Újabb fantasztikus ötlet látott napvilágot a hulladékhasznosítási piacon, amely még az élelmezési piacra is pozitívan hat. Az Utrechti Egyetem és a Livin Studio egy olyan edényt, inkubátort fejlesztett ki, amelyben lehetőség van műanyag hulladék feldolgozására, másrészt ehető gombák termesztésére.

A mechanizmus nem tűnik nagyon bonyolultnak. Léteznek azok a gombafajok, mint a Fungi mutarium, amelyek képesek a mérgező anyagok lebontására. A lebontás alatt ezek a gombák ehetővé válnak. Így amíg azon munkálkodnak, hogy az ember által termelt felesleges műanyag hulladékot lebontsák,azalatt a steril gombából egy ízletes gomba lesz.

A rendszer úgy működne, hogy a feleslegessé vált műanyagot először sterilizálják. Majd a megtisztított műanyagot (leginkább nejlonzacskót) egy FU elnevezésű pohárba teszik. A FU alján egy kis folyadékban a lebontást végző gombaspórák vannak, a többi részében pedig agaragarból, vagyis tengeri vörösmoszatokból nyert poliszacharid-keverék, keményítő és cukor egyvelegéből álló táptalaj.

A FU akkora edény, hogy bőven van helye a lebontásra váró műanyagnak is és a gombának is a növekedéshez. Ahogy a gomba szaporodásnak indul, elkezdi mind a műanyag zacskó, mind a pohár lebontását. Pár hét alatt a gomba „elvégzi” a munkáját, vagyis lebontja a műanyagot, és ehetővé is válik ez a komplex egyveleg.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet régi nem használt és agyonhasznált ruhákból egy játszóteret építeni, valószínűleg azt mondanám, nem tartom lehetetlennek, de jó nagy adag kreativitás, kitartás és elszántság szükséges hozzá.

A hétvégén nyílt Pécsett az ország egyedülálló, újrahasznosított textíliákból épült, ingyenes, beltéri közösségi-fejlesztő játszótere.

A projekt kezdeményezője, a Retextil Alapítvány a háztartási és ipari textilhulladék újrahasznosításának egy speciális és eredeti módszerével készít fonalat, lakberendezési tárgyakat és egyéb divattermékeket. A retextil magyar technológia, a fonás, szövés, hurkolás együttes alkalmazása. Az alapítvány másik fontos szerepe, hogy munkájuk során megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő embereknek segítsenek visszatérni a munka világába - mondta Thiesz Angéla ötletgazda, művészeti vezető.

 A Szabadkikőtő projekt ezért jóval több, mint egy sima játszótér-építési projekt.

A kezdeményezés első mérföldköve a "fonódj bele" program volt, amivel a pécsi lakosok aktivitását használták ki. A város népszerű és gyakran látogatott színterein ollókat, használt ruhákat és képes útmutatókat helyeztek el az alapítvány emberei, ezekkel az eszközökkel a pécsiek egy kávé vagy bármi mellett fonalakat, gombolyagokat készítettek. Az elkészített fonalakból a Retextil műhely stábja látványos, babás-csörgős-szőnyeges, Magyarországon egyedülálló komplex terápiás játszóteret hozott létre gyerekek számára.

Kemény Hargita fejlesztőpedagógus elmondta azt is, hogy a retextil technikával készülő játékok sok szempontból is többletet jelentenek, hiszen amellett, hogy a textúrája miatt már maga az anyag is sokkal erősebb ingert biztosít a gyerekeknek, a fogásuk és érintésük meleg hatást kelt, ami a biztonságérzetet növeli.

A Szabadkikötő a következő másfél évben fejlődésükben elmaradt gyerekeknek és szüleiknek szeretne segíteni azzal, hogy terápiás eszközrendszert ad a kezükbe, és játékkal telis-teli helyet biztosít a számukra.

Lehet, hogy nem kell sok idő, és a kertünk végében egy parcellányi „ültetett” szélfával elláthatjuk a házunk villamos energiaellátását? A franciák egyébként nem is szélfakertekben, hanem egyenesen szélfaligetekben gondolkodnak.

