Amíg Magyarországon egyes kórházakban még a vécépapírt is a betegek viszik magukkal, addig Új-Zélandon megépítették az ország legnagyobb napelemes kórházát.

A háromemeletes Kathleen Kilgour Központ építészei szakítottak az építészeti hagyományokkal az ország legnagyobb rákbetegeket gyógyító klinikájának megtervezésénél, és a tervezés során a betegek kellemes közérzetének biztosítását és a környezetvédelmet vették alapul.

A Tauranga Kórházhoz kapcsolódó, Kaimai hegységre néző, akár 600 rákos beteg ellátására is alkalmas központ a lehető legnagyobb felületen engedi be a természetes fényt. Ezt a 3000 négyzetméteres épület tetején kialakított fűrészfogas tető(tér)kiképzés teszi lehetővé, így optimalizálva a 450 négyzetméter felületű napelemek maximális hatékonyságát és a természetes fény bejutását az épületbe. A természetes anyagok felhasználásával megépített kórház belső tereit a nagy belmagasság jellemzi, és egy hatalmas zöld fal hozza a betegek közelébe a természeti környezetet.

Az épület földszintjén kialakított három sugárterápiás szobát 120 cm vastag betonfalakból építették, a falakat a műszerek működésére jól reagáló, 45 centiméteres acéllemezzel vonták be. A második emeleten alakították ki a betegparkolót. Erről a szintről lehet a legkönnyebben a betegkezelőkbe és betegszobákba jutni.

A központ környezettudatos energiaellátását az ország egyik legnagyobb hőtárolója, a 450 négyzetméter nagyságú fotovoltaikus tömb, a napkollektorok segítségével előállított meleg víz, az energiatakarékos világítási rendszer és az esővíz összegyűjtésével valósítják meg.

Fotók: © Simon Devitt

Az Adidas a Parley For The Oceans platformmal közösen újrahasznosított óceáni szemétből készített edzőcipőt.

A Parley For The Oceans egy olyan szerveződés, ahol mindenféle vezetők, gondolkodók azért lépnek fel, hogy felhívják a figyelmet az óceáni ökoszisztéma törékenységére, az óceánok szépségére, az óceánokat érintő egyre több veszélyre.  

A gumitalpú cipőnek a felső része újrahasznosított óceáni műanyag szemétből, hátrahagyott halászhálókból és a Sea Shepherds aktivistacsoport által begyűjtött, az illegális orvhalászok által hátrahagyott mélytengeri eresztőhálókból készült.

A prototípus felső részét alkotó műanyag külső részére szőtték rá az óceáni hullámzás érzetét keltő mintázatban a zöldes hálót.

A Greenpeace által környezetszennyezéssel vádolt Adidas az Adidas Ultra környezetbarát termékkel cáfolni próbálja a környezetvédő szervezet állítását. Az óceánokat védő civil szervezettel közösen készített cipőjükre meg egyenesen büszkék, hogy bebizonyíthatják, hogy az óceánokat terhelő műanyag szemétből hasznos dolgokat is lehet készíteni.

A sneaker várhatólag majd a jövő évtől kerülhet a polcokra.

Fotók: ecouterre

Felújították a Pécsi Egyetem botanikus kertjét. A felújításnak nemcsak azért örülök, mert egyetemistaként sokat sétáltam benne, hanem mert szeretem a növénykerteket, legyen az arborétum vagy bármilyen francia- vagy angolkert.

A kertet 1952-ben hozták létre, és 1989 óta helyi védettségű terület. A mintegy 7 hektáros kertgyűjteményben jelenleg 9000 féle növény található, ebből 4000 növény üvegházakban van. A növények közül kb. 350 faj védett vagy fokozottan védett.

A mediterrán gyűjteményt, a japánkertet és a télálló kaktuszkertet is magában foglaló gyűjteményben a növényeken kívül 66 állatfaj él, amiből 60 fajt védetté nyilvánítottak.

A kertet 2011-ben a mostanihoz hasonló mértékben fejlesztették, ekkor újjáépítették a növényházakat, és felújították a pálma- és a kaktuszházat, klimatikus környezetet kaptak az üvegházi gyűjtemények, és csökkentették e létesítmények energiaigényét is.

