A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Több mint 5900 forrás adatainak elemzéséből készült ez az új, interaktív térkép, amely a világ levegőminőségének valós idejű adatait egybevetve mutatja be.
Fotó: Kyodo News/AP
A térképetegy pekingi székhelyű környezetvédő csoport, az Air Quality Index Kína készítette. A csoport több mint 70 ország ügynökségével dolgozott együtt, több mint 5900 hírcsatornától és 8000 levegőminőség-ellenőrző állomásról gyűjtötte be az adatokat. A térkép 15 percenként frissül!
A térképről a finompor-szennyezettségi értékektől az amerikai EPA környezetvédelmi hivatal levegőminőség-indexéig több adatot összevetve az is kiderül, hogy a levegőszennyezettség értéke egy adott városban milyen hatással van a közegészségügyre. A legmagasabb értékkel bíró települések lakói közül senki sem mentesül a levegőszennyezettségének valamilyen káros hatásától. A szmog világszerte több mint 3 millió ember halálát okozza évente, miközben újabb és újabb települések sorakoznak fel a világ legszennyezettebb városai mögé.
A szmoggal járó leggyakoribb betegségek közé sorolhatjuk a stroke kialakulásának veszélyét és több felső légúti betegséget.
Az európai, amerikai, dél-amerikai kontinensek, egyelőre úgy tűnik, még fellélegezhetnek, mert légszennyezettségi mutatóik még igen kedvezőek az ázsiai településekhez képest.
A legszennyezettebb városok listáján az élen szerepel a kínai Anjang, Csengcsou, az indiai Új-Delhi, Szingapúr, Törökországban Isztambul és az Egyesült Arab Emirátus országaiból Dubai is.
Budapest légszennyezettsége még kifejezetten alacsony a világ legszennyezettebb városaihoz viszonyítva. Az ország levegőszennyezettségi értékeit tekintve Pécs mutatja a legrosszabb eredményeket.
Az interaktív térkép még nem teljes. Afrikából egyelőre még nem érkeznek be az adatok és a közel-keleti országok sem veszik komolyan az adatszolgáltatást. Ami azért is gond, mert pont ezekben a fejlődő régiókban várhatóak - vagy már vannak is - magas értékek.
A poszt óta komoly előrelépés történt a kapszulás kávék maradványtermékeinek felhasználása ügyében, legalábbis az alumíniumból készülő kapszulafajták esetében. A Nespresso azt a célt tűzte ki 2020-ra, hogy a globális kapszula-újrahasznosítási kapacitásukat 75%-ról 100%-ra emeli.
Az újra felhasználásra való előkészítést Magyarországon az Inter-metal Recycling Kft. végzi.
A Nespresso butikjaiban kapszulaátvevő helyeket alakítottak ki. Az átvevő helyeken a vásárláskor kapott táskákban lehet visszahozni az elhasznált kapszulákat.
Az Inter-metal üzemében első lépésként a szatyrot és a kapszulákat választják külön. Ezt követően a kapszulákat 2-3 hétig szárítják. A szárítást követően egy emelőszerkezet egy darálóba juttatja a kis dobozokat. A keletkezett alumínium- és kávézacc zúzalékot a vibrációs elválasztó rostán szétválasztják egymástól.
A cél az, hogy minél tökéletesebb legyen a kávé és az alumínium szétválasztása.
Az elválasztásból kiváló minőségű, homogén alumínium másodnyersanyagot kapnak, amit bálázva vehetnek át a feldolgozók.
A kávézaccból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. Míg az összegyűjtött műanyag zacskókból egy közeli gyárban hólapátokat készítenek.
A napokban belefutottam egy listába, amiben olyan dalok sorakoztak, amelyek a Föld, a világ megmentése érdekében íródtak. Dalok, amelyeket azért írtak, hogy ebben a formában is felhívják a figyelmet a Föld bolygóra, a Földön, a természetben és az emberben lévő szépségre, vagy épp ennek ellenkezőjére a pusztításra, a pusztulásra.
A jó kis szubjektív listákat végigböngészve mindenképp megállapítható, hogy Michael Jackson Earth Song-ja mintha az örök érvényű első helyet foglalta volna el.
Íme, 10 dal a legnépszerűbbek közül – mindenféle sorrend felállítása nélkül.
