A Greenpeace idén nyáron nyolc expedíciót indított, hogy felmérje három kontinens legérintetlenebb részein hogy, kimutatható-e a környezetben az outdoor ruhákból származó mérgező anyag, a PFC. Ugyanis minden feltevés azt mutatja, hogy a környezetbarátnak tűnő ruhagyártó cégek tudatos, fő szennyezői a Föld érintetlen területeinek.
Az expedíciók eredménye szomorú, a túraruházatokban található PFC a világ legérintetlenebb részein mindenütt kimutatható volt. A legmagasabb koncentrációt Európában a Svájci Alpokban, a szlovákiai Magas Tátrában és az olaszországi Appenninekben találták.

A túraruhagyártó iparban a PFC (perfluoroalkilok és polifluoralkilok) vegyületekkel biztosítják a ruhák vízhatlanságát és szennyeződés-ellenállását. A PFC-k nagyon lassan lebomló vegyületek, évekig ott maradnak a környezetben, károsítják a szaporodási képességet, illetve a hormonrendszert, továbbá daganatos betegségeket okozhatnak. 

2012-ben a német Greenpeace 14 ruhagyártó cég termékét vizsgálta meg, közülük mindegyik tartalmazott veszélyes vagy mérgező PFOA-t (perfluorooktanát) vagy a PFC-k valamilyen melléktermékét. A lassan lebomló anyagok ugyan elenyésző része kerülhet a szervezetbe közvetlenül, viszont ami bekerül és felhalmozódik, az számos hormon-, pajzsmirigy- és daganatos betegségnek lehet az okozója. 

A túraruhagyártó cégek viselkedésében leginkább az az ellenszenves, hogy miközben a természet és a környezet szeretetét hirdetik ruhakampányaikban, az ismert kutatási eredmények ellenére is mérgezik a környezetet és az embert. 

A Greenpeace a korábbi cikkünkben részletezett detoxkampányához hasonlóan elindította a detox outdoor kampányt, ahol a túragyártó cégek csatlakozhatnak a környezetkímélő gyártókhoz.

Vannak cégek, akik ezt már megtették. Az Adidas és a Puma már döntött a PFC vegyületek kivonása mellett. Kisebb cégek, mint a Fjällräven, a Paramo, a Mountex és a Zajo PFC-mentes vízálló termékek komplett kollekciókkal jelentek meg a piacon.

Az igazán környezetkímélő outdoor ruhák károsanyag-kibocsátása minimális vagy nulla. Poliészterből készülnek, ezért könnyen újrahasznosíthatók, sőt ha lehet, már újrahasznosított anyagok felhasználásával készülnek.

A felelősen gondolkodó cégekkel szemben az outdoorszektor olyan óriásai, mint a The North Face, a Columbia, a Patagonia vagy a Mammut egyelőre még mindig nem vállalnak felelősséget a káros PFC vegyületek kivonása terén. 

Fotók, videó: Greenpeace

Igazi vasárnap délutáni videó. Keresztezz két különböző színű nejlontáskát, és végtermékként kapsz egy új dizájntáskát.

Stefanie Rittler továbbhasznosító, "upcycled" mobil öntödéjét kötelező elemmé tenném minden plázában és nagyobb bevásárlóközpontban. Akár befelé, akár kifelé menet. A német dizájner nylontáska gyártósora bárhova beállítható a fogyasztói társadalom kedvenc helyeire, ahol nagymértékű a nejlonzacskó- és táskatermelés. 

A gyártósor nagyon egyszerűen működik. Első lépésben egy fehér nejlontáskát elhelyezünk egy fakeretben, majd egy másik színes zacskót az öntöde tetején lévő résen beengedünk a gépbe, ahol a zacskó a meleg és a formázógép hatására új alakzatban préseli rá a fehér zacskóra a színesből kreált pépet.

Fotók: A mobil öntöde upcycled dizájntáskákat készít

A skót kormány és a norvég Statoil olajtársaság 5 db 6 megawattos szélturbina-úszóművet állít fel Skócia északkeleti partjától 25 km-re.

