Tényleg így hívják, de nagyon mást jelent, mint amit elsőre gondolnánk. Svédül a "döstädning" szóösszetétel jelentése: halál + nagytakarítás, és egyre több a követője Nyugat-Európában. Ám ez nem valami tragikus cselekedet,  inkább a skandináv racionális szemlélet nyilvánul meg benne.

Arra utal ugyanis, hogy "az emberélet útjának felén", azaz nagyjából 50 éves kor körül döbben rá legtöbbünk, hogy az idők során mennyi kacat felhalmozódott az otthonában. És ennek nagy része olyasmi, aminek nem lesz jelentősége a gyerekek, örökösök számára. Ehelyett lelki-fizikai teherként fenyegeti őket, hogy a legszomorúbb időszakban, a temetés után még egy lakáskiürítés, lomtalanítás is vár rájuk. 

KÉP

A svéd halállomizás olyan koncepció, amelynek megvalósítása nem stresszelni akar, már csak azért sem, mert ez a fajta tárgyválogatás éveket, akár évtizedeket vesz igénybe. És egyáltalán nem letargikus, szomorkás tevékenység: sokkal inkább a pozitívumokra összpontosít. 

"A halállomizás nem a halálról, annak lassú, de elkerülhetetlen beköveztéről szól. Ez az életünkről szól, az élettörténetünkről, a jó és a rossz emlékek szétválogatásáról. Csak azt őrizzük meg, amihez csodálatos emlék fűződik, a rosszaktól meg kell szabadulni, ne nyomasszanak", nyilatkozta Margareta Magnusson, akinek 2018 januárjában jelenik meg a témában könyve (angolul előrendelhető az interneten.)

A magát 80 és 100 közötti életkorúnak valló művész szerint humorral és bölcsességgel kell kezeli a lomtalanítás kérdését, amelyről érdemes az egész családot tájékoztatni – affféle motivációként. És azért is ajánlott őket bevonni, hogy a megtartásra kiválasztott tárgyak történetét megosszuk velük: így tanulják meg ők is értékelni ezeket. 

Nyilvánvalóan ez csak a valóban különleges tárgyakra vonatkozik. A kihízott ruháknak, a nászajándékba kapott, de soha nem használt étkészletnek szívfájdalom nélkül kell menniük a legközelebbi adományboltba. A lomtalanításhoz az is gondolatébresztő lehet, ha megkérjük valamelyik 20 év alatti rokonunkat, véleményezze azokat a tárgyakat, amelyekhez még saját véleményünk szerint is túlságosan ragaszkodunk.

Magnusson szerint hosszú időbe telik, amíg megtanuljuk elengedni a felesleges tárgyakat az otthonunkból, életünkből. Azért kell a halállomizást legkésőbb az 50-es életévekben elkezdeni, mert nemcsak abban nyújthat segítséget, hogy meglévő kapcsolatainkat megerősítsük, hanem hogy újakat építsünk ki a remélhetőleg még előttünk álló évtizedekre. Például azzal, ha mostantól kezdve virág vagy csoki helyett mindenkinek egy-egy könyvet vagy kendőt adunk ajándékba (kinek miből van sok). Hogy ők mit tesznek vele, már nem a mi dolgunk.

Itt olvashatod korábbi írásainkat hasonló témában:
Most jött el az ideje, hogy etikus ruhatárad legyen
Miért terjed Japánban az extrém minimalizmus
15 jól megválasztott tárgy elég a boldogsághoz

• Hazaérve kinyitod a sporttáskát, és hátratántorodsz a feltörő bűzfelhőtől – kivel ne fordult volna már ez elő? A szagot részben az okozza, hogy az izzadság nem csak víz, hanem sok más molekula is van benne: a verejtékmirigyek által termelt, enyhén savas-sós folyadék egyebek közt tejsavat, fehérjéket, hormonokat, karbonsavat is tartalmaz. A bőrünkön és a ruhánkon lévő baktériumok egy része elpusztul a sós izzadságtól, és bomlani kezd, más baktériumok a fenti molekulákat kezdik elbontani. Mindkét folyamat járhat illékony vegyületek (= szagok) képződésével. Fokozza a büdösödést, hogy a műszálas ruhákon hamarabb és több baktérium szaporodik el, mint a pamutruhákon, márpedig manapság szinte minden sportruházati darabban van valamennyi műszál, vagy éppen 100 százalékban abból készül.