A mostani, közel 215 millió forintos uniós támogatásból nagyobb részt a gyűjteményes növénykertet újították fel, és bővítették a növényállományt. A fejlesztéssel biztonságosabb élőhelyet kaptak a veszélyeztetett, az ex - vagyis a nem eredeti élőhelyükön élő - növényfajok.

A kertben korszerű, látogatóbarát környezetet, barátságosabb sétányokat alakítottak ki a botanikus kertbe érkező vendégek számára. Rekonstruálták a tavat a japánkertben, és digitális technikára alapozó, speciális tájékoztató rendszert alakítottak ki.

Várhatólag a fejlesztés népszerű elemei lesznek a manapság a zöldtechnológiában trendi fejlesztésnek számító zöldfal és a 6. támfal felújítása, ahol a szétfagyott elemekből álló régi falat ún. gabion, kőkosaras megoldással újították fel és tették látványosabbá.

Pop up szolár telefontöltő állomásokkal felszerelt pihenőpadokkal lepte meg a New York-iakat a Soofa.

A városi padra felszerelt, 30 wattos edzettüveg-napelem és a 12 voltos, 8 Ah akkumulátorból álló töltőszerkezet nagyjából olyan erős, mintha otthon töltenénk a telefonunkat vagy a laptopunkat.
Az időjárásálló utcai bútorra felszerelt USB-portos töltőállomást egyszerre két ember tudja  használni, és mivel napközben napenergiával feltöltődik, éjszaka is kényelmesen használható.

Az egyébként női tulajdonosokból álló vállalkozás célja, hogy ezt az egyszerű és a magánszemélyektől az önkormányzatokig bárki számára hatékony, CAD modellel működtethető rendszert más városokban is elterjesszék.

Fotó: Soofa facebook oldal

Hollandiában, az A2 autópályán Boschhoz közel szolár zajvédő elemeket tesztelnek. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem mérnökei által kifejlesztett új típusú energiaforrás a lumineszcens napenergia-koncentrátorok (őssejtek) az összegyűjtött napfényt a panelek oldalára vezetik ki. Így az energia koncentráltabban jelenik meg a paneleken, mint a hagyományos napelemek esetében. 

A kettős funkciójú falak ebben a formában nemcsak zajvédő funkciót látnak el, hanem energiatermelő funkciót is kapnak. Az új típusú panelek további előnye, hogy vizuálisan is vonzóbbak, az épített környezetben való megjelenésük előnyösebb a hagyományos napelemekénél.  Alkalmazása olcsó, a kívánt, erős színekben előállítható. Az "őssejtnek" is hívott napelem még a felhős időben is működik. 

A júniusban indult gyakorlati vizsgálattal a napenergiát előállító zajvédő falak gazdasági és technikai megvalósíthatóságát értékelik. Az 5 x 4,5 méter valóságos méretű paneleken egy éven keresztül vizsgálják azt, hogy az áttetsző akusztikus képernyők a különböző éghajlati körülményekre hogyan reagálnak. A tesztelés alatt megfigyelik a panelek rongálhatóságát és a karbantartási követelményeket is. A szabadban végzett vizsgálatok előnye, hogy ezeket az eredményeket egyáltalán nem lehetne laboratóriumi körülmények között vizsgálni.

Az eddig mért eredmények azt mutatják, hogy az 1 km hosszan felállított fal 50 háztartás ellátására elegendő villamos áramot termel.

Fotók: phys.org

Oslóban megépítik a világ első méhautópályáját. 

A furcsa elképzelés a városi méhészettel, városi méhekkel és környezetvédelemmel foglalkozó oslói Biby csoport szerint igencsak megalapozott. A gyors urbanizáció  következtében vészesen csökkenő méhpopuláció egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az önkényesen, saját szükségleteink számra kialakított tereinkkel folyamatosan pusztítjuk más fajok életterét. Ugyanez történik a méhek életterével is. A mindössze 60 napot élő méhek egyre kisebb összefüggő zöld, virágos felületet találnak "munkájukhoz", életfeltételeik biztosításához.

A városi méhészettel foglalkozó oslói csoport a "méhautópályával" a méhek életfeltételeinek romlását próbálja orvosolni. 

