A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Az olajoshordó maximum akkor jut eszembe, amikor a Kiscsillag számát hallgatom, ami az olajoshordó feledhetetlenségéről – és mi másról – az emberi szívről szól. Vagy mostanság akkor is eszembe jut, ha az Illatos úti telepről olvasok valamit.
A veszélyes anyagok tárolására kiváló, hosszú életű hordókból nem is gondolnánk, milyen ízléses, modern bútorokat és designtárgyakat lehet készíteni.
A New York-i designhéten mutatta be a The Urbanite Home cég az olajoshordókból újrahasznosítással készített egyedi bútorait. A bútorok minden részlete, az összes vágás, hegesztés, az összekötések mind kézimunkával készültek. Ezért a tervezők úgy is gondolják, hogy minden bútornak önálló története van.
Szintén az olajoshordók újrahasznosítására fókuszál Antonio Larosa is, aki a hordók tetejéből készít elegáns tükröket.
Ugyanezt csinálja a hamburgi Lockengelöt csapata is, akik nemcsak egyedi termékeikkel, hanem az áraikkal is sokkolják a vásárlókat.
A Dentelles et Bidons cég leginkább a női szemeket csalogató bútorokat, tárgyakat készít teraszokra és kertekbe.
A pozsonyi bázisú Nice Architects építésziroda hordozható, teljes mértékig megújuló energiával működő ökokapszulájával meghódítani látszik a világot. A mai napon, Bécsben a Pioneers fesztiválon debütáló, széles körben alkalmazható lakóegység a legextrémebb helyszínekre is elszállítható. A teljesen önfenntartó lakóegység funkcionálhat, mint kutatóállomás, turistaház, sűrgösségi központ vagy akár, mint egy lakókocsi.
A kapszula minden egysége napelemekkel, visszahúzható szélturbinákkal valamint esővízgyűjtő csatornával van ellátva.A túlfolyós rendszerű vizgyűjtő tartály csak annyi vizet gyűjt, amennyit elbír. A teljesen komfortos belső térben vízzel ellátott konyhasarok, öblítős WC és melegvízes zuhany található.
A szigetelt falak maximális energia megtakarítást biztosítanak. A 9 kilowattórás elemmel is ellátott ökokapszulát elektromos autóról is fel lehet tölteni.
Caption
Az 2,5m magas és 4,5 m széles "tojás" pont akkora, hogy könnyen szállítható tengeri konténerben, de egy közúti traileren is.
A mintegy 8 m2-es lakótérben, ahol konyha, tisztasági egység, ágy és dolgozósarok van, 2 ember kényelmesen elfér.
Londonban, Birminghamben és Manchesterben a Canal & River Trust kacsasávokat festett fel a folyók mentén.
Bethany Clarke / Getty Images
A záróvonallal szegélyezett keskeny sávokban az útra festett fehér kacsák jelzik a madarak útvonalát, amelyek természetesen időnként átlépik a záróvonalat.
Bethany Clarke / Getty Images
A Canal + River Trust Share the space, drop your pace jótékonysági kampányának az a célja, hogy felhívják a figyelmet a folyók és csatornák közös életterére és annak megőrzésére. Angliában és Walesben 2000 mérföld (kb. 3200 km) hosszúságú kacsasávot festenek fel a vízi utak mentén.
Bethany Clarke / Getty Images
A szervezet a kampánytól azt reméli, hogy a sávok kialakításával hangsúlyosabbá válik, hogy a folyó menti partszakaszok az emberek és az állatok közös élettere, ezért különös figyelmet kell szentelni az ott élő állatoknak.
Akár szemét, akár nem az, minden hulladékot egy helyre vihet majd Rákospalotán. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. egy többfunkciós épületet megépítését tervezi a XV. kerületben. A "Szemléletformáló és Újrahasználati Központ" három részlegből állna: egy szemléletformáló helyszínből, egy újrahasznosító központból és egy hulladékudvarból.