KÉP

A modern sportruházatot úgy fejlesztették ki, hogy a high-tech műszálak (spandex és lycra) vízlepergető hatásúak legyenek, azaz edzés közben kijuttassák az izzadságot a ruha felszínére, hogy gyorsabban elillanjon. Egyes kutatások szerint viszont ugyanebből a víztaszító okból nehezebb ezeket a műszálakat átáztatni a mosószeres vízzel, vagyis tökéletesen tisztára mosni. Így viszont maradhat bennük olyan szennyeződés vagy baktérium, amitől büdösödni fog a sportcucc. Melissa Maker kanadai specialista az alábbi módszereket ajánlja:

1. Hazaérve vagy azonnal mosd ki a nyirkos sportruházatot, vagy tedd ki száradni valahová. Ha ugyanis bedobod a szennyestartóba, a sötét meleg helyen robbanásszerűen szaporodni kezdenek benne a baktériumok.

2. Az igazán büdös cuccokat mosás előtt érdemes fél órára ecetes vízben áztatni a baktériumok elpusztítása érdekében: 1 egység 8-10 százalékos ecetet önts 4 egység vízhez. 

3. Feltétlenül fordítsd ki a ruhákat, zoknikat, mielőtt a mosógépbe dobod őket, mert belül több rajtuk a baktérium és a kosz (plusz hámsejtek, testápoló- és dezodormaradvány), mint kívül. A kifordítással a bolyhosodást is megelőzöd.

4. Próbáld meg kevesebb mosószerrel kimosni a ruhát: Maker szerint egyes mosószerek megtapadhatnak a textilszálak felületén, és nehezítik a szálak tisztulását. A mosópor hatékonyságát öko módon 1 bögre mosószódával ajánlja fokozni (de vigyázat, ez fakíthatja a színes ruhákat). 

5. Hasonló okból Maker nem ajánlja öblítő használatát sem, mert az bevonja a szálakat, és konzerválja a szagot. Inkább 8-10 százalékos ecettel töltsd fel az öblítős rekeszt. Nem kell félni, nem lesz ettől ecetes szaga a ruhának!

6. Moss hideg vízzel, illetve nézd meg a zuhák címkéjét: a sportruházatokat általában max. 30 fokon ajánlják mosni.

7. Mosás után természetes módon, levegőn-napon szárítsd meg a sportcuccot, ne tedd szárítóba, mert annak hője "fixálhatja" a maradék szagmolekulákat a kelmeszálak között.

8. A rettentően büdös cuccokat mosás előtt tedd egy nejlonzacskóban a fagyasztóba pár napra. Ezt a módszert ajánlja az egyik klasszikus farmergyártó is (mondjuk ők mosás helyett, ami  megkérdőjelezhető).

9. A tornacsukák szagtalanításáról se feledkezz meg: minden használat után tegyél az orrukba sütőporral töltött, összezárt kávéfiltert vagy zoknit (ez remek a lakásban kallódó fél pár zoknik újrahasznosítására). Érdemes egy töltött zoknit a sporttáskába is bedobni, és legkésőbb hetente cserélni. Az árva zoknik további 24 féle hasznosításáról ide kattintva olvashatsz.

10. Hiába a sok iparkodás a ruhák szagtalanítására, ha a sporttáskát kihagyod a sorból. A belsejét minden héten legalább egyszer töröld át ecetes vízzel. Az antibakteriális hatás fokozása érdekében tehetsz az ecetes oldathoz pár csepp illóolajat: a levendula, eukaliptusz, menta, narancs vagy teafa olaja kiváló. Havonta egyszer érdemes alaposan kimosni a sporttáskát, és minél többet kitenni a napra (nyilván ez tavasztól őszig értendő).

