Ön miben kreatív? Filmforgatás, fotózás, festés, flashmob vagy zene? A Telekom hetedszerre rendezi meg a Fenntarthatósági Napot 2014 szeptemberében. Erre hirdet kreatív pályázatot a cég, téma: a függés.

Hogyan jelenik meg a függés az életünkben? Munka-, társ-, eszköz-, szer-, adrenalin, edzésfüggőség? A pályázat témája bármi lehet, amit túlzásba lehet vinni valami más rovására.

Mindennek van köze a fenntarthatósághoz: a harmónia akár szociális, környezeti vagy üzleti oldalon borul, az hosszútávon nyilván nem működőképes. A pályázatra dalok, egy-három perces rövidfilmeket, rajzokat, festményeket, fotókat stb. lehet küldeni, amelyekkel Sony Xperia táblagépeket lehet nyerni – részletek a FN7 pályázati kiírásában itt.

Zsűritagok:

• Novák Péter, zenész, táncos, koreográfus, az FN-ek házigazdája
• Rohonyi Gábor, rendező
• Szegedi Csaba, kolorista, a MOME tanára
• Szomolányi Katalin, a Fenntarthatósági Napok főszervezője

Milyen munkákat várnak?

• Amit nem: elcsépelt, agyon hangoztatott témákat (mint pl. szelektív hulladékgyűjtés).
• Amit igen: újdonság, innováció, ötletesség, akár humor.

Pályamunkák leadása – töltse fel, küldje be, hozza el!

Szeptember 1-ig: töltse fel pályamunkáját a netre (YouTube, Videa, Flickr…) és küldje be a linket, vagy ha nem kell feltölteni, akkor magát a művet a palyazat@fenntarthatonap.hu címre.

„Nincs is szánalomra méltóbb a fiatal cinikusnál, mert eleinte semmit sem tudott, most meg semmiben sem hisz.” Maya Angelou (amerikai író, színésznő, énekes) fenti aforizmájával akarja humanitárius és környezetvédelmi ügyekben felrázni a tizennyolc-huszonöt év közöttieket az amerikai Envolve Project.

A cél olyan videókat és képeket gyártani, amelyeket ez a korosztály szívesen megoszt Facebookon, Instagramon, Twitteren, YouTube-on és egyéb közösségi helyeken. A projektben részt vevő képzőművészek, designerek, filmesek és reklámszakemberek benyomása szerint az 1990 után születettek kevésbé jótékonykodnak, legyen szó önkéntes munkáról vagy pénzadományról, mint az 1950-es, 60-as és 70-es években születettek (az Egyesült Államokról van szó). Az Envolve közvetíteni akar a jótékonysági szervezetek és a huszonévesek között. A lenti videók elkészítését a nemes célokon túl az is indokolja, hogy többek között két, ivóvízhiánnyal foglalkozó szervezet munkáját karolták fel; további telitalálatok itt láthatók.

Több mint tizenegyszer több pénzt gyűjtött össze a tervezettnél a Kickstarteren egy bicikliszerelőből lett informatikai fejlesztő, hogy karbantartás-mentes biciklit gyárthasson városi bringásoknak. A legfontosabb: nincs lánc, nincs külső váltó és felnifék.

Mi a legnagyobb baj a kerékpárokkal? A New York-i Dave Weiner szerint a karbantartás. Ha az ember olcsó gépet vesz, akkor előbb-utóbb gondja lesz az alkatrészek és a szerelés minőségével, és muszáj lesz bütykölnie, ha pedig drágát, akkor szervizbe jár vele, mert félti. Weiner korábban kerékpárszerelő műhelyben dolgozott, majd az informatikai fejlesztésre váltott, és most biciklitervezőként tért vissza. Céget alapított és a Kickstarter közösségi támogatási oldalon gyűjtött pénzt egy – állítása szerint – karbantartásmentes kerékpár sorozatgyártásához. 30 ezer dollár összegyűjtése volt a cél, most a kampány 331 ezernél jár.

A támogatókat valószínűleg az ragadta meg, hogy a Priority Bicycles (PB) valóban innovatív gépeket kínál városi bringázóknak, olyanoknak, akiknek nincs idejük/szakértelmük a biciklijüket szerelni. Weiner szerint egy biciklin jellemzően a váltó és a fék szokott elromlani (a kilyukadó gumikat leszámítva). Ezért a PB gépein háromfokozatú Shimano agyváltó működik, kontrafékkel ellátva.

Igen, ez a gyermekkorunk fékrendszere, csak jobb kivitelben, emiatt finoman lehet adagolni a fékerőt – mondja Weiner. További előny, hogy a felnifék (patkó-, kanti- vagy V-fék) kiváltásával az sem akkora gond, ha kissé megütjük a felnit, mert egyszerűen nincs fékkar, aminek a kerék súrlódni tudna (ha már a villát éri, akkor nagy baj van). A váltó a cég szerint évekig elgurul szerelés nélkül.

