A holland Plant-e cég arra biztat bennünket, hogy nyugodtan felejtsük el az energiatermelő burgonyaórákat, mert az élő növények energiáját más módszerrel is lehet hasznosítani, például wifihotspotok vagy mobiltelefonok töltésére, de akár teljes családi házak villamosenergia-igényének ellátására is.

Hollandiában jelenleg két utcai helyszínen 300 növényi energián alapuló LED utcai lámpát állítottak fel. A cég alapkérdése az, hogy miként lehetne a növények által fejlesztett és jelenleg semmibe vesző energiát hasznosítani.

A Plant-e programja Amszterdam közelében, egy régi lőszertelepen debütált, az itt termelt energiát Wageningenben, a cég székhelyén fel is használják. A növénytelep tápjai lehetnek a tiszta energia új generációja. A Plant-e energiájának összegyűjtése az in-situ állapotra épül, a helyben előállított és hasznosítható energiára. Más hasonló elképzelésekkel szemben a Plant-e projektben az, hogy a növényekből energiát nyernek, nem károsítja a növényt. 

Az amszterdami utcákon jelenleg elhelyezett két négyzetméteres műanyag edényekben a növények elnyelik a napenergiát, és fotoszintézissel cukorrá, mikroorganizmusokká alakítják. Ahogy a növények nőnek, egyre több cukrot termelnek, sokkal többet, mint amennyit felhasználnak. A fölösleges cukrot a gyökérzetükön keresztül a talajba juttatják, a talajban található baktériumok pedig protonokra és elektronokra bontják. A talajban elektródák várják és alakítják át ezeket a növényi "hulladékokat", így termelve az elektromos áramot.

A kísérleti stádiumban üzembe helyezett részen 1 négyzetméteren 0,4 Watt áramot tudnak előállítani. Ez egy 100 négyzetméteres területre számítva egy család számára elegendő energiát tudna nyújtani évente. 

A feltalálók úgy gondolják, hogy ezt a projektet elsősorban a növényekben gazdag életterekben lehet hasznosítani, például az ázsiai rizsföldeken, vagy a közelükben lévő vizes élőhelyeken. 

A rendszer költséghatékony és klímafüggetlen működéséhez még keresik a válaszokat a kutatók.

Képek forrása: sd trading ; Plant-e

Magyarország sajnos még a tetőkertépítésben is nagyon távol kullog más országoktól. A tetőteraszos zöldségtermesztés pedig egy még távolabbi ufónak tűnik. Pedig mint ahogy szépen besettenkedett Budapestre a közösségi kertek rendszere, ugyanilyen formában teret kaphatna a város teraszain, ki nem használt tetőterein a zöldségtermesztés vagy a közösségi rooftop zöldségtermesztés.

A világ nagyvárosaiban egyelőre New York vezeti a nem létező versenyt. 

A rooftop zöldségtermesztés úttörője az Eagle Street Rooftop farm volt. A farmot 2009-ben hozták létre egy Greenpoint tulajdonában lévő raktár tetején. A broadwayi kertészetben a vállalat, a színház és a lakosság soraiból összetartó közösség jött létre. A farmon többnyire szezonális növényeket, de nyitott napon még dohányt is lehet kapni. 

Brooklyban találjuk a megapolisz másik jelentős rooftop zöldséges kertjét, a Brooklyn Grange-et. A 2,5 hektáros területen évente 25 tonna zöldséget termelnek átlagosan. 

A Brooklyn Grange egy hálózatot működtet, több tetőgazdaságot foglal magába. Az első értékesítési pontjukat 2010-ben nyitották meg. A kertészkedés mellett a kertekben iskolai- és kulturális programok és napkeltejóga is várja az érdeklődőket. A Brooklyn Grange-hez tartozik a város legnagyobb, 30 kaptárból álló városi méhészete.