A szél energiáját elektromos árammá változtató mesterséges fákat egy francia start-up cég fejlesztette ki.  A „wind tree” 11 méter magas, lombja 8 méter átmérőjű. A tartóvázat, vagyis a „fa törzsét, az ágakat és a faleveleket acélból készítették. A fa lombját 72 darab levél alkotja. A levelek egy-egy vertikális tengelyen függő, nagyjából kúp alakú turbinák, amelyek egy kis szellő vagy enyhe szél esetén is képesek energiát termelni.

A 72 levélturbina együttesen 3,1 kW áram termelésére képes. Az előnye a nagyobb teljesítményű turbinákkal szemben pont az, hogy nagyon érzékeny, és már kis szél esetén is tud energiát termelni, átlagban a 365 napból 280 napot lehet üzemeltetni.

A szélfa minimális zajterhelést okoz saját környezetében, olyan zizegő hangokat lehet hallani, mint a fák suhogó falevelei esetén. Ezt azzal tudták biztosítani, hogy minden kábelt és generátort egy acélszerkezetbe zártak.  A szélfák egyenként 23 500 fontba kerülnek, de használatuk állítólag garantáltan megtérül.

A fák alkalmazását elsősorban olyan területekre ajánlják, mint például az utcai LED-lámpák vagy az elektromos autók töltőállomásai.

Képek forrása: http://www.gizmag.com/wind-tree-fig-leaf-unsightly-turbines/35040/

Több mint egy éve indult a PAD stúdió, a SPUD Group és Stephen Turner képzőművész közös pilotprojektje. A program célja az volt, hogy egy olyan tojás alakú, önellátó, ökológiailag fenntartható lebegő alkotóházat hozzanak létre, az Exbury fatojást Dél-Angliában, a Beaulieu folyón, amely a legkisebb mértékben terheli lokális környezetét, a környék és a víz ökoszféráját.

Az alkotóműhely, vagyis a tojásház kialakítását a folyóparton fészkelő madarak tojásairól formázták. A 6 méter hosszú és 2,8 méter széles, mintegy 17 m²alapterületű ház megépítéséhez helyi anyagokat használtak fel. A tojásház elkészítéséhez a helyi Paul Baker hajóépítőt kérték fel, aki tradicionális technológiával a közeli cédrusokból Douglas-fenyőkkel vegyítve készítette el a fa építőanyagokat, amiatt, hogy a vízre állított építmény ne ázzon be.

A fatojás berendezésének kialakításánál a minimalizmusra törekedtek, olyan céllal, hogy a program befejezése után az egész tojásházat teljes egészében újra lehessen hasznosítani. A házban kizárólag egy asztalt, egy függőágyat és egy konyhapultot alakítottak ki.

Az áramot napenergiával biztosították, a külső helyszínről hordott és az egyéb vízgyűjtőkből összegyűjtött víz melegítéséhez is. Az így megépített, nulla hulladéktermelésre specializált „ház” architektúrája tökéletesen beleolvad a folyó, a torkolat természetes közegébe.

Stephen Turner a házat egyaránt használta alkotó- és kutatóműhelyként is. A program célja egyrészt az volt, hogy megfigyelje a saját művészeti tevékenységének változásait a természeti környezet folyamatos változásában, mint például a folyó folyamatos árapály-tevékenységben. Másrészt a természeti környezet változásait vizsgálva megfigyelni, hogy a környezet szenzitivitása miként hat az ő alkotói tevékenységére és a helyiek életére. Nem utolsósorban pedig a program megvalósításával az érzékeny, változó természeti környezet ökoszisztémájának törékenységére, megőrzésére és védelmére hívják fel a figyelmet.

A program lezárulása után a művész itt készített és korábbi szobrászati munkáiból kiállítást rendeznek a közeli Exbury Gardensben, és lehetővé teszi, az egyéves tapasztalati eredményeit felhasználják az oktatásban.

Fotó: Nigel Ridge

A prpjekt weboldala: http://www.exburyegg.org/

Abeer Seikaly jordán származású kanadai építész és dizájner egy új, egyelőre tesztelés alatt lévő termékkel reagált a kor aggasztó, a menekültek lakhatási, elhelyezési problémáira. A nap energiáját hasznosító mobil menedéksátrak megoldást jelenthetnek az ideiglenes szálláshelyekre kényszerült, kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek. 