A méhautópálya azt jelentené, hogy a városban kelet-nyugati irányban egymástól 250 méterenként pollen- és pihenőszigeteket, kerteket és tetőteraszokat alakítanának ki, azért, hogy a méhek folyamatosan tudjanak tevékenykedni, lehetőségük legyen eljutni a város egyik végéből a másikba. 

A projekt megvalósítását magánszemélyekkel, vállalkozókkal és nagyobb cégekkel és állami szervekkel közösen tervezik megvalósítani. 

Létrehoztak egy interaktív térképet, ahol nyomon lehet követni, hogy hol találhatók a programhoz kapcsolódó pollenszigetek és pihenőhelyek. 

A már megvalósult jó példák közé tartozik az Abel-garden, ahol addig, amíg a helyiek és kisiskolások nem vették a kezükbe a helyet, csak fű lepte el, mostanra viszont napraforgótól és körömvirágoktól burjánzó kis kert a méhek egy új pihenőállomása.

Az Oslo-fjordi üzleti negyed egy 12 emeletes irodaházának tetején egy teraszt varjúhájjal  ültettek be, plusz két méhkaptárt is telepítettek. Itt most 45 000 méh szorgoskodik. Az iroda méhészetkedvelő könyvelője kiszámolta, hogy a méhek hatvannapos életük során kb. 1 kanál mézet termelnek, és ha minimálbérben dolgoznának, akkor 1 bödön mézért 182 ezer dollárt kapnának.   

Bár Norvégiában nem olyan súlyos a helyzet, mint az USA-ban vagy akár Magyarországon, ahol vagy a betegségek,  vagy az intenzív mezőgazdaság is veszélyezteti a méheket, az itt élő mintegy 200 dongó- és méhfaj harmada mégis valamilyen formában veszélyeztetett. Ami elsősorban az élelmiszer-termelés területén okoz egyre nagyobb nehézséget. A lakosság által fogyasztott élelmiszerek 30-40%-a "beporzásfüggő". Ezért is szükséges megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a sokszínű bioszférát minden élőlény számára élhetővé tehetjük. 

A Big Belly olyan szelektív hulladéktároló, amely a tetején lévő napelemek által termelt energiát felhasználva összetömöríti a belsejében található hulladékot.

Amikor a tárolóban az összegyűjtött hulladékmennyisége eléri a kukába helyezett szenzorok által érzékelhető szintet, akkor a tartály a tetején lévő szolárelemek által előállított napenergiával és a tartályhoz tartozó tömörítő technikával összenyomják a hulladékot. Ezt a műveletet a tartály addig végzi, amíg el nem éri telítődési kapacitását. Általánosságban egy ilyen tömörítő kuka hat-nyolcszor több hulladékot képes tárolni, mint egy átlagos utcai szemeteskuka, azaz 600–800 litert.
A maximális kapacitás elérésekor vagy előtte, 85%-os telítettségnél a tömörítő jeleket küld a hulladékgazdálkodási szervnek, hogy jöhetnek a szemétért. Ez olyan szempontból is jó, hogy megszűnik a túlcsorduló kuka látványa, az ezzel járó bűz, az élősködők nem hordják széjjel a szemetet, a közterületek tisztán tartása is könnyebbé válik.
 

A  tömörítő kukákban célszerű könnyű palackokat, papírt, műanyag poharakat és konzervdobozokat gyűjteni. Az összepréseléssel hosszabb ideig lehet az utcán tartani a kukákat, ritkábban kell őket üríteni, ritkábban kell a szemeteskocsikat üzembe helyezni, csökken az üzemanyag-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás.

A városok közül Philadelphia volt az első, amelyik a teljes ürítési útvonalon használta Big Bellyket. A legnagyobb megtakarítást, úgy néz ki, a kukáskocsik járatszámának csökkentése jelentette. A Big Bellyk üzembe állítását követően a heti tizenhétszeri kiszállást heti háromra, a három műszakos munkarendet egy műszakra lehetett csökkenteni, így 800 000 dollárt spórolt meg a város évente.

Ma már a Big Belly az egész világon elterjedt (kivéve Magyarországon), Bécsben is használják, de teljes ürítési útvonalon még mindig csak Philadelphiában.