A Hywind névre keresztelt park az építők szerint a világ első úszó szélerőműparkja lesz, amely körülbelül 20 000 lakás ellátására elegendő energiát termel majd. A park tervezett üzembe helyezési ideje 2017 második fele.

Az úszó szélerőművek az Északi-tengeri szél átlagos, megközelítőleg 35 km/h sebességét használják ki.

Előnyük, hogy a parttól távolabb is el lehet őket helyezni a vízbe, mivel nem kell őket rögzíteni a tengerfenékhez.

Mivel a fix turbinákhoz szükséges vízmélység 20-50 méter, az Északi-tenger 49-220 méteres átlagos vízmélysége inkább az úszó szélerőművek működtetésének kedvez.

Az üzemeltetők figyelmességét bizonyítja, hogy szélerőműveket olyan távolságba helyezik a partoktól, hogy az a lakosság számára ne váljon vizuális zavaróvá.

A "távolságtartás" miatt a HyWind erőművek nem befolyásolják negatívan a halászatot vagy a hajózási tevékenységet, ugyanakkor megfelelő infrastruktúra kiépítésével (erősáramú kábelek, áramtovábbító berendezések) a partközeli farmok számára áramot biztosíthatnak.

Az épülő rendszer 2,3 megawattos prototípusát már 6 évvel ezelőtt kiépítették a norvég Karmøy partjainál, ami évente 7,3 GWh áramot termel, és jól viseli az akár 11 méteres hullámokat is.

A Startoil úgy gondolja, hogy az úszó szélturbinák a tengeri szélenergia felhasználásának egy újabb mérföldköveivé válhatnak.

Képek: Építik a világ első úszó szélerőművét a skót tengerparton

Első hallásra idegenül hangzik, hogy a halak lenyúzott bőréből, lekapart pikkelyeiből bármit is lehetne készíteni. 

Nem így látta ezt Nienke Hoogvliet holland dizájner, aki, úgy is mondhatnánk, mélyen az óceán fenekére nézett. 

Nienke projektjeinek egyik fő mozgatórugója az újrahasznosítás. Ezen a szűrőn át nézve keresi az óceánok kínálta, használható potenciális erőforrásokat, amelyeket újrahasznosítással visszaforgathat a designiparba. 

A Halbőr vagyis a Re-Sea Me projekt Nienke egy korábbi a Sea Me projektjének a folytatása. A Sea Me projektben algafonalból készített szőnyeget, mintegy tükörképet mutatva annak, hogy milyen rengeteg műanyag hulladék van az óceánokban.

Bár a halbőrprojekthez bármilyen hal bőrét felhasználhatná, döntése mégis a lazacbőrre esett, amit a helyi boltosok hulladékaiból gyűjtött össze. A lazacbőrt és -pikkelyeket kézzel feldarabolta, vegyszerek nélkül megtisztította, és egy régi cserzőmódszerrel megkeményítette az anyagot.

A megkeményedett anyag kinyújtva akkora, mint egy lazac, amiből számos lakberendezési terméket lehet készíteni, az ülőszéktől a lámpabúráig. Követve a Sea Me projektet, egy eldobott halászhálóra halpikkelyeket varrva szőnyeget is készített. 

A designer meglátása szerint olyan mennyiségű hulladék halmozódott fel az óceánokban, hogy nagymértékben is lehetne hasznosítani a tengeri-, óceáni hulladékot, ha van rá igény. Márpedig a designipar világszerte prosperál. 

Fotók: http://www.nienkehoogvliet.nl/

Harmadik alkalommal láttak 15 éven belül gólyatöcs madarakat az Óbudai-sziget északi részén. 

A lilealakúak rendjébe tartozó, hosszú lábú gázlómadár többnyire Európa és Ázsia déli területein, a sekély édes- és barakkvizek, valamint lagúnák közelében lakik, a faj magyarországi állománya 200-400 példányra tehető. Közép-Európában jelenleg egyedül hazánkban költ rendszeresen. A galamb nagyságú madár Magyarország pusztuló madarai közé tartozik. Ma már csak a Duna-Tisza közén maradtak meg néhány pár fészkelőtelepei, és néhány madár még észlelhető Bócsapusztán, a Kondor-tavon és Kerekegyházán.

