) nagyra törőek és komplexek voltak, emellett sokszor kritizálták is őket, továbbá az Egyesült Államok az első évtizedben nem karolta fel a célokat.

Annak ellenére, hogy nem sikerült minden célt elérni – írja a HAND – mégis fel lehet mutatni néhány sikert:

• kevesebb ember él mélyszegénységben,
• többen jutnak tiszta ivóvízhez,
• több lány és fiú részesül oktatásban,
• kevesebb nő hal meg szülés közben;
• további előrelépést mutat a malária, a HIV és AIDS, illetve az egyéb betegségek elleni küzdelem is.

Egyensúly a jólét és az erőforrások között

Az elért eredmények mellett az is világossá vált, hogy a világ sokat változott azon századforduló óta, melyben az MDG-ket megalkották. A klímaváltozás hatásai világszerte érezhetővé váltak, az egyenlőtlenségek növekszenek, a gazdasági válságok még mindig sokakat érintenek hátrányosan.

Mi kerül a 2015 után érvényes új fejlesztési célok közé? Az erről szóló kormányközi tárgyalások a szeptemberi New York-i ENSZ Közgyűlés 69. ülésszakának elején kezdődtek. Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára végleges jelentését 2014 decemberében mutatja majd be.

Az új céloknak tükrözniük kell a mai világ valóságát és arra kell törekedniük, hogy 2030-ra egy tisztább, biztonságosabb és igazságosabb világban élhessünk. Ezen új célok eléréséhez nem csak egy új keretrendszer megalkotására van szükség, hanem a kormányok és döntéshozók részéről valós elköteleződésre is – számukra újabb lehetőség nyílik, hogy a célkitűzések megvalósulását biztosítsák. Reméljük, nem fognak ezen törekvésükben kudarcot vallani – áll a HAND közleményében.

Globális kampány

A Beyond 2015 egy több mint százharminc országban működő, több mint ezer civil szervezetet tömörítő globális civil kampány. Célja radikálisan megváltoztatni, ahogy az emberek a Föld, a gazdaság és az önmaguk közti kapcsolatokról gondolkodnak. A kampányhoz csatlakozóknak pontosan az a célja, hogy együtt válaszokat találjanak. Az emberek világszerte egyetértenek abban, hogy egy olyan erős és legitim keretrendszert szeretnének, amely képes arra, hogy erőteljesen befolyásoljon olyan ügyeket, mint az egyenlőtlenség, szegénység, környezeti rombolás, klímaváltozás, és amely figyelembe veszi azt, hogy a béke, a stabilitás és az emberi jogok nélkülözhetetlenek a méltányosság és a méltóság megteremtéséhez. Olyan célokra vágynak, amelyek mindenkit érintenek, amelyek nem követelik meg a legszegényebbektől és a legsebezhetőbbektől azt, hogy lehetetlen döntéseket hozzanak, olyan célokat, melyek reményt adnak, és amelyek erősítik és felismerik azon hálózatok fontosságát, amelyek összetartják az embereket.

Minden ember képes szeretne lenni arra, hogy befolyásolni tudja azokat a döntéseket, amelyek hatással vannak az életükre.

A kormányoknak és döntéshozóknak meg kell hallgatniuk ezeket az embereket és támogatniuk kell a részvételüket azon célok megalkotásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek az előttünk álló több mint egy évtized fenntartható fejlesztéseit fogják meghatározni. A kihívás most kezdődik – zárul a HAND közleménye.

Lefestik a Feneketlen-tó padjait, Szolnok főterén nárciszültetés lesz.

Hetedszerre rendezik meg a 72 óra kompromisszum nélkül nevű országos önkéntes ifjúsági akciót október 9-12. között. Számos településen középiskolások és egyetemisták végeznek önkéntes közhasznú munkát hetvenkét órán át, többek között környezetvédő projektek keretében. Az akció a katolikus, a református és az evangélikus egyház közös kezdeményezése; részletes program itt.

Budapesten például lecsiszolják és lefestik a Feneketlen-tó körüli padokat, ugyanerre kerül sok a IV. kerületi Elem utcában, a Szent István parkban, a Bem rakparton, a Vérmezőn, Margitszigeten és a Városligetben. A III., az IX., a XIII. és XXI. kerületben parkolókat tisztítanak meg.