11. A sporttáskában a cuccok szeparálására használt nejlonzacskókat vagy szatyrokat minimum hetente cseréld. 

12. A kimosott, tiszta sportruházatot is tárold külön, vállfára akasztva, jól szellőző helyen, ne tedd be őket szekrénybe vagy fiókba.

Tipp: Az intenzív verejtékezést mérsékelheted gyógyteák fogyasztásával is, mint például csalán, diólevél, tölgyfakéreg, zsurlófű, zsályalevél teával. A lábizzadást csökkenti az almaecetes vagy zsályás főzetes lábfürdő is.

Itt az őszi faültetés ideje, de sokan tanácstalanul nézik az óriási választékot. Érdemes volna egy egészen különleges szempontot is figyelembe venned: válassz olyan fát a lakókörnyezetedbe, amely képes erősíteni az immunrendszeredet!

A Földön körülbelül 300 ezer növényfaj él, ami csekély szám a 7,77 milliónyi állatfajhoz képest, mégsem tudunk eleget róluk. Ilyen például a védekezésük módja: a növények nem rendelkeznek gyors helyváltoztató képességgel, tehát ha megtámadják őket, más módon kell megvédeniük magukat. Például különféle vegyületeket kezdenek termelni és kibocsátani: ezeknek a kémiai anyagoknak többféle szerepük van, például elriasztják vagy elpusztítják a kórokozót/kártevőt, figyelmeztetik a fajtársakat, gyógyítják a növény sérüléseit, betegségeit.

KÉP

Mindig öröm, ha egy népi gyógyászati eljárásról a modern tudomány kideríti, hogy valós alapja van. Ilyen a japán sinrin-joku, azaz erdőfürdő: a szigetországbeliek szerint gyógyító hatással van a testre és a lélekre, ha időnként "megmerítkezünk" az erdei levegőben. És így igaz: az elmúlt években végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az erdei levegőben lévő természetes vegyületek, a fent említett kémiai anyagok képesek fokozni az emberi immunrendszer működését, egyebek közt növelik vérünkben a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát -- akár 7 nappal a kirándulás után is. Az NK-sejtek olyan nyiroksejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a daganatos és vírusosan fertőzött sejtek elpusztításában. 

1937-ben Borisz Tokin szovjet biokémikus alkotta meg a fitoncid szót, amelynek jelentése: a növény által kibocsátott. Tokin több ezer olyan molekulát azonosított különféle növények körül a levegőben és a talajban, és feltétezte, hogy az adott növények ezekkel védik meg magukat a támadások ellen. S mivel egy erdőben egy adott pillanatban mindig van egy vagy több sérült növény, ezért az erdei levegőben sok a fitoncid, mondta Tokin.

KÉP

Jóllehet elmélete nagy népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban, Koreában és Japánban, könyvét nem fordították le angolra, ezért Európa és Amerika nemigen szerzett róla tudomást. Persze Nyugaton is foglalkoztak a témával, ott allelopátiának nevezve a jelenséget. Az 1960-as években volt egy felfutása a témának, sokan vélték, hogy a modern orvoslásban is szerepet kaphat, de a lelkesedés lelohadt.

A növények kémiai kommunikációja, védekezése évtizedekre homályba merült. Voltak ugyan próbálkozások, például Magyarországon a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök a körmendi kórház parkjában ültetett "gyógyító" fákat — akárcsak Tokin hajdanán Szocsi szanatóriumai körül.  Mint írta: "Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat. (...) A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal." (Cebe másik írása a kórházak biológiai védelméről fitoncidokkal az Erdészeti Lapok 1993. évi 6. füzetének 181. oldalán olvasható ide kattintva.)

KÉP

További egészségügyi kutatások azt állítják, hogy már egy 30 perces erdei séta csökkenti a vérben a kortizol stresszhormon szintjét, valamit a pulzust és a vérnyomást. Emellett serkenti a paraszimpatikus (vegetatív) idegrendszeri aktivitást, ezzel az emésztést és a kiválasztást, illetve mérsékli a szimpatikus idegi aktivitást, vagyis a stresszválaszokat. Néhány napja angol kutatók javasolták, hogy az erdőfürdő legyen a háziorvos által felírható gyógymód.