Míg a városi agrárgazdálkodás epicentruma Brooklynban van, Manhattan jó tanulóként átvette a példákat, és létrehozták a Hell’s Kitchen Farm projektet.

A termelőgazdaságot nem messze egy buszpályaudvartól, a város kevésbé frekventált, LED-világítás-mentes övezetében, egy baptista templom tetején hozták létre. A 4000 négyzetméteres tetőn közel 60 önkéntes nagyjából 1000 négyzetméternyi termőterülettel kis gyerekmedencéket hozott létre, ezekben kialakítva a  kis kerteket. A kis termőhelyek alján a vízelvezetést biztosították, megkönnyítve a termelést. Fontosnak tartották a kismedencék egyszerű kivitelezését, annak könnyű lemásolhatóságát, hogy más területeken is megvalósíthassák ezt a projektet, ezzel is növelve a környék zöldség- és gyümölcsellátását. 

Manhattannel szemben, a másik oldalon, az Alexandria Center tetején hozták létre a Riverpark Farmot. A projekt az Alexandria Center For Life Sciences és a Riverpark étterem együttműködésével jött létre. A center építése a 2008-as gazdasági válság idején megtorpant, a farmot kialakítók csoportja és az étterem séfje, Sisha Ortúzar felkarolta a mintegy 15 000 négyzetméteres területet, és gazdálkodni kezdett rajta.

A farm kialakítása jó példa volt arra is, hogy mit lehet kezdeni egy megakadt építkezéssel, aminek nem lehet tudni, mikor lesz folytatása. Mindemellett ösztönözte a helyi érdekű aktivitást is, másrészt pedig helyi zöldségeket nyújt a helyi éttermeknek. Az építkezés 2012-ben folytatódott, a farm átköltözött a pláza északi oldalára, és ott folytatja a nyitott gazdálkodást. 

A brooklyni alapítású Gotham zöldek második, Brooklyn Grange nagyságú farmja a Gowanus farm. A szervezet ebben az évben valósította meg harmadik projektjét Jamaicában is, mintegy 60 000 négyzetméternyi területen. A Gotham Greens egyébként 100 tonna zöldséget termeszt évente. A zöldségeket viszont elsősorban nem a lokális kereskedelemre, hanem az országszerte kialakított partneri hálózatukra termelik.

Tervezett projektjük betelepülni Chicagóba, a szeles városba, ahol áttörést jelentene egy tetőtéri farm kialakítása a Pullman gyár szomszédságában. Az ide tervezett tetőtéri farm nagysága elérné a 75 000 négyzetmétert, ahol mintegy 500 tonna zöldséget termesztenének évente. 

A Bell könyv- és gyertyaétterem a befogadó épületük tornyában hozott létre egy aeroponika rendszerű növénytermesztést. Az itt termelt zöldségekkel ellátják saját éttermüket, ezzel is minimalizálva ökológiai lábnyomukat. 

A közeli jövő új tetőtéri gazdasága lehet a világ legnagyobb haditengerészeti épületén kialakítandó tetőfarm a Sunset parkban. 

A mintegy 100 000 négyzetméteres területre tervezett farm alapítása folyamatban van, legalábbis a partnerek közös "ásógyakorlata" már megvolt.

Fotók: Hells Kitchen Farm Project ; Brooklyn Grange ; Eagle Street ; Gotham Farms; River park; Bright Farms ; 

Az utazások, legyenek akár bel- vagy külföldiek, mindig hoznak új ötleteket: láthatunk érdekes dolgokat, elleshetünk jó megoldásokat.

Nemrég figyeltem fel például Budapesten, az 5. kerületben arra, hogy milyen esztétikus utcai szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el.

Ugyanakkor elszomorodtam, hogy Belső-Erzsébetvárosban ezzel szemben valamiért fogynak az utcai kukák.

