A világ február másodikán ünnepelte a vizesélőhelyek világnapját. Az egészséges vizesélőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek.

A WWF regionális kezdeményezésben 2025-ig kétmillió hektár vizesélőhely állapotának javítását tűzte ki célul, összesen hat ország területén, a Dunán és mellékfolyóin. Az első ütemben több mint 6600 hektárnyi érintett folyószakaszon kezdték meg az összehangolt munkát osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát természetvédelmi szakemberek.
 
„Vizeink állapotának javítása a tiszta ivóvíz, az árvizek elleni védekezés és a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásnak egyik kulcsa. Ezeket az előnyöket viszont csak akkor élvezhetjük, ha nem tesszük tönkre a folyóinkat övező változatos élőhelyeket” – foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője.

Az Ó-Dráva

Hat ország, több ezer hektár
 
A Duna vízgyűjtőjén több mint 6600 hektár vizesélőhely helyreállításához kezdett hozzá az elmúlt évben a WWF a Coca-Cola Alapítvány támogatásával, összesen hat országban.  Az eredmények még a következő években fogják gazdagítani az érintett osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát folyószakaszokat. A helyreállítási munkálatok eredményeként javulni fog a környezeti egyensúly, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás, és az árhullámok elleni felkészültség. 

Ó-Dráva
 
A munka itthon a Barcs közelében található több mint 10 km hosszú Ó-Dráva vízellátásának javítását célozza. A ritkaságnak számító holtág és a partjai mentén lévő ártéri erdők helyreállítása, több mint 150 hektárt érint. Ezen a területen egy tavaly kezdődött (és összesen négy évig tartó) magyar-horvát együttműködés kereteiben dolgoznak a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei.

Erre fókuszál a WWF vizesélőhely-védelemi programja
 
A Dunát és mellékfolyóit számos veszély fenyegeti a vízgyűjtő különböző országaiban. A hegyvidéki területeken a vízerőmű-építési tervek jelentik a legfőbb kockázatot a szabadon folyó vízfolyásokra nézve. Kiemelkedően fontos, hogy a víznek, mint megújuló energiaforrásnak a kiaknázása ne okozza a folyóvizek természetes állapotának összeomlását.

Romániában és Bulgáriában a WWF kampányt indított annak érdekében, hogy jelöljenek ki olyan folyószakaszokat, ahol nem jöhet szóba a vízerő hasznosítása. A fellépés eredménye, hogy EU forrásokat a jövőben nem, vagy szigorú feltételek mellett lehet kis vízerőművek építésére fordítani.
  
A Duna alsó szakaszain, Romániában és Bulgáriában a tokfélék illegális halászata okozza a folyó gazdag élővilágának elszegényedését. A hatóság szakemberei számára tartott tréningnek köszönhető, hogy az elmúlt időszakban 4 tonna illegálisan kihalászott tokféle húsát és 80 kg kaviárt lepleztek le az ellenőrzések során. A dinoszauruszok korából származó tokfélék fennmaradása érdekében kulcsfontosságú, hogy visszaszoruljon az illegális kifogások száma, és egyre inkább növekedjen a szaporodásra alkalmas élőhelyek nagysága.
 
Ugyanannyi vizet adnak vissza a természetnek, mint amennyit üdítőitalokra felhasználnak
 
A WWF és a Coca-Cola Company hét éves együttműködés keretében törekszik a Duna és mellékfolyói mentén található árterek és vizesélőhelyek helyreállítására Ausztria, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Romána és Bulgária területén. Célunk, hogy 2020 végéig 53 km2 vizesélőhelyet állítsunk vissza, amely 12 millió m3 (4800 olimpiai úszómedencényi) víz megtisztításával válik az emberek és a természet hasznára.

A Coca-Cola Alapítvány 4,4 millió dollár értékben támogatja az együttműködést. „Az Élő Duna program a Coca-Cola Alapítvány által támogatott legnagyobb európai program. A WWF-fel több, mint hét éve dolgozunk együtt vizesélőhelyek védelmén világszerte. Emellett 2020-ra vállaltuk, hogy ugyanannyi vizet adunk vissza a természetnek, mint amennyit italaink palackozásához felhasználunk” – mondta Pogány Éda, a Coca-Cola HBC cégcsoport fenntarthatósági kommunikációért felelős vezetője.