Kedvenc, márkás ruhadarabjaink többsége mérgező anyagokat hagy maga után, amelyek a gyártósoroktól egészen a ruhaboltokig vezetnek. A vegyszeres eljárásokon keresztülment textília közvetlenül érintkezik testünk legintimebb részeivel. A textilipar az ismert vegyszerek közül a legveszélyesebb vegyszereket használja. Ezek a kemikáliák a nedves közegű gyártási folyamat és textilfestés során hatalmas mértékben szennyezik a Föld vizeit.

A Greenpeace kampánya a textilipar és a divatcégek működése során keletkezett mérgező anyagok és környezetszennyezési folyamatok felfedésére reagál, és a terhelés okozta vegyszermentesítésre törekszik. A kampány kezdetéig a vásárlók, sőt több esetben még a divatcégek sem ismerték a gyártási folyamat során felhasznált anyagokat és környezeti hatásaikat. Az esetek többségében még most sem lehet tudni, hogy milyen veszélyes vagy mérgező anyagokat használnak.

A négy évvel ezelőtt indított "Detoxkifutó" lényege, hogy a kampányhoz kapcsolódó cégek az átláthatóság és nyilvánosság biztosításával nyilvánossá tegyék a textilipari termékek gyártásához kapcsolódó információkat, a beszállítóik okozta környezetterhelés mértékét. A kampány fő célja, hogy a divatcégek 2020-ra kötelezzék el magukat a zéró veszélyesanyag-kibocsátás mellett. A detoxkifutó lehetővé teszi, hogy a kampányban részt vevő textilipari- és divatcégek, ügyfeleik és a beszállítóik világos ipari előírások szerint működhessenek együtt és nyíltan, együtt dolgozhassanak a közös cél érdekében.

Az elmúlt négy évben a Detoxkifutóhoz a globális ruha- és cipőipar körülbelül 10%-a csatlakozott, olyan jól ismert márkacégek, mint a Puma, Mango, Adidas vagy a Nike. A kampányban jelenleg 18 tartozik a "méregtelenítők" (detox leaders) csoportjába, akik meghatározott kötelezettségeket, hiteles, betartható határidőket, konkrét tevékenységeket vállaltak az elköteleződés jegyében.

A "zöldre festők" azok, akik csatlakoztak a kampányhoz, és egyelőre elmulasztották ugyan a konkrét cselekvéseket, de hajlékonyságot mutatnak a kampányban való részvételre.

A harmadik csoport a "detoxvesztesek" (detox losers), akik nem hajlandók elköteleződést vállalni sem a mérgező nyomvonal feltárására, sem az egyéni felelősségvállalásra.

A Detoxkifutóban különböző kritériumok alapján értékelik az elköteleződött cégeket, például, hogy milyen hatékonyan dolgoznak azon, hogy kivonják az ismert veszélyes, hormonkárosító vegyszereket (APEO, ftalátok, PFC) a termékeikből és a gyártási folyamatokból vagy milyen mértékben tudják biztosítani a gyártási folyamatuk átláthatóságát? Az értékelés során szigorúan veszik a vállalt kötelezettségek hitelességét, illetve meghatározott racionális mértékét.

A nyilvánossá tett idei detoxrangsorból 16 divatcég már elkezdte kivonni a legelterjedtebb vegyszereket termékeiből. Ezek a cégek, mint az Adidas, a Benetton, az Esprit, a Mango és a Puma a beszállítóik szennyezési adatait is elkezdték nyilvánossá tenni egy független online felületen. Mindez hatalmas áttörést jelent a „Méregtelenítők” részéről. A Zara érdekeltségű Inditex, a Puma és a Valentino az idén zárkóztak fel a méregtelenítők csoportjába.

A Nike viszont visszaesett a "zöldre festők" kategóriájába, mert nem sikerült teljesítenie a vállalásait.

A kampány hatékonysága olyan esetekben válik igazán láthatóvá, amikor majd a nagy textilipari hatalmak, mint Kína, megalapozott szabályozás rendszert tudnak kidolgozni és megvalósítani a vegyszerkezelés szabályozásban, és biztosítani tudják a gyártás átláthatóságát a vásárlók számára is, akik lekövethetik egy-egy termék "történetét". A tömeges nagyvállalati akció hatására Kínában és az egyéb gyártó országokban is szabálymódosítási hullám indult el. Kínában az említett káros szerek (nonilfenolok, ftalátok, PFC-k) szabályozása már helyet is kapott a vegyi anyagok környezeti veszélyeinek megelőzésére és felügyeletére megalkotott tervben.