Most egy görögországi településen, Litóchoróban olyan hulladékgyűjtőkre lettem figyelmes, amelyek ugyan nem feltétlenül a legszebbek azok közül a kukák közül, amiket eddig láttam, de kétségkívül a legvirágosabbak. A település vezetőinek pozitív életszemléletére vall, hogy a várost ezekkel a virágzó szemetesekkel tűzdelik tele.

Az ötlet nagyon egyszerű: a kuka tetején egy olyan tárolórészt alakítottak ki, ahová földet lehet tenni, és abba virágot ültetni. Ha az összegyűjtött szeméttel még akad is gond, a sok halott anyag felett mégis megcsillan az élet.

Persze ez a kuka nem múlja felül Julien Bergignat, Cecilia Jia és Johnny Chen Envi nevű városi szemetesét, ami rögtön komposztálja is a beledobott szerves hulladékot.

Az ő utcai hulladékgyűjtőjük rozsdamentes acélból, alumíniumból, üvegből és műanyagból készült. A kuka belsejében található bioaktív anyagok segítségével az ökoszemetes képes arra, hogy a bedobott szemetet azonnal bomlástermékké alakítsa. Fotokatalízissel felgyorsítja a bomlás folyamatát,és  eltünteti a rossz szagokat és a szennyező gázokat.

Fotók: Szerkesztő 

Hogyan lehet a piacon kidobott, rothadásnak induló gyümölcsöket hasznosítani, ha azok nem kerülnek a rászorulókhoz? Miként lehet újrahasznosítani gyümölcsöket a kreatív iparban? Egyáltalán lehet-e?

Úgy tűnik, igen. Az újrahasznosítás végtelen tárházából egy holland diákcsapat legújabb ötletével a fejlett társadalom egyik mindennapos problémájára, az ételpazarlására szeretné felhívni a figyelmet. A rotterdami Willem de Kooning Akadémia hallgatói látván, hogy a rotterdami piacon naponta körülbelül 3500 kg gyümölcs végzi a kukában, valamilyen hasznos megoldással próbáltak előrukkolni a pazarlásra.

Az ötlet öt, negyedéves dizájner szakos hallgató nevéhez fűződik. 

Egy piaci munkanap után összegyűjtötték a gyümölcsöket, azokat jól megtisztították, pépesítve összekeverték, és sajátos technikával kiszárították. Az így kapott, nem rothadó, bőrszerű anyagot gyümölcsbőrnek nevezték el. 

A gyümölcsbőr eredetisége abban is rejlik, hogy minden darab egyedi termék lesz. Attól függően, hogy milyen gyümölcsökből készül, más-más textúrával bír minden elkészített kreatív termék. 

Az eddig elkészített prototípusok között készült mangóból kézitáska, nektarinból bevásárlószatyor, de barackpépből lámpaernyő is. 

Az próbatermékekkel egyelőre a gyümölcsbőr felhasználásának lehetőségeit szeretnék megmutatni, jelenleg még dolgoznak az anyag erősítésén. 

Úgy tűnik, nem sikertelenül. Az egyik diák, Hugo de Boon elmondta, hogy már van olyan német cég, amely az autóülés-huzatok készítését el tudná képzelni ebből az anyagból, míg mások cipőket.

Fotók: Fruitleather Rotterdam

A lengyelek megfestették a világ legnagyobb ökológiai falfestményét, ami tulajdonképpen nem is festmény.

A nyomottvizes eljárással készült, 4900 négyzetméteres alkotás a délkelet-lengyelországi Besszádok, vagy ismertebb nevén Bieszczady-hegység vonulatai között meghúzódó Solina-gát oldalára került.

A 82 méter magas és a 664 méter hosszú gátat a 60-as években építették, ami a maga nemében már akkor a kor legnagyobb építkezései közé tartozott.

A gátfestményt a gát tulajdonosa, a PGE Energia Odnawialna energiaipari vállalat szponzorálta. A feladat megvalósítására Przemek Truścińskit, a jól ismert lengyel illusztrátort és képregényrajzolót kérték fel.