Az építész-dizájner által kitalált összecsukható, szőtt sátor elméletileg, de már bizonyítottan működik. Ez a struktúrájában sajátos szerkezetű szövött anyag olyan házat biztosít a menekülteknek, amit egyszerre érezhetnek a privát szférát megőrző és ideiglenes háznak is. Ezt az érzetet a tervező nő a modern életvitelhez szükséges alapvető feltételek, mint a meleg víz, a fűtés stb. biztosításával tudja elérni.

A sátor felületén a napelemek elnyelik a napsugarakat, és elektromos energiává alakítják, így biztosítva az áramot, a világítást, a fűtést és a meleg vizet. Míg a sátorszövet belső részén, főleg a sátor alsó térfelében tárolásra alkalmas rekeszek, zsebek találhatók. A sátor tetején egy vízgyűjtő tartály van, ami a tisztálkodáshoz szükséges vizet tárolja. A tartályba mind az esővizet, mind a földön lévő vizet össze lehet gyűjteni. A föld felszínéről egy termoszifonos és egy drénrendszer segítségével kerül a víz a gyűjtőtartályba. Így elkerülhető az is, hogy a sátor alját elöntse a víz esős időben.

A sátor fala nyáron kinyitható, télen pedig összehúzható, teljes biztonságot és komfortérzetet nyújtva a menedékház lakóinak.

Fotók: http://www.abeerseikaly.com/

A Mark & Spencer nagy kampányba kezdett a fenntartható kereskedelem jegyében. 2020-ig többszörösére szeretnék növelni a szociális és környezeti fenntarthatóság elveinek figyelembevételével készült termékeiket, a szén-dioxid-semleges melltartóktól a kabátokig, amik már 100%-ig újrahasznosított alapanyagból készülnek majd. Az új irányt követő első termékek közé tartozik a 18 hónapon keresztül fejlesztett Footglove Earth néven futó cipőkollekció kidolgozása.

A webáruházakban már kapható cipők talpa rizspelyvát tartalmazó természetes kaucsukból és vizes alapú ragasztóból áll, a felső szövetbélelést pedig kávézaccból alakították ki. A cipők merevebb tartását PET-palackokból biztosítják, a talpbetétet újrahasznosított habszivacsból képezték ki. Egyelőre a cég még teszteli a tudatos vásárlók lelkesedését az új, 100%-ban újrahasznosított lábbeli iránt.

Bevizsgálta a Nébih a hazai narancsokat. Tíz, a hazai kereskedelemben leggyakrabban előforduló fajtájú és származási helyű narancsot tesztelt. 302 különböző hatóanyagra és azok bomlástermékeire végeztek méréseket és kedveltségi vizsgálatot.

Ami kiderült, az nem olyan rossz. Megnyugtató, hogy a narancsok mind megfeleltek a minőségi előírásoknak, nem tartalmaztak határérték feletti mennyiségben rovarölő- és gombaölőszer-maradékot. Kevésbé megnyugtató az, hogy kimutatható mennyiségben viszont igen. Így aki teljesen vegyszermentes narancsot szeretne, az továbbra is vásároljon bionarancsot, mert azokban semmilyen növényvédőszer-maradékot nem találtak. Azt, hogy milyen mértékben jut be a gyümölcsrészbe a vegyszermaradvány, ahhoz külön megvizsgálták a megmosott és lereszelt narancshéjat, és külön a narancsvelőt is.

Vegyszermaradék több okból is lehet a gyümölcsben, egyrészt a penészedés és lágy rothadás kivédéseképp több esetben különböző kezeléseken megy keresztül a gyümölcs. Átválogatás után a gyümölcsöket meleg, enyhén lúgos, bóraxos vagy nátrium-karbonátos vízben lemossák. Értékesítés előtt enyhén bóraxot, szódát, szódabikarbónát vagy hipót tartalmazó klóros vízzel újra lemossák a narancsokat, majd ezt gombaölő szeres kezelés követi, és a vékony viaszrétegezés. A Nébih-vizsgálat szerint vegyszermaradékot is csak a narancshéjban találtak. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsvelő része az nem károsodik a vegyszerektől, ellenben a narancshéj fogyasztása nem javasolt. Bizalmatlanoknak továbbra is ott a lehetőség a kezeletlen héjú vagy ökológiai termesztésből származó (bio)narancsok fogyasztására.