A PB-kerékpár legnagyobb újítása a lánc helyett alkalmazott fogasszíj. Nem igényel semmiféle kenőanyagot, tehát nem is tudja összekoszolni a nadrágot-zoknit, továbbá tartósabb, mint a lánc (nem rozsdásodik pl.), és csendesebben is fut. A vázat alumíniumból gyártják, ami az acélhoz képest merevebbé teszi a biciklit, de Weiner szerint városi használatban az a fontosabb, hogy könnyen fel tudjuk vinni a gépet az emeletre.

A női és férfiváltozatú bicikliket ellenálló gumikkal és duplafalú felnikkel gyártják, és talajra állítható pumpa is jár hozzá. Elvileg tehát a vásárlónak annyi dolga lesz vele, hogy időnként felfújja a kerekeket. Az alkalmi alkatrésztolvajok elrettentésére minden szerelvényen csavarokat használtak gyorsrögzítők helyett.

A bicikli 400 dollárba kerül (91 ezer forint), ami Magyarországon egy extrább márkás gép ára, az Egyesült Államokban olcsónak számít. A cég alapítója a Gizmodo blognak azzal magyarázta az árat, hogy közvetlenül ők árusítják a gépeket, tehát nincs viszonteladói árrés, másrészt hosszú időre visszanyúló jó kapcsolatai vannak az alkatrészgyártókkal, ami szintén segít. Szerintünk viszont ennyi pénzért kaphatna burkolatot a fogasszíj (mert elvileg ugyanúgy be tudja csípni a nadrágot, mint a lánc) és sárvédőket a kerék. A cég szerint a leszállított kerékpár öt perc szerelés után útra kész, azért az első és a hátsó világításról sem érdemes elfeledkezni.

Vége az első, valós körülmények között végzett épület-energiahatékonysági összehasonlító programnak. A hét hónapon át tartó magyar vizsgálat két, egymástól 6 km-re lévő, közel azonos műszaki paraméterű családi ház energiafogyasztását mérte, de az egyeket szigetelték, a másikat nem. A szigetelt házban 46%-kal csökkent a gázfogyasztás.

A szigetelt házban élő család az idén télen 113 800 forinttal költött kevesebbet fűtésre, azaz mintegy három és fél havi gázszámlájukat takarította meg. Mivel kazánjuk is csak harmadannyiszor kapcsolt be, mint a nem szigetelt házé, az áramszámla is csökkent 10 000 forinttal.

A hajdúnánási ház a szigetelés után

A kísérlet megvalósításához a Knauf Insulation pályázattal keresett két azonos technikai jellemzőjű családi házat. A felhívásra összesen 179 család jelentkezett, közülük a cég, valamint a program méréseit végző Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannonműhely Kft. szakemberei egy hajdúnánási család 110 nm-es, valamint egy hajdúdorogi család 108 nm-es otthonát választották ki. Mindkét ház téglából épült, közel azonos műszaki állapotban van, két-két felnőtt és két-két gyermek lakik bennük. Légvonalban egymástól mindössze 6 kilométerre helyezkednek el, ami azért fontos, mert a mérések azonos hőmérsékleti viszonyok mellett zajlottak.

A hajdúnánási ház födémének szigeteléséhez 25 cm vastag üveggyapot, a homlokzat szigeteléséhez 20 cm vastag, éghetetlen kőzetgyapot szigetelőanyagot alkalmaztak, így a rossz energiahatékonyságot jelző F-G kategóriából A besorolású ingatlanná vált. A hajdúdorogi ház nem kapott szigetelést. A hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban lakóknak ehhez 1196 köbméter, vagyis 46%-kal kevesebb gázra volt szükségük.

A Pannonműhely Kft. és a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársai mindkét ingatlanba mérőberendezéseket telepítettek. A kazánok fűtési célú, előremenő meleg vizének hőmérsékletét hőmennyiségmérőkkel mérték. A házak belső hőmérsékletét digitális hőmérőkkel ellenőrizték, nappal folyamatosan 22 fokon, éjjel pedig 19,5 fokon tartották. A külső hőmérséklet méréséhez az egyik ház kertjében egy meteorológiai állomást telepítettek. A 24 órás mérési adatokon alapuló összehasonlító elemzéseket a program teljes időtartama alatt, 2013. szeptember 27. és 2014. március 31. között lehetett követni a nalamszigetelnek.hu oldalon.

„A nem szigetelt házban lakó család a gázszámlákra 250 495 forintot, vagyis havonta átlagosan 35 785 volt kénytelen fordítani. Ezzel szemben a szigetelt házban élő család összesen 136 607 forintot, havonta átlagosan mindössze 19 515 forintot költött az energiahordozóra, ami szintén 46%-os különbséget jelent” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.

Ha szigorúbb a tél, még jobban jártak volna

A két családi ház gázfogyasztása és fűtési célú kiadásai közötti különbség annak ellenére is kiugróan nagy, hogy az idei téli középhőmérséklet átlagosan 3 ˚C-kal volt magasabb, mint a megszokott. Az idén télen is volt azonban néhány olyan nap, illetve hét, amikor kifejezetten hideget mértek. Ezeken a napokon, a két ház energiafogyasztása és fűtésköltsége közötti különbség elérte az 55%-ot is. Ha a téli átlaghőmérséklet 3 fokkal alacsonyabb lett volna, a szigeteletlen ház gázfogyasztása további 15-18%-kal lett volna magasabb.