Kecskeméten az egymilliomodik hektár erdő parkban szedik fel a szemetet, söprik a leveleket, festik a kerítést. Sopronban parkrendezés is lesz a templom- és plébániatakarítás mellett. A pécsi Tettye parkban lombot gyűjtenek, gyomlálnak, felássák és takarítják a játszótereket. Szolnok főterén nárciszhagymákat ültetnek.

Az önkéntesek számára kiemelt feladat felszedni cigarettacsikkeket a kisgyermekesek látogatta parkokban, játszótereken. „Ezt a munkát a közmunkások és az úttakarítók nem végzik el. A feladatnak preventív célja is van. Két éve vettük be a projektek közé, mondván, hogy nincs méltó, vagy méltatlan munka” – írják erről a szervezők.

Két évvel az eredetileg vállalt határidő előtt érte el a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését a Magyar Telekom Csoport. Ezért a vállalat úgy döntött, hogy 2015-ig 25 százalékos csökkentést vállal – derül ki a cég „A+” megfelelési szintű fenntarthatósági jelentéséből. A vállalat tevékenységi körénél fogva nem tartozik a jelentős szennyezők közé bemeneti (nyersanyagok, energiafelhasználás) és kimeneti (keletkező hulladékok, kibocsátások) oldalról nézve sem.

Az összes szén-dioxid-terhelés 2013-ban 0,06%-kal csekély mértékben, de csökkent csoportszinten a 2012-es évhez képest. A direkt energiafelhasználás szén-dioxid-terhelése 0,2%-kal, míg az indirekt energiafelhaszná- lás szén-dioxid-terhelése 4,8%-kal növekedett. A papírfelhasználással járó szén-dioxid-terhelés 24,4%-kal csökkent az előző évihez képest, ami a papírfelhasználás visszaeséséből ered – áll a jelentésben.

A vállalatcsoportnak gondolnia kell a klímaváltozás okozta kockázatokra: a szélsőséges időjárási viszonyok a távközlési hálózatokat közvetlenül is érintik, kárt okozhatnak bennük, veszélyeztethetik az IT-szolgáltatások működését. A vállalat tanulmányt készített az éghajlatváltozás hatásairól és pénzügyi következményeiről, és az eredmények alapján megfigyelőműszerekkel kezdte felszerelni
 az időjárási szélsőségeknek leginkább kitett tornyait  Jelenleg 26 állomáson működik ilyen mérőrendszer .

A cég további stratégiai céljai a környezetvédelem terén: a hulladékkibocsátás csökkentése (kommunális, toner-, papír- és csomagolási hulladék), a szelektív hulladékgyűjtés folyamatos kiterjesztése, a TelePresence kihasználtságának növelése, a papírfogyasztás (belső használatú és az ügyfeleinknek a kapcsolattartás során átadott) csökkentése, ezen belül az újrapapír felhasználásának növelése, valamint a Távszámla-használat elterjesztése.

E-számla és energiahatékonyság

A vállalatcsoport 2013-ban ügyfelei részére 5 074 291 db. elektronikus számlát bocsátott ki. Ez a mennyiség 53 százalékkal több az előző évi elektronikusszámla-kibocsátáshoz képest. Ezzel a mennyiséggel több mint 86 tonna papírt és több mint 67 tonna szén-dioxid kibocsátást előzték meg.

A dokumentumból kiderül, hogy a 2013-ban a Magyar Telekom Nyrt. energiahatékonysági mutatója 29,64 Gbit/kWh volt, azaz több mint 24 százalékkal hatékonyabb adat- és információátvitelt tudott biztosítani, mint az előző évben.

A jelentés Magyarországon elsőként, 2014-ben pedig már hetedik alkalommal a GRI G3 A+ megfelelési szintje szerint készült, ami azt jelöli, hogy a Global Reporting Initiative nemzetközi szinten érvényes irányelveinek alkalmazásával és külső fél által hitelesítve, a jelentés teljes mértékben megfelel az átláthatóság és az összehasonlíthatóság feltételeinek. A fenntarthatósági jelentés itt, további információ a Magyar Telekom fenntarthatósági kezdeményezéseiről és eredményeiről itt érhető el.