A szokásos hulladékudvar mellett – ami immár a 18. lesz a fővárosban – két olyan új elem is található a tervezett beruházásban, amelyből az egyik az FKF tevékenységi köréhez képest szokatlan funkcióval bír.
Ez az új építészeti térelem az „Újrahasználati központ”, ahová bárki beviheti még használható, de már megunt tárgyait.
A beruházás harmadik eleme a „Szemléletformáló részleg”, ahol ökojátszótér, a környezettudatos neveléshez szükséges oktatási installációk, oktatótermek kapnak helyet. Az FKF a helyszín létrehozásával a fiatalok környezettudatos szemléletének kialakításához szeretne hozzájárulni.
Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét. A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására.
A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.
A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.
Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni (Fotó: Le Figaro )
Párizsban jelenleg körülbelül 225 ezer kerékpáros „túra” történik naponta. A kerékpárosok közel egyharmada használja a Vélibet, a párizsi közkerékpárt. A kerékpárbérlők száma az elmúlt évben 13%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A használói elégedettség mértéke megközelítette a 90%-ot. Mindennek ellenére az összlakosságra kivetítve csak a lakosság mintegy 5%-a közlekedik kerékpárral a munkahelye és az otthona között. 2015-re ezt az értéket 15%-ra szeretnék növelni a városatyák.
A célkitűzések megvalósítása érdekében a tervezett 150 milliós projektből 63 millió eurót szeretnének a kerékpárút-hálózat meghosszabbítására, 40 milliót a tömegközlekedés és a nagy kerékpáros tengelyek szerkezetátalakítására költeni. 30 millió eurót szánnának egyes utcák forgalmi korlátozásának kialakítására, 10 millió eurót elektromos kerékpárok és mopedek vásárlására, valamint 7 milliót kb. 10 000 kerékpártároló kialakítására.
A párizsi honatyák tudják, hogy nem lesz könnyű megvalósítani a kitűzött célokat, különösen a társadalom ösztönzése lesz nehéz feladat, de úgy gondolják, ha Amszterdam, Berlin vagy Koppenhága képes volt arra, hogy a kerékpáros városok mintapéldájává váljanak, akkor Párizs miért ne lehetne 2020-ra a világ kerékpáros fővárosa?!
A városi döntéshozók környezettudatos gondolkodása sokféle irányba fordulhat. Most épp a New York-i vezetés rukkolt elő egy új környezetbarát, innovatív ötlettel.
Caption
New Yorkban napjainkban közel 8000 mozgóbüfé látja el a street food kedvelőket.
Mivel a mozgóbüfék megjelenésük óta a technika fejlődésével egyre multifunkcionálisabbakká váltak, sajnos működésük egyenes hozadéka az is, hogy egyre környezetszennyezőbbek.
A mozgóbüfék többsége motoros, benzines ellátású, generátorral és villogó LED-világítással működik, konyhájukat többnyire gázpalackokkal üzemeltetik. A keletkező hulladék hagyományos módon, szelektálás nélkül kerül valamilyen szeméttárolóba.
Ezekre az elavult, környezetszennyező szerkezetekre nyújthat alternatívát a MOVE System által megépített full extrás, ultramodern, környezetkímélő street food car.
MRW100
Az MRV100 egy olyan mozgóbüfé-autó, amely sűrített földgázzal és napelemmel működik, sőt lehetséges az elektromos hálózatra kapcsolása is. Full extrás konyhája van, és hűtőegysége. "Ponteladási" rendszerrel is felszerelik, ami lehetővé teszi a hitelkártyával való fizetést, elektromos berendezések ellenőrzését vagy esetleg később az apprendszerű rendelést.