Ha a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, nettó 1 327 553 forintot összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó 113 888 forint megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű szigetelés az anyagköltségre, mint befektetésre vetítve évente átlagosan 8%-os nettó hozamot hoz, ami átlagosan háromszor magasabb, mint a jelenleg elérhető betéti kamatok. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Ha az éves megtakarítást a szigetelés teljes élettartamára kiszámoljuk, azt kapjuk, hogy 50 év alatt nettó jelenértékben kifejezve 5 694 400 forintot takaríthatunk meg, vagyis minden 1 forint, amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.

A program a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezettani Tanszéke, az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Pannonműhely Kft. szakmai támogatásával és a Metropol médiatámogatásával valósult meg. A nem szigetelt házat idén nyáron korszerűsíti a cég.

A kutatás eredményeit a Knauf Insulation átadja az új kormány energiahatékonyságért felelős szakembereinek egy, a program országos szintű kiterjesztésére vonatkozó modellszámítással együtt. Az összes hazai lakóingatlan, vagyis 4,3 millió épület mintegy 66%-a családi ház. Ebből a 2,83 millió épületből a Knauf szerint 2,5 milliót lenne érdemes energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Ennek ellenére a családi házak szigetelésére jelenleg nincs a panelprogramhoz hasonló, osztott finanszírozású energiahatékonysági program.

Kétnapos, ingyenes fesztiválra várja a környezettudatosság iránt érdeklődőket a Zöldmag néven induló tavaszi fesztivál. Megtudhatják azt is, hogyan kell ökoháztartást vezetni vagy sörkollektort gyártani. A gyerekek újrahasznosított játékokat készíthetnek, lesz kreatív gyerektáncház és sok kézműves foglalkozás. Az ingyenes ZöldMag Fesztivál április 12-én és 13-án egész nap várja vendégeit Budapesten, az Andrássy úti MagNet Közösségi Házban.  

Az előadásokon többek között a fenntartható háztartásról, a megújuló energiaforrásokról, a pénzügyi tudatosságról, a városi bringázásról és a kerékpáros közösségekről, az ökoházakról és az ökoéletmódról tudhatnak meg többet a fesztiválozók, akik azt is kipróbálhatják, hogy egy-egy zöld ötlet hogyan valósítható meg a gyakorlatban. Így készül majd sörkollektor, merített papírból pedig fülbevaló vagy éppen könyvjelző.  Kiderül, hogyan kell ökoháztartást vezetni, és milyen trükkök léteznek az energiafelhasználás csökkentésére.

A háziasszonyok tippeket kapnak, hogyan lehet egyszerűen, káros anyagoktól mentesen tisztító- és tisztálkodószereket gyártani házilag, valamint megismerhetik a természetes szépítőszerek és speciális balzsamok készítésének fortélyait is.

A gyerekeket is sok program várja. Lesz mese, készíthetnek ökokarkötőt színes naptárakból és papírlapokból, belekóstolhatnak az újrahasznosítás szépségeibe és játékos formában tudhatják meg, hogy miért fontos a környezetvédelem.  A gyerektáncházban játékos feladatokon keresztül fedezhetik fel a természet formáit, jelenségeit, a mesék és a zene segítségével megeleveníthetik az állat- és növényvilág alakjait.  A szombati napot zöldparti, míg a kétnapos fesztivált Szekeres Adrien koncertje zárja.

Az ingyenes Zöldmag április 12-én és 13-án várja a látogatókat; a szervezők csupán azt szeretnék, hogy a szombat esti partira érkezőkön legyen egy zöld ruhadarab. A helyszín az Andrássy út 98. szám alatt található MagNet Közösségi Ház, a részletes programot a ZöldMag Fesztivál Facebook-oldalán, valamint a www.magnethaz.hu oldalon nézhetik meg az érdeklődők.

Bármilyen felújítási munkáról legyen szó, óhatatlan, hogy építési hulladék keletkezzen. Nem elég, hogy a közterületen (a házunk előtti járdán) elhelyezett konténerhez az önkormányzattól kell fizetős engedélyt kérnünk, a konténer elszállítása Budapesten egyre drágább is, mert megteltek a városhoz közeli lerakóhelyek. Érdemes tehát minél szélesebb körben újrahasznosítani a bontott anyagokat, ehhez gyűjtöttünk pár jópofa tippet.

Bontott téglából készülhet:

Az udvar burkolata, de egy vizesedésre hajlamos pince aljzatát is kirakhatjuk vele kötőanyag nélkül is, remekül felszívja a nedvességet. 

A pihenősarok burkolata 

Az ágyásszegély, de vigyázzunk, a tégla hajlamos néhány év alatt belesüllyedni a talajba, tehát akkor újra kell rakni. 