Az interneten található kutatások szerint a Magyarország éghajlatán is életképes fafajok közül az alábbiak rendelkeznek fokozott fitoncid-hatással: kínai papíreperfa, duglászfenyő, erdeifenyő, japánakác (pagodafa), lucfenyő, csavarttűjű fenyő, európai ciprus, nyír, juhar, atlaszcédrus, jegenyefenyő, tiszafa, nehézszagú boróka, ginkgo biloba (páfrányfenyő),  tölgy, gyertyán, dió. Ezek közül biztosan találsz a kerted méretéhez passzoló fajtát.

Amíg nem jutsz el a faültetésig, érdemes minél többször túrázni az őszi erdőben.

Ha pedig gyorsan növő törpefát akarsz az ablak elé ültetni, ide kattintva olvashatod korábbi posztunkat. 

Olyan korban élünk, hogy a fejlett világ országaiban már több a mobiltelefonok száma a lakosokénál. A rengeteg készülék folyamatos töltése egyre komolyabb energiatényezővé válik, a sok kicsi sokra megy alapján. De mi van akkor, ha magunk is hozzájárulunk a telefon gyakori lemerüléséhez, még ha nem is ez a szándékunk?

A telefonok energiaigényét világszerte vizsgálják laboratóriumokban, ám a tesztelések során a készülék "pucér", hiszen objektív méréseket csak így lehet elvégezni. Miután azonban a fogyasztó megvásárolja a drága telefont, a megóvása érdekében előbb-utóbb vesz hozzá egy védőtokot is – anélkül, hogy tudna bármit is annak műszaki paramétereiről. 

Ron Bennetts / Flickr

Kíváncsiságból bementem az egyik telefontokos üzletbe, és megkérdeztem, mennyi az egyes tokok BER- és SAR-értéke. Nem gonoszságból csináltam, hanem tényleg érdekelt, hogy szerepel-e rajtuk bármilyen besorolás. Sejthető, mi volt a válasz: öööööö. Semmi baj, nem várom el egy eladótól, hogy képben legyen az elektromágneses sugárzás árnyékolásával. A telefontok-gyártóktól viszont igazán elvárható volna.

Fogalmunk sincs arról, hogy a jellemzően kínai műanyag tokok mennyire árnyékolják le a telefont. Gyanakodni kell viszont erre, ha minimális használat mellett is állandóan lemerül a készülék. Ennek oka az, hogy az antenna közelterében (near field) lévő bármely tárgy, így a telefontok vagy az emberi kéz is befolyásolja az antenna hatásfokát és leadott teljesítményét. (Szakértők szerint nem is ajánlott úgy fogni a készüléket, hogy tenyerünk beterítse a hátlapot.)

A telefon és a bázisállomás összeköttetésben van egymással az állandó kapcsolat fenntartásához, és mindkét oldalon szükséges a vett jel megfelelő szintű bithibaarányának (BER) elérése. A digitális kommunikációban a bithiba vagy hibás bit jelenti azokat a biteket, amelyek megváltoztak az eredeti állapotukhoz képest az átviteli csatornán előforduló zaj, interferencia, szinkronizációs zavar vagy torzítás miatt. A BER a jel erősítésével javítható.

Ha az adót, azaz a  telefon antennáját leárnyékoljuk egy tokkal, akkor nagyobb teljesítmény kisugárzására sarkalljuk a vételi oldalon (a bázisállomáson) megkövetelt BER-érték elérése érdekében. Az "erőlködés" azonban egyrészt telefonálás közben növeli a SAR-értéket (Specific Absorption Rate, fajlagos energiaelnyelési érték a testszövetekben) akár 20-70 százalékkal egy 2012-es amerikai vizsgálat szerint. Másrészt pedig csökkenti a telefon akkumulátorának üzemidejét, élettartamát. Hogy mennyivel, azt nem lehet tudni, tekintve, hogy a telefontokokat nem vizsgálják a laboratóriumok. 

