Egy termék valódi árába az is beleszámít, amennyit a következőért fizetünk – vagyis minél tovább tudunk használni egy okostelefont, laptopot vagy tabletet, annál gazdaságosabbnak tekinthető. És nemcsak gazdaságos, hanem környezetkímélő is, hiszen a hosszú használat azt is jelenti, hogy a termék könnyen javítható. 

Éppen ez volt a fő szempont az iFixit* és a Greenpeace** közös felmérése esetében. A világon első alkalommal került sor arra, hogy 17 gyártótól 44 népszerű mobileszközt választva azokat javíthatósági szempontból rang-sorolják. Megvizsgálták, hogy ezeket a 2015 és 2017 között gyártott termé-keket mennyire egyszerű szétszerelni, van-e hozzájuk pótalkatrész és netes javítási útmutató.

KÉP: Greenpeace

Hogy ez miért fontos? Ha a kétéves telefonunknak bekrepál az akksija vagy megreped a kijelzője, akkor ideális esetben csak azt cseréltetjük ki, és nem veszünk új telefont. De ennek egyik feltétele, hogy az akkumulátor és a kijelző cserélhető legyen, nem pedig egybeépített a készülékkel. A javíthatóság tehát jó nekünk, és jó a Természetnek. 

De azért is fontos, mert bár a készülékek egyre könnyebbek és vékonyab-bak, mégis rengeteg különleges, drága, nehezen hozzáférhető alapanyag szükséges a gyártásukhoz. A javíthatóságnak köszönhetően viszont a ter-mészeti erőforrásokat is kíméljük. Egy átlagos mobiltelefonban 1700-1800 alkatrész van, a periódusos rendszerben felsorolt fémek közül 62 félét használnak fel a gyártáshoz, a 17 ismert ritkaföldfém közül 16-ot. Utóbbi-akhoz tartoznak például a neodímium, terbium és diszprózium nevű ásvá-nyok, amelyek a  rezgő üzemmód létrehozásához kellenek. A javíthatatlan készülékekből gyakrabban lesz e-hulladék, ami szennyezi a környezetet és pazarlás a drága nyersanyagokkal.

Visszatérve a javíthatósági rangsorhoz, az iFixit a javíthatóságokat 1-10-ig osztályozta, a legjobb (legnagyobb) pontszámot olyan termékek kaphat-ták, amelyeket viszonylag olcsó megjavítani, mert könnyen szétszerelhetők és a neten elérhető a javítási útmutatójuk. Ugyancsak növelte a pont-számot, ha egy termék upgrade-elhető, ha hétköznapi műszerész szer-számokkal is javítható, illetve az alkatrészeik csereszabatosak. A Green-peace külön nézte, hogy az adott kütyüből mennyire egyszerűen lehet kivenni az akkumulátort és a kijelzőt (ezeket és más alkatrészeket is sok gyártó ragasztóval rögzíti a tokhoz).

FORRÁS: Greenpeace, iFixit

Általában a legkönnyebben javítható mobileszközök a laptopok, de az iFixit szerint úgy fest, a Microsoft és az Apple még nem hallott erről. Az Apple, a Google és a Samsung egyes termékei javíthatók, mások nem, tehát még a maguk alkalmankénti jó példáját sem követik. A vizsgált készülékek 70 százalékában bonyolult az akkumulátor cseréje, és csak 7 százalékot ter-veztek meg úgy, hogy ezt a cserét a felhasználó maga is elvégezhesse. A cserélhetetlen akksi azt is jelenti, hogy idővel a készüléket állandóan tölte-ni kell, ami drága és környezetterhelő.

Az iFixit elemzése szerint elenyésző azon elektronikai gyártók száma, akik részletes információkkal látják el vásárlóikat arról, hogyan javítsák meg a készüléküket. Vizsgálatuk úgy találta, hogy mindössze három márka, a Fairphone, a Dell és a HP biztosít folyamatosan frissített kézikönyvet és cserealkatrészt.

* Az iFixit.com egy olyan internetes közösség, amelynek tagjai mindenkinek segítenek javítási tanácsokkal, útmutatókkal. Küldetésük, hogy az eldobhatósággal szemben a tartósságot népszerűsítsék. Nevüket "kütyü-bontós" projektjeik tették híressé. A közösség blogja az ifixit.org címen elérhető, ők adták a szakmai hátteret a Greenpeace felméréséhez.
** A Greenpeace a világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete.

Ha minden hajnalban arra ébredsz, hogy eldugult az orrod, ideje tenned valamit a kiváltó tényezők csökkentésére. Az allergia elleni orrcsepp vagy gyógyszer csak pár napig-hétig használható (ld. a mellékelt tájékozta-tójukat), márpedig az allergiaszezon ennél tovább tart, sőt: a klíma-változás miatt egyre hosszabb és erősebb lesz. Ennek oka, hogy melegedő időjárás és az emelkedő légköri szén-dioxid-szint miatt a növények erőteljesebben fejlődnek, több pollent bocsátanak ki. Tudományos becs-lések szerint bő 20 év múlva, 2040-re a jelenlegi érték duplája lesz a légköri pollenszint!  

Mivel a lakáson kívüli pollenhelyzetre nem tudsz hatni, a lakáson belül vess be néhány egyszerű ökotippet, hogy mérsékelhesd a panaszaidat.

via GIPHY

1. Minden este moss hajat
Hazaérkezés után azonnal vedd le a napközben viselt ruhát, dobd a szennyesbe, és szó szerint mosd le magadról a külvilág porát. A hajszálakon rengeteg por- és pollenszemcse képes megtapadni, amelyek éjszaka lehullnak a párnára, onnan pedig belélegzed őket. Érdemes ezért allergiaszezonban naponta hajat mosni.

2. Gyakran mosd a párnát
Ha nincs időd egyik este hajat mosni, másnap estére feltétlenül húzz tiszta párnahuzatot. Így az előző este a hajadból a párnára kihullott pollenszemcséket nem fogod másnap éjszaka belélegezni. Tudtad, hogy rendszeres tisztítás nélkül a párnád súlya két év használat alatt 30 százalékkal nőhet? Ez a többlet elhalt bőr hámsejtekből, baktériumokból, poratkákból és azok ürülékéből áll. Vegyél mosógépben mosható hipo-ellergén párnát, azt mosd minimum havonta, és 3 év után mindenképpen cseréld le.

3. Csak természetes ágyneműt használj
Kerüld az akár csak pár százalékban is műszálat tartalmazó lepedőt és ágyneműt, mert egyrészt nyáron izzasztanak, másrészt a statikus elektro-mosság miatt több pollenszemcsét vonzhatnak magukhoz, mint a kizárólag természetes szálból szövött ágyneműk.

4. Hagyd a cipőt az előszobában
Rendkívül fontos, hogy ne vidd be a lakásba a talpadon az allergiát okozó port és pollent. Ugyanez vonatkozik a kerékpárra, rollerre is. A kültéri sportolás, kertészkedéshez, grillezéshez használt ruhaneműk és eszközök is maradjanak a lakótéren kívül. 