A festményen a Bieszczady-hegység állatai és növényei láthatók, többek között hiúz és sas.

Valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, hogy ha egy graffiti elég egyszerűen lehet környezetbarát, akkor ez az alkotás vajon mitől lesz öko. A gátfestmény azért lett e cím birtokosa, mert a hatalmas felületre csupán 50 liter környezetbarát vízfestéket használtak fel, ami egyáltalán nem tartalmaz semmilyen szintetikus anyagot. És azt is csak arra használták, hogy az ábrákat felvázolják a hatalmas falfelületre.

Valójában a Truściński által alkalmazott (rajzolás)technikai megoldástól lett igazán öko az alkotás. Ugyanis Truściński nem festett festékkel, hanem azt használta ki, hogy a gát oldala az évek alatt rettenetesen koszos lett. A művész az előre felvázolt rajzok helyét magasnyomású vízzel lemosva rajzolta meg az elkészült "fordított" graffitit.

A Cornell Egyetem a gazdája a világ természetes hangjait összegyűjtő archívumnak, a Cornell Labnak. Ez a világ legrégebbi és legnagyobb természetes zenei gyűjteménye.

Mára az 1929-től összegyűjtött anyagokat teljes mértékig digitalizálták, és online elérhetővé tették a nagyközönség számára. A mostani gyűjtemény közel 150 000 digitális hangfelvételből áll, ami több mint 10 terabyte-nyi adatot jelent. A hangfelvételek mintegy 9000 állatfaj hangját teszik hallhatóvá.

A hanggyűjtemény nagyobb részét a madarak hangja teszi ki, de meghallgatható a bálnák, elefántok, békák és más főemlősök hangja is. 

A hangfelvételeken meghallgatható Arthur Allen az énekes verébsármány "énekét" rögzítő  "úttörő"felvétele. 

Egy 1966-os felvétel egy struccfióka hangját rögzíti, akkor, amikor még a tojásban van. 

A legelementárisabb ébresztőt Ausztráliából Qeensland hajnali trópusi kórusa produkálja.

John Coltrane műveihez hasonlítják az indrik, a madagaszkári őshonos makimajomfélék dzsesszklarinétoshangjait és a staccatoütemekre emlékeztető rozmárkattogást a víz alatt. 

Daan Roosegaarde holland művész a sötétben fénylő kerékpárutak, a sötétben világító útburkolati jelek és az intelligens autópályák - amelyeken az alkalmazott világítás csak akkor működne, ha járművet észlel, és emellett még villamos energiát is termel - után új projektet indított.

 Az ingyenes szmogevő torony ha nem is jelent megoldást a szennyezett városok szmogproblémáira, az emberek számára jó érzéki tapasztalat lehet a tiszta levegő fontosságának érzékeltetésére. A torony környezetébe visszakerülő levegő mintegy 75%-kal tisztább, mint amit a torony beszippantott.  

A torony mintegy 35 000 köbméter levegő tisztítana meg. A szűrt szmogrészecskéket kockákba tömörítve ékszerekké alakítja, amelyekből gyűrűket és mandzsettagombokat lehet készíteni. Roosegaarde úgy tervezi, hogy minden kocka 1000 köbméter szmogot tömörít össze a levegőből. 

A 7 x 3,5 méter magas torony a levegő ionizálásával tisztítja meg a szennyezett levegőt, mielőtt a megtisztított formáját visszajuttatja a környezetébe. A művész a fejlesztés alatt a torony működéséhez szükséges kevés áramot szélenergia felhasználásával biztosította, de elképzelhető a napenergia felhasználása is. Az áram lehetővé teszi, hogy a torony pozitív töltésű ionokat juttasson a környezetébe, majd a szennyezett, pozitív töltésű porrészecskéket a torony belső, negatív töltésű felülete visszahúzza és felfogja.