Szellőző térelválasztó 

Szabadtéri kemence 

Fa- vagy vaskerítés tartóoszlopa 

Kerti grillsütő 

Mobil tűzrakóhely (na jó, kell a mobilitáshoz egy kis izomzat, de tényleg nincs rögzítve), alá kilenc darab kültéri beton járdalap 

Épített fűszerkert - ez esetben azért jó a téglafal, mert magába szívja a Nap hevét, és éjjel is melegebb mikroklímát biztosít, ami fontos a mediterrán eredetű illóolajos fűszernövények számára 

Emelt ágyás aljába szórjunk téglatörmeléket, hogy megakadályozzuk a víz pangását, ugyanezért finomra tört tégladarabkákból egy maráknyit szórjunk a szobanövények cserepének aljára, de lehet a téglazúzalékkal a kerti sétányt is felszórni, sőt, az őrölt téglaport télen síkosságmentesítésre használni. 

Ablakcsere esetén a fakeretes öreg ablakokat se dobjuk ki, mert készülhet belőlük:

Kerti üvegház palántáknak vagy érzékeny cserepes növényeknek (érdemes a linkre kattintani, számtalan mintát mutat) 

Mini növényházikó 

Déli fal mellé palántázóágyás, érdemes az oldalát feketére festeni, hogy még több napsugarat nyeljen el, aká pedig mehet egy-két öreg raklap a fagymentesítés érdekében 

Kerti pihenősarok vagy játszóház, utóbbi esetben megfontolandó az üveget vékony fóliával bevonni a balesetveszély megelőzése érdekében (a legolcsóbb öntapadós fólia a tankönyvek bevonására ajánlott 50 centi széles tekercses fólia, amely szupermarketekben is párszáz forintért kapható) 

Különleges asztallap 

Rusztikus fali fényképkeret 

Egy szintén "reciklált" hokedlivel megemelve vitrin (és igen, az egészet le lehet festeni, hogy egységesebb hatása legyen készen).

Természetesen az öreg ajtókat is újrahasznosíthatjuk:

Fali üzenőtáblaként, ha a kazettás részeket fekete táblafestékkel átkenjük 

Asztallapként is remek, csavarozzunk alá négy esztergált fa korlátoszlopot, és patinázzuk a festést 

Ágyfejként 

Paravánként (öreg háromtagú garázsajtóból is készülhet) 

Álló tükörként vagy fésülködőasztalként 

- kerti szerszámok kis kamrájaként 

A leszerelt öreg bádogereszeket se dobjuk el, pláne, ha szeretjük az epret...

Magasított fakeretre szerelve emelt ágyást alakíthatunk ki belőlük, így mindenhol éri az eperpalántákat a napfény, garantáltan nem lesz földes a zamatos termény!

Lehet emeletesen is kialakítani:

Maradék csempéből vagy járólapból ízléses mozaikot állíthatunk össze.

Amennyiben a csempedarabok vagy formavilágban (pl. mind négyszögletű), vagy felületben (pl. mind matt), vagy színben (pl. mind kékes) hasonlóak, akkor nem lesz csiri-csáré a végeredmény.

A csempemozaik kerti asztalhoz ideális, de ügyeljünk arra, hogy fagyálló csemperagasztót és fugázót használjunk hozzá.

A központi fűtés kiépítése után maradt pár méter a tekercselt többrétegű műanyag vízcsőből? Daraboljuk félkörívekre, szúrjuk le őket fél méterenként a földbe, terítsünk rájuk egy UV-álló fóliát, és máris kész a mini melegház!

Ha van hasonló újrahasznosítási ötlete építési hulladékra, küldje el nekünk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha valaminek szaga van, akkor párolog, vagyis illékony molekulái a levegőbe kerülnek – és onnan belélegezve a tüdőnkbe. Lakásfelújítás közben különösen ki vagyunk téve ennek, ráadásul a párolgás annál gyorsabb, minél nagyobb felületen megy végbe. 

VOC – az angol betűszó jelentése Volatile Organic Compound, azaz illékony szerves vegyület. A VOC-ok nagy része ipari vagy közlekedési eredetű, másik jelentős forrásuk a szerves oldószerek párolgása. Beltéren a VOC-ok fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet; hosszú távon a máj és az idegrendszer károsodását okozhatják. Az Európai Bizottság megbízásából végzett vizsgálatok szerint a VOC-ok koncentrációja az iskolákban és óvodákban helyenként a kültéri mérték duplája; a nemrég rákkeltőnek minősített formaldehidből és egyéb aldehidekből pedig olykor hét-nyolcszor nagyobb mennyiség volt bent, mint kint. A legtöbb VOC koncentrációja a hidegebb hónapokban magasabb, formaldehid viszont elsősorban a nyári hónapokban halmozódik fel.

A lakásban a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, elektromos cikkekben, ruhákban, szőnyegekben, bútorokban és a mosóporban is. Néhány vegyi anyagról tudjuk, hogy mérgező, de a többségükről csak igen kevés adattal rendelkezünk. 