Visszatérve a kiinduló gondolathoz: érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné magának és a készülékének is a védőtokkal, de lehet, hogy épp emiatt kell naponta tölteni a telefont. Egy 3-5 fős háztartás költség-vetésében ez már komoly kiadást jelenthet éves szinten.

(A technikai tanácsért köszönet B.K-nak.)

Nem tévedés, a Leeuwarden városát Stiensszel összekötő egy kilométeres szakaszra kísérletképpen tényleg újrahasznosított toalettpapírral kevert burkolat került. A 41 543 négyzetkilométeres országban 32 ezer kilométer hosszú a kerékpárút-hálózat, amelynek karbantartásával folyamatosan foglalkoznak. (A több mint kétszer akkora Magyarországon 4000 kilométer kerékpárút van, 2014-es adat.)

KNN Cellulose

Rádásul Hollandiában az időjárás nem túl kedvező, évente átlag 790 milliméter csapadék hullik (Magyarországon átlag 630 mm), akár naponta két zuhé is lehet. A biztonságos kerékpározáshoz létfontosságú, hogy a gyakori esők ellenére se álljon meg a víz az útfelületen, ne váljon csúszóssá az út, ne alakuljanak ki tócsák. Ezért az ország kerékpárútjain gyakran használnak drénaszfalt (OGFC, open-graded asphalt friction course) burkolatot, amelynek nagy hézagtartalmú kopórétege gyorsan anyagában elvezeti a felületre hulló vizet.

Az OGFC-keverékbe viszont a zúzalék és homok mellett a szokásoshoz képest több bitumen kell. Az említett szakaszon épp egy éve fektettek le kísérleti jelleggel egy újfajta burkolatot, amelybe úgynevezett harmadlagos cellulózt kevertek a bitumenes keverék sűrítéséhez. És azért harmadlagos, mert a szennyvízből visszanyert vécépapír-maradékról van szó.

KNN Cellulose

Hollandiában évente 180 ezer tonna vécépapír kerül a csatornákon keresztül a szennyvíztelepekre, ahol szétválasztják, és hulladékégető erőműbe továbbítják, ahol az égetéssel hő- és villamos energiát állítanak elő. Az Utrecht Egyetemen kifejlesztett eljárással viszont a KNN Cellulose újrahasznosító vállalat által visszanyert, fertőtlenített és kiszárított, szürkésbarna vattához hasonló tisztított cellulóz egy részét az aszfaltelegyhez keverik. A cellulóz értékesebb annál, mondják a takarékos hollandok, semmint hogy elégessük. Mivel az újfajta aszfaltkeverékbe csak 5 százalék cellulóz kell, a tonnaszámra (például egyszer használatos pelenkákból vagy csomagolási hulladékból) visszanyerhető cellulóz további hasznosítására újabb ötletekre van szükség. 

Ettől függetlenül a leeuwardeni szakaszon kiválóan vizsgázott az újfajta kopóréteg. A helyi kerékpárosok szerint ugyan az eltelt egy év során kialakult rajta néhány repedés, de az újfajta burkolat valóban jól elvezeti a csapadékot.

És ide kattintva olvasható korábbi posztunk arról, minek köszönhető, hogy a holland autósok nem törik össze a kerékpárosokat.

Ha minden igaz, pár hónap múlva már rendelhető lesz a poznani Bin-e cég fejlesztése, amelyet nemrég mutattak be a bécsi Pioneers'17 kiállításon. A világ első intelligens kukája csökkenti a hulladék-feldolgozással kapcsolatos emberi munka-, idő- és anyagi ráfordításokat.

A kuka belül négy rekeszre van osztva, a bedobott hulladék anyagát képes felismerni érzékelőivel és kameráival, utána a megfelelő rekeszbe továbbítja. De ennél is többet tud: közben tömöríti a rekeszekben gyűlő anyagot, majd ha tele egy rekesz, okostelefonos applikáción keresztül értesíti a takarítókat, hogy ideje a kukát üríteni.