A narancsok C-vitamin-tartalmát illetőleg a vizsgálat azt mutatja ki, hogy 1 db narancs fedezi 1 napi C-vitamin-szükségletünket. De ez attól is függ, hogy ki mekkora mennyiséget fogad el napi C-vitamin-szükségletnek, mert egész más értékekkel dolgozik az OÉTI, és mással dolgoznak az alternatív egészségszemlélettel gondolkodók.

S végül a kedveltségi teszt az azt jelenti, hogy íz, illat, szín, hámozhatóság és héjvastagság szempontjából vizsgálták a gyümölcsöket. Ez alapján a nyertesek az édesebb narancsok lettek. Első helyen a görög Navel, másodikon a spanyol bio Salustiana, míg a harmadikon a szintén spanyol származású Navelina lett a befutó.

5+1 környezetvédelemmel, újrahasznosítással és dizájnnal kapcsolatos pályázat és ösztöndíj, amiről érdemes tudni.

Készítsen tönkrement bicikliből, bőröndből, harisnyából, esernyőből, régi játékokból bármilyen használati tárgyat vagy kisebb méretű irodai kellékeket – mint például kalaptartó, papírtartó, kisszekrény, virágkaspó, asztali- vagy állólámpa vagy beltéri recycling dizájnkuka –, és máris jelentkezhet a "Re-design – gondold újra!" pályázatra. A pályázat célja ráirányítani a figyelmet a hulladéknak szánt anyagok újrahasználhatóságára, népszerűsíteni a „redizájn” irányzatot, ezáltal is elősegíteni a környezettudatos szemlélet formálását. A pályázatra bárki jelentkezhet. A nyertes pályázók 45 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapnak. A beküldési határidő: 2015. március 20.

Egyetemisták számára írták ki a Re-design – újra-standolunk című pályázatot. A pályázatra olyan egyedi standot kell tervezni, amelynek alapanyagai maradékok/újrahasznált/újrafeldolgozott anyagok, és amely illeszkedik a Humusz Szövetség arculatához. A terveket 2015. március 20-ig lehet beküldeni. Az első helyezett egy kívánságai alapján összeállított 45 000 forintos redizájnbiciklit kap, és a nyertes alkotást bemutatják az országos redizájn-vándorkiállításon.

A Re-bútort az aulába! pályázatra olyan közép- és szakközépiskolás diákok jelentkezését várják, akik számára nemcsak a környezetvédelem fontos, hanem az is, hogy aktívan részt vegyenek az iskolai közeg alakításában. A feladatuk az, hogy az iskola közösségi tereiben (aula, kert, porta stb.) elhelyezhető újrahasznált, eredeti funkcióját vesztett anyagokból, maradékokból összeállított bútorlátványterveket készítsenek, amelyeket lehetőség szerint egyszerre minél több diák tudjon majd használni. A kiválasztott pályaművek 75 000 Ft-ot kapnak a megvalósításra. A pályázati anyagokat legkésőbb 2015. április 15-ig lehet beküldeni.

Van egy klímaváltozáshoz kapcsolódó ötlete, de nem tudja, hogyan lehetne belőle életképes vállalkozás? Ebben segít az akcelerációs támogatási program. A pályázó ötletgazdák számára üzletviteli tervezést, tanácsadást, nemzetközi hálózati támogatást és 10-20 ezer euró pénzügyi támogatást nyújtanak. A jelentkezés három fordulóban zajlik, a végső jelentkezési határidő 2015. november 1. (1. forduló jelentkezés 2015. március 10.)

A környezetvédelmi területen diplomázott egyetemi hallgatók 2015. március 10-ig jelentkezhetnek, ha szakmai gyakorlatukat Németországban szeretnék letölteni. Az ösztöndíj 6 hónapra szól, de további 6 hónappal meghosszabbítható. Pályázni a környezetvédelem bármely területén lehet környezettechnika, környezet-gazdaságtan, környezeti kommunikáció, környezetjog, természetvédelem, műemlékvédelem stb. A gyakorlati idő alatt a diákok 1060 euró ösztöndíjban részesülnek havonta. A gyakorlatot végző fizetés nélküli munkaviszonyt létesít a gyakorlat időtartamára.

És végül a legtutibb angliai ösztöndíj a természetvédelem területén dolgozók számára, amely az idén pályázható utoljára! A kéthetes Nature Train2 pályázat, elsősorban középkorú szakembereknek szól, akiknek jól jön egy kis utazással járó inspiráció, tapasztalatszerzés és nyelvgyakorlás. Olyan személyek jelentkezését várják, akik családi vagy munkahelyi kötöttségeik miatt nem tudnak két hétnél hosszabb szakmai gyakorlatra elmenni, de munkájukhoz szükségük van intenzív nyelvfejlesztésre és szakmai tapasztalatszerzésre. Jelentkezési határidő: 2015. március 1.