A hibrid -rendszer elemei
A tesztek szerint az új autók környezetterhelése a régiek 95%-os nitrogén-monoxid szennyezéséhez képest 60%-ra csökken. Az autó üzemanyagrendszerét ilyen kiskapacitású autókra optimalizálták, a generátorok helyett a hibridautó-technológia elemeit vették át. Így a mobil élelmiszer-árusító hely zajszennyezése is a felére csökken A hibrid rendszer nem csak tisztább és halkabb, hanem nagyobb teljesítményű is, mint a hagyományos autók.
Mivel ez egy kísérleti program, a kereskedők a próbaidő alatt ingyen kapják meg az autókat.
A MOVE System az önkormányzattal partnerségben 500 napelemes mozgókocsit tervez "munkába" állítani az elkövetkező egy évben. Ebből nyár végére 100 ingyenesen bérelhető mozgóbüfét elsősorban, de nem kizárólagosan háborús veteránok, fogyatékkal élők vehetnek igénybe.
Az UNEP Globális Szennyvíz-kezdeményezés (UNEP’s Global Wastewater Initiative), az Egyiptomi Környezetvédelmi Minisztérium és Olaszország együttes támogatásával a "Holding Company for Water and Wastewater" egyiptomi szervezet kétéves szennyvíz-újrafelhasználási kísérleti programot valósított meg Egyiptom nyugati régiójában, Gergában. A projekt célja, hogy leteszteljék a szennyvíz újrahasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaság, az erdészet és az agro-üzemanyagtermelés területén.
Egyiptom a gyors urbanizáció és gyors ütemű népességnövekedés miatt egyre kényszerűbb helyzetbe kerül, hogy új, alternatív megoldásokkal biztosítsa a lakosság megnövekedett vízkeresletét és energiaigényét.
A felmérések szerint az országban évente keletkező szennyvízből kb. 7 milliárd köbméter tisztított szennyvizet lehetne nyerni évente. Az így megtisztított vizet növények öntözésére és biomassza előállítására lehetne felhasználni. Az eljárással hozzá lehet járulni a környezeti és földrajzi előnyök optimális kihasználásához, a vízhiány és a talajerózió csökkentéséhez, a tisztított levegő növekedéséhez.
A szennyvíz újrahasznosításának teszteléséhez, Egyiptom egyik szárazabb régióját választották ki, az ország olyan részét, ahol a lakosság megélhetése közvetlenül a mezőgazdasághoz kapcsolódik. A 2,5 hektáros kísérleti telepet az ország nyugati részén, Gergában építették ki. A terv megvalósításához a talaj minőségéhez megfelelő növényeket választottak, és olyan helyet kerestek, ahol megfelelő mennyiségű vízkészlet állt rendelkezésre a beruházáshoz.
Az első ütem végén a füge-, olajbogyó-, gránátalmafák, a napraforgó és a hibiszkusz betakarított terméseinek morfológiai szerkezete azt mutatta ki, hogy a tisztított szennyvízzel – csepegtető öntözőrendszer használatával – locsolt növények termései egészségesek és normális fejlődési növekedést mutatnak.
A talaj minőségének és a fémtartalom sűrűségének változását rendszeres kémiai vizsgálatokkal, mikroelemzésekkel követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelt szennyvízzel öntözött, szinte sivatagos területen biztonságos termelést lehet majd folytatni. A föld felszíne felett nőtt termések alkalmasak emberi fogyasztásra is, míg a felszín alatti gumók és gyökerek csak ipari feldolgozásra alkalmasak, például biomassza és üzemanyag előállításához vagy energiatermeléshez.
Egy friss tanulmány szerint a megtisztított szennyvízből a biogáz előállításához is hozzá lehetne járulni, amivel háztartások millióit lehetne ellátni.
A konkrét beavatkozásokon és közvetlen eredményeken túl a program közvetett pozitív hozadéka az új zöld munkahelyek kialakítása és a helyi közösségépítés is. A tisztított szennyvíz felhasználásával kezelt helyi fatermeléssel, feldolgozással és felhasználással csökkenteni lehet az ország biomasszaimportját, ezzel együtt pedig a fizetési mérleg hiányát is.