Az ember azt hinné, hogy a szemétválogatás igazán nem okozhat gondot, hiszen ránézésre egyszerű megkülönböztetni mondjuk az üveget a műanyagtól. Ehhez képest mindig van olyan, aki összekeveri a szelektív hulladékos kukákat, akár figyelmetlenségből, akár hanyagságból, de másoknak pluszmunkát okozva ezzel. A Bin-e esetében ilyen nem fordulhat elő, hiszen csak annyi a dolgunk, hogy a kuka tálcájára tesszük a szemetet, utána már ő végez minden műveletet.

A Bin-e vállalati verziója jövőre lesz kapható, ezzel akár 30 százalékkal csökkenthető a céges hulladék elszállítási költsége, valamint kisebb helyet kell a szelektív hulladék számára fenntartani a telephelyen. a következő lépésként a cég utcai szelektív gyűjtőket tervez, és a kereslet függvényében fejlesztik a lakossági vásárlóknak szánt verziót. A szelektív hulladékgyűjtésnek egyre nagyobb jelentősége van, mivel ezek a másodlagos nyersanyagok gyakran még remekül felhasználhatók új termékek előállításához. Ehhez képest a kevert hulladék 90 százaléka világszerte általában hulladéklerakókba kerül, illetve elégetik. És mindannyian láttunk már szeméttel teliszórt patakpartot is...

Mindannyiunknak vannak olyan családtagjai, akik nemcsak tisztálkodási céllal foglalják el a zuhanyt, hanem hosszasan időznek a meleg víz alatt, miközben a többiek türelmetlenül toporognak a fürdőszoba ajtaja előtt. Elisabeth Buecher megalkotta a tökéletes zuhanyfüggönyt, amely figyelmezteti a "kacsálkodó" zuhanyozókat, hogy ideje befejezni a nótát, hagyjanak a többieknek is meleg vizet.

A londoni formatervező szenzoros függönye figyeli az idő múlását, és 4 perc elteltével működésbe lép: zavaró, de nem sérülést okozó lándzsái felfújódnak, szinte kilökik a zuhanyozót a meleg víz alól. A bökős zuhanyfüggöny (egyelőre) nem valódi fürdőszobai kiegészítő, hanem jópofa műalkotás, ám egyúttal valóban komoly üzenete van: Buecher ezzel is próbálja felhívni a figyelmet a víztakarékosság fontosságára. 

A művésznek ez a második darabja a felfújódó trükkös zuhanyfüggöny témában, az első változat szó szerint foglyul ejtette a pazarló hajlamú zuhanyozókat. 

Minden szekrényben van pár kopott póló, amit már nem hord az ember. Kidobni nem szabad, mert a pamutanyag szuperül felhasználható a háztartásban rengeteg módon! Összeállításunk ízelítőt ad ebből, ls nemcsak nőknek!

1. Kutyajáték
A csíkokra vágott pamutcsíkokat összefonod, megcsomózod. Gépben 40 fokon mosható, de érdemes mosózsákba tenni, hogy be bomoljon ki. Öblítőt viszont ne használj a kutya miatt.

2. Törlőruha
A padló, bútorok, konyhapult száraz és nedves takarításához ideális a pamutpóló, pláne az a nedvszívó natúr fajta. Akár több darabra is vághatod, akkora méretűre, amekkorával kényelmes dolgozni. 

2. Mosdókesztyű
Levágod a póló ujját, a nyílását kézzel vagy géppel bevarrod, és máris kész.

4. Körsál
Karácsonyi ajándéknak is jó lesz. Leírás itt

5. Virágtartó
A hajdani makramékat idézi az összecsomózott pamutcsíkokból készített kaspótartó.

6. Kispárna
A régi szuvenír új életet nyer.

7. Ágytakaró
Érdemes géppel varrni. Pamutanyag varrásához vegyél gömbölyű hegyű tűt, mert az nem sérti meg az anyagot varrás közben. A hátoldal lehet egy öreg lepedő vagy pléd.