A lencsevégre kapott gólyatöcspár egy napot pihent az óbudai kavicszátonyon, majd továbbrepült afrikai telelőhelyük felé.

A Penda, a pekingi és bécsi székhelyű építészeti cég legújabb építészeti installációja azt vizsgálja, hogy milyen építészeti megoldásokkal lehetne könnyíteni a túlzsúfolt és szennyezett városokon. 

Ígéretesnek tűnő víziójában egy betondzsungel közepére fenntartható és környezetbarát bambusz lakóházat koncepcionált. A még kísérleti fázisban lévő modell prototípusát, a "Rising Canes"-t, a pekingi designhéten már be is mutatták.

Az építészek víziója szerint a bambuszelemeket a világ legnagyobb bambusztermőhelyén Kínában, Ancsi megyében gyártanák. 

Az elképzelések szerint a rendszer első élőhelye, kilenc hónap építési idővel 20 család számára biztosítana lakhatást. Mivel a modulok bővíthetők és szervesen kapcsolódnak egymáshoz, 2023-ra egy 250 hektáros területet foglalna el 200 000 lakossal. 

A bambuszmodulok előnye az is, hogy könnyen szétszerelhetőek, ezért feleslegessé válva leszerelhetőek az egyes életterek. 

A Penda ezzel az öko-futurisztikus modellel a felelőtlen várostervezés, a légszennyezettség és a gazdasági válság fokozódó negatív hatásaira hívja fel az építészszakma figyelmét és a természetes anyagok újragondolását az építészetben. 

Ma kezdődik, és a hónap végéig tart a Francia Intézet 13. környezetvédelmi hónapja Nincs B terv, mert nincs B bolygó! címmel.

Idén a közel egy hónapos rendezvény fő témája a klímaváltozás és annak hatásai. Az eseménysorozat egyik legérdekesebb részének ígérkezik a Tara Océans kiállítás. 

A 12 éve tevékenykedő Tara expedíció mintegy 300 ezer kilométernyi hajóutat megtéve kutatta az óceánok ökoszisztémáját. Az Agnés B francia divattervező finanszírozta expedíció célja az volt, hogy megfigyeljék az éghajlatváltozás óceánra gyakorolt hatását. Három fő tématerületet vizsgáltak: az óceán és az emberiség, az óceán és a biodiverzitás és az óceán és a klíma kapcsolatát. A kutatások 2009 és 2013 között zajlottak. A kutatás eredményeként az expedíció eddig nem látott oldaláról ismerteti meg a világot az óceánok parányi élőlényeivel, a planktonokkal. Az expedíció munkájának eredménye, hogy 35 ezer baktériumot, 5000 vírust és 150 000 egysejtű növényt és állatot fedeztek fel, amelyek többsége nem volt ismert eddig az emberiség számára. A kutatásról és az eredményekről az expedíció egyik résztvevője november 26-án tart beszámolót. 

A környezetvédelmi hónapban a kiállítás mellett a klímaváltozással kapcsolatos fontos előadásokat tartanak. Georges Calas, a Collège de France professzora, Rékási Márk és Uzinger Nikolett, a MTA Agrártudományi Kutatóközpontja, Talajtani és Agrokémiai Intézete kutatói a talajok védelmével és revitalizálásával kapcsolatos jó gyakorlatokat mutatnak be.

A geotermiában használt legfejlettebb technológiákat és azok környezeti hatásait egy konferencia keretében ismerhetjük meg francia és magyar szakértők tolmácsolásában.