A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik.

A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.
A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad.

Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával.

Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel.

Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

A palackokat általában vagy a családok, vagy a közösségek, iskolások gyűjtik össze, ezzel is hozzájárulva a lakóhelyük tisztaságának védelméhez. Egyes helyeken a megszárított palackokat már gyűjtésre szakosodott gyűjtőhelyeken, boltokban is letétbe lehet helyezni.

A szakértők, hozzáértők szerint az ökotéglákból épített házak építési költsége harmadannyi a hagyományos építkezésekhez (például tégla) képest. Laura Kutner szerint a „palack-csirkeháló-cement” házak szeizmikus integritása is jobb, mint a tisztán cement kötőanyaggal épülteké. A homokpalackok tartósabbak és 20-szor erősebbek, mint a téglák. A homok hőháztartására az jellemző, hogy jól szigetel a naptól, ezért a napsütésnek kitett területeken előnyös építkezési formává válhat, mert a belső tér hűvös marad.

A magyarországi föld napja 25., a világmozgalom pedig 45. évfordulóját ünnepli április 22-én. Az ünneplés, a föld védelme, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság jegyében számos civil szervezet és önszerveződő csoport szervez tematikus programokat.  A 25. magyarországi évfordulón a föld napja egyben húsmentes nap lesz, és arra számít, hogy akár félmillióan is csatlakoznak a mozgalom által meghirdetett eseményekhez.

A természet védelme érdekében indult föld napját 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezte. Az eseménynek köszönhetően az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változások, szigorúbb törvények születtek a levegő és a vizek védelme érdekében, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-re a Föld napja világmozgalommá nőtte ki magát, több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgár és civil szervezet kapcsolódott a mozgalomhoz. Magyarország az 1990-ben megalapított Föld Napja Alapítványon keresztül csatlakozott a kezdeményezéshez.

A föld napja 45. évfordulójára számos, a föld védelmére vonatkozó sürgős beavatkozásra lenne szükség. 2014. év volt az 1900-as mérések óta az eddigi legmelegebb év a földön. 2100-ig szükség lenne teljesen kivonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat, a szenet, a kőolajat és földgázt. Lehet, hogy a 2015 decemberében megrendezendő, 196 országot érintő ENSZ-klímakonferencia az utolsó esély lesz az államok közös cselekvésére.

A föld napjához sokféle módon csatlakozhatunk, sokszor sokkal egyszerűbb formában, mint azt elképzeljük. Együttérzésünket fejezhetjük ki az otthoni kert vagy az erkélyen található virágoskert rendbetételével, ápolásával, hulladékgyűjtéssel, a témával kapcsolatos pályázatokon vagy egy-egy beszélgetésen való részvétellel, egy-egy szervezet programjához való csatlakozással, azzal, hogy palackozott víz helyett csapvizet iszunk vagy nejlonzacskómentes heteket is tarthatunk.

De mégis mit tehetünk ezen a napon a földért?  Mit tehetünk a már felsorolt tevékenységeken kívül?

Például tiltakozhatunk. Csatlakozva a Hagyjuk a földben eseményhez, a tiltakozás egyik formája lehet az, hogy kevesebbet fogyasztunk, azért, hogy kevesebb nyersanyag fogyjon. Lehet, hogy az emberiségnek csak egy választása van, mégpedig az, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat a földben hagyja, ez az egyetlen út afelé, hogy az üvegházgázok és más szennyező anyagok a légkörön és testünkön kívül maradjanak.

Az Adjunk a földnek mozgalom arra ösztönzi az embereket, hogy ezen a napon mindenki ültessen el egy fát, és népszerűsítse a kezdeményezést!