(Fotó: HomeFamilyHeart)

Gyermeket váró szülőkre jellemző, hogy a baba születése előtt kifestik a szobát, új bútorokat, szőnyegeket vásárolnak. Pedig adott esetben ezzel többet árthatnak, mint használnak. A veszélyes kipárolgások elkerülése érdekében vagy hónapokkal korábban végezzék el a festést, vagy hagyják ki. A gyerekszobába való bútorokat, szőnyegeket és játékokat pedig érdemes volna használtan venniük, mert azokból már elillantak a veszélyes vegyületek.

Kerülni kéne a műgyantákat

A furnér, illetve a rétegelt lemez fából készül, ám a rétegeket műgyantával, szintetikus ragasztóval erősítik össze, ebben pedig rákkeltő formaldehid is lehet. A natúr faforgácslap hőpréselt lemezt szintén műgyanta tartja össze. A szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használt farostlemez fahulladékból ragasztással készül, nagyon gyakran tartalmaz formaldehidet. Az MDF lapban a farosthoz 8–12 százaléknyi műgyantát adnak, majd hőpréseléssel nyomják a kívánt formára. Az MDF lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek, olvasható Simon Gergely Belső tereink szennyezettsége című tanulmányában. 

A bútorokban sok műanyag kiegészítő is található. A PVC lágyítószerei, a ftalátok károsak az egészségre. Az uniós szabályozás (ökocímke) korlátozza egyes ftalátok használatát. Szintén sok fatermék tartalmaz faanyagvédő szereket, azaz biocidokat, sok esetben mérgező rovarirtó szereket. Ha több heti szellőztetés után még mindig oldószer szagot érzünk, jogunk van visszavinni a terméket az üzletbe. Aki műgyantamentes bútort szeretne, válasszon tömörfából készültet.

(Fotó: Dilmaghani)

A laminált padló formaldehides ragasztót tartalmazhat, a PVC padló nagy mennyiségben egészségkárosító ftalát lágyítószereket, a szintetikus lakkok illékony szénhidrogént, a szőnyegpadlók ragasztója VOC-okat, maga a szőnyeg és a bútorkárpit pedig a hormonrendszert károsító brómozott égésgátlókat. A szőnyegalátétekben, ha újrahasznosított alapanyagokból készülnek, akár évek óta betiltott égésgátló anyagok is lehetnek. Aki költ a természetes alapanyagból készült szőnyegekre, a tisztításukra is figyeljen oda: a vegyszeres tisztítás helyett próbálkozzon a hagyományos hideg vizes öblítéssel (nyáron slaggal a kertben).

Emberbarát felületek

Nagyon jó lenne, ha legalább a gyerekszobában tömörfa padló lenne, amit vagy oldószermentes, vizesbázisú lakkal, vagy természetes olajokkal kezelnek (akárcsak a tömörfa bútorokat). Ilyen például a len-, a gyanta- vagy a narancshéjolaj - nem olcsók, igaz, de természetes anyagok, és nem károsak az egészségünkre. A narancshéjolajat olyan lakásba is ajánlják, ahol dohányoznak, mert egy bizonyos mértékig képes semlegesíteni a füstszagot.

A lakásfelújítás fontos kelléke a falfesték. Vásárláskor ne az legyen a fő szempont, hogy melyik szárad a leggyorsabban, melyikből elég egy réteget felkenni, melyik vízálló, ezek ugyanis valószínűleg több kockázatos vegyi anyagot tartalmaznak. A különböző oldószerek, segédanyagok aztán hosszasan, akár hónapokig is párolognak a levegőbe. 

(Fotó: Scottsdale Paintings)

A diszperziós festékekbe a tartósítószerekkel kerülhet formaldehid. A gyártás során felhasznált káros anyagokról a címke is tájékoztat, de legjobb, ha az eladótól kikérjük a termék úgynevezett biztonsági adatlapját. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint évek óta probléma, hogy a festékek és lakkok címkéi az esetek felében nem felelnek meg az előírásoknak. 

Festékből létezik enyves alapú, kazeines (tejfehérje adalékkal), vega (növényi fehérjéből), meszes (plafonra ideális), továbbá vályoggal kevert. A kerámia festék VOC-kibocsátása 0,000 gramm literenként, kiválóan véd a penész ellen is. A festékben lisztszemcse méretű kerámiagyöngyök feszítik ki a pigmentet. A kerámia beltéri falfesték dörzsállóságának köszönhetően könnyebben tisztítható, továbbá – hőkamerás mérések alapján – hozzájárul a helyiségben az egyenletes hőeloszláshoz.

2014 februárra ígérték, nem tudni, mikor indul újra, de akkor villámgyorsan kell pályázni - így foglalható össze a panelprogram folytatása, amelyen a megpályázható összeg harmada uniós forrás lesz.