5. Tekerd fel a szőnyeget
Ha télen jó szolgálatot is tesz a szőnyeg, allergiaszezonban csak bajt okoz. A hálószobában legyen minél kevesebb lakástextil: szőnyegre és ágytaka-róra ilyenkor semmi szükség, és a függönyt is érdemes havonta mosni, elvégre az az első gátja az ablakon beáramló pollenfelhőnek. A porfogó reluxát vagy moshatatlan rolót felejtsd el. Érdemes minden este felmosni az ágy közvetlen környékét, és hetente legalább kétszer összeporszívózni a hálóban, a bútorokat is beleértve. 

6. Pakolj el mindent a hálóból
Ha allergiás vagy, csinálj rendet az ágy körül: szedj össze és pakolj el minden porfogót, a könyveket, CD-ket, emléktárgyakat és egyéb mütyüröket. A pollenszezonban a ruhásszekrény ajtaja mindig legyen csukva, és az egyszer használt ruhákat lehetőleg ne tedd vissza a szekrénybe, hanem mosd ki őket vagy tartsd másik helyiségben. 

7. Ügyelj a penészre
A beltéri penészgombák ugyanolyan súlyos panaszokat okozhatnak, mint a kültéri virágpor. Penész lehet a szobasarkokban a szekrények mögött, a mos(ogat)ógép és hűtőszekrény ajtószigetelésében, a levegőpárásító gép tartályában, a fürdőszoba szegleteiben és a műanyag zuhany-függönyön is. A penészgombák ellen jó a gyakori szellőztetés, azzal viszont bejönnek a pollenek -- a dilemma feloldásához szellőztess hajnalban, késő este vagy eső után, amikor a alacsony a pollenátlag a levegőben.

8. Este ne egyél allergizáló gyümölcsöt
Bizonyos ételek, köztük egyes gyümölcsök (pl. a dinnye, alma, körte, paradicsom, barack) keresztallergiát okozhatnak. Hő hatására a bennük lévő allergén anyagok hatása viszont csökken, úgyhogy ezeket a gyümölcsöket érdemes 10 másodpercre betenni a mikróba, és utána lehűlve fogyasztani. A joghurtban lévő probiotikumok is enyhítik szerveze-tünk immunválaszát.

9. Fagyaszd a plüssállatokat
Ha nem lehet mosni a gyerek kedvenc plüssét, a benne megbújó poratkák elleni legegyszerűbb védekezés, ha hetente 2-3 órára beteszed egy műanyagzacskóban a fagyasztóba. Utána kirázod vagy kiporszívózod, és lehet megint ölelgetni. 

10. Lefekvés előtt öblítsd át az orrod
Az orrjárat és melléküregekben lévő apró csillószőrök egyik feladata éppen a porszemcsék megfogása, érdemes munkájukat segíteni azzal, hogy a megtapadt szemcséket lemossuk. Ehhez kapható tengervizes orrpsray, de olyan spéci kancsó vagy tartályos irrigátor, amellyel átöblít-heted az orrüreget. A házilag készített sós vízhez használj forralt vagy szűrt vizet.

11. Meditálj orrdugulás ellen
Bizarrul hangzik, de tény, hogy a stressz rontja az allergiás tüneteket. Tehát ha a pollenszezonban törekszel a nyugodtabb életvitelre, például tudatosan lazítasz, meditálsz, elsajátítod az autogén tréning módját vagy a jóga alapjait, erősíted az immunrendszeredet, és ezzel enyhíted a szénanáthádat is. Allergiásoknak azért is érdemes a jógát vagy más szelíd testmozgást gyakorolniuk, mivel számukra nyáron nem szerencsés a fokozott fizikai igénybevétellel járó sportolás a közben belélegzett milliónyi pollen miatt. 

12. Csökkentsd a benti légszennyezést
A légutakat irritáló minden tényező kockázatos lehet. Ha allergiás vagy, kerüld a cigarettafüstöt, a kerti grill vagy tábortűz füstjét, az erős parfü-möket, hajlakkot, fertőtlenítő és légfrissítő sprayket, pláne lefekvés előtt.

13. Költöztesd ki a szobanövényeket
Az allergiaszezon idejére telepítsd át a szobanövényeket a lépcsőházba vagy teraszra. Legfontosabb: a hálóban ne legyen semmilyen növény, pláne virágzó. A szobanövények is kibocsáthatnak allergén anyagokat, illetve leveleiken megül a por, amit a huzat felkavar. A cserépben lévő föld pedig a beltéri penész forrása lehet.

14. Nézd meg a gyógyszeredet
Ha úgy érzed, mégis muszáj gyógyszert szedned, nézd meg a ható-anyagát: az orrdugulás enyhítésére gyakran felírt fenilefrin és a pszeudo-efedrin tartalmú gyógyszerek egyik mellékhatása az álmatlanság. Vagyis pont amiatt nem alszol, amitől azt várod, hogy segít aludni...

Tedd a szád elég a tenyeredet, és a szokásos módon, kerekített szájjal lehelj rá: melegnek érzed a levegőt a bőrödön. Utána ajkaidat csücsörítve fújj a tenyeredre – most már hűvös a légáramlat, ugye? Ez az egyszerű fizikai jelenség volt az ihletője Ashis Paul bangladesi feltalálónak, amikor megalkotta a háztartási hulladékból is elkészíthető, áram nélkül is működő levegőhűtő panelt, az Eco Coolert.

KÉP

Kell hozzá egy erősebb karton-, műanyag- vagy vékony MDF-lap, amelybe megfelelő távolságokra lyukakat fúrunk, hogy a félbevágott ásványvizes vagy kóláspalackokat bele tudjunk csavarni. A kupakok végét levágjuk, de a csavaros menetet meghagyjuk, hogy a lyukon átdugott palacknyakra rátekerhessük és így rögzíthessük a palackot. 

Ezután ezt a panelt az ablaknyílásba tesszük és kereszthuzatot csinálunk.

A szűkítőként működő PET-palackok nyakánál lehűl a beáramló levegő: a mérések szerint 30 Celsius-fokost legkevesebb 25 Celsius-fokra hűt. 

Elég csak az egyik ablaktábla helyén kialakítani a klímaspalettát, a másik oldalt befüggyönyözzük. Vagy lehet a kertre nyíló ajtóra egy vakkeretet szerelni, és zsanérokkal ahhoz csavarozni a szúnyoghálóval is kiegé-szíthető "hűtőajtót". Esztétikusabb a szerkezet, ha a palackokat lefestjük.

A módszerrel mini légkondivá alakíthatjuk a meglévő ventilátort is, igaz, ebben az esetben már áram kell a barkácsklíma működtetéséhez. 

A félbevágott PET-palackokat beragasztjuk egy akkora műanyag-korongba, amelynek átmérője egyezik a ventilátoréval. A korongot rögzítsük a lapátokat védő rácsra. A lapátok által áramoltatott levegő a palack nyakában lehűlve jut ki a szobába. Maximum egy óra alatt kész, és máris hűvösebbé teszi a környezetünket!

Minden embernek eltérő hosszúságú és erősségű a két lábfeje, fokozot-tabban is terheli egyiket a másiknál. Nem meglepő, ha emiatt az egyik edzőcipője mondjuk a nagylábujjnál kilyukad vagy az egyik cipő sarka jobban kopik. Ez viszont azt vonja maga után, hogy ha javíthatatlan a hiba, ki kell dobni (rászorulónak ajándékozni) mindkét cipőt.