Lehet, hogy véget lehetne vetni a teherhajók nagymértékű környezetszennyezésének? Működhetnek-e dízelolaj nélkül, költséghatékonyan a nagy tengeri tankhajók? Norvég dizájnerek, kutatók és a Lade AS cég kutatásai szerint elképzelhető.

A környezetszennyező nehézolajjal működő teherhajókat aero- és hidrodinamikai szempontból sokkal „finomabb”, légiesebb szerkezetű és működésű, költséghatékony hajókra cserélnék.

Az ötlet alapja az, hogy a Vindskip™ elnevezésű hibrid kereskedelmi hajó teste vitorlaként működne, és a szél tulajdonságait és erejét kihasználva gyorsulna. Az üzemanyagként használt nehézolajat, ami az égés során nagy mennyiségű kén-dioxidot bocsát a levegőbe, cseppfolyósított földgázzal helyettesítenék. Jelenleg Dániában működik egy kutatócsoport, amely a Helios elnevezésű kutatási projekt keretében olyan különleges hajómotorok fejlesztésén dolgozik, amit dízelolaj és cseppfolyós gázok hajtanak.

A Vindskip™ harmadik legfontosabb működési eleme az a szoftver, amely a hajó legoptimálisabb útvonalát számítja ki. A hamburgi Tengeri Logisztikai és Szolgáltatási Központ kutatói egy olyan időjárás-alapú útvonaltervező modult fejlesztettek ki, amely navigációs algoritmusok segítségével kiszámítja a hajó legkedvezőbb útirányát. E modul segítségével számítható ki az, hogy a hajó minél kevesebb üzemanyagot fogyasszon.

A számítások szerint a Vindskip™ üzemanyag-fogyasztása 60%-kal lenne kevesebb egy jelenlegi hagyományosan, dízellel működő anyahajónál, míg a károsanyag- (égéstermék-) kibocsátás a jelenlegi 20%-ára csökkenne. Mivel a hajó gázzal működne, akár 70 napot is el lehetne tölteni tankolás nélkül a tengeren, ami tovább csökkenti az üzemanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás mennyiségét is.

Jelenleg még mind a Vindskip™ modellje, mind az időjárás-alapú útvonaltervező modul is fejlesztés, tesztelés alatt van. A kutatók 2019-re tervezik az első hajót üzembe helyezni.

(Lade As)

Miért nem spórolunk a fürdővízzel, ha meg is ihatnánk? Az asztronauták fürdőzési szokásait megfigyelve tette fel a kérdést egy svéd mérnök, Mehrdad Mahdjoubi, hogy miért nem hasznosítja újra az ember a fürdővizét, például ivóvízként.
Az asztronauták az űrbázisokon azt a folyamatosan tisztított vizet isszák, amelyet a fürdővizükből nyernek. Erre az eljárásra alapozva dolgozta ki Mehrdad Mahdjoubi dizájncége az Orbsys Shower zuhanyzót. A környezetbarát tusoló már a fürdés ideje alatt megtisztítja az elhasznált vizet.

A lefolyóba beépített, nano- és mikrokapszulákból álló tisztítóberendezés megszűri az eltusolt vizet. A már megtisztított kristálytiszta vizet pedig, akár még melegen, a csapba pumpálja, így ivóvízként vagy fürdővízként is lehet hasznosítani. Mivel meleg, melegíteni sem szükséges. Mahdjoubi cége szerint a rendszer minden egyes zuhanyzásnál 90 százalékkal csökkentheti a víz- és 80 százalékkal az energiafelhasználást.
Az Orbsys tusolók alkalmazása elsősorban azokon a helyeken lesz ajánlatos, ahol nagy a vízfogyasztás, például tornatermek, öltözők, edzőtermek és sportcentrumok. De ha azzal számolunk, hogy egy átlagos háztartásban 5 perc tusolás alatt 70 liter víz, vagyis egy 4 családos háztartásban naponta 280 liter víz is elfolyhat, a családi háztartásokban is elképzelhető a technológia alkalmazása.