Az igazán nagy nyomornegyedekben, bádogvárosokban annyira közel vannak egymáshoz a mindenféle anyagokból összeeszkábált, ablak nélküli bódék, hogy csak minimális természetes fény szűrődik be a helyiségekbe. Az elektromos áram megfizethetetlen, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. A bódévárosok lakói közül viszont sokan nap mint nap otthon vannak, és életük nagy részét félhomályban töltik.
Erre a helyzetre kínál megoldást a MyShelter Alapítvány Liter of Light programja.
A PET palackból készített „izzó” (Solar Bottle Bulb) jelentős változást és könnyítést hoz a bódévárosok lakói számára. Ma már a Fülöp-szigeteken, Indiában, Afrikában, de még Svájcban is alkalmazzák ezt a megoldást.
A hullám-bádoglemezekbe helyezett használt, újrahasznosított PET palackokba fehér, klórozott vizet töltenek. A teli palack megtöri a napfényt, és körülbelül 55 wattnyi fényt tud biztosítani egy-egy lakóhelyiségben. Ez sokkal biztonságosabb fényforrás, mint ha egy rést vágnának a bódé valamely részében, mert akkor egy nagyobb vihar, tájfun esetén még veszélyeztetettebbé válna.
A klór vagy más fehérítőszer nem teszi lehetővé az algák lerakódását az üveg oldalán, ezért 1-1 liternyi víz több éven keresztül is használható.
A MyShelter alapítvány találmányával mintegy tízezernyi filippínó bódéjába jut ma már fény. Az alapítvány a Fülöp szigeteken kezdte meg a zöldfényforrás tesztelését, majd piacának kialakítását, ami azt jelenti, hogy egyliternyi fényforrást 1 dollárért értékesítenek.
A fényforrások elterjesztésében segítségükre voltak a helyi önkormányzatok is, akik alátámasztották, hogy ezzel a megoldással járnak a legjobban a nyomornegyedek lakói. Egyrészt, mert ha generátorokkal hoznak létre áramot, az kb. 6 dollárral többe kerül, másrészt ez a módszer nem kényszeríti őket illegális villamoshálózatok kialakítására, amelyek az illegális működtetésen túl veszélyesek is.
A klímaváltozás művészeti ábrázolása nem ismeretlen dolog, sőt a művészek egyre gyakrabban reflektálnak az éghajlatváltozásra. A klímaváltozás művészete az aktuális környezeti állapot, a kultúra és a művészet kereszteződése, ami véleményt formálóan segít a környezeti problémák kibontásában, megértésében. Megmutatja, hol vagyunk most, hol voltunk, és merre tarthatunk.
A BuzzFeed készített egy kiváló válogatást az elmúlt évek legfontosabb munkáiból.
A dagály
Az éghajlati változások apokaliptikus hangulatát Jason de Caires Taylor a Temzében álló négy lovassal próbálja érzékeltetni. A szobrok a dagály miatt kétszer is víz alá kerülnek. A művész a lovakkal a benzinkutak töltőfejére és az olajtól való függőségünkre utal, amit a dagály jelenséghez hasonlít.
A jegesmedve
A 2009-es Klímakonferencia helyszínén, a koppenhágai Bella Center oldalában állította fel a lassan elolvadó jegesmedvéjét Mark Coreth szobrász. A művész az észak-kanadai Baffin-szigeten szembesült először a felmelegedés hatásával. Alkotásával a globális felmelegedést és a törékeny ökoszisztémát próbálja érzékeltetni.
Az Észak-Londonban, Camdenben, a Reagens csatorna oldalában található falra vörös festékkel írta fel Banksy, hogy "nem hiszek a globális felmelegedésben", mintegy érzékeltetve a víz alatt eltűnő szavakban a koppenhágai klímacsúcs találkozó sikertelenségét, felesleges szócséplését.
Az ajándék
Az ajándék című guerilla alkotást a Liberate Tate aktivistákból álló csoport ajándékozta a múzeumnak. A 16 és fél méteres szélturbina "élete jobb idejében" a walesi dombok tetején szélenergiát termelt. Az aktivisták az egykor megújuló energiát termelő szélturbinalapát egy ma már használaton kívüli olajtüzelésű erőmű épületébe való betelepítésével a világban zajló folyamatok átmeneti jellegére utaltak. Politikai oldalról a Tate galéria és a galériát szponzoráló BP olajcég együttműködésének átláthatóságát, annak megszüntetését szerették volna elérni.