Ilyesmi nem fordulhat elő a KI ecobe edzőcipővel, amelynek alkotórészei igény és elhasználódás szerint cserélhetők. De ez csak az egyik előnye a lábbelinek, amely újszerű koncepciójával együtt is viccesen pont Ötzi, az Alpokban megtalált kőkori ember bocskorára emlékeztet.

Pusztán 5 elemből áll: talp, sokpántos felsőrész, belsőrész, talpbetét, fűző.

A cipő további előnyei: összeállításához nem kell környezetszennyező ra-gasztó; mivel a vásárló végzi az összeállítást, ezért kevesebb munkás elég a cipőgyártáshoz; a funkciótól függően elhagyhatunk vagy hozzáadhatunk elemeket; mi magunk dönthetünk az elemek színéről; szuperül néz ki.

Ami a szín- és mintaválasztékot illeti, nem lehet panaszunk, az egységes vagy eltérő elemekből 10 ezer különféle variáció lehetséges. Ha más nem, hátha ez segít abban, hogy az 5 perc alatt összeállítható moduláris edző-cipő széles körben elterjedjen.

A KI ecobe fejlesztőinek agyában először csak az járt, hogy megalkos-sanak egy mérgező ragasztó nélkül, fenntartható módon gyártható terméket, hiszen az edzőcipők jelentős része a harmadik világban készül, nem ritkán gyerekmunkások dolgoznak a gépsorok mellett. 

A mosható belsőrész-zokni házipapucsként is használható, tehetünk bele kényelmi talpbetétet is. A talp a sokpántos felsőrésszel önállóan saruként viselhető. A variálható KI ecobe elnyert már egy sor formatervezési díjat.

A Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon összejött a gyártás bein-dításához szükséges pénzalap, az edzőbocskor bevezető ára 69 dollár.

Egy kertes házban élő család a nyári hónapokban a vízfogyasztása átlag 20 százalékát öntözésre fordítja. Idén a hőség miatt ez a mennyiség még nagyobb lehet, de néhány trükkel faraghatunk belőle.

KÉP

Míg szüleink generációjának elég volt 3-4 naponta locsolniuk, a globális felmelegedés miatt manapság szinte naponta kell. 2017 első hat hónap-jában a sokévi átlagnál helyenként 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott Magyarországon, miközben nagyon sok szeles, azaz a talajfelszínt szárító nap volt. És itt ez a június, ami a meteorológiai statisztikák szerint elméletileg a legcsapadékosabb hónap, ehhez képest az ország jelentős részét aszály gyötri.

FORRÁS

Az előbb említett 20 százalék még úgy is sokba kerül, ha a helyi víz-műveknél locsolási kedvezményt kérünk (nálunk májustól októberig csök-kentik a vízdíjat 10 százalékkal ennek köszönhetően). Ám jó tudni, hogy egy finoman permetező öntözőberendezésből csupán a vízcseppek 40-50 százaléka éri el ténylegesen a növényeket, a talajfelszínt, mert a többi el-párolog menet közben. De azt is ki kell fizetni! 

Nem lehet megoldás az, ha valamilyen módon leburkolod a kertet, és nem csak azért, mert sok helyütt az önkormányzat szabályozza, hogy a kert mekkora részét kell zölden tartani – azért sem, mert a zöldellő kert jelentős mértékben hűti a környezetét, hiszen a párolgás során hőt von el attól. Át kell tehát gondolnod, miként juttasd ki az éltető vizet növényeidnek, hogy mindannyian jól járjatok.

1. Ne taposd a talajt
Ha eddig nem is voltak ösvények a kertedben, mostantól alakíts ki néhá-nyat. A talaj vízhasznosító képessége ugyanis nagy mértékben azon múlik, mennyire laza a szerkezete. Ha a sok mászkálástól összetömörödik a talaj, akkor olyanná válik a felszíne, mint a döngölt agyag, mindenfelé szerte-folyik rajta a víz, csak pont a növények gyökeréhez nem jut le. 
Nagy kérdés, hogy mi lesz így a kertben focizással. Mérlegelni kell: ha ez fontos, akkor tessék beszerezni egy gyepszellőztető tüskés hengert vagy gépet, és azzal időnként végigmenni a pázsiton. Ezzel csökkentheted a mohásodást is, ami megfojtja a füvet. Jó szolgálatot tesz, és felér egy kemény edzéssel, ha hetente vasvillával végigszurkálod az összetömörö-dött részeket.
Minél lazább a talaj, annál könnyebb a növényeknek erős gyökeret fe-jleszteniük: ez segít nekik átvészelni az aszályos időszakokat.

KÉP

2. Öntözz helyben
Csepegtető öntözőberendezés kialakítása nem mindenkinek egyszerű, viszont 15 százalékra csökkenti a vízveszteséget. Hasonlóan takarékos módszer, ha a slagra stopgombos öntözőfejet veszel: az ösvényt nem kell locsolni, csak a zöldet. Ugyanezt érheted el locsolókannával is, de az két-ségtelenül a legfárasztóbb megoldás. Lassan locsolj, legyél alapos. Soha ne a növényt locsold, hanem a földet körülötte!
Öntözéshez gyűjtsd az esővizet egy hordóban vagy dézsában, de eső után szorosan fedd le ezeket, nehogy a szúnyogok belepetézzenek. Nálunk az ereszcsatorna úgy van kialakítva, hogy abból egy cső levezet a fal mellett álló hordóhoz, amely minden zuhé során megtelik. Ha már túlcsorog a víz, a cső végét el lehet fordítani egy másik hordóhoz. Ha számodra a hordó nem esztétikus látvány, ásd be a földbe. Ügyelj arra, hogy MINDIG legyen fedél a tetején, nehogy a gyerekek vagy a háziállatok beleessenek. (Itt található egy angol nyelvű, de metrikus kalkulátor ahhoz, hogy kiszámold, mennyi vizet gyűjthetsz össze a tetődről.)

KÉP

3. Takard a talajt
A kívánatos 10-15 centiméter vastag mulcstakaró kialakításához bizony jelentős mennyiséget kell hazacipelni, és nagyon figyelni kell az akciókat, ám felére csökkentheti a kert vízigényét. Sajnos a mulcs csak a fokozott párolgást akadályozza meg, a gyomosodást kevéssé, úgyhogy a gyomlá-lást nem feltétlenül fogod megúszni. Ha nem tetszik a mulcs, gondolkod-hatsz talajtakaró növényekben, mint amilyen a pimpó, az örökzöld meténg, az erdei pajzsika vagy a pozsgás varjúháj. Ezek már két-három év alatt beterítik a kiszemelt területet, és árnyékolják a talajt, amely így kevésbé párologtat. Zöldtetős cikkemben már írtam ilyenekről, de ezen a linken is találsz példákat. Némelyik talajtakaró növény még az árnyékot is kedveli, tehát ha keleti fekvésű a kerted, egyből két legyet ütsz egy csapásra: nem kell kínlódnod a fényszegénységet elviselő pázsit kialakításával. 
A füvesítés egyébként is az utolsó opció legyen, mert a fenntartása való-sággal zabálja a pénzt: rendszeresen nyírni, locsolni, gyomirtózni, szellőztetni, tápozni kell, és még akkor sem lesz olyan, mint az angol filmekben. Bármely környezettudatos kerttulajdonos számára ésszerűtlen választás.

