Ma már a vállalkozások, sőt a magánszemélyek többsége is rendelkezik legalább egy-egy weboldallal. Sokan nem is gondolják végig azt, hogy "ártatlan" weboldaluk milyen mértékben terheli a környezetet. Pedig terheli. És még mielőtt bárki kibújna a felelősség alól azzal, hogy ő csak közösségi weboldalakat, például Facebookot, Tumblr-t, Instagramot használ, egy pillanatra érdemes végiggondolnia azt, hogy az a tartalom, amit kedvelt közösségi oldalaira pakol, vajon hol van eltárolva. A jól ismert informatikai cégek, mint az Apple, Microsoft, Google, Yahoo!, olyan mértékben változtatják meg a kommunikációnkat, szórakozási lehetőségeinket, hogy észre sem vesszük, hogy a digitális információkat tároló "felhő" milyen mértékben növekszik.

A Greenpeace 2012-es "Maszatos adatok" jelentése szerint a becslések alapján a digitális információk mennyisége 2020-ra a jelenlegi ötvenszeresére növekszik. A nagy cégek közül sokan figyelembe sem veszik azt az energiaigényt, amit a gyors terjeszkedésükhöz felhasználnak, egyre nagyobb mértékben terhelve a környezetet. A kisfogyasztók, webtulajdonosok többségének pedig a látóterébe sem kerül a zöld működési lehetőség. Az informatikai szektor egy széles körben elismert 2008-as SMART tanulmánya szerint a szektor a világszerte kibocsátott üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) 2%-áért felelős. 

Kicsiben gondolkodva Alex Wissner-Gross harvardi fizikus kutatásában azt állítja, hogy egy átlagos Google-keresés is 7 gramm szén-dioxidot termel, ami abból fakad, hogy az információ a világ számos pontjából kezd el áramolni a kérdező felé, ami értelemszerűen rengeteg energiát emészt fel.
A napi átlagos 200 millió keresésből keletkező áramfogyasztás, és az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás mértéke nagyjából azonos egy légitársaság fogyasztásával, amit a szén-dioxid-kibocsátás 2%-ára taksálnak. Így minden internetfogyasztó, domaintulajdonos, közösségi portálokat használó felhasználó masszívan terheli a környezetét, legalábbis azok, akik nem élnek a már adott lehetőségekkel. A felhasználók leginkább a szerver- és tárhelyhasználat energiafogyasztásával járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez és ezáltal a környezetszennyezéshez.

Persze mindenkinek adott a lehetőség arra, hogy épp ellenkezőleg működjön, csökkentse az környezetterhelés mértékét. Ezt két formában teheti, egyrészt úgynevezett zöldtárhelyen tárolhatja a saját weboldalának tartalmát, ami azt jelenti, hogy a tárhelyszolgáltató megújuló energiaforrás hasznosításával biztosítja a működtetéshez szükséges energiaszükségletet. Magyarországon is működő környezetbarát tárhelyek közé tartoznak például a Greenlite és a Greenhosting szolgáltatók.

A másik lehetőség a weboldal karbonellentételezése. Ami azt jelenti, hogy, a felhasznált elektromos áram előállításából keletkező szén-dioxid-mennyiséget megújuló energiát termelő zöld projekteken keresztül vagy azok támogatásával valamilyen formában ellentételezi a weboldal üzemeltetője. Mivel egy weboldal üzemeltetése során keletkezett szén-dioxid-kibocsátás mennyisége mérhető, mértéke kiszámítható, meg lehet határozni az üzemeltetéssel járó karbonlábnyomot.

Egy weboldal karbonlábnyomának értéke a Website CarbonOffset magyar szolgáltató szerint három forrásadat összegéből adódik össze, a weboldalt tároló szervernek, a látogatók számítógépeinek és a használt hálózati áramfogyasztásnak az értékeiből. 

A meghatározott összeg ismeretében az üzemeltetőknek lehetőségük van a honlapjuk karbonsemlegesítésére, avagy a weboldal üzemeltetése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás mértékében zöld beruházásokat támogatni. Ezek a zöld beruházások már létező zöld vállalkozások, akik úgy állítanak elő bármilyen terméket vagy szolgáltatnak, hogy a legminimálisabb mértékben vagy egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot vagy más üvegházhatást fokozó gázokat.

Fotók: anitea ; Wunderism; 11eyes.wikia.com ; greenelite.hu