Olajvízesés
Ian Wolter díjnyertes művén, egy 2,2 méter "ne felejtsük azokat, akik megtagadják a klímaváltozást" feliratú kőtáblán folyamatosan olaj fut le. Ezzel az alkotással a művész arra hívja fel a szemlélő figyelmét, hogy ne feledjük az éghajlatváltozást tagadókat, mert ők azok, akik hátráltatják a hatékony lépéseket.
Fotó: Anglia Ruskin
Isaac Cordal berlini szobra a "Politikusok beszélgetnek a globális felmelegedésről" címmel eredetileg „Kövesd a leadert” címet kapta, ami egy vírus, amit egyszer valaki átnevezett.
Fotó: Isaac Cordal
A jégemberek
Az olvadó jégembereket Nelo Azevedo több országban installálta. Eredetileg a műemlékek városokban való szerepét kritizálta, viszont a környezetvédők átkonvertálták a művet az éghajlatváltozás „művészeti ágba". A képen látható installációhoz 1000 jeges figurát használtak fel Berlinben.
A bioműanyag attól bio, hogy szerves anyagból állítják, elő és a szerves anyagok elemeinek átalakítását, megváltoztatását is szerves anyaggal, többnyire baktériumokkal végzik. A keletkezett anyag pedig a növényi vagy állati eredetű alapanyag miatt sokkal szellősebb, lélegzőbb, mint a szervetlen társa, a sima műanyag. Gyors a lebomlási ciklusa (főleg a növényi alapanyagúnak) és jó az alkalmazkodóképessége más természetes anyagokhoz. Alkalmazásukkal csökken a CO2-kibocsátás, megújuló alapanyagok, és fejlesztik a mezőgazdaságot.
A kutatások eredményeként, a fenntarthatóság jegyében nagy cégek zászlóshajó projektjei közé tartozik a bioműanyagok kutatása és előállítása.
Paradicsomból autóalkatrész I. (Illusztráció: Cleantechnica )
Pár éve a Ford és a Heinz azon dolgozik, hogy miként lehetne a ketchup előállítása során keletkezett paradicsomi "hulladékból", magokból, héjakból bioműanyagot előállítani. Értelemszerűen a Heinz adja az alapanyagot, a Ford pedig mint felhasználó kisebb kütyüket gyártana a kocsijaiba a paradicsomi hulladékból. A Ford képviselői tavaly még úgy fogalmaztak, hogy ugyan még nagyon az elején tartanak a kutatásoknak, de jó irányban haladnak a 100%-ban növényi alapú műanyagok előállításban. Céljuk az lenne, hogy növeljék és szélesítsék a növényi alapú műanyag termékek felhasználását az autógyártás során.
Paradicsomból autóalkatrész II. (Illusztráció: Cleantechnica )
A Ford már eddig is használt bionövény-alapú műanyagokat az autóalkatrészek gyártásánál, ilyen például, a cellulóz szálerősítésű konzolok, a rizshéjjal töltött elektromos csuklyás konzolok és a szójahab ülőpárnák.
A rövid életciklusú, növényi alapú műanyagok gyártásában és felhasználásban nagy szerepet tölt be a Procter and Gamble, amely cukornádból származó bio-polietilént is alkalmaz termékei csomagolásánál. Célja, hogy 2020-ra a kőolajalapú műanyagok 25%-át helyettesítse fenntartható nyersanyagforrásból származó termékekkel és csomagolásokkal.
A grazi műszaki egyetem kutatói azt dolgozták ki, hogy miként lehetne hasznosítani a húsiparban, vágóhidakon, feldolgozóüzemekben keletkező állati zsírt. A kutatók az állati hulladékból kivonták a zsírt, amiben megváltoztatták a zsírsavak kötését. Szétválasztották a telített és telítetlen zsírsavakat.
A telítetlen zsírsavból biodízelt készítettek, míg a telített zsírsavat tovább formálva hozzák létre a PHA nevű kísérleti anyagot. Az átalakítási folyamatokhoz baktériumokat használnak fel, így a létrehozott anyag 100%-ban bioműanyagként kezelhető, amely gyorsan lebomlik, és jól alkalmazkodik más természetes anyagokhoz.
A tejsavóból készült csomagolóanyag (Fotó: Animpol Graz )
A franciák nemrég a sajtgyártás során keletkező tejsavóból és krumplipüréből állítottak elő bioműanyagot. A bioműanyagból egy francia városkában, Mimizanban papíralapú rétegelt csomagolóanyagot gyártanak.