Ezen a napon a föld és egyben a lámpagyújtogatók napján 19 órakor felbocsájtják az emberiség első filmes üzenetét egy rakétába építve, és ezt lövik ki egy távoli galaxis idegen civilizációja felé. Az eseménynek a WestEnd ad helyet. És onnan az Ustream segítségével országosan 20 Cinema City moziból válhatunk az élő adás részeseivé. Az üzenethordozó, A lámpagyújtogatók című film rendezője, Százados Miklós úgy fogalmaz, „ha valaki az emberi létről egyetlen, mindent összegző filmet akar látni: ez legyen az”.

Kaposvár mellett, Patca faluban a zselici dombok hátán található a családok, óvodás és iskolás csoportok számára közkedvelt Katica Tanya. A pihenőközpont egy közel 10 hektáros területen elterülő természetközeli és hagyományos életmódot felelevenítő pihenőhely. Itt található állítólag Közép-Európa legnagyobb hétpályás fedett óriás csúszdaparkja, továbbá egy kétszintes felnőtt-, egy négyszintes gyerek-játszólabirintussal, pedálosgokart-pályával, palánkvárral rendelkezik. A kisebbek számára állatsimogató és a hagyományos gazdálkodással járó mindenféle érdekesség megtalálható. A tanyán tóparti szálláslehetőség és a tehénfejéstől a kenyér- és langallósütésig még számtalan dolog adott.

Mivel a Katica Tanya a fenntartható jövő elkötelezett híve, tudatosan keresi és használja azokat a környezetvédelmi megoldásokat, amelyekkel hozzá tud járulni ökológiai lábnyoma csökkentéséhez. Ennek, megfelelően csak olyan attrakciót valósítanak meg, amely nem fogyaszt energiát, vagy ha mégis, akkor azt saját maguk biztosítják, megújuló forrásból. A tanya áramellátásának 80 százalékát napelemek biztosítják, saját ökologikus szennyvízkezelővel rendelkezik.

A Hulladéktőzsde programjuknak köszönhetően pedig lehetővé teszik, hogy a vendégek a belépőjegy egy részét hulladékkal fizessék ki. Egy napijegy árát 400 Ft-ig fizethetik hulladékban PET palack, aludoboz, újság vagy kartonpapír formájában.

Veronika Richterová a PET ART kitalálója. Ötlete a modern világ sajnálatosan környezetszennyező elemeiből, a PET palackból indul ki. Valamikor 2004 körül találta ki és hozta létre férjével a PET művészeti múzeumot, ami mára 76 országból több mint 3000 darabos gyűjteménnyel rendelkezik. A kiállított tárgyak egy része a saját alkotása, a többit pedig a múzeum szellemiségét pártolók hozták.

A kollekció gyakorlatilag az evolúció PET palackok által tükrözött térképe, és rámutat a különböző földrajzi helyek PET palackjai közötti különbségekre is. A cseh művésznő újabb és újabb technikákkal, de elsősorban hővel és vágással dolgozza át a kész palackokat növényi és állati formákká. Richterová annyira elmélyült a PET palackok világában, hogy nemcsak szuper kaktuszokat, növényeket, krokodilokat, pingvineket és mindenféle más állatokat készített, hanem megírt egy tézist is a PET palackok történeti fejlődéséről, felhasználási területeikről, trendekről és egyéb a témához köthető dolgokról.

PET palackokból izgalmas kreatív ötleteket ebben a régebbi posztunkban olvashat.

Fotók: www.boredpanda.com

Hogyan csökkenthetjük a környezeti ártalmakat olajszennyezés esetén? Lehetséges, hogy egy új magyar találmány, egy új innovatív olajadszorbens lesz a megoldás a nagy olajszennyezési katasztrófákra?

Kétségtelen tény, hogy kőolajszármazékok nélkül ma aligha tudnánk elképzelni mindennapi életünket, hiszen a közlekedéstől a ruházkodáson át mindenhol jelen vannak azok a termékek, amelyek létét az olajnak köszönhetjük. A kőolaj kitermelése, feldolgozása és szállítása azonban sok veszélyforrást jelent a környezet és így az emberiség számára is. Elsősorban az emberi felelőtlenség, de a természet pusztító ereje is okozhat olajkatasztrófákat, melyek súlyos és hosszú távú károkat okozhatnak élő környezetünkben, a gazdaságban és a társadalomban.