8. Felmosófej
A szélesebbre vágott pamutcsíkokat középen összefogod, és kész a házimop. Egy fanyélbe beletekersz egy szemescsavart és ahhoz hozzákötöd a felmosófejet. Használhatsz készen kapható fa felmosónyelet is: ennek ember felőli vége át van fúrva, hogy fellógatható legyen. Ide kötöd a felmosófejet és már használhatod is. Leírás itt 

9. Nyakdísz
Amíg kitalálod, hogy miképpen fordítsd le tömören magyarra a No-Sew T-Shirt Yarn Infinity Scarf kifejezést, már el is készülsz vele. Oktatóvideó itt 

10. Rojtos szőnyeg
Ezer éve nem hallottad a kongré kifejezést, de ehhez a szőnyeghez kell valami hálós alap, amibe belefűzögeted (egy horgolótűvel) a kb. 10-15 centi hosszú, 2-3 centi széles pamutdarabkákat. Elképzelhető, hogy egy darab műanyag vakolóháló is jó lesz hozzá. Leírás itt

11. Babasapka
Persze nagyobb gyerekeknek is lehet készíteni ilyet, a varráshoz érdemes rugalmas cikk-cakk öltésre állítani a varrógépet. Leírás itt

12. Ábécés mini babzsákok
Segíti a betűk tanulását ez a kedves készlet, amit ajándékba is készíthetsz egy nagycsoportos óvodásnak.

13. Szatyor
A lyukak kivágásával levezetheted a napi stresszt, a végeredmény egy mutatós és egyedi darab. Leírás itt

14. Macskalak
A pamutcsíkokból horgolt bújós zug minden macska kedvence, és szintén jó ajándékötlet. A poszt alján talász egy videót arról, hogyan kell pólóból horgolófonalat vágni.

15. Fonott-varrt vödör 
Kell hozzá egy kis türelem, de nem bonyolult az elkészítése. Ha csak kisebbre van elég anyagod, az jó lesz a bizsuk tárolásához. Leírás itt 

16. Lámpabúra
Bármilyen meglévő textilbúrát felújíthatsz horgolt pamuttal. Figyelem: csak LED-fényforrás legyen a lámpában, ne érje hő a búrát! Leírás itt

17. Horgolt szőnyeg
Kell pár XXL-es férfipóló, egy éles olló, meg egy nagyfejű horgolótű, és tévénézés közben félszemmel is meglesz a rövidpálcás mutatvány. Ahhoz, hogy szépen bepöndörödjenek a csíkok, meg kell őket húzogatni. Az egyes csíkokat nem muszáj összevarrni a végtelenítéshez, elég összecsomózni, csak a horgolásnál ügyelj, hogy a csomók alulra kerüljenek. Leírás itt

18.  Pompon
Nemcsak ajándékdíszítésnek jó, hanem például a reluxák portala-nításához is. Leírás itt

19. Horgolt párnahuzat
Hasonlóan készül, mint a szőnyeg. Leírás itt

20. Szütyő
Mütyürök és más kincsek tárolásához. Leírás itt 
 

21. Csillár
Különféle fehér anyagokat (póló, lepedő, szalag) egyforma széles csíkokra vágsz, és felragasztod vagy varrod őket egy fa- vagy drótkeretre, illetve kiszuperált grillrácsra. A csillárba csak LED-fényforrást tegyél, ami nem bocsát ki hőt! Leírás itt

22. Saru
Egy kis fonás, és megvan az egyedi lábbeli. Leírás itt

23. Fonott öv
Gyorsan megvan, de a végét érdemes varrógéppel elszegni, úgy könnyebb befűzni a csatba használatkor.

24. Mobiltartó
Ebben garantáltan nem fog izzadni a karod futás közben. Kézzel is simán meg lehet varrni.

25. Rongyszőnyeg
Mi más? :)

Ide kattintva sok-sok pólószőnyeg ötletet és leírást találsz angolul

Így kell pólóból horgolófonalat vágni

T-shirt Yarn DIY by Francine Clouden - Callaloo Soup from Francine Clouden on Vimeo.

Ide kattintva pedig arról találsz szuperül hasznosítható ötleteket, hogy mit lehet kezdeni a háztartásban fél pár zoknival. Meg fogsz lepődni! :)

Nemcsak Magyarországon is gond, hogy elnéptelenednek a falvak, a fiatalok a városban keresik a boldogulást, és legfeljebb hétvégére látogatnak haza szüleikhez. Japánban is óriási probléma ez, továbbá ott is megfigyelhető, hogy a megmaradt idős falusiak mind kevésbé foglalkoznak háztájival, nem művelik meg a földjüket, nem tartanak már állatokat.