Balra szigetelt, jobbra szigeteletlen panelépület, jól látszik a különbség
a hőkamerás felvételen (Forrás: Házfórum.hu)

Előre kell tervezni, és javasolt akár a teljes dokumentációt idejekorán összeállítani ahhoz, hogy nagyobb eséllyel induljon egy társasház, amikor és amennyiben újra elindul a panelfelújítási program. A társasházi képviselő felelőssége, hogy tájékoztassa lakókat a pályázati lehetőségekről, mondta el korábban az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Érdemes már most egy társasházi közgyűlést összehívni, s mihamarabb dönteni, hiszen a pályázati pénzek végesek, így a gyorsaság elsőrendű tényező. A legjobb megoldás, ha minden lakó kap egy írásos tájékoztatást a pályázati lehetőségről. A közgyűlésen azt is el kell dönteni, hogy a ház képviseletében ki fogja menedzselni a projektet, mert hírek szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem szeretné, hogy a társasházak a piacon működő pályázatíró cégeket vonjanak be, mondván, ne azok fölözzék le a hasznot.

Ebben az esetben azonban egy közös képviselő külön tiszteletdíjra tarthat igényt, amit előre tisztázni kell. Hogy a tulajdonosok mekkora arányú egyetértése szükséges a pályázáshoz, arra maga a pályázat is tartalmazni szokott kitételt, ám ha hitelről van szó, akkor a bank is beleszólhat – mondta Kaplonyi. A pályázatkiírás figyeléséhez az emi.hu és a kormany.hu oldalakat ajánlott figyelni.

A Panel III. program részletes feltételei még nem ismeretesek, de valószínűleg csakis átfogó felújítási munkálatokra lehet támogatást kapni. Tehát az ablakcsere és a falak hőszigetelése mellett gépészeti felújításra is sort kell keríteni, valamint lehetőség szerint megújuló energiaforrások kiépítésére (például napelem a tetőre). A felújítás költségének egyharmada saját erő (ehhez bankhitelt lehet felvenni), harmada vissza nem térítendő pályázati forrás lesz, maradék harmada pedig önkormányzati támogatásként érkezhet. Ha elindul, a program összértéke 500 milliárd forint is lehet.

Gondoljon a repülő szomszédokra is!

Engedély kell a fecskék és denevérek lakóüregeinek megszüntetéséhez - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Több törvényi szabályozás is előírja, hogy amennyiben a felújítások védett állatokat, ez esetben a falakon és annak hasadékaiban fészkelő fecskéket és denevéreket érintenek, a munkálatokhoz előzetesen engedélyt kell kérni a zöldhatóságoktól.

A füstifecske műfészek alá szerelt falap a fecskepelenka:
megvéd a potyogó áldástól (Fotó: Orbán Zoltán)

Ez sok esetben nem történt meg a korábbi panelprogramokban, így fordulhattak elő korábban olyan tragikus esetek, hogy élő állatokat falaztak be a munkálatok során. Aki felújítást tervez, annak a szaporodási időszak, tehát március-április előtt kell eltávolítania a védett állatokat. Nyáron már késő, hiszen akkor védett madarak sora pusztulhat el.

Amúgy is erősen csökken a fecskék létszáma, ha így folytatódik, húsz év múlva már nem lesz fecske Magyarországon, mondta Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője. Gondolni kell a denevérekre is, amelyek a fecskékhez hasonlóan remek szúnyogirtók, tehát nagy hasznot hajtanak a városokban is. A fecskefészkeket a költési időszak kezdetéig, március 31-ig lehet leverni, a denevéreket pedig április 1. és 31. között lehet eltávolítani az üregekből.

Magyarországon harmincféle denevérfaj honos, ez a hegyesorrú denevér
(Fotó: Forrásy Csaba/Hunbat.hu)

Fecskefészkek esetében ehhez nem kell különösebb szakértelem, a denevérek eltávolítása azonban bonyolultabb. Ezért azt javasolja a szóvivő, hogy az érintettek forduljanak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságához, illetve a zöldhatósághoz. "A fecskék, denevérek engedéllyel történő eltávolítása ugyanakkor még csak a dolog egyik fele: a másik az, hogy biztosítani kell az állatok tartós túlélését. Nagyon fontos, hogy mesterséges fecskefészkeket, denevérodúkat tegyenek ki azokon a helyeken, ahol az épületfelújítás miatt megszűntek az állatok szaporodására alkalmas helyek" - hangsúlyozta Orbán Zoltán. Kérte, a házukat felújítók tegyék lehetővé, hogy az elűzött állatok megmaradhassanak a területen.

A polisztirol és a kőzetgyapot elterjedt ugyan, ám hatásfokban többet tudnak náluk a közelmúltban fejlesztett vagy éppen újra felfedezett anyagok. A poliizocianurát táblát biztos ismeri, de vajon a tükörmatracról vagy a vákuumpanelről hallott-e már?