4. Reggel locsolj
Kora reggel van a leghűvösebb, azaz ekkor legkisebb a párolgás mértéke, ekkor legkevesebb a locsolási veszteség. Nem könnyű csak emiatt korábban kelni, de az esti locsolás kockázatos lehet: ha éjszakára nedve-sek maradnak a levelek, megtámadhatják a növényt a kórokozók (például a gombásodás). Napközben pedig azért nem szabad locsolni, mert Nap sugarait a leveleken megülő vízcseppek nagyítóként erősítik fel, szétégetik a leveleket. Ha nincs időd reggel öntözni, akkor naplemente után, de még kora este végezd, hogy a növényeknek legyen idejük leszáradni a sötétség beállta előtt. Éjjel csak a csepegtetős módszerrel ajánlott öntözni.

5. Tervezd át a flórát
Csak azért ne ültess valamit, mert “olyan szép virágja van”. A kiszemelt növé-nyeket igényeik (napfény, víz, szél, tápanyag, talajtípus) oszd csoportokba, és egy ágyásba ültesd a hasonlókat. Ehhez napközben fotózd le többször is a kertedet, hogy legyen képed arról, melyik órában hol van árnyék, és merre tűz a Nap. Ha nagyon szélfútta a kert, érdemes szélfogó kerítést állítani vagy sövényt ültetni, mert a szél erősen szárítja a talajt. Minél több öntözést igényel a növénycsoport, annál közelebb legyen a vízvételi helyhez. Így akár a kannával is kiszaladhatsz locsolni egyet, nem fogod térdig koptatni közben a lábad, egyszersmind nem is paza-rolod a vizet. 
Azt is érdemes számításba venni, hogy mennyire érzékeny az adott nö-vény, mennyi tapasztalatod és időd van a gondozására. Ha még csak most ismerkedsz a kertészkedéssel, érdemes olyan fajtákat választanod, amelyek elviselik a lakóhelyed környékén tapasztalható létfeltételeket. Tegyél egy sétát, és nézd meg, a szomszédoknál milyen fajták virítanak dúsan – azokat érdemes választani! Munka és család mellett naponta jó, ha fél órát tudsz fordítani a kerti munkákra, azt ne egyetlen különleges példány eméssze fel.

KÉP

6. Ügyelj a növényeid egészségére
Az egészséges növény elviseli az alkalmankénti vízhiányt (persze ez ne le-gyen kifogás az öntözés elbliccelésére). Érdemes rendszeresen gyomlálni és trágyázni komposzttal vagy tápoldattal, és az elszáradt vagy beteg ré-szeket azonnal  le kell vágni. Pár éve interjúztam egy kukoricatermelővel, aki azt mondta, a jó gazda a nap felét négykézláb tölti a táblában: nem pajzán okok miatt, hanem mert csak közelről szemlélve veheti észre, hogy milyen állapotban vannak a növényei. A levelek fakó színe, érdes tapin-tása még a gyakorlatlan kertésznek is elárulja, hogy szomjas a növény. Az elszáradt részek, a tő körül kicserepesedett talaj is hasonló figyel-meztetés. 
Én azért is szeretek magam locsolni, nem pedig forgótányéros vagy más automata szórófejet használni, mert közben felmérem a kertet: erről a rózsáról le kell vágni az elnyílt virágokat, abba a süppedésbe fűmaggal kevert homokot kell szórni, a legközelebbi fűnyírás előtt pedig ki kell ásni a meggyfa tősarjait. A kora reggeli locsolás különleges alkalmat teremt arra, hogy az ember egy kicsit elvonatkoztasson a külvilág stresszétől, és kikapcsoljon a hétköznapi taposómalomból.
Igen, a kert óriási feladat. Úgy szokták mondani, hogy a kertészkedéshez meg kell érni: egy bizonyos életkor, lelkiállapot elérése szükséges ahhoz, hogy a kert fenntartását ne nyűgnek érezzük, hanem örömünket leljünk benne. Növényeink léte rajtunk múlik, de abban biztosak lehetünk, hogy meghálálják a gondoskodást.

Itt a nyár, jó kiülni az erkélyre, teraszra – egészen addig, amíg a mellettünk lévő lámpa fényére el nem kezdenek özönleni a különféle repülő rovarok, köztük a vérszívók. A problémát vizsgáló tudományos kutatások zömmel az utcai világítótestekre koncentrálnak, de sikerült olyat találnom, amely a háztartásokban használatos fényforrásokat elemezte. 

A lényeg: kiderült, hogy az energiatakarékos LED-fényforrások vonzzák a legkevesebb rovart, de az eltérő színű LED-ek, illetve a lámpák által vonzott rovarok között azért vannak különbségek, mint az mindjárt kiderül.

KÉP

Az egyik kutatásban hatféle fényforrást tesztelt az amerikai Michael Justice ökológus és kutatótársai: volframszálas izzót, kompakt fénycsövet, halogén izzót, hideg fényű LED-et, sárga ("szúnyogriasztó") kompakt fénycsövet és meleg fényű LED-et. Ezeket a kiskereskedelmi forgalomban kapható fényforrásokat felváltva tették be egy világítós rovarcsapdába. 

A teszthónapok során összesen 8887 rovart és pókot ejtettek csapdába. A legtöbb, óránként átlagosan 8 rovart a hagyományos izzó vonzotta, utána a fenti sorrendben csökkent a rovarszám: a sárga kompakt fénycső és a meleg fényű LED egyaránt óránként átlag 4,5 rovart vonzott be. 

Ami a különféle rovarfajok megoszlását illeti, a különféle fényforrások nagyjából hasonló arányban vonzották/riasztották a rovarokat, kivéve a sárga kompakt fénycsövet, amely minden más fényforrásnál több fülbe-mászót és poloskát vonzott be.

Különféle fényforrások fényének spektruma FORRÁS

Egy német vizsgálat azt állapította meg, hogy mivel az UV-fényt használják tájékozódásra többek között a szúnyogok és csípőlegyek, ezért a széles spektrumú "fehér" LED-ek által kibocsátott kék-zöld hullámhossz, illetve az általuk keltett erős fény-árnyék kontraszt vonzó a vérszívók számára. Viszont az UV-fényt alig sugárzó, meleg fényű LED-lámpa használatával kevésbé hívjuk életterünkbe ezeket a rovarokat.

A rovarok látása eltér az emberétől FORRÁS

Ökológiai szempontból tehát a LED-eknek csak előnyeik vannak, hiszen a rovarsemleges tényező mellett például az is fontos szempont, hogy a kibocsátott fénynyalábjuk pontosabban irányítható, mint például a hagyományos izzóé, tehát kisebb fényszennyezést okoz. Továbbá energia-takarékosak, illetve a teljes életciklus alatt kevésbé környezetszennyezőek, mint más fényforrások.

Kezdődik a muslicaszezon, és egyre több kis fekete rovar libeg a konyhá-ban: nálunk is, mint sokaknál, a mosogató alatt kapott helyet a szemetes, remélve, hogy a mosogatószekrény ajtaja, plusz a kuka fedele elég a muslicák távoltartására. Hát nem.