Olajszennyezéssel járó káresemény bekövetkezésekor a szennyezés eltávolításához jelenleg is használnak különböző termékeket. A probléma ezekkel a termékekkel az, hogy sok esetben kérdéses, vajon maga az olajszennyezés vagy a különböző vegyszerek és olajszorbensek jelentenek-e nagyobb terhelést a környezetünkre. A magyar vállalkozókból álló Tecdry vállalatcsoport által kifejlesztett Oil Resist, úgy tűnik, egy olyan olajmegkötő termék, amely fontos előrelépést jelenthet az olajszennyezés okozta természeti katasztrófák esetén és közvetlen környezetünk védelmében is. Ráadásul az Oil Resistet nemcsak azonnali bevetést igénylő olajszennyezések alkalmával lehet alkalmazni, hanem már régebb óta fennálló problémák megszüntetésére is kiválóan alkalmazható.

Az Oil Resist égetett mész – kalcium-oxid (CaO) –, továbbá különböző növényi származékokból álló por alakú, 100%-ban természetes eredetű adalékanyag. Képes a legkülönfélébb olajokat és olajszármazékokat – legyen az növényi, ásványi, szintetikus vagy ezek keveréke – magába zárni és vízben nem oldható formában megkötni, akár vizes közegben vagy száraz felületen is. Továbbá alkalmas olajfoltok eltüntetésére, olajos felületek, területek, berendezések takarítására, olajjal szennyezett föld megtisztítására. A mész pozitív hatásai számos területen ismertek, használják az építőiparban, az élelmiszeriparban (savanyúságszabályozó), a gyógyszeriparban (gyulladáscsökkentő). Lúgos kémhatása miatt a természetbe kijuttatva semlegesíti az elsavasodást, csökkentve az üvegházhatás okozta környezeti ártalmakat. A mezőgazdaságban környezetbarát csiga- és féregirtásra használják, továbbá kiváló gombaölő szerként is ismert.

Ez keverék számos pozitív, a környezetvédelem érdekében használható tulajdonsággal rendelkezik. Kitűnő hidrofób, víztaszító tulajdonsága mellett, apoláris szerkezete kiválóan vonzza az olajat. Ezért, például, ha az Oil Resistet olajos felületre szórjuk, magába szívja az olajat. Mivel a por rendkívül nagy fajlagos - tömeghez viszonyított - felülettel (kb. 25 m²/g) rendelkezik, így nagy mennyiséget is képes megkötni. Fajsúlya kicsi, könnyebb a víznél és a felületen úszik, ezért kiválóan rászórható a tengerbe kiömlött olajfoltokra. Könnyen kezelhető, környezetbarát, nem tartalmaz a környezetre ártalmas összetevőket. Gyorsan megszüntethető az illékony szénhidrogének kipárolgása, így jelentősen csökkenthető a robbanásveszély. Ha az adalékanyag már magába zárta az olajat, nem okoz tovább terhelést a környezetre nézve. Ez azt jelenti, hogy a visszagyűjtésére akár több idő is fordítható. Integrálható a már meg lévő technológiákhoz, illetve az azoknál használt gépekhez, berendezésekhez.

Az Oil Resistet több veszélyeztetett zónában lehet alkalmazni, például a tengeri katasztrófák által sújtott olajszennyezett területeken, az ipari bázisok, közutak és katonai bázisok szennyezett részein.

Az Oil Resist nagyon apró szemcsékből áll, ezért képes a felület apró egyenetlenségeibe behatolni és az ott lévő olajszemcséket magához kötni, így kis víz segítségével ezek a megkötött szemcsék a felszínre kerülnek, hatékonyan, környezetbarát módon megtisztítva a szennyezett felületet, akár a nehezen tisztítható porózus felületeket is, mint például beton, térkő, padlólap stb.

Alkalmazható az algásodással és gombásodással szennyezett járófelületeken is. Mivel a mész kiváló alga- és gombaölő szer, gyors és hosszan tartó környezetbarát megoldás járófelületek tisztítására. Az Oil Resisten kívül nem kell hozzá más, csak egy durvább kefe, amivel könnyen és gyorsan megtisztítható a felület.