Nem kell ahhoz külpolitikai elemzőnek lenni, hogy az ember véggigondolja: ha nem rendeződik a következő fűtési szezon kezdetéig Oroszországgal a helyzet, akkor drágulni fog az onnan érkező földgáz, következésképp a fűtés. Ezt nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés sem lesz képes ellensúlyozni. Kiváltani nemigen lehet: az olcsónak beharangozott lengyel palagáz kitermelése még sehol sincs, annál aggályosabb az egész módszer, a megújuló energiák alkalmazásában pedig Magyarország húsz évvel van lemaradva Európához képest. 2013-2014 fordulóján hihetetlen szerencsénk volt azzal, hogy elmaradt a tél, de ne vegyünk mérget arra, hogy ez megismétlődik. Ha szabad tanácsolnunk, akinek van egy kis megtakarítása, az a fél százalékkal kamatozó bankbetét helyett idén fektesse a pénzét a lakása hőszigetelésébe. Mutatunk pár újdonságot, de akármelyiket is választja, biztos megéri!

Poliizocianurát, azaz PIR-tábla
Lapostetők szigeteléséhez ajánlják, egyes számítások szerint a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál akár 40 százalékkal kedvezőbb hőszigetelő hatással bír. Már tíz centiméter vastagságban hozza az elvárt U-értéket, testsűrűsge, ennélfogva tömege harmada a kőzetgyapotnak.

Aerogél paplan
Az aerogél szigeteléseket a NASA fejlesztette ki. Az átlátszó, éghetetlen és nem mérgező, szilikát-, műanyag- és szénbázisú alapanyagokból készülő aerogél sűrűsége: 0,003 - 0,5 g/cm3. Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Nem öregszik, nem penészedik, teljes mértékben újrahasznosítható.

(Fotó: Catalyst) 

Vákuumpanel
Semmi sem szigetel úgy, mint a semmi - ez a jelmondata a vákuumos technológiának. A vákuumpanel maganyaga pirogén kovasav, ezt burkolják alumíniummal gőzölt többrétegű fóliával. Már tíz centiméteres vastagságban hozza a passzívház minőséghez közeli 0,15-0,17 U-értéket. (B30-as téglafal 10 centis polisztirol szigeteléssel tud 0,30 körüli U-értéket.) Az ezzel szigetelt épület fűtési energiaigénye 20 kW/m2/év - viszonyítás: a passzívházaké 15 kW/m2/év, egy átlagos családi házé 120-160-180 kWh/m2.

(Fotó: ZAE Bayern)

Kendertábla vagy -tekercs
A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír. Hővezetési tényezője: λ = 0,043 W/mK, emellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. 2013 novemberében német környezetvédelmi díjat nyert termék.

(Fotó: Naturillo.hu)

Cellulózpehely
Az újságpapírból nyert pehelyszerű szigetelőanyag fő jellemzője az, hogy mind télen, mind pedig nyáron optimálisan szigetel, ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenti télen a fűtéssel, nyáron pedig a légkondicionáló használatával járó energiaköltségeket. Befújásos technológiával régebbi szigetelések feljavítására is alkalmas. Hővezetési tényező je ≤ 0,042 Wm/K. Korábban már írtam róla itt. 

(Fotó: MLive)

Folyékony kerámia
Az űrtechnikában használt TSM Ceramic bevonat már 1,6 milliméteres rétegben ugyanolyan hatásfokú szigetelésre képes, mint egy tíz centiméteres kőzetgyapot hőszigetelés, viszont egyes számítások szerint olcsóbb annál.  Egyedülálló képességének titka a mikroszkopikus méretű, 0,03-0,08 milliméter átmérőjű, légüres (vákuum) belső terű kerámiagyöngyöknek köszönhető. Hővezetési tényezője 0,001 W/mK. 

Tükörpaplan
Az amerikai energiaügyi minisztérium támogatásával fejlesztett termék. A felfújt alumíniumfólia-paplan belül méhsejtes szerkezetű. A felfújáshoz különféle gázokat (xenon, kripton, argon) használhatnak, amelyek hővezető képessége alacsonyabb a levegőnél (így készülnek a többrétegű ablakok is). A tükörpaplan különféle méretben és vastagságban kialakítható, a helyszínen is felfújható. 

(Fotó: FiFoil)

Üveghab (vagy habüveg)
Aljzatszigetelésre alkalmas, már nem újrahasznosítható üvegből, például autó szélvédőjéből készíthető szigetelőanyag. A hulladéküveget megőrlik, adalékanyaggal keverik, 900 Celsius-fokra hevítik, majd 300 fokosra hűlve megrepedezik, és granulátummá esik szét. A felfelé jövő nedvesség ellen véd, a mag száraz marad, a köztes térben a víz lefolyik. A habüveg ellenáll a bomlásnak, baktériumoknak, fagynak, öregedésnek, nedvességnek és rágcsálóknak. Hővezető képessége 0,080 W/mK. 