A helyzet egyre rosszabb lesz, hiszen a muslicák robbanásszerűen szaporodnak. Egyetlen nőstény akár 500 petét is képes lerakni, amelyek 8-14 nap alatt kifejlődnek. A muslicák nemcsak esztétikailag zavaróak, hanem veszélyes baktériumokat is terjeszthetnek, mint például az E. coli és a Coliform. Fontos tehát, hogy legyen stratégiánk ellenük, méghozzá bio-lógiai védelem, hiszen nem akarunk a háztartásunkban, pláne az ételkészí-tés helyszínén hónapokig rovarirtót (=  durva vegyszer) alkalmazni.

KÉP

A muslicák szag alapján keresik és azonosítják a számukra ideális környezetet, táplálékot, úgyhogy elsősorban ezt a képességüket kihasz-nálva védekezzünk. A muslicák azért a rothadó ételeket (vagyis a kukát) keresik, mert a petéik azokkal az élesztőgombákkal táplálkoznak, amelyek az erjedést okozzák. 

Első körben a fizikai védekezést vessük be, mint amilyen a sűrű szövésű szúnyogháló. Nézzük át alaposan, mivel a muslicák aprók, a legkisebb szakadáson keresztül képesek befurakodni a lakásba. Sőt: lehet, hogy mi magunk hoztuk haza őket pete formában a vásárolt zöldséggel, gyü-mölccsel. Viccesen hangzik, de fújhatunk hajlakkot is a szállongó muslicákra: a finom permettől elnehezülnek a szárnyaik, és könnyebb őket lecsapni. A morzsaporszívót is bevethetjük az összegyűjtésükre. A porszívót utána a lakáson kívül tisztítsuk ki.

A konyhai szemetest nyáron naponta ürítsük, egyúttal öblítsük ki, hogy ha bele is petézett egy muslica, megszabaduljunk az utódoktól. Aki külön edényben gyűjti a komposztálható hulladékot, szintén naponta ürítse azt az edényt, még jobb, ha az ételkészítés közben összegyűlő friss hulladékot (pl. zöldséghéj) nyáron azonnal kiviszi a komposztálódombra.

KÉP

Készíthetünk házi sárgacsapdát: a sárga szín sok, nappal aktív rovarféle számára ellenállhatatlan. Veszünk egy sárga papírlapot, csíkokra vágjuk, azokat bekenjük nem száradó egérragasztóval, vagy méz és papír-ragasztó keverékével, és a konyhai kuka környékén kilógatjuk, hogy rárepüljenek és fogságba essenek a muslicák. A betelt lapot kidobjuk.

KÉP

Ami a kémiai védekezést illeti, az ecetcsapda az "orruknál" fogva ejti el muslicákat. Sárga vagy fehér papírból akkora tölcsért készítünk, ami egy pohár száját beteríti. A tölcsér alján csak egy icipici lyukat hagyjunk, hogy a rovarok bejussanak, de ki ne. A pohárba töltsünk két ujjnyi (biológiai erjesztésű) almaecetet, és keverjünk hozzá egy-két csepp mosogató-szert is: utóbbi csökkenti a folyadék felületi feszültségét, azaz elmerülnek és megfulladnak benne a muslicák. A keveréket néhány naponta cseréljük frissre. Az almaecetbe tehetünk egy darabka gyümölcsöt is a szag foko-zása érdekében. Ha nincs otthon almaecet, kóla vagy más cukros és szénsavas üdítőital is megteszi, plusz a mosogatószer.

KÉP

Ecet helyett használhatunk maradék gyümölcslevet vagy ami még hatásosabb: bort! Ha nincs sárga papírunk, a mosogatószerrel vegyített italt egy tálkában is kihelyezhetjük a konyhai kuka környékére. Az a lényeg, hogy a tálka tetejét fedjük be folpackkal, és abba fogpiszkálóval szúrjunk sok lyukat. A muslicák a szagot követve bemásznak, majd a mosószeres lében elmerülnek. A folpack főleg arra kell, hogy ne löttyenjen ki a keverék. A tálba tehetünk cukros vízben oldott élesztőt is a rovarok bevonzására.

Különleges sétán vehettem részt, amelyen Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSz) elnöke bemutat-ta, hogyan készült és néz ki az Örs vezér téri Ikea tetején kialakított, úgy-nevezett extenzív-biodiverz zöldtető, amellyel az áruház klimatizálását javítják és a szomszédos panelházak lakóinak teremtettek vadregényes rétet a betondzsungel közepén. Ám a zöldtetőnek még több előnye is van!

Fák, rét, virágok a hagyományos kavicsborítású lapostető helyett

A zöldtetőknek két jellegzetes műszaki típusuk van: az egyik az extenzív zöldtető, ilyen az Ikea tetején kialakított. "Az extenzív azt jelenti, hogy nem öntözött a tető, amelyen vékony, 8-10 centiméternyi termőközegbe ültetik a növényzetet. A még kopasz foltoknál látszik, miért hívják ezt termő-közegnek: nem termőföld, hanem szubsztrát, ami ásványi anyagokból vagy újrahasznosított anyagokból, például téglaőrleményből áll. Lényege a jól behatárolt szemcseméret, hogy hosszú távon nem változik a fizikai szerkezete. Ez azért fontos, mert egy tetőn elsődleges fontosságú a vízkezelés", magyarázza Dezsényi Péter. 

2017. május 23-án Budapestre lezúdult jó 50 milliméternyi csapadék, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 50 liter eső esett. Ha a tetőn hagyo-mányos termőföld volna, egy idő után jelentősen leromlana a gyökérzóna levegő- és vízháztartása, a növényzet állapota, a hőszigetelő képesség, sőt extrém esetben műszaki problémákat is okozhatna a pangó víz.

A helyesen megválasztottt szubsztrát biztonságosan átengedi
a vízfelesleget nagy záporok esetén, miközben rengeteg vizet megtart
a növényzet részére a száraz időszakra.

A hagyományos talajrétegekkel ellentétben a zöldtetőknél nincs altalaj. Ez a legnagyobb kihívás a zöldtető tervezésekor. A természetben létező, nagy felületeket és nagy mélységeket érintő vízciklust, ásványi anyag ciklust itt mesterségesen kell kialakítani -- mély rétegek híján. Ezért van szükség nagyon jó vízgazdálkodású szubsztrátra, termőközegre.

A nem öntözött extenzív tetőn hosszú távon csak olyan növények
élnek meg, amelyek jól tűrik a szárazságot és a szelet.
Magyarországon 8-10 centiméteres a szubsztrát,
a csapadékos klímájú Angliában 2-3 centiméter elég.

"Az Ikea tetejére riolittufa alapú termőközeg keverék került. Ebben a Tokaj környékén bányászott, vulkáni eredetű kőzetben nagy lyukak vannak: a hajdani forró lávában lévő gázbuborékok maradványai. A lyukaknak köszönhetően nagy a riolittufa aktív felülete, sok ásványi anyagot képes megkötni. Jó a vízáteresztő képessége, és különösen fontos, hogy szerke-zete a gyökérzóna levegősségét is biztosítja", mondja Dezsényi Péter.

A riolittufa önmagában is káliumban gazdag,
ez javítja a növények ellenálló képességét. 