A tejsavóból készülő bioműanyag gyártási folyamat (Fotó: Animpol Graz )
A hollandiai Wageningen kutatóintézetben az algákkal kísérleteznek. A kutatásaik arra épülnek, hogy az algák néhány fajtája nagy mennyiségben termel cukrot és szénhidrogéneket, amelyeket bioplasztikká lehet átalakítani.
Ráadásul az alga gyorsan nő, szereti a napot, a szén-dioxidot és az ásványokat. Olyan helyen is lehet termeszteni, ahol gabonát nem, tehát nem a gabonatermő helyekről veszi el a területet. A kutatók az algacukrot polimermolekulákká alakítják, és ezt használják alapanyagként PET-palack gyártásához.
A csomagolásmentes boltok már nem ismeretlenek külföldön. Egy éve nyílt meg Berlin Kreutzberg nevű negyedében a vegán termékeket áruló Veganz szupermarketlánc, majd kevéssel később Franciaországban, Lille-ben is megnyílt az első zero waste bolt.
De működik hasonló üzlet az USA-ban, Angliában (Londonban), Belgiumban (Leuvenben és Antwerpenben), sőt az olaszoknál az Effecorta-hálózat négy városban is jelen van, a spanyoloknál pedig a Granel-boltok lepik el az országot. Ausztriában is találunk egy zero waste boltot, Bécs külvárosában.
Szeptemberben pedig Magyarországon is megnyílik az első csomagolásmentes bolt.
A csomagolásmentes boltok gyakorlatilag alternatív vásárlási lehetőséget kínálnak, ahol a termékeket kímérve, csomagolóanyag nélkül lehet megvásárolni. A vásárló a vásárláshoz magával viszi azt a termékhordozót, szatyrot, dobozt, amiben haza kívánja szállítani megvásárolt árut.
A csomagolástechnikai eljárások nélkül eladott áru 40%-al is olcsóbb lehet a hagyományos üzletekben eladott termékeknél, az áru minőségéről nem is beszélve. A csomagolástechnikai ipar az egyik legvirágzóbb iparágak közé tartozik, ám rengeteg egyszer használatos, kibontás után eldobandó, szennyező hulladékot termel. Németországban 16 millió tonna, Magyarországon jóval kevesebb, körülbelül egy millió tonna hulladék keletkezik évente a csomagolóanyagokból. A zero waste termékek vásárlása és vásárlási láncok kialakítása csökkenteni tudja ezt a mennyiséget.
A kimért termékek másik nagy előnye, hogy a vásárló annyit vesz belőle, amennyit szeretne, hasonlóan, mint a piaci standokon. Így hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű termék vásárlásával kevesebb hulladékot termeljen. Az Európai Unióban évente kb. 100 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. A megvásárolt élelmiszer 25%-a kerül kidobásra. Magyarországon átlagosan egy 1 fő évente 200 kg ételt „dob ki az ablakon”.
Az első magyarországi zero waste termékeket árusító bolt, a NoPack Budaörsön találta meg telephelyét. A nem luxustermékeket kínáló üzletben zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, mézeket, vagyis elsősorban élelmiszereket lehet majd vásárolni. A termékeket a közeli gazdaságokból szerzik be, így a vásárló a fenntarthatóan működő kisgazdaságokat, őstermelőket is támogatja.
A Canon és a Getty Image elérhetővé tett tíz olyan ikonikus fotót, amelyek az elmúlt évtized folyamatait nemcsak dokumentálták, hanem azokra hatással is voltak.
A fotók közül öt különös erővel hatott a világ globális problémáinak alakulására.
2009 augusztusában Toby Smith beépített nyomozóként vett részt egy madagaszkári expedíción, aminek az volt a célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a Masoala Nemzeti Parkban folytatott illegális fakitermeléssel kapcsolatban. Toby két héten keresztül, egyedül térképezte fel a védett rózsafa nyomait a Masoala esőerdőben.
Toby Smith: Illegális rózsafa kitermelés - Masoala Nemzeti Park, Madagaszkár
Képei súlyosságát az is fokozta, hogy fotódokumentációjával nemcsak a pusztításra, hanem az összetettebb problémára kívánta felhívni a figyelmet. Bemutatta a családjaik ellátását biztosítani próbáló favágók könyörtelen életkörülményeit, és próbálta a "fabiznisz" végén álló üzletembereket is szembesíteni a probléma lényegével.
