A Plos One tudományos folyóiratban jelent meg egy új összefoglaló térkép a világóceánokban úszó műanyag szemétről.

A térképen mintegy 5 billió darab, összesen 250 000 tonna súlyú műanyagszemét sűrűségi eloszlását és földrajzi elhelyezkedését mutatják meg.

A becsült adatokat 1571 mérőállomás 2007-től 2013-ig mért adataira alapozzák.

A műanyag hulladékok első számú forrásainak számító tengerparti országok éves termelését vizsgálta egy Georgiai Egyetemen működő kutatócsoport. A kutatások eredménye szerint a világ 192 tengerparti országa 275 millió tonna műanyag szemetet termelt 2010-ben, és ebből 4,8-12,7 millió tonna került az óceánokba. A becslések szerint 2015-ben már 9 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, aminek a mennyisége évről évre nő, 2025-ben a 2010-es érték (8 millió tonna) kétszeresét is elérheti ez az érték.

A 8 millió tonna súlyt próbálja érzékeltetni az iskolások számára a The Canadian Pressben megjelent illusztráció, ami szerint 8 millió tonna felér 86 Nimitz repülőgép-anyahajó, 14 285 Airbus A380-as utasszállító repülőgép, 80 000 kék bálna és 533 000 iskolabusz súlyával.

Az óceánok felszínén úszó műanyag hulladékok bevásárló szokásaink és fogyasztásunk hű tükörképe, bevásárlószatyrok, PET-palackok, játékdarabok, napszemüvegek, nejlonzacskók szennyezik és károsítják súlyosan az óceánok növény- és állatvilágát.

A szakértők már évek óta kongatják a vészharangokat az óceánokba kerülő műanyag hulladékok miatt, amelyek rengeteg tengeri állatot és madarat ölnek meg, és rohamosan pusztítják az óceáni ökoszisztémát.

A  Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a térképen is megmutatja, mely országok termelik a legtöbb óceáni műanyag hulladékot. 

A tanulmány alapján a legtöbb hulladék Kínából származik, az ázsiai ország nagyjából a globális mennyiség 30 százalékáért felelős. Kínát Indonézia, a Fülöp-szigetek, Vietnam, Srí Lanka, Thaiföld, Egyiptom, Malajzia, Nigéria és Banglades követi. A sort az Egyesült Államok a 20. helyen zárja.

A kutatás javaslatot is megfogalmaz a probléma kezelésére: míg a fejlődő országokban a hulladékkezelési rendszerek kialakítására kellene törekedni, addig a fejlett országokban a műanyag termékek (például csomagolás) gyártását lehetne csökkenteni, hogy így fogjuk vissza a hulladék keletkezésének ütemét.