A termőföldre jellemző probléma a tömörödés, amikor a gyakori taposás vagy más terhelés miatt levegőtlenné válik a talaj, ami rontja a vízháztartását is. A tömörödott földben nem képesek gyökeret ereszteni a növények. A zöldtetőn is el kell kerülni az efféle tömörödést, hiszen a tető kijavítása még többe kerül, mint a létesítése. 

Az extenzív zöldtetőn a vékony termőréteg alatt van egy geotextil réteg, és alatta egy 2-2,5 centiméteres műanyag vízszivárgó réteg, drénréteg, amely a hirtelen érkező nagy mennyisésű csapadékot hosszirányban el tudja vezetni. Úgy kell elképzelni, mint a tojásosdobozt: a dudorokon sok kis perforált lyuk van, amelyek elnyelik a túl sok vizet, viszont a mélyedé-sekben, a perselyekben vissza tud tartani némi vizet, amely később visszapárolog a gyökérzet felé, és a növény hasznosíthatja. A réteg az alatta lévő szobákban képződő párát átengedi, azaz a megfelelően kialakított zöldtető alatt nem ázik és nem penészedik be a mennyezet.

ILLUSZTRÁCIÓ

A zöldtetők másik típusa az intenzív zöldtető, vagyis tetőkert. Annak termőközege legalább 30 centiméter, abba már cserjéket, fákat is lehet ültetni. A termőközeg vastagsága a födém teherbíró képességétől és a rendelkezésre álló összeg nagyságától függ. A hazai éghajlat mellett az intenzív zöldtetőre mindig szerelnek automata öntözőrendszert is.

“A kollégáimmal már több mint 100 ezer négyzetméter zöldtetőt építettünk Budapesten az elmúlt 15 évben, volt olyan tető, ahol közel 2 méteres termőréteget telepítettünk tizenegynéhány évvel ezelőtt, és ott már 10-15 méter magas fák állnak. Tehát a zöldtető-technológia bármilyen kert-építészeti funkcióra alkalmas, lehet rá telepíteni kisebb vízmedencéket, tavakat, patakokat is akár, de játszótereket, burkolatokat is", részletezi Dezsényi Péter.

Elsőre kicsit elvadultnak, elhanyagoltnak tűnik, de szándékosan ilyen.

Az Ikea 6500 négyzetméteres zöld teteje körülbelül 15 éve épült, az áruház akkoriban létesített új bővítésén. Az épület helyén előtte zöldfelület, afféle park volt, ezért az áruház megígérte a környékbeli tízemeletes házak lakóinak, hogy azt kompenzálandó zöldtetőt telepít nagy méretű fákkal, kúszónövényekkel és ládákba ültetett félcserjékkel, évelőkkel. 

Változatos a tető kialakítása: egyik részen rét,
a másikon ládákból felfuttatott cserjék

A világon található extenzív zöldtetők 90 százalékán a növénytakarót pozsgás varjúhájfélék alkotják, mint az Ikea tetején is.  Ezek stressztűrő, úgynevezett pionír növények: az a versenyelőnyük a többi növényfajhoz képest, hogy akár 90 napig is bírják egyetlen csepp eső nélkül. Ilyenkor bezárják a légzőnyílásaikat, és csak akkor indul újra az életciklusuk, ha megint éri őket víz. Nincs szükségük szerves anyagra (humuszra, komposztra) a termőközegben. 

Egy tipikus varjúhájas tetőn nincs öntözés (legfeljebb az első hetekben, hónapokban amíg meg nem erednek és benövik a területet a frissen telepített növények), nincs szerves anyag. A varjúhájból néhány év alatt zárt szőnyeg alakul ki a szubsztráton).

Svájcból néhány éve új irányzat indult, amelynek alapelve, hogy az év nagy részében csekély biológiai aktivitást mutató varjúhájfélék mellett vagy helyett fajokban gazdagabb (nagyobb biodiverzitású), önfenntartó vegetációs réteget hozzanak létre, amely nagyobb számú pollinátort (azaz beporzó fajt: vadméheket, pillangókat, madarakat) támogat. Így alakult ki a biodiverz zöldtető irányzat.

Az Ikea tetején az évek során a varjúháj lehullott leveleiből és más anyagokból némi szerves anyag képződött a riolittufa-szemcsék között, kezd átalakulni az ültetőközeg talajjá, még ha szegényessé is. Ideális tehát a biodiverz irányzathoz, a különféle magkeverékekkel való kísérletezéshez, és nincsenek esztétikai szempontok sem, hiszen az utcáról leginkább csak a tető szélén álló fák látszanak.

Nagy a kontraszt a felső vad rét és az alsó nyírt pázsit között

Az Örs vezér téri áruház tetejét 3 évvel ezelőtt kezdték átalakítani. Első körben meghatározták az irányt, azt a 25-30 fajt, amelyeket feltelepítenek, figyelembe véve, hogy a széllel spontán is jönnek be a környékről növénymagok, persze főleg gyomok: a zöldtető 2016-os állapot-felmérésénél már 127 féle fajt számoltak össze. A kísérlet célja egy olyan olcsó magkeverék kifejlesztése, amellyel nagy felületeken költség-hatékonyan lehet önfenntartó zöldtetőt kialakítani. Egyszerű fajokat válogatnak bele, mint a margaréta, festő pipitér, habszegfű, útifű, imola, búzavirág. A vácrátóti Ökológiai Kutatóintézet munkatársai is ajánlanak fajokat a kísérlethez.

Az Ikea tetején nem egy létező magyar tájegység növénytársulását modellezték le, mert városon belül képtelenség vidéki környezetet huzamosan fenntartani, annyira más a mikroklíma.

"Kipróbáltunk dajkanövényeket: olyan nitrogéntermelő (hüvelyes) takar-mánynövényeket, amelyek segítik a foltokban ültetett növények fejlődését, hogy mielőbb talajtakaró szőnyeggé nőjenek össze. Hiszen hiába aszálytűrő a varjúháj, ha a körülötte kilátszó szubsztrát felforrósodik 50-60 Celsius-fokosra a kánikulában, akkor kiég a palánta. A dajkanövények közé tartozik a baltacim és a nyúlszapuka, amelyek az első időkben árnyékot is adnak a célfajoknak", magyarázza Dezsényi Péter.

A dajkanövények segítik a pozsgások megerősödését

A zöldtetőkön elképesztően változatos állatvilág jelenik meg, rovarok, madarak, gyíkok. "Nemrég egy bécsi kolléga 450 vad fajt számolt meg egy ottani városi zöldtetőn. Nálunk egy pókokra specializálódott biológus több mint 10 ezer pókot fogott be csapdával egy szezon alatt. A pókok ragadozók, számukból lehet következtetni az adott terület rovarvilágára, hogy mennyire aktív a teljes tápláléklánc."

Ami a karbantartást illeti, a tetőn körbevezető ösvényt és a műszaki berendezések környékét rendszeresen, évente 6-8 alkalommal kaszálják. A többi részen a természetes rétek, legelők működését próbálják utánozni, azaz évente 1-2 alkalommal levágják és elviszik a fölösleget.

A fák és cserjék igényesebbek, ezek ládáiba, konténereibe csepegtető öntözőcsövek vezetnek, évente tápozzák is őket.