A fotódokumentáció és a megjelent vizuális tartalmak segítették végül hozzá az amerikai szövetségi hatóságokat az illegális kereskedelemben érintett nemzetközi vállalatok leleplezéséhez és a fabeszerzések elszámoltathatóságának és átláthatóságának növeléséhez.
Az expedícióról készült film trailerét itt lehet megnézni.
Marco Di Lauro az UNICEF-fel együttműködve készítette a Lógó húsok című fotósorozatát. A fotódokumentáció a nyugat-afrikai Nigert érintő súlyos élelmiszerválságra szeretné felhívni a figyelmet, amely során a húskereskedők az éhínséget kihasználva már korábban elhullott állatok tetemét vásárolják meg minimális fizetségért szegény farmerektől. A megvásárolt döglött állatok húsát helyben megfőzik, majd eladják a nigeri piacon.
Photo by Marco Di Lauro/Reportage by Getty Images - Gadabedji, Niger - 2010. június 27.
A Dali szürreális festményeit idéző fotó több millió dollárt hozott az UNICEF-nek, amit a nigeri emberek támogatására szántak.
2010-ben a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg Haitit, amely következtében az ország népességének tizede meghalt.Jonathan Torgovnik a GEO magazin megbízásából készített fotódokumentációt Port-au-Prince-ben, az egyik legnagyobb pusztítást elszenvedett településen. A fotóriporter felvételén egy csapat fiú egy megrongálódott ház tetején, zsebkendőnyi területen hatalmas koncentrációval focizik. Ez a pillanat a fotós olvasatában az emberi kitartásról és egy sok megpróbáltatást megélt város lakóinak hatalmas erejéről beszél.
Photo by Jonathan Torgovnik/Reportage by Getty Images - Port-au-Prince, Haiti - 2011. január 10
Brent Stirton 2011-ben a National Geographic megbízásából az állatok gyógyszer-feketepiacon való felhasználását kutatta. Ebben az időszakban készítette azt a fotót, amelyen az egyik utolsó fehér orrszarvút folyamatosan négy fegyveres őr őrzi. 2011-ben kezdett előtérbe kerülni a rinocéroszszarv-kereskedelem. Brent rengeteg felvételt készített az orvvadászok által megkínzott, szarvuktól megfosztott, majd magukra hagyott állatokról. A fényképen látható fehér orrszarvú az akkor még élő utolsó hat állat egyike volt, a faj utolsó hím példánya.
Photo by Brent Stirton/Reportage by Getty Images - Ol Pejeta Conservancy, Kenya - 2011. július 13
A fényképész a fotókkal nemcsak az arroganciára, a kegyetlenségre és az emberiség önzésére hívta fel a figyelmet, hanem megpróbálta érzékeltetni – ezen a fotón különösen –, hogy lehetséges ember és állat között is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. Megrendítő mindemellett a fotós által felvetett gondolat, hogy milyen érzés lehet egy faj utolsó példányaként jelen lenni a földön. A felvétel hatalmas gyorsasággal terjedt el a földön, bizonyítva, hogy több millió ember még mindig törődik a természettel.
Ha nem is természeti vagy környezeti problémára hívja fel a figyelmet, aktualitása miatt mégis említésre méltó Dan Kitwood fényképe, amin épp négy pakisztáni menekült érkezik Törökországból Görögországba.
Photo by Dan Kitwood/Getty Images - Kos, Görögország- 2015. június 4.
Ez a felvétel egyike volt azoknak az első fotóknak, amelyek tudatosították az emberekben és a hivatalos szervekben a bevándorlással kapcsolatos problémát. Kos szigetére akkor már közel 30 ezer bevándorló érkezett. A fotográfus a felvétel készítésének hajnalán egy dingiken érkező értékes rakományra várt, mikor ez a négy életerős pakisztáni férfi sugárzó arccal partot ért.
Az elmúlt hetek eseményeinek ismeretében a fotókészítője jogosan tette fel a kérdést: vajon mi vár ezekre a férfiakra, valóra válnak-e vágyaik?
A dél-indiai városban, Kocsínban épült meg a világ első napenergiával működő repülőtere. India negyedik legnagyobb nemzetközi utasforgalmat lebonyolító repülőtere, a Cochin International Airport Limited (CIAL) PPP-konstrukcióban építtette meg a 12 megawattos naperőművét.