A környezetvédelmi hónap egy hét filmből és dokumentumfilmből álló sorozattal zárul. A természetüknél fogva című vetítéssorozat keretében megnézhetjük Luc Jacquet Jég és ég között című premier előtti filmjét. Az Essential Killing című film az ember viszontagságos küzdelmét mutatja be a jégbe fagyott természettel. Az Óceán című filmben fantasztikus felvételekkel merülhetünk a víz alatti világba. A La belle vie édesanyjuktól elkerült, illegalitásban élő vadóc gyermekekről szól. A vetítéssorozat egyik legmegrendítőbb filmje kétségkívül Michale Boganim "La terre outrage" című filmje lesz, amelyben egy fiatal pár esküvője napján robban fel a pár kilométerre található csernobili erőmű. A film hűen mutatja be a tíz évvel későbbi szellemvárost, Pripjatyot.

Magyarországon nincs könnyű helyzetben az ember, ha előre gondolkodva valamilyen környezetbarát, egyben humánus temetkezési formát keres.

 Ennek több oka is van, de talán a legkomolyabb probléma a lakosság és a szakma egyöntetű tájékozatlansága és felkészületlensége. Miközben Magyarországon környezetbarát temetkezési törvény van hatályban – vagyis csak olyan „koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet" –, a dráguló temetkezési költségek, a 25 évenkénti sírhelyújraváltás költsége miatt a környezettudatos temetkezési forma nem jellemző, holott a mobilizáltabb társadalmi életformák már egyre inkább a környezetbarát megoldásokat igénylik.

A megvalósítható környezetbarát lehetőségek közé tartozik Magyarországon a már korábbi írásunkban bemutatott biournás temetés.

A környezetbarát urna egy itthon nem ismert változata az "Earth Vessel", amely 100%-ban kézzel készített, különböző természetes anyagokból álló urna.

A biournás temetések továbbgondolt, kifinomult lehetősége az emlékerdő, amely Magyarországon a Tata melletti Agostyán területén található. Az emlékerdő olyan kegyeleti hely, ahol egyrészt kizárólag biournával lehet temetkezni, másrészt erdészek segítenek kiválasztani azt a fát, ahová a hozzátartozók elhelyezhetik az elhunyt hamvait.

Kínában ezt a nálunk egyelőre csak egy helyen megvalósuló kegyeleti formát nem alternatív vagy környezettudatos megoldásként kínálják, hanem törvényileg írják elő. Náluk szabály, hogy a sírhelyeket ültetett fákkal kell jelölni. Korunkban, amelyre oly jellemzőek az erdőirtások és erdőpusztulások, ez igen hasznos módszer.

 A harmadik lehetőség leginkább a sírhely kiváltásától és a sír gondozásától mentesíti a hozzátartozókat. A hamvak folyóba szórása egyre elterjedtebb Magyarországon is, de még ez sem tartozik a népszerű kategóriába. Ebben az esetben a hamvak természetes anyagból készült urnában kerülnek a vízbe.

 A negyedik forma a környezetbarát anyagokból készült koporsó. Atudatosvasarlo.hu cikkében a Lélekhajó Temetkezési Iroda kegyeleti szakértője azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek során csak egyetlen alkalommal esett meg, hogy egy család nyers fából készült koporsót kért.

Pedig a környezetbarát anyagokból készült koporsók egyre szélesebb választékát találjuk a világ különböző tájain. A biokoporsók lebomlási ideje 6 hónap és két év között van. A biokoporsós, tiszta, környezetbarát eljárás során a testet nem balzsamozzák be, és ha öltöztetik, akkor is természetes anyagból készült ruhába, a holttest hűtését pedig jéggel biztosítják.

Colorado államban az Ecoffins USA vállalat választékában biobanánlevél és bambuszkoporsók közül lehet választani.

A dán DanCof cég hosszú szálú, újrahasznosított papírból készít elegáns koporsókat és urnákat. 2 in 1 környezetbarát, újrahasznosított papírmasé koporsót kínál a Soul Ash Solace cég is. Míg a koporsó könnyen elég, és nem bocsájt káros anyagot a levegőbe, a rozsdamentes acélból készült urna megmarad.