Roosegaarden számításai szerint a szennyezett városokban, mint például Pekingben, az ötlet származási helyén, a torony naponta 3500 kockaékszert készíthetne.

A szmogevő torony bevetését Hollandiában, Rotterdamban tervezik idén szeptember 4-én. Majd újabbak felállítását Pekingben, Mumbaiban és Párizsban.

Egyelőre pénzgyűjtési akció folyik a Kickstarteren a prototípus megalkotásához, ami a kockák és ékszerek elővásárlásával valósulhat meg.

Fotók: Studio Roosegaarde

A PET hajók és kalózai immáron harmadik éve hajóznak PET palackokból készített hajóikon a Tiszán, és gyűjtik fáradhatatlanul a folyóban és a partszakaszán található műanyag palackokat. 

A folyami hulladékgyűjtő kezdeményezés gondolata a Tiszát áradáskor elöntő hatalmas szennyezés láttán született meg. Az első sikeres akciók a PET-vadászatok voltak, az önkéntesek ladikokba ülve gyűjtötték a rengeteg műanyag hulladékot, és juttatták el a hulladékgyűjtőkbe. A többnyire határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából érkező hulladék a folyó áradáskor először a Felső-Tisza vidékén, és később az alsóbb szakaszokon az ártéri erdőkben és a homokszigeteken halmozódik fel. 

Az első alkalommal több ezer palackot és más hulladékot is összegyűjtő kalózok később a PET palackokból hajókat építettek, olyanokat, amelyek teljes biztonsággal használhatók a folyami szemétvadászat hatékonyabbá tételére. Erre az összetett tevékenységre szerveződött rá a PET-kupa, ami egész évben zajló, több részből álló tevékenységet foglal magába. 

A folyami szemétvadászat abban is különbözik más szemétgyűjtési akcióktól, hogy a szemétgyűjtés után nem marad abba a közösségi tevékenység. 

Az év során összegyűjtött palackokból az aktivisták megépítik újrahasznosított hajóikat, majd az évad zárásaként folyami hajós versenyre kelnek velük.  

Az idei kalózverseny Vásárosnaményból indult, és Cigándon a hajók bezúzásával fejeződött be. Az aktivisták mintegy 2,5 tonna válogatott hulladékot, összesen 35 000 műanyag palackot, alumíniumdobozt és üveget gyűjtöttek össze. A fölhalmozott szemetet az önkéntesek szétválogatták, így a szemét nagy része újrahasznosító telepekre, műhelyekbe került. 

Így az összegyűjtött műanyagból még készülhet cérna, esőkabát, táska de polárpulóver is.

Fotók: 

A föld felszínén található  vízenergia hasznosítására legalkalmasabb folyóvizeket maximálisan kihasználják a rájuk épített erőművek. Jellemzően ezek a vízerőművek grandiózus építmények, hatalmas kapacitással bírnak, és nagy, magas vízhozamú folyókra épültek.

A napjainkig még kiaknázatlan, eddig - elsősorban alkalmas eszköz hiányában - a vízenergia hasznosítására alkalmatlan folyóvizeket tehetik hasznossá az Aquakin német vállalkozás környezetbarát minivízerőművei. 

A cég legkisebb herkentyűje a Blue Freedom a turisták nagy kedvencévé válhat. A Blue Freedom a folyóvizek energiájából állít elő áramot és USB-porttal csatlakoztatható eszközöket képes energiával feltölteni. A félkilós kenyér súlyát sem elérő, kis rotorlapátokkal működő mobilgenerátor kis helyen elfér, könnyen hordozható, és alkalmazása sem igényel szaktudást. 

Mindössze arra kell figyelni, hogy az eszközt egy legalább 15 centiméter mélységű patakba tegyük bele, és teljesen lepje el a víz. A víz sodrása következtében a kis mobilgenerátor feltöltődik. Ez a kis független, decentralizált energiaellátó egység alkalmas mobiltelefonok, iPadek és LED-lámpák feltöltésére is. 

