A bioműanyag attól bio, hogy szerves anyagból állítják, elő és a szerves anyagok elemeinek átalakítását, megváltoztatását is szerves anyaggal, többnyire baktériumokkal végzik. A keletkezett anyag pedig a növényi vagy állati eredetű alapanyag miatt sokkal szellősebb, lélegzőbb, mint a szervetlen társa, a sima műanyag. Gyors a lebomlási ciklusa (főleg a növényi alapanyagúnak) és jó az alkalmazkodóképessége más természetes anyagokhoz. Alkalmazásukkal csökken a CO2-kibocsátás, megújuló alapanyagok, és fejlesztik a mezőgazdaságot.
A kutatások eredményeként, a fenntarthatóság jegyében nagy cégek zászlóshajó projektjei közé tartozik a bioműanyagok kutatása és előállítása.
Pár éve a Ford és a Heinz azon dolgozik, hogy miként lehetne a ketchup előállítása során keletkezett paradicsomi "hulladékból", magokból, héjakból bioműanyagot előállítani. Értelemszerűen a Heinz adja az alapanyagot, a Ford pedig mint felhasználó kisebb kütyüket gyártana a kocsijaiba a paradicsomi hulladékból. A Ford képviselői tavaly még úgy fogalmaztak, hogy ugyan még nagyon az elején tartanak a kutatásoknak, de jó irányban haladnak a 100%-ban növényi alapú műanyagok előállításban. Céljuk az lenne, hogy növeljék és szélesítsék a növényi alapú műanyag termékek felhasználását az autógyártás során.
A Ford már eddig is használt bionövény-alapú műanyagokat az autóalkatrészek gyártásánál, ilyen például, a cellulóz szálerősítésű konzolok, a rizshéjjal töltött elektromos csuklyás konzolok és a szójahab ülőpárnák.
A rövid életciklusú, növényi alapú műanyagok gyártásában és felhasználásban nagy szerepet tölt be a Procter and Gamble, amely cukornádból származó bio-polietilént is alkalmaz termékei csomagolásánál. Célja, hogy 2020-ra a kőolajalapú műanyagok 25%-át helyettesítse fenntartható nyersanyagforrásból származó termékekkel és csomagolásokkal.
A grazi műszaki egyetem kutatói azt dolgozták ki, hogy miként lehetne hasznosítani a húsiparban, vágóhidakon, feldolgozóüzemekben keletkező állati zsírt. A kutatók az állati hulladékból kivonták a zsírt, amiben megváltoztatták a zsírsavak kötését. Szétválasztották a telített és telítetlen zsírsavakat.
A telítetlen zsírsavból biodízelt készítettek, míg a telített zsírsavat tovább formálva hozzák létre a PHA nevű kísérleti anyagot. Az átalakítási folyamatokhoz baktériumokat használnak fel, így a létrehozott anyag 100%-ban bioműanyagként kezelhető, amely gyorsan lebomlik, és jól alkalmazkodik más természetes anyagokhoz.
A franciák nemrég a sajtgyártás során keletkező tejsavóból és krumplipüréből állítottak elő bioműanyagot. A bioműanyagból egy francia városkában, Mimizanban papíralapú rétegelt csomagolóanyagot gyártanak.
A hollandiai Wageningen kutatóintézetben az algákkal kísérleteznek. A kutatásaik arra épülnek, hogy az algák néhány fajtája nagy mennyiségben termel cukrot és szénhidrogéneket, amelyeket bioplasztikká lehet átalakítani.
Ráadásul az alga gyorsan nő, szereti a napot, a szén-dioxidot és az ásványokat. Olyan helyen is lehet termeszteni, ahol gabonát nem, tehát nem a gabonatermő helyekről veszi el a területet. A kutatók az algacukrot polimermolekulákká alakítják, és ezt használják alapanyagként PET-palack gyártásához.
1 