Ugyanilyen megoldást nyújt az olajos, zsíros járófelületek zsírtalanítására és csúszásmentesítésére. A munka kezdete előtt padlóra szórt és otthagyott port a nap végén kell felseperni. Az anyag összeszedi a már meglévő olaj-zsír szemcséket, majd megköti a nap folyamán keletkező újabb szennyeződéseket is, és egész nap biztonságos, csúszásmentes felületet biztosít. Környezetbarát megoldás a biztonságos munkahelyért.

Felhasználható olajszállító tankerek, a belőlük eltávozó olajos víz környezetbarát, helyszínen történő tisztítására. Az Oil Resisttel megtisztított víz újra hasznosítható, így megmarad a szennyvíz elvezetésének költsége.

A talaj kármentesítése esetén ismeretes, hogy az olaj a talajban, annak szerkezetétől függően - főleg az esővíz bemosása, és a talajban levő talajvíz által -, nagy területeket képes beszennyezni. A szennyezett talaj nem képes megkötni az oxigént, így akadályozza a növények fejlődését, továbbá a talajba jutott olaj megakadályozza, hogy talajnedvességet vegyen fel. Ezen a területen több használható kármentesítési módszer ismert. Az Oil Resistet kétféle formában lehet az olajjal szennyezett talaj kármentesítésében alkalmazni.

Az egyik esetben az olajjal szennyezett homokot vízzel jól elkeverik, majd a szennyezett vizet és a homokot elválasztják egymástól. A szennyezett vízhez adagolják hozzá a port, és jól elkeverik. Mivel az Oil Resist nagyon apró (kb. 5 mikron) szemcséjű por, könnyedén megköti a vízben elkeveredett apró olajcseppeket is. Körülbelül 20 perces ülepítés után a víz kitisztul, az Oil Resist és az általa megkötött olaj pedig a víz felszínén úszik, ezután lefölözéssel el lehet távolítani, ráadásul a tisztított víz újra felhasználható.

A másik lehetőség az, hogy az Oil Resistet és az olajjal szennyezett homokot szárazon keverik össze. Így a por hatékony olajmegkötő képességével a keverés során felszedi a homokból az összes olajat, amit ha vízzel ellepünk, akkor egy kis idő után a víznél könnyebb olajjal vegyített Oil Resist, a megkötött olajjal együtt felúszik a víz felszínére. Amit szintén fölözéssel el lehet távolítani. Végeredményként tiszta homokot és tiszta vizet kaptunk. A lefölözött Oil Resist az olaj telítettségéig újra felhasználható.

Az eljárások végtermékeként kapott olajjal telített por kizárólag természetes alapanyagokból áll, így nem képződik környezetre káros végtermék. Az olajos végtermék így akár hőerőműben is elégethető, amivel energiát nyerhetünk vissza, de végeztek olyan kísérletet is, amikor magát az olajat tudták sikeresen visszanyerni.

Az Oil Resist a kármentesítés mellett kiválóan alkalmas az olaj stabilizálására, illetve semlegesítésére is.

A 2010 óta szabadalmi oltalom alatt álló anyag gyártása már elkezdődött 15 kg-os, és igény szerint 1 tonnás kiszerelésben kapható. Szlovákiában és a környező országokban az önkormányzatok, a tűzoltóság és számos szervizhálózat használja különböző olajszennyezések megszüntetésére. Forgalomba került az úton közlekedők számára az Oil Spill Kit, ami gyakorlatilag egy ártalmatlanítócsomag váratlan balesetek esetére, tartalmaz 4 x 2 kg Oil Resistet, kaparót, kefét, cipővédőt, védőmaszkot, védőkesztyűt és egy speciális lapátot szitával a közepén. Az Oil Resistről a Tecdry vállalatcsoport kampányoldaláról tájékozódhat.

Szerencsére magyar példákat is lehet találni napelemes rendszerek alkalmazására. Talán nagyobb példaértékkel bír, ha a napelemes fejlesztést egy közintézmény vagy egy önkormányzat hajtja végre.

Az újpesti önkormányzat még 2009-ben kezdte a szakorvosi rendelőjének teljes mértékű műszaki átvizsgálását az energia- és költséghatékonyabb működtetés és fenntarthatóság érdekében. 2012-re megtörtént az épület komplex energetikai felújítása, így jelentősen csökkent az épület fűtésének ára és a használati meleg víz költségei.