Szimpatikus kezdeményezést indítottak útnak Hawaiin. Egy San Franciscó-i civil szervezet ötlete alapján több mint 70 kiszeparált buszt hasznosítanának újra: a leharcolt járművekből mobil „hajléktalanszállókat” alakítanának ki. 

A nyár végére két busz felújítását tervezik.  A járműveket egy önkéntesekből álló csoport építi meg. A "szállók" megépítéséhez szükséges anyagokat, berendezési tárgyakat adományokból gyűjtik össze. Ha a próbabuszok beválnak, felújítják a többi a buszt is.
Mindegyik busznak lesz majd egy fő funkciója: zuhanyzóként, étkezőként, alvókabinként vagy rekreációs részlegként fognak működni. 

A projekt végrehajtói úgy vélik, a hajléktalanellátás megoldatlan kérdéseire ez a buszos megoldás kicsit rugalmasabban, hajlékonyabban képes reagálni, mint a megépített téglaszállók merev rendszere.

Fotók: BoredPanda

Egy New York-i iskola úgy döntött, hogy szeretné megadni a lehetőséget a gyerekek számára, hogy megismerjék a szolártetők működését és hasznát, közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz.

A manhattani iskola 2003 óta zöld tetős iskola, és 2013-ban bővült egy napenergiatömbbel. Jövő évtől 24 állami iskolát látnak el egy 23 millió dolláros program keretében napelemes és zöld-tetős napenergiatömbbel.

A program ötletadója egy szülő volt, Vicki Sando, akinek a jelenlegi szolár- és zöld tetős iskolába járt a gyereke. Sando azt látta meg az iskolában, hogy a többségében túlzsúfolt iskolák nem használják ki a tetőterüket, ahogy ő fogalmazott, haszontalan kertjük pedig kínálja a lehetőséget.

Az iskolákban kiépített rendszer nem termel sok energiát, és nem kapcsolódik a városi hálózatra. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gyerekek számára arra, hogy közelebb kerüljenek a fenntartható gondolkodáshoz és a környezetvédelemhez. Megismerhetik a napenergia-technológiát, az újrahasznosítható, tiszta energia működését és fontosságát. Már megszerzett tudásuk mellett új szemszögből foglalkozhatnak a zöld tető növényeivel mint kis energiatermelő egységekkel.

Fotók: capitalnewyork ; blog.nwf.org

Máshol is építik a stadionokat, nem csak Magyarországon, bár kicsit mértéktartóbb lépésekben, mint ahogy ezt most itthon látjuk.

Franciaországban átadták a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság negyedik új sportlétesítményét, a bordeaux-i stadiont. A francia labdarúgó Eb-t 10 helyszínen bonyolítják majd, és négy új stadiont építenek a bajnokságra, ebből az egyik, a most elkészült a bordeaux-i stadion. Ezenkívül épült még egy 35 624 férőhelyes Nizzában, egy 50 186 férőhelyes Lille-ben és 61 556 férőhelyes Lyonban.

A pekingi olimpiai játékok fő stadionját is megépítő Herzog & de Meuron cég által épített bordeaux-i stadion több szempontból is különbözik a megszokott stadionképtől. A téglalap alakú építmény fotovoltaikus napenergiával működő építmény, amely nemcsak a sportlétesítményt, hanem a környezetét is ellátja energiával.

 A kívülről agoraszerű térre emlékeztető épületet sűrűn épített, karcsú oszlopokkal támasztották alá, amelyeken egy vékony, egyenes vonalú tető siklik az építmény középpontja felé. A hajlított tál formájával és a karcsú oszlopokkal osztott és egyben átlátható térrel a tervezők arra törekedtek, hogy az építmény lehetőség szerint a legjobban integrálódjon a természeti környezetbe.

A világos, fehér színvilágban pompázó, jól átlátható stadion a város központjától messzebb elhelyezkedő egykori rozsdaövezet zöld zónává átalakuló részén, egy tó mellett épült. A stadion környezetébe Michel Desvigne tájépítész tervei alapján telepítenek más sportlétesítményeket, kosárlabda- és teniszpályákat, valamint játszótereket.

x