A cég másik, nagyobb teljesítményű mini lineáris vízerőművét a kifejezetten lassú, sekély vizű folyók energiájának kihasználására dolgozták ki. Az évente 160 000 kWh áramot is termelő, örvényelvű vízerőmű már 30 centiméter alacsony mélységű vízben is alkalmas áramtermelésre. A könnyen hordozható és karbantartható erőmű hasznos kiegészítő energiaellátó egység lehetne a kis települések számára. 

A cég harmadik innovációja a csőturbina, amivel a csövekben, a városainkat behálózó vízvezetékben folyó szenny- és ivóvíz energiáját hasznosíthatná. Mivel az Aquakin az eddigi gyakorlatban elterjedt, szennyező olajos kenésű turbinák helyett vízzel "olajozott"  turbinákat alkalmaz, így nem okoz vízszennyezést. 

A kis vízi erőművek másik környezetvédelmi hozadéka, hogy védi a növény- és állatvilágot. Az örvényelven működő vízerőművek a vízfolyások azon részén is oxigéndús életfeltételeket biztosítanak,  ahol rosszabb a víz oxigénellátása, mint például a víztározók szélén. Így ott is lehetővé teszik a halak vonulását. 

Fotók: Aquakin

A Plos One tudományos folyóiratban jelent meg egy új összefoglaló térkép a világóceánokban úszó műanyag szemétről.

A térképen mintegy 5 billió darab, összesen 250 000 tonna súlyú műanyagszemét sűrűségi eloszlását és földrajzi elhelyezkedését mutatják meg.

A becsült adatokat 1571 mérőállomás 2007-től 2013-ig mért adataira alapozzák.

A műanyag hulladékok első számú forrásainak számító tengerparti országok éves termelését vizsgálta egy Georgiai Egyetemen működő kutatócsoport. A kutatások eredménye szerint a világ 192 tengerparti országa 275 millió tonna műanyag szemetet termelt 2010-ben, és ebből 4,8-12,7 millió tonna került az óceánokba. A becslések szerint 2015-ben már 9 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, aminek a mennyisége évről évre nő, 2025-ben a 2010-es érték (8 millió tonna) kétszeresét is elérheti ez az érték.

A 8 millió tonna súlyt próbálja érzékeltetni az iskolások számára a The Canadian Pressben megjelent illusztráció, ami szerint 8 millió tonna felér 86 Nimitz repülőgép-anyahajó, 14 285 Airbus A380-as utasszállító repülőgép, 80 000 kék bálna és 533 000 iskolabusz súlyával.

Az óceánok felszínén úszó műanyag hulladékok bevásárló szokásaink és fogyasztásunk hű tükörképe, bevásárlószatyrok, PET-palackok, játékdarabok, napszemüvegek, nejlonzacskók szennyezik és károsítják súlyosan az óceánok növény- és állatvilágát.

A szakértők már évek óta kongatják a vészharangokat az óceánokba kerülő műanyag hulladékok miatt, amelyek rengeteg tengeri állatot és madarat ölnek meg, és rohamosan pusztítják az óceáni ökoszisztémát.

A  Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a térképen is megmutatja, mely országok termelik a legtöbb óceáni műanyag hulladékot. 

A tanulmány alapján a legtöbb hulladék Kínából származik, az ázsiai ország nagyjából a globális mennyiség 30 százalékáért felelős. Kínát Indonézia, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Srí Lanka, Thaiföld, Egyiptom, Malajzia, Nigéria és Banglades követi. A sort az Egyesült Államok a 20. helyen zárja.

A kutatás javaslatot is megfogalmaz a probléma kezelésére: míg a fejlődő országokban a hulladékkezelési rendszerek kialakítására kellene törekedni, addig a fejlett országokban a műanyag termékek (például csomagolás) gyártását lehetne csökkenteni, hogy így fogjuk vissza a hulladék keletkezésének ütemét.