Az épület felújításának 2. ütemében a villamos energia felhasználásának (éves szinten 8,5 millió forint) csökkentése volt a cél. Ennek érdekében egy közel 50 kW csúcsteljesítményű, úgynevezett háztartási méretű kis erőművet, hálózatba visszatápláló napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére.

Az épület tetejére 176 darab európai gyártású, 270 Wp teljesítményű, prémium kategóriás monokristályos napelem és 3 fázisú inverterek kerültek. A napelemek kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy a rendszerbe épített napelempanelek szinte azonos paraméterekkel rendelkezzenek, ezzel is biztosítva a rendszer üzembiztos működését.

A napelemes rendszer teljesítményét a monitoring rendszernek köszönhetően a nap 24 órájában folyamatosan nyomon lehet követni.

Az O2 Recycle mobiltelefonokat gyártó cég és Sean Miles dizájner közös munkájával bemutatták az Egyesült Királyság első fűből és újrahasznosított mobiltelefon-alkatrészekből készült mobiltelefonját. 

Az első ökotelefon a világ legnagyobb rögbistadionja, a Twickenham-stadion gyepfüvéből készült. A teljesen használható prototípus kifejlesztését a Rögbiszövetség (RFU) támogatta, akik a "Try for Change" című társadalmi felelősségvállalási programjukkal arra szeretnék felhívni az emberek figyelmét, hogy próbáljanak minél nagyobb figyelmet fordítani az általuk kidobásra ítélt tárgyak újrahasznosítási lehetőségeire.

A telefont mindössze 10 nap, összesen 240 óra alatt, több tízezer frissen vágott fűszálból készítették. A fagyasztással frissen tartott, aprított füvet környezetbarát gyantából és egyéb újrahasznosított anyagokból összeállított átlátszó tokba helyezték, az átláthatósággal is növelve a jó érzést kifejtő hatást. A telefon működtetéséhez szükséges nyomógombokat helyi fahulladékból állították elő.

O2 Recycle „fűmobilja” a „Digitális pillangók” című régi mobilok újrahasznosításából előállított új telefonok programjának következő sorozata.

Forrás: O2 Recycle

Ma már a vállalkozások, sőt a magánszemélyek többsége is rendelkezik legalább egy-egy weboldallal. Sokan nem is gondolják végig azt, hogy "ártatlan" weboldaluk milyen mértékben terheli a környezetet. Pedig terheli. És még mielőtt bárki kibújna a felelősség alól azzal, hogy ő csak közösségi weboldalakat, például Facebookot, Tumblr-t, Instagramot használ, egy pillanatra érdemes végiggondolnia azt, hogy az a tartalom, amit kedvelt közösségi oldalaira pakol, vajon hol van eltárolva. A jól ismert informatikai cégek, mint az Apple, Microsoft, Google, Yahoo!, olyan mértékben változtatják meg a kommunikációnkat, szórakozási lehetőségeinket, hogy észre sem vesszük, hogy a digitális információkat tároló "felhő" milyen mértékben növekszik.

A Greenpeace 2012-es "Maszatos adatok" jelentése szerint a becslések alapján a digitális információk mennyisége 2020-ra a jelenlegi ötvenszeresére növekszik. A nagy cégek közül sokan figyelembe sem veszik azt az energiaigényt, amit a gyors terjeszkedésükhöz felhasználnak, egyre nagyobb mértékben terhelve a környezetet. A kisfogyasztók, webtulajdonosok többségének pedig a látóterébe sem kerül a zöld működési lehetőség. Az informatikai szektor egy széles körben elismert 2008-as SMART tanulmánya szerint a szektor a világszerte kibocsátott üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) 2%-áért felelős. 

Kicsiben gondolkodva Alex Wissner-Gross harvardi fizikus kutatásában azt állítja, hogy egy átlagos Google-keresés is 7 gramm szén-dioxidot termel, ami abból fakad, hogy az információ a világ számos pontjából kezd el áramolni a kérdező felé, ami értelemszerűen rengeteg energiát emészt fel.
A napi átlagos 200 millió keresésből keletkező áramfogyasztás, és az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás mértéke nagyjából azonos egy légitársaság fogyasztásával, amit a szén-dioxid-kibocsátás 2%-ára taksálnak. Így minden internetfogyasztó, domaintulajdonos, közösségi portálokat használó felhasználó masszívan terheli a környezetét, legalábbis azok, akik nem élnek a már adott lehetőségekkel. A felhasználók leginkább a szerver- és tárhelyhasználat energiafogyasztásával járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez és ezáltal a környezetszennyezéshez.