"A zöldtető olyan rendszer, amely egyszerre von el hőt a lenti, azaz belső terektől és a fenti, azaz külső tértől. Ezzel szemben a légkondicionáló berendezés befelé hűt, kifelé viszont nyomja a meleget. Zöldtetők alatti terekben jelentősen lecsökken a légkondícionáló berendezések használata, ez javítja az ott dolgozók komfortérzetét. Ami az alatta lévő épület klimatizálását illeti, négyzetméterenként 4-5 kWh energiát lehet megtaka-rítani már a legvékonyabb, legolcsóbb extenzív zöldtetővel is évente”, mondta Dezsényi Péter.

A zöldtető elsősorban nyáron javítja az épület belső hőmérsékletét, mert a szubsztrát kiváló hőszigetelő réteg, plusz alatta további hőszigetelés is van. Továbbá a növények párologtatás közben hőt vonnak el a környezettől, tehát a tetőn némileg alacsonyabb a hőmérséklet. 

Ezen túlmenően a csapadékgazdálkodásban is jelentős szerepük lehet a zöldtetőknek, amelyek megtartják a csapadék egy részét, illetve az átfolyó víz zúdulását lelassítják. "Egy ilyen zöldtető 1 négyzetmétere 1 kádnyi, azaz 100 liter vizet képes lelassítani, ezzel tehermentesíteni a csatornahálózatot egy olyan hevességű zápor idején, mint amilyen május 23-án volt Budapesten." Ha több zöldtető volna, nem gázolnánk térdig vízben az eldugult csatornák miatt.

A zöldtetőknek tehát számos előnyük van a csapadékvíz-menedzsmenttől és az energetikai hatékonyságtól kezdve a szén-dioxid megkötésén és az oxigéntermelésen át a párásításig és a zajszűrésig.

A födémáttörések egy adott tetőszelvény csapadékvizét vezetik el.

Minden vízáttörés felett van egy rácsfedésű tisztító akna. Egy ilyen tetőszelvény maximum 300 négyzetméteres lehet, a mélyponton lévő vízgyűjtő körül minimum 2%-os lejtésű lejtbeton biztosítja a víz gyors elfolyását.

Zöld körkép
Zöldtetők több ezer éve vannak a világon, Skandináviában gyakori a fűvel beültetett tető, ilyen például az izlandi gyepház. A modern zöldtető-technológia a 20. század elején alakult ki Németországban és Svájcban.
A II. világháború után vált népszerűvé, olyannyira, hogy ma már világszerte több száz millió négyzetmétert, csak Németországban több mint 100 millió négyzetméter zöldtetőt tartanak nyilván -- az összes német lapostető közel 10 százaléka be van ültetve.

A szigorú német szabályozás előírja, hogy telken belül kell megoldani a csapadékvíz megtartását. Aki nem ciszternát akar telepíteni, hanem zöldtetőt, annak lehetősége van így tehermentesíteni a csatornahálózatot.
A világ számos országában kötelező az újépítésű lapostetős épületek tetején zöldtetőt kialakítani. A svájci Basel tartományban 2001 óta, Bécsben 2008 óta kötelező, itt már azt tervezik, hogyan lehetne a régi lapostetős épületek tetején zöldtetőket kialakítani. 

Magyarországon az 1990-es évek elején honosodott meg a zöldtetőépítés, a ZÉOSz is már 17 éves szervezet. Nincs pontos nyilvántartás, de a Budapesten hozzávetőleg 2 millió négyzetméter zöldtetőt létesítettek már. Az eleve legzöldebb XII. kerületben a 40 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön zöldtetőt kell létesíteni. A városokban leggyakrabban mélygarázsok tetején lehet látni ilyet, irodaházak vagy társasházak környezetében. Legnagyobb közülük a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep extenzív teteje: a varjúhájas létesítmény 50 ezer négyzetméteres, de az sem látogatható. 

Aki a garázsa vagy más épülete tetejére szeretne zöldtetőt, anyagilag úgy készüljön, hogy négyzetméterenként kb. 10 ezer forint a kialakítása. Bár komolyabb statikai munkát igényel, mint egy kavicsborítású lapostető, azzal szemben a zöldtető vízszigetelésének legalább kétszeres lesz az élettartama a növényeknek köszönhetően: kiegyenlített hőmérséklet mellett kisebb a hőingadozás miatti mikrorepedezés.

Évezredeken át bevett módszer volt a vizelettrágyázás, amely annyira egyszerű, olcsó és jótékony hatású, hogy érdemes újra felfedezni. A tudo-mányos kutatásokból úgy tűnik, a skandináv országokban máig népszerű, arrafelé lehet például szeparálós vécécsészét is kapni, amely külön gyűjti a folyékony és szilárd ürüléket. (És nem, nincs húgyszag. Itt olvashatsz egy magyar leírást a programról.)

ILLUSZTRÁCIÓ

Svéd számítás szerint egy felnőtt ember vizeletében annyi tápanyag van, amennyivel egy másik ember táplálék-szükségletének 50-100 százalékát meg lehet trágyázni. A növénytápok ásványianyag-tartalmát a N-P-K jelölés mutatja, tehát hogy az adott tápkeverék mennyi nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K) tartalmaz. Nagyon leegyszerűsítve a nitrogén a növekedéshez, a foszfor a termésképzéshez, a kálium a virágzás serkentéséhez fontos.

Az emberi vizelet 95 százaléka víz, a többi pedig ásványi anyag, amelyben az N-P-K aránya 10:1:4 nagyjából. Összehasonlításul: a kereskedelemben kapható átlagos gyeptrágya N-P-K aránya 20:5:5 szokott lenni. Persze eltérések vannak márkák szerint, de a keverék jellemzően nitrogénben dús. Akárcsak a pisi.

Egy ember éves vizeletmennyisége 300-400 négyzetméter trágyázásához elég. Az éves vizeletmennyiségben a következő ásványi anyagok vannak:
3,5 kg nitrogén
0,5 kg foszfor
1 kg kálium
0,5 kg kén
40 g magnézium
100 g kalcium

A gyep márciustól szeptember közepéig 4-5 hetente igényel trágyázást, hiszen egy-egy fűnyírással sok tápanyagot veszít: 1 kg fűnyesedékben akár 30 g nitrogén, 10 g foszfor és 20 g kálium is lehet. A lombhullató fáknak június elején-közepén, illetve július közepétől augusztus közepéig van szükségük plusz tápanyagokra, az örökzöldeknek májusban, illetve augusztus folyamán. Időjárástól függően 3-4 hétbe is beletelik, amíg a szerves trágya lebomlik és a növények fel tudják venni a talajból.  

KÉP

A zöldségek közül a nagy nitrogéntartalmú vizelettrágya a leveleseknek tesz önmagában is jót, ilyenek a káposztafélék. A vizelet alacsony káliumtartalmát egy finn kísérletben fahamuval javították, és csodák csodája, az ezzel trágyázott paradicsom négyszeres termést hozott, és sokkal édesebb is lett. Ez a keverék a gyökérzöldségek méretét is jelentő-sen növelte, mivel a fahamunak 0:1:3 az N-P-K aránya. Ha 1 marék hamut adunk 1 vödör "kerti aranyhoz" (idéztem), akkor kiegyensúlyozott trágyát kapunk, amit persze még hígítunk. (A szén vagy a papír hamuja nem jó!)

