Már idén nyáron tesztelhetik, hogy sikerül-e forradalmasítani a teherfuvarozást, ha a kaliforniai San Pablo öböl vízéről felszáll San Francisco irányába az első Natilus-drón. A 10 méteres szénszálas proto-típus méreteit tekintve csupán kisöccse lesz a tervezett távirányítású két-éltű repülőnek, amellyel a richmondi fejlesztőcég belépne a globális áruszállítás piacára. (Összehasonlításul: az amerikai hadsereg Predator drónjai 8 méter hosszúak, 1100 kilométer a hatótávolságuk, 7620 méteres magasságba képesek emelkedni, legnagyobb sebességük 217 km/óra.)
Amennyiben ugyanis minden rendben megy a teszteléssel, a következő fázis (2019-ben) a 24 méter hosszú működő modell megépítése lesz, amelynek 20 tonna árut lesz képes San Franciscóból Hawaiira szállítani. A fejlesztés végső elemeként 2020-ban a Natilus-drónok mérete eléri majd 42 métert. Szárnyfesztávja 61 méter lesz, a teherbírása 100 tonna, a neve pedig: Nemo. A meghajtásról elektromos jet hibrid motorok gondoskod-nának, fel- és leszállás közben hagyományos üzemanyaggal, repülési magasságban elektromos energiával, tehát az óriásdrón környezet-terhelése kisebb mértékű volna, mint a jelenlegi szállítóeszközöké.
A fejlesztők szerint a 42 méteres, szénszálas kompozit anyagú óriásdrón 20 millió dollárból megépíthető, ami kevesebb mint a tizede egy Boeing 747-400ER teherszállító repülőgép 238 millió dolláros árának, és nem kell az irányításához 3 fős személyzet. Los Angelesből Sanghajba 30 óra alatt tenné meg az utat, ennek költsége 130 ezer dollár lenne. Jelenleg egy Boeing 747-es áruszállító gép ugyanezt a távolságot 11 óra alatt teszi meg, viszont kétszeres költséggel. Teherhajóval csupán feleannyiba kerül az út, mint a drónnal, viszont három hétig tart. Ma számos olyan ügyfél van, akinek ez túl lassú, ilyenek például a fast fashion cégek. A Szilícium-völgy egyik ismert kockázati tőke befektetője, Tim Draper már 750 ezer dollárt fektetett a fejlesztésbe.
A jogi szabályozás korlátait és a reptérhasználati díjakat kikerülendő, a Natilus-drónok olyan óceáni területek fölött és olyan magasságban (6 kilométer) repülnének, amelyre nem vonatkozik az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) ellenőrzése, illetve a tengeri kökötőktől 12 mérföld (19,3 km) távolságra landolnának a nyílt vízen, majd révkalauz irányításával haladnának be a dokkig.
0 