Persze mindenkinek adott a lehetőség arra, hogy épp ellenkezőleg működjön, csökkentse az környezetterhelés mértékét. Ezt két formában teheti, egyrészt úgynevezett zöldtárhelyen tárolhatja a saját weboldalának tartalmát, ami azt jelenti, hogy a tárhelyszolgáltató megújuló energiaforrás hasznosításával biztosítja a működtetéshez szükséges energiaszükségletet. Magyarországon is működő környezetbarát tárhelyek közé tartoznak például a Greenlite és a Greenhosting szolgáltatók.

A másik lehetőség a weboldal karbonellentételezése. Ami azt jelenti, hogy, a felhasznált elektromos áram előállításából keletkező szén-dioxid-mennyiséget megújuló energiát termelő zöld projekteken keresztül vagy azok támogatásával valamilyen formában ellentételezi a weboldal üzemeltetője. Mivel egy weboldal üzemeltetése során keletkezett szén-dioxid-kibocsátás mennyisége mérhető, mértéke kiszámítható, meg lehet határozni az üzemeltetéssel járó karbonlábnyomot.

Egy weboldal karbonlábnyomának értéke a Website CarbonOffset magyar szolgáltató szerint három forrásadat összegéből adódik össze, a weboldalt tároló szervernek, a látogatók számítógépeinek és a használt hálózati áramfogyasztásnak az értékeiből. 

A meghatározott összeg ismeretében az üzemeltetőknek lehetőségük van a honlapjuk karbonsemlegesítésére, avagy a weboldal üzemeltetése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás mértékében zöld beruházásokat támogatni. Ezek a zöld beruházások már létező zöld vállalkozások, akik úgy állítanak elő bármilyen terméket vagy szolgáltatnak, hogy a legminimálisabb mértékben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot vagy más üvegházhatást fokozó gázokat.

Fotók: anitea ; Wunderism; 11eyes.wikia.com ; greenelite.hu

Van, akinek az atom jut, van, akinek a nap. Marokkó legfontosabb energiagazdálkodási kérdései közé az ország energetikai függetlenségének biztosítása és az évről évre növekvő energiaigénye tartozik. Az ország energiaellátásának 97%-a külső forrásból származik. A növekvő energiaszükséglet miatt a kormány egyre jobban ösztönzi az alternatív, megújuló energiára épülő fejlesztéseket.

Mivel az ország a világ egyik legnapsütöttebb országai közé tartozik, ahol évente kb. 3000 óra a napsütéses órák száma (Magyarországon 2000-2200 óra), a marokkói kormány nagyszabású, kb. 9 milliárd dolláros napenergia-programot indított el.  

A Noor-program célja a más országoktól függő energiaellátás csökkentése.

Az 5 egységből álló, 2000 megawatt kapacitású naperőműrendszer várhatóan 2020-ra készül el teljesen.

A Noor-programnak helyet biztosító, Ouarzazate város szinte minden szempontból a fenntartható, okos városok közé tartozik, ahol nagy hangsúlyt helyeznek az energiafelhasználás csökkentésére vagy megújuló energiával való biztosítására, az újrahasznosításra, a talajjavításra és a víztakarékosságra. Az utóbbit mikroöntözéssel és a szennyvíz újrafelhasználásával biztosítják.

A közel 600 MW teljesítményű Noor I., II. és III. jelzésű erőművek szinte már teljesen elkészültek, a fotovoltaikus rendszerrel működő Noor IV. erőmű pályázatának lezárását április elejére datálták. A tervezett programozás szerint várhatóan 2017-re már termelnek energiát az erőművek.  

A naperőmű finanszírozását a marokkói kormány, a Világbank, az Afrikai Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank vállalta. A projekt teljes megvalósulása esetén, Marokkó éves villamosenergia-termelésének 18%-át tudja majd a Noor erőművekkel biztosítani.