(Fotó: Építési megoldások)

Gyapjú
Új-Zélandon közkeletű építési szigetelőanyag, amely lassan népszerűvé válik a világ más tájain is. Tény, hogy a legdrágább természetes hőszigetelő anyag, viszont kiváló hőszigetelő képességű és jó páravezető. Különlegessége, hogy magasabb páratartalom esetén jobb szigetelőképességet érhet el. Favázas vagy boronafalas épületek hőszigetelésére különösen alkalmas. Sokan tetőtér-beépítéseknél is használják. A beépítés során a gyapjútekercsek mindkét oldalára légzáró- és páraáteresztő réteget helyeznek. Testsűrűsége 20-60 Kg/m3, hővezetési tényezője 0,035-0,045 W/mK. (Ehhez hasonló az újrahasznosított pamut is.)

(Fotó: TaskerMilward)

A különféle anyagokkal történő szigetelést összehasonlíthatja ezzel a kalkulátorral. 

Figyelem!
Az U-értéket nem szabad összekeverni a lambda (λ) értékkel, bár megtévesztően hasonló a jelölésük. U-értéknek hívják a szakemberek a különböző anyagokhoz tartozó hőátadási tényezőt. Ez azt határozza meg, hogy 1 négyzetméter felületen hány watt hőenergia távozik 1 Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására. Mértékegysége: W/m2K, és minél alacsonyabb, annál jobb. Például U < 0,15 W/(m2K) érték a követelmény a passzívház minőségben hőszigetelt külső határolószerkezetekre. A lambda érték (λ) azt mutatja meg, hogy 1 méter vastag anyagon hány watt hőenergia távozik egy Celsius-fok hőmérséklet-különbség hatására, és ezt hővezetési tényezőnek hívják. Mértékegysége: W/mK. A változó rétegrend miatt gyakorlatilag szinte minden falnak más az U-értéke. A lambdából kiszámítható az U érték, de itt található U-kalkulátor. 

A napkollektor és a napelem nem elérhetetlenül drága, egy 3,6 kW-os, családi házra való napelem-rendszer kiépítése és engedélyezése 1,5-2 millió forintba kerül. Az érdeklődés óriási a rezsicsökkentés ellenére is, csak senki nem rendel, mindenki kivár.

Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, "a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése". A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra - főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével.

Ekkora felületet igényel egy 3 kilowattos rendszer (Fotó: SolarWindApplications)

Magyar felhasználói tapasztalatok alapján az átlagos fogyasztás 5 kWh/nap/fő. Egy 3,6 kW-os teljesítményű, délnyugati fekvésű napelemrendszer éve szinten 4000 kilowattóra energiát termel, ami rezsicsökkentés előtti áron nagyjából 200 ezer forint volt. Tehát ha előre kifizette valaki, akkor tíz év alatt megtérült a beruházás.

Ha hitelből valósítja meg a napelem kiépítését, akkor úgy kell felfogni, hogy a hitel törlesztőrészlete olyan, mintha az áramszámlát fizetné. Optimális esetben tíz év alatt kifizeti, utána pedig néhány évig nem lesz áramszámlája - igaz, a rendszer ennyi idő alatt el is használódik, tehát kezdődhet a következő beruházási kör, de a technológia fejlődésével várható, hogy egyre hosszabb lesz az új készülékek élettartama.

"Napenergia vonatkozásában az elvi teljesítmény több tízezer MW lehet [Magyarországon], a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keret", olvasható a 2010-2020 közötti időszakra szóló kormányzati Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, amely abban reménykedik, hogy "a következő években várható, hogy a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a fotovoltaikus rendszerek egyre piacképesebb termékekké válnak".

A terv úgy becsüli, hogy a magyarországi napenergia-hasznosítás a 2010-es 1 százalékról 2020-ra elérheti a 4 százalékot is, azaz évi 2 GWh-ról 81 GWh-ra nő. Ez azért is örvendetes volna, mert "hosszú távon a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok), tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók), továbbá bizonyos alkatrészek (pl. turbinalapátok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal".

Internetes fogyasztói fórumok azt tanácsolják, hogy nem szabad nagyobb rendszert építeni, mint amennyi a család szükséglete, mert annak a megtérülése bizonytalan. Jelenleg az éves szaldó elszámolás van érvényben, ami azt jelenti, hogy ha többet termelünk (tavasztól őszig), mint amennyit elhasználunk, akkkor a felesleget visszatáplálhatjuk a hálózatba. Évente egyszer elszámolunk a szolgáltatóval, és ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor azt a szolgáltató számla ellenében visszafizeti. Akinek elektromos autója van, az gyakorlatilag az energiatárolás kérdését is megoldja, hiszen az autó akkumulátorát a napelemmel töltheti. 

Mások szerint az évek előrahaladtával a hatásfok romlása miatt óvatosabban kell számolni egy rendszer megtérülését, amelyet jelenleg a rezsicsökkentés is ront. Ha valaki állampapírt vásárol a napelemre szánt kétmillió forintból, és azt tartós befektetési számlán helyezi el, 5 százalék hozamot generálhat, tehát évente százezer forintot kamatadó mentesen. Tíz év alatt elérheti az egymillió forintot - csak az a nagy kérdés, hogy tíz év múlva milyen lesz a villamos energia árszínvonala és az ezzel kapcsolatos stratégia.