Pécs bármennyire is nem került be a 2017-es Európa Zöld Fővárosa Díj esélyesei közé, nem adja fel a díj elnyerése érdekében tett törekvéseit, a 2018-as díjért újra indul.
A város többek között – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenyben maradtak listájáról, ahol jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen és a svédországi Umea verseng Európa Zöld Fővárosa 2017 címért.
A legújabb tervek szerint például 7,5 milliárd forint európai uniós pénzből fejlesztenék Uránvárost.
A Horizont 2020 program keretén belül Pécs, Eszék és Maribor városokkal közösen vesznek részt az uniós pályázaton. Az önerőt sem igénylő kiíráson maximálisan 25 millió eurót, mintegy 7,5 milliárd forintot lehet nyerni a program megvalósításához.
Az elnyert támogatásból majdnem 600 lakás energetikai korszerűsítésen eshetne át.
Az uránvárosi 17 emeletes ház déli oldala majdnem teljes egészében szolárfalat kaphatna, a Radnóti Szakközépiskolával együtt pedig új hőszigetelési rendszert, illetve mindkét épületben a fűtés-korszerűsítést is meg lehetne újítani. Az uránvárosi közlekedés környezetbaráttá tételéhez 4 elektromos buszt állítanának forgalomba, napelemes buszmegállókkal és elektromos töltőállomással. A közterületi világítást LED-es lámpákkal biztosítanák.
Hegyháti Járási Hivatal
A tervezési fázison túl, megvalósítási fázisába lépett a Baranya Megyei Kormányhivatal épületének fotovoltaikus rendszerének kiépítése. A 203 816 846 Ft európai uniós és önrészből álló támogatásból az energetikai korszerűsítés a kormányhivatal hat épületén valósulhat meg. A beruházásokat várhatóan augusztus végén fejezik be. A számítások szerint a beruházások megtérülési ideje 6-8 év.
De hogy igazándiból mit is tervez Pécs, és mitől is lesz igazán zöld város, azt egyelőre az Európa Zöld Fővárosa Díjhoz kapcsolódó honlapról sem nagyon lehet megtudni. Sajnos nem találni konkrét információt a tervekről vagy a már megvalósított fejlesztések részleteiről. Az is igaz, hogy az Európa Zöld Fővárosa cím lehetőséget nyújt arra, hogy a városvezetés valamilyen keretbe foglalja és összefoglalja az eddigi, már megtett „zöld városfejlesztési” lépéseket és a fejlesztési elképzeléseket.
A már megvalósított lépések közé tartozik, hogy Pécs az országban először alakította át a távfűtési rendszerét teljesen megújuló erőforrásra. Megvalósítás alatt van a város teljes körű szelektív gyűjtésrendszerének kiépítése és a hulladékok szinte teljes mértékű hasznosítása.
A fenntartható város megvalósítására való szándékot alapozzák meg a már elkészült tanulmányok is, mint a Magyarországon elsőként egyhangúan elfogadott Ökováros-Ökorégió Koncepció, amelynek elemei beépültek a jelenleg tervezés alatt álló Városfejlesztési Koncepcióba és a kék-zöld (víz-levegő) infrastruktúra kiépítésébe. Megindult a környezettechnológiai iparágak kiépítése.
Persze a bővebb információszolgáltatásra még van idő, hisz Pécs legkorábban már csak 2018-ban nyerheti el az Európa Zöld Fővárosa Díjat.
Az USA Erdészeti Szolgálat (Forest Service, USFS) kutatói szerint a Sierra Nevada és Dél-Kalifornia 8,2 hektár területű erdőiben mintegy 12 millió fát pusztított el az aszályos időszak.