A repülőtérhez már így is tartozik egy 1 megawattos naperőmű, amely 4000 egységnyi villamos energiát termel naponta. Az új naperőművel kibővített repülőtér ennek akár tizenötszörösét (50-60 ezer egységnyi villamos energia) képes előállítani, ami jóval több lesz annál, mint amennyi szükséges a repülőtér napi ellátásához. A CIAL úgy tervezi, hogy a többletenergiát az állami energiahálózatba juttatja vissza, amely akár 10 ezer otthon ellátására is elegendő lehet.
A 25 focipályányi terület napelemekkel való felszerelése 9,5 milliárd dollárba került, és a Bosch cég végezte. Ez a rész egykor a repülőtér csomagkezelési egysége volt. Mintegy 45 hektáron 46 150 napelemet állítottak fel.
Ezzel a zöld beruházással a repülőtér az elkövetkező 25 évben elkerüli a szén-dioxid-kibocsátást, ami egyenértékű azzal, mintha ültettek volna 3 millió fát, vagy mintha autóval kihagynánk az életünkből kb. 1200 kilométert.
A kocsíni naperőmű projekthez hasonlóan India egy másik reptere, a Kolkata Netaji Subhas Chandra Bose International Airport is nagyszabású naperőmű építését tervezi. A kalkuttai reptéren 15 megawattos naperőművet építenének meg.
India jelenlegi kormánya úgy tervezi, hogy 2022-ig a meglévő 4 gigawatt napenergia-kapacitásukat 100 gigawattra növelik.
A Google Sunroof projektje segíthet eldönteni, hogy kinek érdemes belevágni egy napelemrendszerrel működő tetőrendszer kialakításába. A napenergia elkötelezett hívei számára sokszor nagy kérdés, hogy megéri-e a ráfordítás az elméletileg költséghatékonyabb, környezetbarát, fenntartható energiaszolgáltató rendszer kialakítására.
A Google – látva a felhasználók kétségeit, és felhasználva a cég eszköztárát, például a műholdfelvételeket – egy új online szolgáltatással jelent meg a piacon. A program lényege, hogy segítsen felbecsülni az ingatlantulajdonosok számára, hogy mennyi napfény éri a tervezett ház tetejét, és mekkora megtakarítást eredményez a szolártetős rendszer kiépítése a hagyományos rendszerű áramellátással szemben.
A Google SunRoof programja a Google Earth nagy felbontású légi térképein képes megbecsülni, hogy a tetőtér mennyi napfényt kap egy év alatt. Ezután egy speciális eszköz segítségével összehasonlítja, hogy melyik energiaellátási rendszer a legoptimálisabb a tulajdonos számára, a tiszta energia használata, a regionális áramszolgáltatóhoz való csatlakozás, vagy valamelyik helyi cégen keresztül biztosítani az áramellátást.
A programot egyelőre három helyen üzemelték be kísérleti jelleggel: a Google székhelyén San Francisco Bay Area-ban, az egyik mérnök anyjának városában, Fresnóban (hogy lássa, mit dolgozik a gyerek a Google-nál), valamint a program ötletgazdájának városában, Bostonban.
Ha a Google Earthben rákeresünk egy címre ezekről a településekről, a térképen az izzó narancsos, már-már vérnarancs színtől a sötétliláig sokféle színárnyalatot láthatunk a térképen. Az izzó vérnarancs szín értelemszerűen az igazán jó adottságokat jelenti, míg a sötétlila a kevésbé jó lehetőséget.
Az ötlet Carl Elkintől ered, akinek egyrészt van saját napelemes tetőrendszere, másrészt egy ideig önkéntesként segédkezett a massachusettsi napenergia-programban, ahol arra lett figyelmes, hogy az emberek leginkább napenergiával szeretnék ellátni otthonukat, de nem igazán értik, hogy az mitől olcsóbb megoldás, mint a megszokott lehetőségek.
A Google Sunroof abban különbözik a hasonló elgondoláson alapuló fejlesztési elképzelésektől, hogy a Google műholdfelvételein lehetőség van különválasztani a tetőt és környezetét, a fákat, de még az árnyékot is. A program nyomon követi a helyi időjárási mintákat. A kapott adatokat elemezve az értékeket összehasonlítja a lehetséges rendszerek áraival, és megközelítőleg meghatározza a beruházás költségeit.
1 