A begyűjtött vizelet azonnal is, és később is felhasználható. Legegyszerűbb 1:5 arányban vízzel hígítva locsolókannával kijuttatni a növények földjére. Figyelem! A vizelet ne kerüljön a levelekre, virágokra, fejlődő termésre, csakis a talajra. Érdemes kézzel vagy kapával egy kicsit félrehúzni egy maréknyi földet, a mélyedésbe önteni a vizelettrágyát, majd a földdel betakarni. Fejlődő palántáknak vagy érzékeny szobanövényeknek 1:10 vagy 1:20 arányban hígítsuk a vizeletet vízzel.

Aki csepegtetős öntözőrendszerrel juttatja ki a hígított vizeletet a kertbe vagy veteményesbe, a művelet után feltétlenül öblítse át vízzel a rendszert, hogy megelőzze a kristályos húgykő (foszfor) lerakódását, s ezzel a rendszer eldugulását. Lehetőleg mindig eső előtt vagy este juttassuk ki a vizelettrágyát, hogy a csapadék vagy harmat be- és lemossa, illetve hogy a napközbeni túl gyors párolgás miatt a vizelet sótartalma ne okozzon szikesedést a talaj legfelső rétegében.

KÉP

A vizeletet lehet pasztörizálni is, bár ebben az esetben csökken a nitrogéntartalma. Erre a módszerre akkor lehet szükség, ha ismeretlen egészségi állapotú személytől is érkezik "adomány". A zárt, lehetőleg fehér műanyagkannába töltött vizeletet 30 napra kitesszük a Napra, a levegő hőmérséklete legalább 20 Celsius-fok legyen. A felmelegedő vizeletben elbomlanak az esetleges kórokozó patogének. A pasztörizálni szánt vizeletet ne hígítsuk előre, mert akkor tovább tart a kórokozók lebomlása.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is kifejezetten biztonságos módszer a vizelettrágyázás néhány alapvető szabály betartásával.
1. Lehetőleg használjuk fel frissen (aznap) a begyűjtött vizeletet.
2. A művelet közben viseljünk gumicsizmát és gumikesztyűt, utána alaposan mossunk kezet.
3. Csakis a talajt permetezzük vele, ne a növényeket.
4. Fogyasztásra szánt növények esetében a termés betakarítása előtt 3-4 héttel legyen az utolsó vizelettrágyázás.

TIPP: A talajbaktériumok aktivitása 20 Celsius-fokos talajhőmérséklettől felett hatékony, akkor nagy valószínűséggel képesek a vizeletben lévő esetleges antibiotikum-maradványok lebontására is. Aki biztosra menne, az ne használja olyan személy vizeletét, aki krónikus betegségre rendsze-resen szed valamilyen gyógyszert, illetve  szteroidot vagy fogamzásgátlót.

A világ számos pontján a konyhaművészet fontos elemei az ehető virágok. Elsősorban díszítésre használják őket, ízük édeskés vagy fanyar. Gyakran alkoholos italok alkotóelemei, például koktélok, likőrök vagy borok eseté-ben. Egyedi fűszervajat keverhetünk velük, de ízesíthetnek ecetet, pácokat vagy önteteket. 

Shakespeare korának angol háziasszonyai számára mindennapos volt a marinált bársonyvirág elkészítése, a sült borjúszeletet szegfűvel körítet-ték. A holland gazdák a sajt színezésése vetették be a büdöskét, Kínában a háborús győzelmeket ünnepelték krizantémlevessel. 

Sambocade - a 14. századi Angliában volt népszerű ez a szárított és friss bodzával, továbbá rózsavízzel készült sajttorta KÉP

A párizsi bundában sült bodza- és tökvirág ma is pompás sörkorcsolya. A kardvirágot hajdanán tojássalátával töltötték, a pirított pitypangot Franciaország-szerte kedvelték. Ínyencek szerint a fürj ízét legjobban a vörös rózsasziromból, kaktuszgyümölcsből és gesztenyéből párolt mé-zes szósz emeli ki. A sásliliom bimbóját párolva fogyasztották.

A fűszervirágok nem küllemükkel, hanem határozott ízükkel adnak új di-menziót a hagyományos ételeknek. A retek és a mustár apró szirma kife-jezetten pikáns, utóbbit az ókori görögök vágykeltőnek tartották.

 Ilyen szép a retekvirág KÉP

Az Amerikából származó ánizsillatú izsópból zsírosabb halakhoz készülhet friss pác, a borágó pedig nemcsak a limonádé savanykásságát hangsú-lyozza, hanem a ceviche (ejtsd: szevicse) nevű, citromlében marinált dél-amerikai halspecialitáshoz is passzol. Az édeskés borsóvirág jól harmo-nizál a borsmustár (rukkola) csípősségével vagy a zsenge galambbegy-salátával.

Borsóvirág galambbegysalátával KÉP

Tanács: A virágbolti virágokat nem szabad megenni, mert vegyszerekkel kezelik őket. A kerti virágokat, szirmokat kora reggel szedjük, amikor épp leszáradt róluk a harmat. A bimbók olykor keserűek lehetnek. 

Az ehető virágokat nem szabad sokáig és nagy hőmérsékleten főzni vagy sütni, mert elveszítik az ízüket. Javasolt az ételkészítés utolsó szakaszában használni őket, például tálalás előtt hozzákeverni a salátához.

KÉP

Leggyakoribb ehető virágok

Árvácska: Enyhén édeskésen mentás az íze. Gyümölcssalátába kiváló, al-maecetet is különlegessé tehetünk vele. Kandírozva sütemények dísze.

Büdöske (bársonyvirág): A szirmok összetörve engedik ki aranysárga színüket, karfiol főzővizébe vagy krumplipüréhez adhatjuk.

Ibolya: Mind sós, mind édes ételekhez alkalmas. Tökéletes meglepetés, ha a félbehajtott omlettbe az apróra vágott újhagymát ibolyával keveri. A kandírozott ibolya mehet a torta tetejére, de cukorszirupot vagy mézet is ízesíthetünk vele. A nyers szirmokat leforrázva üdítő teát kapunk.

Körömvirág: A drága sáfrány helyettesítésére használták a kissé csípős ízű szirmokat, amelyekkel húslevest, rizses vagy túrós ételt is színezhetünk. A szirmok forrázata tisztító hatású tea.

Levendula: Ízesíthetünk vele mézet, ecetet, vegyíthetjük salátához, de vaníliafagylalthoz is. Míg a virágnak nyugtató hatása van, tehát esti teának ideális, a levendula zöldjét a parázsra vetve különleges zamatot ad a grillezett ételeknek.

Rózsa: A szirmok leforrázva finom teát adnak, kandírozva szép tortadekorációk. Hozzákeverhető mézhez vagy cukorsziruphoz. A szárított bimbó a francia narancslikőrös palacsinta (Crepe Suzette) ünnepi kiegészítője, akárcsak a currys bárányé. Minél illatosabb és sötétebb színű a rózsa, annál erősebb az íze. 

 Currys-rózsás sült KÉP

Sarkantyúvirág: Nemcsak a virágja, hanem az egész növény ehető, leginkább salátához szokták keverni az édeskés, de tormára emlékeztető ízű növényt.