Laguna-hegység: kiszáradt Jeffrie fenyők (Fotó: Los Angeles Times)
A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű erdőkben, a Tehachapi-hegységben, a Stanislaus, a Sierra és a Sequoia Nemzeti Erdő területén, valamint a Yosemite és a Sequoia-Kings nemzeti parkokban 990 000 hektárnyi területen láthatók elszáradt fák. A Stanislaus erdő területén július óta kétszeresére nőtt a kiszáradt fák száma. A Los Angelesi Nemzeti Erdő területén hektáronként 8–12 tölgyfa pusztul el évente.
Az aszályos időszaknak láthatóan nincs vége.
A merev szárnyú repülőgépekkel, akár 300 méter magasságból folytatott vizsgálatok eredményei szerint az érintett területeken a száraz időszak és a fakiszáradás folytatódik.
Az USA aszályos területei
A helyzetet súlyosbítja, hogy száraz erdőkben a szúfélék annál komfortosabban érzik magukat, minél több kiszáradt vagy ökológiai rendszerében megbomlott faegyedet találnak.
A fenyők normál esetben, megfelelő klimatikus viszonyok között, a felhasznált vízmennyiséggel biztosítják azt, hogy a saját maguk által termelt gyantát kitolják a fakéregre. A gyanta megvédi a fenyőket a szúbogaraktól. Abban az esetben, ha a fenyők kevesebb vízhez jutnak, elvesztik természetes védekezőképességüket, a „védelmező” gyantát nem tudják kitolni, és a szúbogarak szabad utat kapnak a lakmározásra, meggyengítve így a fák erősségét. A szúbogarak gyors terjedése miatt viszont egyre nagyobb az erdők érzékeny, veszélyeztetett része.
Los Padres Nemzeti Park és Frazier park kiszáradt fenyők (Fotó: Los Angeles Times)
A kiszáradó fák és növényzet potenciális táptalajai az erdőtüzeknek. Idén a Pinnacles Nemzeti Parkban a szokásosnál 6-8 héttel korábbra datálták a tűzrakási rendeletet.
Az ilyen a tűzvédelmi beavatkozásoknak viszont az a következményük, mondta Scott Stephens, szakértő, a Berkeley Egyetem professzora, hogy az erdőkben a fák sűrűbben nőnek, ennek köszönhetően pedig a szúbogarak is gyorsabban és könnyebben terjeszkednek. A becslések szerint csak tavaly 800 000 hektárnyi fát leptek el ezek az apró kis kártevők az Államban.
Pinnacles National Monuments (Fotó: Los Angeles Times)
1975 és 1979 között volt már hasonló helyzet az érintett területeken. Ebben az időszakban közel 14 millió fa pusztult el.
Pinnacles National Monuments: Tölgyfa pusztulás (Fotó: Los Angeles Times)
A jelenlegi kutatások sajnos azt jelzik előre, hogy a fák védekezőképességének sérülékenysége, a szúbogarak elterjedésének gyorsasága, a tűzvédelmi szabályozások és a három-négy éve tartós aszály miatt a magasabb a fák „elhalálozási” aránya, és a helyzet súlyosabb, mint a hetvenes években.
Szöultól 2-3 órányira délre, Daejeon és Sejong között építik Korea napelemes tetőkkel fedett kerékpárútját egy 6 sávos sztráda közepén.
A napelemes tető két funkciót biztosan ellát, egyrészt energiát termel, másrészt véd a napfénytől, esőtől, hótól. A kb. 32 km hosszú kerékpárút a sztráda közepén épül, így mindenképpen felmerül a kérdés, hogy mennyire egészséges egy 2 x 3 sávos autópálya közepén kerékpározni, és mennyivel egészségesebb lehetne a környező kisebb forgalmú utak mentén.
Hasonló, legalábbis a napenergia-felhasználás ötletén alapuló kerékpárút már épült Hollandiában. Az egyelőre még csak 70 méteres, 2,5 × 3,5 méteres panelekből álló SolaRoadot ez év februárjában avatták fel, viszont - ellentétben koreai tárásával - a napelemek itt nem a tetőre kerültek, hanem az út készült napelemekből.
0 