Angliában a Stockport krematórium és temetkezési vállalat 14-féle természetes anyagból, elsősorban különféle nyers fából készült koporsót kínál, de a kínálatukban találunk 100%-ban gyapjúból és fűzből készült koporsókat is. A biológiailag lebomló kartonkoporsók anyaga 70%-ban a brit malmok hulladékából származik.

Az óceán- és tengerparti országokban egyre jobban terjed a mélytengeri biokoporsó. Jack Hokansen koporsója, a Genesis Biopod designtárgyként is kellő figyelmet vívott ki magának, de funkcióját tekintve is nyertes lett. A lebomló anyagokból készült koporsó tartalmaz egy szintén lebomló zsákot is, amelybe a hamvak kerülnek. A Genesis Biopod lesüllyed a tenger vagy az óceán mélyére, ahol a zsák lebomlása után a hamvak a tenger részévé válnak. A homokszínű Genezis Biopod tengeri szerves anyagokból készül, épp ezért a lebomlás után nem szennyezi a tengert. A koporsó alján van két nyílás, amely lehetővé teszik a halak számára a jövés-menést.

Az egyik kedvencem, ha lehet ilyet mondani ebben a témában, a nemezelt, kézzel készített koporsó. A koporsók a norvég születésű Yuli Sømme és a skót Iah Michel gyönyörű munkái.

A Cool Globe egy színes földgömbökből álló, nyilvános képzőművészeti kiállítás. A public art akció célja, hogy felhívja a figyelmet a globális felmelegedésre, illetve a lehetséges megoldásokra. 

Wendy Abrams, a kiállítás ötletgazdája és alapítója arra kereste a választ, hogy mivel lehetne a legjobban megragadni a közönség figyelmét a globális felmelegedés témakörében. A beszélgetések végeredményeként a legjobb eszköznek a köztéri művészetet tartották. Az utcára helyezett installációk révén közvetlenül találkozik a lakosság a művészeti alkotások üzenetével, ha úgy tetszik frontálisan, de mégsem agresszív módon.

Az első kiállításon Chicagóban több mint 120 földgömb reflektált a felvetett problémára. A kiállítás rendkívül sikeres volt, és azóta is több város kapcsolódik a mozgalomhoz, hogy ebben a formában hívja fel az emberek figyelmét a globális felmelegedés problémájára.

A lakásban történő komposztálással általában az a baj, hogy ha nem szakszerűen csináljuk, akkor a konyha sarkában álló komposztáló környékén büdös van, az edényt a csúnyasága miatt pedig eleve elrejtjük, és valószínű, hogy a komposztálással járó koszt sem ússzuk meg. 

Ezen segíthet Varga "Marceramic" Márton ZeKo néven ismertté vált környezetbarát komposztedénye.

A MoMe kerámiatervező tanszékének hallgatója hátat fordítva a diplomamunkatrendeknek, környezettudatos életmódjának tapasztalataira támaszkodva megalkotta a zeolit és agyag keverékéből álló, 80 literes kül- és beltérben egyaránt használható komposztedényt.

A macskaalmokból ismert zeolit agyaggal keverve tökéletes anyaga egy komposztedénynek. Egyrészt benn tartja a szagokat, de légáteresztő anyagként szellőzést biztosít a benne lévő elegy számára. Az agyag miatt nem vízáteresztő, ellenben jól égethető, és akár mint esztétikus lakberendezési tárgy is funkcionálhat. Az agyag és a zeolit elegye megakadályozza a penészedést, a gombásodást, állandó klímát biztosít a hasznos mikroorganizmusok számára, amitől az edényben lévő anyagok lebomlási intenzitása egyenletessé válik.

A ZeKo három hengerből áll. Mindegyik henger alján háló található. Így, amikor a komposztanyag veszít súlyából és térfogatából, akkor egy szinttel lejjebb kerül. A legalsó szinten kiváló minőségű komposztanyag gyűlik össze. A legalsó henger tartalmát kiürítve, az alsó henger az edény tetejére kerül vissza.

Fotók: ZeKo háztartási eszközök