Elnéptelenedés, pusztuló épületek, kihasználatlan területek -- a gödörből egy "duplaötlet" kínál kilábalási lehetőséget a távol-keleti sziget-országban. A Sustainergy nevű tokiói startup az üres kertekben magas lábakra szerelt napelemeket állítana fel, s alattuk az árnyékban gombatermesztő rekeszeket helyez el. Így kétszeresen hasznosíthatja a rendelkezésre álló területet, és gondoskodik annak rendben tartásáról is.

A projekttel a becslések szerint összesen 4000 kilowatt napenergiát lehet előállítani, amellyel 140 millió jen bevételre tehetnek szert a jelenlegi felvásárlási árak mellett. A napelemek alatt pedig mintegy 40 tonna fafülgombát lehet megtermeszteni, amely népszerű étel Japánban, de a nagy keresletet jelenleg csak kínai importtal tudják kielégíteni.

Az elöregedő vidéki népesség miatt Japán termőterületeinek 10 százaléka hever parlagon. Az ilyen duális projektek munkalehetőséget biztosítanak a vidéki fiatalaloknak, nem kell elvándorolniuk. Vagy ha mégis a városba költöznek, a kihasználatlan birtokok bérbe adásával otthon maradó szüleik energiaellátását és anyagi biztonságát teremthetik meg. 

Úgy fest, megvalósulhat a díjnyertes ötlet: Sarsenbek Hazken kazahsztáni designer 2016-ban nyerte el a Red Dot formatervezési díjat napelemes kétéltű repülő búvárdrónjával. 

Illusztráció: Yanko Design

A tervezett eszköz  lényege, hogy repülve gyorsabban eljut a balesetet szenvedett, fuldokló emberhez, mint a vízimentő.

Odaérve kamerájával azonnali képet ad a történtekről, de ennél többre is képes. Függőlegesből vízszintes állásba fordulva leszáll a vízre,...

...lebukik a víz alá, és lebegő úszódeszkaként a hátára veszi a célszemélyt, még ha az eszméletlen is.

A megváltozott közegellenálláshoz alkalmazkodó rotorok immár propellerként hajtják a drónt, amely azonnal elindulhat a part, a segítők felé.

Bevetések között a vízparton (vagy a vízimentők járművén) felállított dokkolóállomáson várakozna a drón, amely ilyenkor napelemmel tölti magát, és kamerájával folyamatosan monitorozza a  vízfelszínt. Az ötletet sokan tartották kiválónak, csak a megvalósítását vélték nehézkesnek.

Friss hír, hogy a NASA-nak és az amerikai védelmi minisztériumnak is bedolgozó neves fizikai kutatóintézet, a Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory (APL) egészen hasonlóan működő eszköz fejlesztésén dolgozik. A Flying Fish valóságosan is a természetből merítette az ihletet, hiszen a repülőhal egyedül álló módon képes arra, hogy a vízből kiugorva szárnyszerűen széttárja uszonyait, és ennek köszönhetően akár 200 métert megtehet vitorlázórepüléssel közlekedjen a víz felszíne felett.

Az APL prototípusa távvezérléssel működik, és a vízi célpontok között ingázva akár 50 kilométeres sebességgel repül. Az eszközt egyelőre információgyűjtési céllal fejlesztik, de remélhetőleg más, polgári célú felhasználási területen is alkalmazható lesz – például repülő búvár-mentőként, esetleg a fent említett Sarsenbek Hazken formatervébe "csomagolva". Az biztos, hogy egy efféle eszközre minden strandon óriási szükség volna.

Korábbi drónos posztjaink a címükre kattintva olvashatók:

Óriásdrónokkal feleznék meg az áruszállítás költségét Amerika és Kína között

Halálsugár a veteményesben -- lézersugárral irtja a gyomokat a drón

Búvárdrón takaríthatja el az óceáni szemétszigetet